Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-22 / 189. szám

22 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Szőlői gondok Irta: Oláh Antal dr. Eay a kormányhoz közelálló tekintelyes fővárosi napilap vezető helyen felhívta az illetékes tényezők figyelmét az uj tanév közelgő idejére: szeptember elsejére, mely a középosztálynak évek óta gyötrő gondot okoz. Ezelőtt vagy husz év vei, — állapítja meg a cikk, — ez a nap vidám, izgatott gyermekzsivajt jelentett, a gyermekruhák rend behozatalát, pár koronáért könyvek vételét a könyvkereskedésekoen, az antikvárius boltokban stb. ma azonban egyike a magyar középosztály legsötétebb napjainak'. Valóban igy van, — túlzás nélkül igaz a cikknek minden szava. Nem kritika ez, hanem csak őszinte feltárása, keserű megállapítása a rideg tényeknek. Sokan mégis azt felelhetik ezekre a rezignáltán kiejtett szavakra, hogy egy gyermekét igazán szerető müveit szülő, hogyan mond-, hatja sötétnek azt a napot, mikor iskolába adja gyermekét, hogy ott emberre neveljék, hasznos ismeretekre oktassák. Hiszen ezt a napot rózsás •'színben kellene látni minden szülőnek s boldogan örülni elérkeztének . A dolog azonban ugy áll, hogy minél mélyebben és bensőségesebben átérzi az az. édes apa, édes anya, hogy mivel tartozik gyermekei jövőjének, a mai életviszonyok között annál nagyobb az aggodalma és fájó érzése, ha az emiitett napra gondol. Szeretné ugyanis lehető legtöbbet, legjobbat nyújtani gyermekének, hogy az boldoguljon majdan az élet iskolájában is, — de ha nem tudja, — bármennyire akarja is. A mai rendkivül drága életfeltétételek között ugyanis megretten a szülő a gondolatától is ,hogy hogyan lesz képes megfizetni, különösen ha két vagy több gyermeket is taníttat vidéken, azt a nagy, tandíjat, sokféle jogcimü mellékdíjakat, — mely jogcímek mindig szaporodnak, — ugy, hogy egyes iskolákban fűtés és butorhasználat elmen Is már súlyos 20 pengőket keli fizetni. Ezekhez jönnek az igen drága tankönyvek, melyeket nagyrészt teljesen újonnan kell beszerezni, mert csak ilyeneket lehet használni. •Az ellátás (lakás ,koszt, fűtés, vi l^ptás, stb.) pedig a háború előtti viszonyokhoz képest kétszer, sőt ennél is többe kerül nemcsak a magánházaknál ,dc még az internátusokban is .Sok helyen meg nincs is internátus. Hát aztán még a megfizethetetlen drága ruházkodás?! Ilyen körülmények között csak aí vagyonosabb, jobb módú szülők kiváltsága lesz gyermekeiknek közép és felső iskolákban való taníttatása. Urbi et orbt azt hirdetjük, hogy e szegény, csonkaországnak minden ereje kultúrájában van. Ha ez igy van, aküor gondoskodnunk kel lene a magyar keresztény középosztály gyermekeiről is, — annak a középosztálynak, amely jó és bal sorsban egyaránt egynek érezte magát a nemzettel a múltban s egynek akarja érezni a jövőben is s ezért kívánja gyermekeinek is megadni a kellő tudást, műveltséget, hogy vezető szerepét ezután is betölthesse a hazában. Nem elég az iskolákat szaporítani, hanem arra keli törekedni, hogy a taníttatás költségei ne mui ják felül annak a középosztálybeli szülőnek — orvosnak, tanárnak, ügyvédnek, mérnöknek, tisztviselőnek, stb. — sem az anyagi erejét. Az állam, a társadalom segitsegével, anyagi támogatása mellett ! minden középiskolával "kapcsolatban internátust kellene felállítani. Diákotthonokat, igazi diákjóléti in tézményeket kellene létesíteni, melyek tényleg és valóban azt a célt szolgálják, melyre rendelve vannak. Nem ugy mint manapság, — még az altruista intézményeknél is történni szokott, — hogy az adminisztrációs költségek nagysága miatt, kibírhatatlanul drágák az ellátási dijak. Az ilyen helyesen adminisztrált, a jelenlegi nehéz vszonyokkal is azámotvető iskolai intézményeknek ha amellett a pedagógiai követ elményeEnek ís megfelelnek, erkölcsi tekintetben is igen üdvös hatásuk 'lenne a serdülő ifjúság sok kísértésnek, csábitásnak kitett jellemalakulására nézve is. Akkor valóban templom lenne minden iskola, melyben nyugodtan küldheti gyermekét az iskola városától, községétől távol lakó szülő is s anyagilag sem okozna túlterhelést. Ha a középosztály anyagilag, 'lelkileg elsorvad, mi lesz a hazából?! A nemzet jövője szempontjából rendkívül fontos kérdés ez. Érdemes kissé eltűnődni felette, gondolkozni rajta s a nagy probléma megoldását sürgősen kézbevenni, a folytonos ünneplések, ünnepeltetések, dáridók, szónoklatok korszakában is. A debreceni kamara külföldi tanulmányi ösztöndíja kereskedő ifjak részére A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara saját alapjából pályázatot hirdet egy 500 (ötszáz) pengős külföldi tanulmányuti ösztöndíjra, amelyet ez évben kereskedő ifjú nyerhet el. Az ösztöndíj elnyeréséért pályázhatnak elsősorban oly törekvő és jó előképzettségű kereskedő ifjak, kik a debreceni Kamara kerületében (Debrecen sz. kir. város, Hajdú, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Jász-Nagy-KunSzolnok