Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-11 / 182. szám
JNfrÍRYIDBK. 1929. augusztus 11. hetetlen állapotot szóvá teszi a természetvédelemmel kapcsolatban. Hogy egy pillanatra gondolkozásra késztessem vadásztársaimat s a természetbarátokat! Annál is inkább, mert valahogy igen kurtafurcsán jön ki, hogy amig a megye egyik sarkában a tudomány és a közigazgatás elöljárói, valamint a nagyúri áldozatkészség kéz, a kézben fáradoznak természetvédelmi célok eléréséért, addig a megye másik végében ugyanezen törekvés legérzékenyebb pontjába gázolnak bele a törvény jóváhagyása mellett. Érdekes különben, hogy a vadászember, habár természeténél fogva egyike a legkonzervativebb emberfajtának, mégis öntudatlanul a kultura mindent letipró rohamcsapatának a zsoldjába lép. A vadászembernek fáj a szive a legjobban az ősi idők vad, s ami a fő )>bőséges« népségeiért s amidőn arról volna szó, hogy orvosoljunk egyes hibákat, ami végeredményben a vadászat előnyére szolgálna, tehetetlen önmagával szemben. A legújabb időben a természetvédelem minden nemzet kulturprogramjában elsőrangú helyet fog lal el. Már t. i. ahol erre szükség van. Mert pl. Uj-Guineában erre nincs szükség. Ellenkezőleg, tüzzel-vassal irtanák ki! az ős anyatermészetet minden áldásával egyetemben, ha tudnák. Azonban ez más kérdés és olyan messze áll tőlünk, miként a pápuák országa. Az ősi világ utolsó mohikánjainak védelméről van szó minálunk, amit diktál egyrészt etikai érzékünk, másrészt — hogy e borzalmas kitételt alkalmazzam — természethistóriai szempontból mint természeti emlékek is védelmet követelnek. Elvégre ha már minden valamirevaló város hivatalos helységet bocsát a kőkorszakbeli ibrikek és diótörők elraktározására, — egy pusztulásnak indult állatfaj utolsó őrszemei annyi nagylelküsségre számot tarthatnak a kultura letéteményeseitől, hogy egyszerű életük lemorzsolgatására nekik módot nyújtson. Ezt pedig vagy szigorú Törvényekkel, vagy pedig egyéb, hatásosabb védelmi intézkedésekkel lehetne nyélbeütni. Érdekes, hogy, vadászfegyver vásárlási-engedély kérvényezésénél igazolni kell, hogy az illető kérvényező vadászterülettel rendelkezik. Nagyon helyes. De vájjon nem lehetne-e az engedélyezést esetleg egyéb, természetvédelmi célokat szolgáló kötelező feltételekhez fűzni ? Azt hiszem, csak egy kicsit akarni kellene. Mert igen nagy szükség volna reájuk. A természet' »örök« szépségeit dokumentáló természeti objektumokat manapság épen ugy nyilvántartják és ellenőrzik, számadatokkal érzékeltetve viszonylagos állapotukat és mennyiségüket, mint pl. a pálinkafogyasztás évi átlagos mennyiségét hektoliterekben kifejezve. Egyszerűen szólva, a természetbúvárok a statisztika sablonos skatulyáiba gyömöszölik a faunok és kecskebékák poétikus világát, hogy aztán az osztályozás és rubrikázás meghozhassa a valóság rideg, de markáns igazságait. Ezek a hozzávetőleg pontos kimutatások évről évre az ősi világ maradványainak rohamos pusztulásáról számolnak r>e. Minden évben eltűnik egy színfolt, egy karakterisztikus vonása az ősi müiőnek. A kulturának ezen a nagy biünein akar segíteni a természetvédelem. A XX. század emberénék egészséges vágyait s a tudomány fontos érdekeit tömöríti magában ez a törekvés. A muzeumok poros polcain összezsúfolt mumiagyüjtemény részben túlhaladott álláspont. A modern természetbúvár az élet adottságait igyekszik rögzíteni s a muzeumi fiókok helyett a kék ég alatt' igyekszik helyet szorítani a természet egyedeinek, hogy természetes életfeltételeik között szolgáljanak a tudomány hasznára s az ember gyönyörűségére. Egy kicsit talán szentimentálisan hangzik mindez. Mindazonáltal senkisem tagadhatja meg létjogosultságát, bármilyen szempontból mérlegeli is azt. Legfőképen pedig azért nem, mert anyagi érdekekkel ritkán ütközik. A tudománynak föltétlen hassznára van e törekvés. A tudomány érdekei pedig szentek. Nem is gondolná az ember, hogy e nemes gondolat előharcosai épen az amerikaiak. Természetes reakciója ez az évszázados zabolátlan kizsákmányolásnak. A korlátlan lehetőségek és az abszolút szabadság hazájában ma már ismétlő puskával tilos vadászni, a költő vad'rucára pedig motorcsónakos va,dőr vigyáz. Számos folyóirat szebbnélszebb képekben számol be a természetvédelmi eredményekről. Apró