Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-22 / 189. szám

22 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Szőlői gondok Irta: Oláh Antal dr. Eay a kormányhoz közelálló te­kintelyes fővárosi napilap vezető helyen felhívta az illetékes ténye­zők figyelmét az uj tanév közelgő idejére: szeptember elsejére, mely a középosztálynak évek óta gyötrő gondot okoz. Ezelőtt vagy husz év vei, — állapítja meg a cikk, — ez a nap vidám, izgatott gyermekzsi­vajt jelentett, a gyermekruhák rend behozatalát, pár koronáért köny­vek vételét a könyvkereskedések­oen, az antikvárius boltokban stb. ma azonban egyike a magyar kö­zéposztály legsötétebb napjainak'. Valóban igy van, — túlzás nél­kül igaz a cikknek minden szava. Nem kritika ez, hanem csak őszin­te feltárása, keserű megállapítása a rideg tényeknek. Sokan mégis azt felelhetik ezek­re a rezignáltán kiejtett szavakra, hogy egy gyermekét igazán sze­rető müveit szülő, hogyan mond-, hatja sötétnek azt a napot, mikor iskolába adja gyermekét, hogy ott emberre neveljék, hasznos ismere­tekre oktassák. Hiszen ezt a napot rózsás •'színben kellene látni min­den szülőnek s boldogan örülni el­érkeztének . A dolog azonban ugy áll, hogy minél mélyebben és bensőségeseb­ben átérzi az az. édes apa, édes anya, hogy mivel tartozik gyerme­kei jövőjének, a mai életviszonyok között annál nagyobb az aggodal­ma és fájó érzése, ha az emiitett napra gondol. Szeretné ugyanis lehető legtöbbet, legjobbat nyúj­tani gyermekének, hogy az boldo­guljon majdan az élet iskolájában is, — de ha nem tudja, — bár­mennyire akarja is. A mai rendkivül drága életfelté­tételek között ugyanis megretten a szülő a gondolatától is ,hogy ho­gyan lesz képes megfizetni, külö­nösen ha két vagy több gyerme­ket is taníttat vidéken, azt a nagy, tandíjat, sokféle jogcimü mellék­díjakat, — mely jogcímek mindig szaporodnak, — ugy, hogy egyes iskolákban fűtés és butorhasználat elmen Is már súlyos 20 pengőket keli fizetni. Ezekhez jönnek az igen drága tankönyvek, melyeket nagyrészt teljesen újonnan kell be­szerezni, mert csak ilyeneket lehet használni. •Az ellátás (lakás ,koszt, fűtés, vi l^ptás, stb.) pedig a háború előtti viszonyokhoz képest kétszer, sőt ennél is többe kerül nemcsak a magánházaknál ,dc még az inter­nátusokban is .Sok helyen meg nincs is internátus. Hát aztán még a megfizethetet­len drága ruházkodás?! Ilyen körülmények között csak aí vagyonosabb, jobb módú szülők kiváltsága lesz gyermekeiknek kö­zép és felső iskolákban való tanít­tatása. Urbi et orbt azt hirdetjük, hogy e szegény, csonkaországnak min­den ereje kultúrájában van. Ha ez igy van, aküor gondoskodnunk kel lene a magyar keresztény közép­osztály gyermekeiről is, — annak a középosztálynak, amely jó és bal sorsban egyaránt egynek érez­te magát a nemzettel a múltban s egynek akarja érezni a jövőben is s ezért kívánja gyermekeinek is megadni a kellő tudást, műveltsé­get, hogy vezető szerepét ezután is betölthesse a hazában. Nem elég az iskolákat szaporí­tani, hanem arra keli törekedni, hogy a taníttatás költségei ne mui ják felül annak a középosztálybeli szülőnek — orvosnak, tanárnak, ügyvédnek, mérnöknek, tisztvise­lőnek, stb. — sem az anyagi ere­jét. Az állam, a társadalom segitse­gével, anyagi támogatása mellett ! minden középiskolával "kapcsolat­ban internátust