vármegyék területén) illetőséggel biró kereskedőknek, iparosoknak, vagy más foglalkozású egyéneknek kereskedő pályán élő gyermekei, akik szakbavágó segédi foglalkozásban legalább 3 évet töltöttek, másodsorban, akik bár idegen illetőségűek, de tanonckiképeztetésüket a Kamara területén nyerték és szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább 3 évet töltöttek. A magasabb szakképzettséget igazoló ifjak élőnyben részesülnek. Az ösztöndíj célja az, hogy az arra érdemesített, törekvő Ifjaknak a szakmájukban való magasabb kiképeztetést megkönnyítse s e célból gyámolitsa őket külföldi vál lalatok, üzletek, ipari 'és kereskedelmi telepek felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. A Kamara elsősorban szegénysorsu pályázók kérelmét veszi figyelembe. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak ázt, hogy az általános felvételeknek megfelelnek, tehát családi és illetőségi viszonyaikat, szüleik vagyoni helyzetét, előképzettségüket és nyelvismeretüket, erkölcsi magaviseletüket igazoló bizonyítványaikat tartoznak bemutatni, igy tehát tanonc és szolgálati bizonyítványaikat és általában mindazon okmányaikat, amelyekkel "eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják. Az ösztöndíjra pályázóknak kérvényükben le kell irni ázt a tervet és célt, amelynek megvalósítására az ösztöndijat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyéb kilátás ba vett körülményeit. '" A kamara az ösztöndijat rendszerint három részletben szabályszerűen felbélyegzett nyugták elBELPHEGOR AW V. v ./.ifM jflfái AZ APOLLÓBAN AZ APOLLÓBAN A IEP CD X,.j UJ O Szerdán Csütörtökön Mária Jacobini a világhírű német filmművésznó uj szerepe Urbancew I<eo orosz iró regényének filmváltozatában VERA MIRZEWA (A MEGCSALT ASSZONY) Egy úriasszony szerelmi kálváriája 10 felv. és a kinérő mü'or Pénteken csak 1 napig 24 felvonásos órils bravurfil

m! A gyémántmezők banditái Izgalmas kalandor történet 2 rész, 24 felvonásban WILLIAM DESMOND a vakmerő bravurszínésszel a főszerepben Ezen elóadasok '/í5, 7 és x/a 10 órakor kezdődnek Előadások kezdete szerdán és csütörtökön 5, 7, éR 9 órakor Fájdalmak ellen jAspirin- tabletták Gyógyszertárakban kaphatók. I lenében folyósítja. Felét az utazás, vagy tanulmány megkezdése előtt, a fennmaradó rész felét pedig az utazás tartama alatt, az utolsó részt annak befejeztével. Az ösztöndijat elnyerő kereskedő ifjú tartozik legalább négy hónapon át külföldön tartózkodni. A pályázati kérvények 1929. évi szeptember hó 30-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Elkésett kérvények figyelembe nem vehetők. Az utazás vagy tanulmányi alkalmazásba lépés az ösztöndíj elnyerése után legkésőbb három hónapra tervezendő. Boszorkányok Nyíregyházán Egyszerű történet, de annál különösebb, annái ^nisztikusabb. Az ember azt hinné, hogy Könyves Kálmán király óta, aki beszüntette a boszorkányégetést, a női nemnek ez a különös hajtása elsorvadt, kipusztult, különösen a mai modern világban, amikor a hajdani boszorkányok jellegzetes repülőszerszáma, a seprű pusztuíásra van ítélve és helyébe a porszívógép kerül. Ugylátszik azonban, hogy a boszorkányok nem haltak ki, csak asszimilálódtak a modern kor követelményeihez, a régi nadragulya, kutyatejvirág, körisbogárpor gyilkos mérge helyett ma arzénnai dolgoznak sokkal hatásosabban, mint azelőtt, mint ahogy a tiszakürti tömeggyilkosság is bizonyítja. Humánusabb formában ugyan, de Nyíregyházán is akadnak női mágusok, szellemidézők, kabalieták, kártyavetők, bájitalkészitők, szemmelrontók, szerefemszövők és a legnagyobb számban a gonosz pletykaterjesztők. Egy nyíregyházi "fiatalemberrel történt, hogy bűvkörébe került valami titkos varázsszer álta/ egy 40 éves hajadonnak. Sokan azt mondják, hogy a varázsszer a hajadon kis vagyonkája volt, de az sem lehetetlen, hogy bájital rontotta meg: szóval a fiatalember eljegyezte a bájos hajadont. Egy pár nap volt hátra ahhoz, hogy a boldog jegyespár oltár elé lépjen, amikor a konkurrens boszorkány megjelent a láthatáron. Egy bűvös szépségű fiatal leány finom alakját öltötte magára é« a legveszedelmesebb varázsszerrel, Ámor mérgezett nyilával szíven találta a boldog vőlegényt. A 40 éves hajadon nem hagyta annyiban, a dolgot. Mennyasszonyi koszorúját szegre akasztotta és elszántan vette fel a harcot ,a saép konkurenssel. Esténkint a házak előtt levő boszorkánykongresszuson fortyogott a pletyka, főtt a tervezgetés. A szép vetélytársat kéjjel vetkőztették pőrére és rásütötték, hogy az elmúlt évben három magzatot tüntetett el rejtett, árnyas helyeken. De minden hiábavaló volt. A fiatalság és szépség varázsa erősebb volt a pletykánál és a hajadon rejtelmesebb eszközökhöz folyamodott. Lesben állt, a vőlegény után surrant és lábanyomán felszedte az ut porát. Aztán hazaszaladt vele és egy fazék vízben felforralta az imádott férfiú lúdtalpának nyomait. — Ki »6meri a bonyolult élet