Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-24 / 217. szám

1929. szeptember 181. ünnepe ez. Minden kezet áldásikisér ezen a napon, minden kezet, amely az épület létrehozásában fáradozott. Nem mindennapi ez a munkahely, amelyet ma felavattunk, amelynek bokrétás ünnepét üljük. Nem mindennapi lakóhelyet avattunk fel, hanem a magyar katona otthonát, a magyar feltámadás reménységeinek lakóhelyét vonjuk ma ünnepi fénybe. A magyar sors rossz kordélya ezer éven át akadályokon döcögött, ritkán jutott jó sorsra, nem volt pihenése, nem volt nyugalma. Eljön az idő, amikor ünnepelni fogjuk ennek a sorsnak dicsőségét, eljön az idő, amikor Szabolcs fiainak ajkán felhangzik a riadó: előre. Énnek a nagy alkotások, nagy küzdelmek dicsőséges erőfeszítések vármegyéjének alispánjára, ennek a nagyrahivatott város polgármesterének egészségére üríti poharát. A hadsereg fogadalma. A hadsereg, a vitéz magyar honvédség képviselőjeként Lator Zoltán alezredes szólal ezután fel. Mint a most épülő laktanya egyik lakója, mint az itt aposztrofált nemzeti hadsereg egyik képviselője fogadalmat tesz a nyíri bajtársak, a távollevő bajtársak nevében is, hogy az uj laktanyában a hazának hü fiakat, becsületes harcos szellemű hadsereget nevelnek akik a feltámadás munkájában KI fogják részükét venni. Lelkes hangulatban, a magyar feltámadás rendithetetlen hitében, testvért érzésben egybeforrva maradtak együtt a laktanya bokrétaünnepének résztvevői, munkások, épitési tervezők, munkavezetők, a honvédelmi minisztérium, a vármegye, a város vezetői. Átérzik a résztvevők, hogy rendkívüli pillanatok eseményeinek tanúi, hogy a nagy magyar hajnal pirosodik a horizonton, mikor a háromemeletes laktanyaépület bokrétája virágzik a falak ormán. Dávid Károlyt, az ősi budapesti patrícius család kiváló képviselőjét, akinek nevéhez Nagymagyarország számos monumentális épületének emelése fűződik, üdvözöljük Kovács Dezső építész társaságában, akik a magyar honvédelem épületét emelték Szabolcs vezér földjén. A laktanya bokrétaünnepségének mozzanatairól Csépány Jenő fotoriporter a szakadó esőben készített több felvételt, amelyek kitűnő képekben örökítik meg a nevezetes ünnepség érdekes mozzanatait. I Városi Színház Mozgó Szept. 23., 24., hétfőn é3 kedden 7 és 9 órakor (Átok az asszonyokra) Vígjáték 7 felvonásban Főszerepben: Irene Rich 6s Marguerítte de la Motte Kezdődik az élet (A Szajna partján) Montmartrei regény 8 felv. Főszerepben: Igo Sym és Corry Bell Következő műsoiunk: Ketten egy asszonyért és Bün virága Nyíregyházán a téglagyár mellett biztos eredménnyel járna a földgázát kutató mélyfúrás A kótaji kútnál közelebbi helyről is kaphatnánk Tizet a vízvezetékhez. A földgázzal táplált villamos centrálé olcsó áramot szolgáltatna. — PávayVajna Ferenc fögeológns nyilatkozik a Nyírvidék munkatársának a karcagi, szoboszlói, lillafüredi és nyíregyházi mélyfúrásról. — Csonkaszatmárban konyhasó ntán kntatnak (A »Nyirvidék« tudósitójától.) j Pávay-Vajna Ferenc főgeológus, akinek neve a lillafüredi mélyfúrás sai kapcsolatban annyi beavatatlan ajkára került és akinek nagy tudása, kiváló gyakorlati érzékkel párosulva az országnak olyan mérhetetlen nagy kincset tárt fel a magyar föld titokzatos mélyéből, szombat este