Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-12 / 207. szám

1929. szeptember 12. jrfffllYIDÉK. § Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága 330 kilóméteres útépítési programm végrehajtását mondotta ki egyhangúlag a ma délelőtti rendkívüli közgyűlésen (A Nyirvidék tudósítójától.) Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Kállay Miklós dr. főispán elnöklete alatt, aki a következő megnyitó beszédet mondta: Tekintetes Törvényhatósági BiüKOttság

11 Mai közgyűlésünknek úgyszólván egyetlen tárgya a kereskedelmi miniszter urnák az utügy fejlesztése tárgyában a vármegye törvényhatóságához intézett leirata. Ezen leiratot, valamint az állandó választmány javaslatát, az alispán ur őméltósága fogja ismerhetni,. Én jpsak annyit fűzök ehhez a javaslathoz, hogy teljesen ismeretében vagyok a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetnek s nagy óva. tossággal és aggályos félelemmel viseltetem azzal szemben, mert uj -terheket ró az adózókra. De ha a kormány elhatározta, hogy igénybe veszi az egyes törvényhatóságok és érdekeltségeknek hozzájárulását, illetve a saját segítségét ettől a hozzáj árulástójl teszi függővé, nagyoi* károsnak tartanám, ha elzárkóznánk a kereskedelmi kormányzat felszólításának a teljesítésétől, mert ezen áldozatkészségből nemcsak a vármegye úthálózata bővül 'örvendetes mértékben, hanem közmunkák és kereseti lehetőségek létesülnek, amelyektől máskülönben elesne a vármegye szegény lakossága. Ezeket ajánlom a megszívlelésre, mielőtt az állandó választmány ja-vaslatának ismertetésére rátérnénk. Ezután a Magyar Hiszekegy elmondásával fejezte be megnyitóját az elnöklő főispán, majd dr. Tóth László vármegyei másodfőjegyző ismertette a miniszter leiratát a közúti hálózatba még be nem kapcsolt községek, tanyacsoportok és telepek közlekedése útjainak állami támogatással vármegyei és helyi ér. dekeltségi hozzájárulással való kiépítése, az építési munkálatok sorrendjének megállapítása és a vármegyét ért súlyos fagykárokra tekintettel sürgősen megindítandó ut. építési földmunkálatokhoz állami előleg folyósítása tárgyában. A leirat szerint a kormány egyharmadrészben járulna az utépités költségeihez, viszont égyharmadrészt a vármegyei törvényhatóságtól, egyharmadot pedig a helyi érdekelt birtokosságtól kér. Tóth László dr. másodfőjegyző a leirat után az állandó választmánynak az útépítési akció végrehajtására vonatkozó javaslatát ismerteti. Az állandó választmány köszö netet mond a kereskedelmi miniszternek azért az akcióért amellyel a vármegye gazdasági és kulturális fejlődése érdekében egy harmadrészt kitevő hozzájárulással áldozatot hoz. Köszönetet mond továbbá a miniszternek azért, hogy az állami hozzájárulás terhére a fagykársujtotta vidékeken a sürgős földmunkálatok megkezdése, a nép keresethez juttatása érdekében előleget folyósít. Az állandó választmány javasolja a 330 kilométeres útszakasz kiépítéséhez szükséges hozzájárulás vállalását. A vármegyében 500 .kilométer uj útszakaszra volna még szükség, de a vármegye most 330 kilométernél hosszabb úthálózatnak megépítéséhez nem járulhat hozzá. A költségek egyharmad részér az állam adja, egyharmad részét az érdekeltség, egyharmad részét a törvényhatóság a kereskedelmi miniszter leiratának terve szerint. Az érdekeltség a hozzájárulást a kőanyag fuvarozásával, az útirány változtatásával, vagy az ut szélesítésével szükségesnek mutatkozó területek ellenszolgáltatás nélkül való átengedésével és homokrakodó helyek rendelkezésre bocsátásával kell, hogy lerój ja. Ami a törvényhatóság egyharmad részt kitevő hozzájárulását illeti, itt az állandó választmány rámutat arra, hogy a kereskedelmi miniszternek ma jóval nagyobb áldozatot kellene hoznia, ha a vármegye a közelmúltban az érdekeltségek hozzájárulása .és a fontsterling kölcsön felvétele segítségéve, ki nem építette volna a mintegy 400 kilométeres uj úthálózatot és arra kéri a kereskedelmi minisztert, hogy a törvényhatóság most ne egyharmad résszel, hanem ennek felével, egy hatodrésszel járuljon hozzá a költségekhez. Az igy hiányzó egyhatod részt is a kereskedelmi miniszter vállalja tárcája terhére. Az egyhatod résznyi hozzájárulás érdekében javasolja az állandó választmány a már megajánlott, de fel nem használt 4 százalékos utadótöbbletnek felhasználását. Erre az évenként 130.000 pengőt kitevő adóra kölcsönt vétet fel a vármegye. • A költségrészesedést kilométerenként i 4.000 pengőben állapítja meg a javaslat és kéri, hogy az évenként megépítendő 60 kilométeres ut költségeihez való hozzájárulást az évi munkálat megkezdése előtt egy összegben, vagy ha kisebb részletekben is, de mindenkor a munkalatok megkezdése előtt kapja meg a vármegye. Az útépítést a törvényhatóság haladéktalanul vállalatba adja és utasitja az alispánt, hogy mindenkor a legelőnyösebb módozatok szerint, házi kezelésben, vagy megfelelő hitelezési müvelettel a