kellene felállítani. Diákotthonokat, igazi diákjóléti in tézményeket kellene létesíteni, me­lyek tényleg és valóban azt a célt szolgálják, melyre rendelve van­nak. Nem ugy mint manapság, — még az altruista intézményeknél is történni szokott, — hogy az ad­minisztrációs költségek nagysága miatt, kibírhatatlanul drágák az ellátási dijak. Az ilyen helyesen adminisztrált, a jelenlegi nehéz vszonyokkal is azámotvető iskolai intézményeknek ha amellett a pedagógiai követ el­ményeEnek ís megfelelnek, erköl­csi tekintetben is igen üdvös hatá­suk 'lenne a serdülő ifjúság sok kísértésnek, csábitásnak kitett jel­lemalakulására nézve is. Akkor va­lóban templom lenne minden is­kola, melyben nyugodtan küldheti gyermekét az iskola városától, köz­ségétől távol lakó szülő is s anya­gilag sem okozna túlterhelést. Ha a középosztály anyagilag, 'lelkileg elsorvad, mi lesz a hazából?! A nemzet jövője szempontjából rend­kívül fontos kérdés ez. Érdemes kissé eltűnődni felette, gondolkoz­ni rajta s a nagy probléma meg­oldását sürgősen kézbevenni, a folytonos ünneplések, ünnepelteté­sek, dáridók, szónoklatok korsza­kában is. A debreceni kamara külföldi tanulmányi ösztöndíja kereskedő ifjak részére A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara saját alapjából pályá­zatot hirdet egy 500 (ötszáz) pen­gős külföldi tanulmányuti ösztön­díjra, amelyet ez évben kereske­dő ifjú nyerhet el. Az ösztöndíj elnyeréséért pá­lyázhatnak elsősorban oly törekvő és jó előképzettségű kereskedő ifjak, kik a debreceni Kamara ke­rületében (Debrecen sz. kir. város, Hajdú, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Jász-Nagy-Kun­Szolnok vármegyék területén) ille­tőséggel biró kereskedőknek, ipa­rosoknak, vagy más foglalkozású egyéneknek kereskedő pályán élő gyermekei, akik szakbavágó segé­di foglalkozásban legalább 3 évet töltöttek, másodsorban, akik bár idegen illetőségűek, de tanoncki­képeztetésüket a Kamara területén nyerték és szakbavágó segédi fog­lalkozásban itt legalább 3 évet töltöttek. A magasabb szakkép­zettséget igazoló ifjak élőnyben részesülnek. Az ösztöndíj célja az, hogy az arra érdemesített, törekvő Ifjaknak a szakmájukban való magasabb kiképeztetést megkönnyítse s e célból gyámolitsa őket külföldi vál lalatok, üzletek, ipari 'és kereske­delmi telepek felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás el­nyerésében. A Kamara elsősorban szegénysorsu pályázók kérelmét veszi figyelembe. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak ázt, hogy az általános felvételeknek megfelel­nek, tehát családi és illetőségi vi­szonyaikat, szüleik vagyoni hely­zetét, előképzettségüket és nyelv­ismeretüket, erkölcsi magavisele­tüket igazoló bizonyítványaikat tartoznak bemutatni, igy tehát tanonc és szolgálati bizonyítvá­nyaikat és általában mindazon ok­mányaikat, amelyekkel "eddigi ta­nulmányaikat és sikereiket iga­zolni tudják. Az ösztöndíjra pályázóknak kér­vényükben le kell irni ázt a ter­vet és célt, amelynek megvalósí­tására az ösztöndijat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és ta­nulmányszerzésüknek egyéb kilátás ba vett körülményeit. '" A kamara az ösztöndijat rend­szerint három részletben szabály­szerűen felbélyegzett nyugták el­BELPHEGOR AW V. v ./.ifM jflfái AZ APOLLÓBAN AZ APOLLÓBAN A IEP CD X,.j UJ O Szerdán Csütörtökön Mária