gyermekek együtt strandolnak a vadruca falkákkal a védelmi partok terüLetén. E közvetlen szemlélet beléjük oltja a természet szeretetét s egyben ismeretét is. Gyönyörű dolgok ezek. Európában hasonlóképen >folyik a természetvédelmi munkálkodás, kisebb mértékben ugyan, de nem kevesebb gonddal. Magyarországon még sajnos leginkább csak egyes magánosok nevéhez fűződik egy-két kisebb-nagyobb természetvédelmi intézkedés. Az eddig legnagyobb, természetvédelmi célokat szolgáló állandóan ellenőrzés alatt álló védett területünk a kis-balatoni kócsagtelep. Ennek létrejötte is a hollandi nemesszivü természetbarátok áldozatkészségét dicséri. Sajnos, e terü. let jövője nagyon kétséges még. Legmegkapóbb ezirányu megmozdulás volt a bátorligeti ősláp megmentéséért foljró küzdelem. Tel jes sikerrel végződött az akció, élénk tanuságaul a létrehozók kifinomult kulturérzékének. Ez késztet irásra is. Mert ha Bátorligetet meg lehetett menteni, meg lehetne szikeseink nem kevésbbé értékes madár, világát is menteni a teljes kipusztulástól, annál is inkább, mert ez esetben az anyagiak nem játszanak döntő szerepet. Egyik megfelelő szikes tavunknak állandó vadászati tilalom alá való vetése pótolná a hiányokat. Minden nyírségi vadász, ki nyitott szemmel jár a természetben, tanúságot tehet ily védterület égető hiányáról. Évről-évre szemmelláthatólag fogy szikeseink madárvilága s nincs egy erős kéz, egy tisztán látó szem, ki felismerve a bajokat, azok orvoslására vállalkoznék. ( Még töredékeiben is hires madárvilágunk sorsa egész Európa tudományos köreit érdeklik. S csoMEGÖL I egyet, mofyt, szúnyogot, poloskfl, svabbogarat, hangyát, bolhát, tettei stb. és azok petéit, illetrelArrált Nem hagy foltot í Nwn mérW f, Ügye ién a. ^^gl Y.TftY^ n4d/m„r, > Az egyadflli illatosított rovarirtószer kb. negyed literes fireg, izljfnjónl 3.— P Bádogtartál yokbaa: fcb. % Ht. kb. t Ht kb. 2 Itt, kb. Sitt. S.SO P 10.— P 18.— p — P Kízlpennetező 3. p Hatása meglepi?! Mindenütt kaphatói Prospektust kfrímtra kflld; Révész Emö és T«nm Budapest, V. ker., Nádor ucca 30 TeJefóo : Lipót 998—25 dálatosképen alig fáradozik valaki e nagy nemzeti vagyon megmentése körül. Majd ha nem lesz, akkor vakarhatjuk üstökünket, hogy irne ebiben is lemaradtunk nyugat számító tempójától. Igen sok külföldi vendég pusztán azért jön Magyarországra, hogy J hazánk speciábs madárvilágát ta® nulmányozza. Bizony sokszor csa1 lódva utazik haza. Nem kapta azt, amit kért, a hírnév nagyobb a valóságnál. Ha már műemlékekkel nem tudunk az idegennek kedveskedni, ősi állatvilágunk eredetiségével kárpótolhatjuk felcsigázott várakozását. Értékeket kapunk minimális befektetéssel. Ezeket akartam megírni kedves Szerkesztő ur, azon őszinte és mélységes hittel, hogy akár meg sem irtam volna. V. 1 Finnk: a Remény Irta: Marconay Tibor Mérges szavak tódultak torkomba akkor is, csaknem megfojtottak, tüdőm fáradtan lihegte lázadását az országos halál ellen: »em6nyteíen voltam, mikor megszületett fiunk. Nem ugy, ahogy a fák rugye születik, mikor a tél már elsz^pk^zott, tovább tombolt az én telem, fagyos kristályait irgatmatlan, szüntelen szórta szemembe. Azóta be sokszor hajoltunk össze fölötte asszonyommal, görcsösen szippantva mosolyának napfényes ópiumát, illatos száját csókolva, meíy mint a jácint bimbója, akkora. Bizony ott lebegett szemünkben a Renaissance minden képe: a : szent család s bámulva illesztettük ujjainkat lágy és rózsaszín talpárai mely még sohasem érintette a földet. Meredek, szép homlokára, élénk fecskeszemére meredtünk s magunkban balga büszkeséggel jósolgattuk, szebb lesz,, jobb és boldogab és bosszúállóbb nálunk az édes. * ] S azóta is folyton tombol a tél bősz tengere rajtunk. De fiunk ugy világol, mint behemót hajókat . ; } vezérlő torony, fényesen, valamely parton szétterjesztve ragyogását. 1 Szélcsend van ott ahoi ő ragyog, szívünk békésen tárul, mint a szegfüszirom. í Igy hessegetjük a feketén csattogó vitorlákat s a reménytelenség, amellyel megragadjuk egymás kezét, reszketve, komolyan, Heródesék ellen tőrvetésre is készen megmozdult akarat mégis, mégis megmentő remény. sebészeti, szülészeti és belbeteg-knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát > ^ enk im1m: íat^ Nyiregyháza, Kállói-ntca 42. szám.