vállalkozás utján eszközölje. Ahol az érdekeltség hozzájárulását kimondó határozat kifejezésre jutott, vagy a j hajlandóságra garancia van, ott a | tervbevett földmunkálatok azonnal való megkezdése kívánatos s kéri a törvényhatóság a 200.000 pengő előlegnek e munkálatok sürgős meg kezdése érdekében való kiutalását Itt az utolsó óra, hogy a fagjykársujtotta vidéken a kenyér nélkül maradt föld- és szólömunkásoknak kenyérkeresetet biztosítsunk. Az állandó választmány javaslata után a részletes indokolást terjesztette elő a főjegyző, majd Mikecz István alispán rezümálta világosan, jól áttekinthetően a vármegye álláspontját. Az uj utépitéjsi program végrehajtása öt évre van tervezve és három utkategória épül. Ott, ahol nincs, a községeket összekötik kőuttal a vasúti állomással. — A kőuthálózatba eddig még be nem kapcsolt 22 község utat kap és kőuttal kap csolnak be a főúthálózatba több tanyaközpontot is. Tóth László dr. főjegyző rész letesen felsorolja, hogy az állandó választmány mely községek és tanyák kőuttal való ellátását javasolja elsősorban. A közgyűlés üdvözli Bud János minisztert. A javaslat elhangzása után Liptay Béla gazdasági főtanácsos indítványára egyhangú lelkes határozattal mondja ki a törvényhatöságí közgyűlés, hogy üdvözli Bud János kereskedelmi minisztert abból az alkalomból, hogy első hivatali ténykedése a mezőgazdaság fejlesztése, segítése. Ezután a közgyűlés Mezőssy Gusztáv és Olchváry Pál kormányfőtanácsos, főszolgabíró felszólalása, dr. Kállay Miklós főispán és Mikecz István alispán felvilágosító szavai után az állandó választmány javaslatát egyhangú határozattal elfogadta. Mezőssy Gusz táv azt hangoztatta, hogy a 16 százalékos útadó is súlyos teher, még neehzebb lesz a 20 százalékost elviselni. Általában olyan nagy a nyomor, hogy csak ott van helyén az utépités, ahol feltétlenül szükséges. Olchváry Pál főszolgabíró Buj—Bercel—Gáva—Ibrány Rakamaz—Paszab érdekében szólalt fel és azt kívánta, hogy megfelelő utösszeköttetéssel biztosítsa a törvényhatóság a rakamazi dohánybeváltó könnyű megközelítését az említett községek lakosságának. Mikecz István alispán e javaslatot nem tartja időszerűnek, mert elsősorban a kőuttal egyáltalán nem rendelkező községek kapnak utat. Ki fog épülni a Buj és a Rózsás-tanya közötti uj ut, ami ujabb előnyt biztosit a környéki községeknek. A törvényhatósági bizottság demecseri tagjai a vártanyai iskola és Demecser között kértek utat. Dr. Kállay Miklós főispán rámutaioít, hogy minden érdekeltségnek módjában áll igényét, deklarációját az útépítési tervvel kapcsolatban bejelenteni. Minden bejelentést, óhajtást el fognak birální. A közgyűlés ezután Nyíregyháza képviselőtestületének a gyalogsági laktanyai terület átengedése, az Árpád utcai óvoda építése és a jakusbokori iskola építkezési kölcsöne tárgyában hozott határozatát jóváhagyva, véget ért. Mindenféle ISKOLACIKK I Iskolatáskákban, [körzőkben, festékkészletekben bevásárlási forrás I Mikecz Károly dr. kitüntetése A Kormányzó a kereskedelmi miniszter előterjesztésére Miklecz Karoly dr. ny. miniszteri osztálytanácsosnak, a Szabolcsvármegyei Központi Takarékpénztár vezérigazgatójának a m. kir. kincstári főnácsosi cirriet adományozta. A magas kitüntetés nem érhetett volna érdemesebb férfiút, mint Mikecz vezérigazgatót, aki egy szép hivatalnoki mult után került a közgazdasági pályára. Azt mondhatnánk, a bürokratából gyakorlati ember lett, ha Mikecz Károlyra rá lehetne fogni, hogy bürokrata volt. De ő a minisztériumban viselt magas állásában is az élet embere volt s talán épen ez az oka annak, hogy pályát változtatott, ahol érvényesíteni tudja széleskörű közgazdasági ismereteit. Világlátott, több nyelven beszélő férfiú, ajki a kereskedelmi és banküzlet minden ágazatában jártas. Bankja, amelynek élén áll, az ő .vezérlete alatt Szabolcsvármegye egyik legnagyobb és legtekintélyesebb pénzintézetévé fejlődött. Mikecz Károly még fiatai, ez a magas kitüntetés csak egy állomás pályájának fölfelé haladó ivén s nem végső állomás, beérkezettség. Mikecz Károly előtt még hatalmas karrier áll, az előbbre, magasabbra jutásnak minden lehetősége. Üdvözöljük őt kitüntetése alkalmából, s kívánunk ragyogó életútján még sok 's'ikert és elismerést. Négy évig tart a La Manche csatorna alagutjának megépítése Londonból jelentik: A La Manche csatorna alagút tervének ttanul mányi bizottsága még nem készült el jelentésével, de bizonyosra vehető, hogy valamennyien az építkezés mellett foglaloak állást. Az ellenzők között csak a kikötő városok egyes iparosait találhatjuk Az alagút épitési költsége 30 millió font és négy évig 12,000 munkásnak adna kenyeret. 101 karátos gyémántot találtak Johanisburgban Londonból jelentik: Johanisburgban az egyik gyémántbányában tyúktojás nagyságú gyémántot találtak, amely 101 és negyed karátos. Megtalálója igen olcsón, 6600 fontért adta el, A Kohinor gyémánt 102 és negyed karátos.