átutazóban volt Nyíregyházán, ahol erdélyi barátai körében, Lukács János jegyzőtanfolyami gondnok családjánál tett látogatást. A Nyirvidék munkatársa szombaton este a Korona kávéházban nyilatkozatot kért az országos hirü tudóstól áz alföldi mélyfúrások eredményéről, a karcagi ,szoboszlói, lillafüredi fúrásokról és kiváltképpen arról a Nyíregyházát létében érdeklő kérdésről, mit várhatna városunk a mélyebb talajrétegek feltárása esetén. Kaphatnánk-e mi is földgázát, vagy olyan ásványos vizet, esetleg olajforrást, mint Szoboszló, vagy Karcag kapott? A főgeológus kész séggei állt a sajtó rendelkezésére és a következő nagyjelentőségű nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: Nyíregyházán a Bujtoson, a téglagyár mellett földgázát vagy ásványos hőforrást kaphatunk Nyíregyházán — mondotta Pávay-Vajna, mint minden alföldi városban, okvetlen találunk földgázát vagy ásványos vizet szolgáltató forrásokat, ha megejtjük a megfelelő helyen eszközlendő mélyfurrást. Az Alföld talajszerkezete olyan, hogy minden város határában érdemes thélyfurrást eszközölni. Évekkel ezelőtt megállapítottam, hogy itt a város észak-keleti részén, ahol a téglagyárak vánnak, olyan redőzése boltozódása van a földrétegeknek, mint Szoboszlón, vagy Karcagon é§ e boltozódás átfúrásával megkapnék az eruptive kitörő földgázát vagy ásványos hőforrást. — Okvetlen indokolt volna tehát ha a megjelölt helyen fúratna . a város. Olyan mennyiségű földgázát kaphatnánk, mint Karcagon, vagy Szoboszlón. Sós, jódos forró ásványvíz törne fel Nyíregyháza határában is a mélységből. Vízvezetéki vizet is kaphatnánk a város közvetlen közelében Akkor talán ivóvíznek alkalmas forrást is nyerhetnénk közvetlenül a város alatt — vetjük közbe. Igen, mondotta Pávay-Vajna, valószínű, hogy magasabb szinteken még ivóvíznek alkalmas felszállóvizeket is Tehetne feltárni.^ — Mért nem vetette fei'a főgeológus ur ezt a lehetőséget a kótaji kut feltárása előtt? — Akkor, amikor a nyíregyházi talajviszonyokkal tisztába jöttünk, a kótaji fúrások folyamatban voltak, a javaslat késő lett volna. Hány méterre kellene lefúrni a Bujtoson ? A mélyfurrást legalább is 1500 méterre kellene terveznünk. Igy kellene előkészülnünk reá, de ez a számítás sohasem lehet pontos. Nincs kizárva, hogy már magasabb helyről feltörne az erupcíó. Karcagon 626 méteren jártunk, amikor megtörtént a hatalmas feltörés, amelynek ereje olyan volt, hogy később betemetődő tölcsér járt nyomában. ' Remélhetnénk-e államsegélyt a furráshoz? Érdeklődésünk most már az izgalmasan érdekes információ után arra irányul, mibe kerülhet a mélyfúrás Nyíregyházán és a városnak milyen áldozatot kellene hozni a fúrás érdekében. — A fúrást nagyobb átmérőjű csövekre kellene itt is kontemplálnunk, mondotta Pávay-Vajna Ferenc. El kellene arra készülnünk, hogy végső esetben 1600 méterre is íe kell mennünk, amihez nagy átmérőjű csövek kellenek. Annyi bizonyos, hogy most kevés pénz áll rendelkezésre a fúrásokra. De az is igaz, hogy a rendelkezésre álló pénzből Is előbb azok a városok kapnak hozzájárulást, amelyek nem vonakodnak áldozatot hozni az egész jövőjüket uj fejlődési lehetőség útjára terelő mélyfúrások érdekében. Debrecen most furat meglehetős nagy áldozattal a város közvetlen