Jacobini a világhírű német filmművésznó uj szerepe Urbancew I<eo orosz iró regényének filmváltozatában VERA MIRZEWA (A MEGCSALT ASSZONY) Egy úriasszony szerelmi kálváriája 10 felv. és a kinérő mü'or Pénteken csak 1 napig 24 felvonásos órils bravurfil m! A gyémántmezők banditái Izgalmas kalandor történet 2 rész, 24 felvonásban WILLIAM DESMOND a vakmerő bravurszínésszel a főszerepben Ezen elóadasok '/í5, 7 és x/a 10 órakor kezdődnek Előadások kezdete szerdán és csütörtökön 5, 7, éR 9 órakor Fájdalmak ellen jAspirin- tabletták Gyógyszertárakban kaphatók. I lenében folyósítja. Felét az utazás, vagy tanulmány megkezdése előtt, a fennmaradó rész felét pedig az utazás tartama alatt, az utolsó részt annak befejeztével. Az ösztöndijat elnyerő kereske­dő ifjú tartozik legalább négy hó­napon át külföldön tartózkodni. A pályázati kérvények 1929. évi szeptember hó 30-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Elkésett kérvények figyelem­be nem vehetők. Az utazás vagy tanulmányi alkalmazásba lépés az ösztöndíj elnyerése után legké­sőbb három hónapra tervezendő. Boszorkányok Nyíregyházán Egyszerű történet, de annál kü­lönösebb, annái ^nisztikusabb. Az ember azt hinné, hogy Könyves Kálmán király óta, aki beszüntette a boszorkányégetést, a női nem­nek ez a különös hajtása elsor­vadt, kipusztult, különösen a mai modern világban, amikor a haj­dani boszorkányok jellegzetes re­pülőszerszáma, a seprű pusztuíásra van ítélve és helyébe a porszívó­gép kerül. Ugylátszik azonban, hogy a bo­szorkányok nem haltak ki, csak asszimilálódtak a modern kor kö­vetelményeihez, a régi nadragulya, kutyatejvirág, körisbogárpor gyil­kos mérge helyett ma arzénnai dolgoznak sokkal hatásosabban, mint azelőtt, mint ahogy a tisza­kürti tömeggyilkosság is bizo­nyítja. Humánusabb formában ugyan, de Nyíregyházán is akadnak női mágusok, szellemidézők, kabalie­ták, kártyavetők, bájitalkészitők, szemmelrontók, szerefemszövők és a legnagyobb számban a gonosz pletykaterjesztők. Egy nyíregy­házi "fiatalemberrel történt, hogy bűvkörébe került valami titkos varázsszer álta/ egy 40 éves ha­jadonnak. Sokan azt mondják, hogy a varázsszer a hajadon kis vagyonkája volt, de az sem lehe­tetlen, hogy bájital rontotta meg: szóval a fiatalember eljegyezte a bájos hajadont. Egy pár nap volt hátra ahhoz, hogy a boldog jegyespár oltár elé lépjen, amikor a konkurrens bo­szorkány megjelent a láthatáron. Egy bűvös szépségű fiatal leány finom alakját öltötte magára é« a legveszedelmesebb varázsszerrel, Ámor mérgezett nyilával szíven találta a boldog vőlegényt. A 40 éves hajadon nem hagy­ta annyiban, a dolgot. Mennyasszo­nyi koszorúját szegre akasztotta és elszántan vette fel a harcot ,a saép konkurenssel. Esténkint a házak előtt levő boszorkánykongresszuson fortyo­gott a pletyka, főtt a tervezgetés. A szép vetélytársat kéjjel vetkőz­tették pőrére és rásütötték, hogy az elmúlt évben három magzatot tüntetett el rejtett, árnyas helye­ken. De minden hiábavaló volt. A fiatalság és szépség varázsa erő­sebb volt a pletykánál és a haja­don rejtelmesebb eszközökhöz fo­lyamodott. Lesben állt, a vőlegény után surrant és lábanyomán fel­szedte az ut porát. Aztán hazasza­ladt vele és egy fazék vízben fel­forralta az imádott férfiú lúdtalpá­nak nyomait. — Ki »6meri a bonyolult élet

Next

/
Oldalképek
Tartalom