közelében a főtértől négy kilométerre és Karcag is meghozta a maga áldozatát a fúráshoz. Mindkét város 100.000 pengőt szavazott meg a földgázkutatás költségeire. Az ilyen városok előbb kapnak állami hozzájárulást, mint azok, amelyek a nagyobb áldozatoktól ezen a téren elzárkóznak. Olcsó villamosáramot fejleszthetnénk a földgázzal Pávay-Vajna Ferenc kérésünk-' re behatóan ismerteti a karcagi majd a szoboszlói fúrások történetét, amelyek izgalmas fejezetei gázkutatás eseményeiről beszámoló történetnek. Megdöbbentő adatokat hallunk, megcáfolhatatlan számokat arról, hogy a feltárt gáz mennyiség javarésze még ma is miként megy semmibe ott, ahol a mérhetetlen kincs felszínre tört. — Hajdúszoboszlón és Karcagon anynyi földgáz tör elő, hogy huszonnégy óra alatt 7—8000 köbméterre megy. Ebből 10.000 kilovatt oics5 áramot lehetne előállítani. Az egész Alföídet állátná olcsó villamosárammal a karcagi gázhajtotta centrálé. És ma Szoboszlón mindössze 800 köbmétert állítanak be áramfejlesztésre, amivel igy is malmot hajtanak és 5 községnek olcsó áramot adnak. Egy köbméter gáz 7—800 kalória fűtőanyagot produkál, annyit, mint kétkiló magyar szén. És egy köbméter gáz ára egy fillér két kiló széné hat fillér. Ehhez kell vennünk azt is, hogy szénnek csak mintegy 20 százalékát lehet kivenni, mint ak tiv erőt, mig a gáz energia kihasználásában el lehet menni har minc százalékig. Gondoljuk meg, hogy Karcagon a 626 méterből eruptált gáz napi 180.000 köbmétert tett ki. Ez a forrás betemetődött, de vájjon nem voína-e érdemes újra megfúrni és a roppant energiaforrást az Alföld árammal faló ellátására felhasználni, vagy a nyert óriási energia segítségével nitrogén műtrágyát gyártani? A forrásokból előtörő gőz ereje Szédítő persektivák tárulnak elénk, a számok meggyőző bizonyítékai során mikor Pávay-Vajna Ferenc az Alföld mélyén szunynyadó és a mélyfúrásokkal feltárható ropant energiáról beszél. — Hajdúszoboszlón most folynak a második fúrás munkálatai és az előjelek szerint itt is ellehetünk készülve arra, amit eddig Olaszországban, Kaliforniában, Alascában láttunk, hogy a roppant erejű források feltárásánál egyszerű fúrásokkal olyan gőzt termelhetünk ki, amellyel óriási energiát fejthetünk ki. Olaszországban Lardarelloban egy ilyen gőzt feltáró fúrás gőze már huszonöt éve fejt ki egy turbinás centrálét mozgató erőt. Eddig ezt az aránylag kisebb mélységből feltörő gőzt ezelőtt minden helyen a vulkánok közelségének tulajdonították. Most, a magyar alföldi példa cáfol erre a vulkánelméletre. A szoboszlói feltörő nagy hőfokú viz gőzét is fel lehet nagy energiák kifejtésére használni. Lillafüreden igenis van hőforrás és ásványos viz Lillafüredről beszélgetünk miután karácsony óta nem megy tovább a fúrás munkája. Nincs pénz, DIADAL Rendkívüli előadási Szept. 23. és 24., hétfőn és kedden 6 és 9 órakor Két világfilm egy mősorban ! EMIL JANNINGS leghatalmasabb alakítása: QUO VAOIS? (URAM HOVÁ MÉGY? A keresztényüldözés napjaiból. Világszenzáció 2 részben, 12 felv. Mindkét rész egyszerre. Nősüljön meg hadnagy ur! Kacagás 9 felv. keresztül. Főszerepben : Dina Cralla, Verner Pitsau, Albert Paulig Elővétel: Jakobovits Fanny dohánytőzsdéjében. Következő [műsorunk szept. 28., 29., szombaton és vasárnap