Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-15 / 185. szám

JjVfRYIDEK. 1919. augusztus TK.. Mo Z I fflától keddig bezárólag mindennap játszik a Diadal A Diadal Mozgó mától "kezdve keddig bezárólag kivételesen min­dennap tart előadást. Ma és hol­nap általános közkívánatra »A két árva« cimü grandiózus történelmi filmet újítja fel, amely a francia forradalom viharába sodródó két árva leánynak romantikus történe­tét tárja elénk D. *vV. Griffith remek alkotású rendezésében. — Ugyancsak e műsor keretében ke­rül színre Dumas örökszépségü színdarabjának, a »Kaméliás hölgy«-nek filmváltozata, Rudolf Valentinóval a főszerepben. Mind­két filmet teljesen uj feldolgozás­ban és u] példányokban hozza a Diadal Mozgó. Hngo Viktor: A nyomornltak Bemutatja szombat, vasárnap az Apolló A Nyomorultak terjedelemben is, jelentőségben is leghatalmasabb alkotása Victor Hugo-nak. Mint maga az iró mondotta előszavá­ban: »Mindaddig, mig nem lesz megoldva a század három problé­mája, az ember lealacsonyodása a proletáriátus révén, az asszony sü­lyedése az éhség révén, a gyermek sorvadása a sötétség révén: mind­addig, mig bizonyos területeken lehetséges lesz a társadalmi tetsz­halál: más szavakkal és bizonyos szélesebb nézőpontból mindaddig, mig tudatlanság és nyomor lesz a földön, az ofyan regény, mint ez, nem lehetnek haszontalanok.« Ez az óriási és sokágú szociá­lis téma époly óriási és sokágú mesében talál kifejezésre. Van a Nyomorultak-nak olyan része is, amely a mai detektivregényekre emlékeztet; csak ugy mellékes ki­térés gyanánt, száz ragyogó .olda­lon irja le a waterloo-i ütközetet, barrikádharc, szerelem, zsiványro­mantika... az egész élet benne van, zsúfoltan, ezerszinüen. Néha a me­sélő jut szóhoz, néha a bölcselke­dő, néha a lélekrajzoló. Vannak olyan fapjai a regénynek, melyeket egy mai pszichologus-iró is megiri­gyelhetne. Egyik jelenet »izgal­mas«, másik ezerszer több énnél: emberi, mélységes, megrázó sziv­bemarkoló. 1862 óta már a harmadik nem­zedék olvassa változatlan érdek­lődéssel és meghatottsággal a Nyomorultakat. Hány irodalmi is­kola született és tünt le a három emberöltő alatt! Valóban, igaza van Victor Hugónak: ez a re­gény még soká, soká nem válhatik haszontalanná, föleslegessé! Hugó Viktor regényének film­változatát szombaton és vasárnap mutatja be az Apolló teljesen uj példányban, mefynek előadásai iránt szokatlan érdeklődés nyilvá­nult meg . | Harry Piel a Kert-Mozgóban A Harry Piel filmek kedvelőinek nagy örömére a Kert-Mozgó ve­zetősége mára és holnapra a Ieg­ördöngősebb mozisztárnak legsi­kerültebb bravúr-darabját, a ti­tokzatos miszter Senki«-t ujitja fei. Ehez a 10 felvonásos hatalmas kalandor filmhez, ugy véljük, feles­leges minden reklám. A kisérő­film szerepét a »Kedves őseink«, vagy »Az őserdők gentlemanja« c. 5 felvonásos vígjáték fogja betöl­teni, amelyben Csimpi, Csacsa és Maki, a 3 csodamajom játsza a főszerepet. Mezőgazdaság A téli gyümölcs eltartása A téli gyümölcs eltartása és ke­zelése ma is igen nagy gondot okoz a gyümölcstermésztőknek, plá akkor, ha azok eltevése na­gyobb mennyiségekre szorítkozik. A téligyümölcs eltarthatóságának legelső feltétele az, hogy azt kellő érési stádiumban szedessük le, fő­ieg száraz időben. A gyümölcsnek a szedése akkor érkezik el, amikor az teljesen megérett, fekete mag­vakkai birnak, de sohasem várjuk be annak tulérését, mert a gyü­mölcs amúgy is utóérésen megy keresztül a raktárhelyiségben. A szedés mindenkor kézzel történjék. A szedésnél az ember nem lehet eléggé óvatos. A munkások a sze­désnél kioktatandók, hogy kör­meiket rövidre levágják és a kézbe fogott gyümölcsöt ujjaikkal" ne nyomkodják, hanem azt egész te­nyerükbe fogva szedjék le. Első esetben, ha a szedők körmei hosz­szuak, igen gyakran előfordul, hogy az igy leszedett gyümölcsön télhold alakú mélyedés lesz, ami azután a raktárban a legelső rot­hadási nyomokat fogja mutatni. A gyümölcs leszedésénél és szállítá­sánál kíméletes bánásmódra ügyel­jünk és soha ne engedjük meg azt, hogy kosarakba, vagy szedőedé­nyekbe két sornál több gyümöl­csöt rakjanak. Ha az időjárás kö­dös, nedves, a leszedett gyü­mölcsöt szellős, száraz helyen szal­mára rakjuk és csak mc^szikkadás után raktározzuk. A régebbi időben a téligyümölcs eltartására nem nagy gondot for­dítottak, mert egyrészt nem is igen foglakoztak vele és mindenkor iparkodtak azon, hogy akár a fán, akár leszedve, mielőbb a kereskedő kezére kerüljön és ha ez nem tör- j tént meg, akkor gondoltak az el­tevéssel. Divatban volt főleg a Fel­vidéken, dg Erdélyben is az az egyszerű mód, hogy a szénakazlak vagy szénatartó aborák, padlások­ba helyezték ei és hogy a fagytól megvédjék, annak csak a közepé­be rétegezték s amint a széna fo­gyott, ugy az egyes rétegek fel­SZENIW^^N^AP legnagyobb eseménye a NEW YORK- ÁRUHÁZ BUDAPEST VII, RÁKÓCZI UT 42. OLCSÓSÁGAI kerültek és piacra dobattak. Leg­több esetben azonban egész tava­szig ott álottak és ha az időjárás nem volt túlságosan zord és egész­séges gyümölcs került elrakás alá, ugy megfelelő gyümölcs került el­adásra, mig ellenkező esetben, ha megfagyott vagy rothadás álott be ugy az egész gyümölcsmennyiség tönkrement. Nagyobb gyümölcsmennyiségek­nek kényelmes és áttekinthető el­raktározáshoz nem állanak mindig elegendő raktárhelyiségek rendel­kezésünkre. Célszerű beosztás mel­lett azonban kis helyen is sokat le­iehet elraktározni. Ami a gyümölcs Kamara berendezését íleti, az tör­ténhetik álandó állványkészitéssel, vagy pedig állvány nélkül egymásra rakott gyümölcsfiókok által. Arak­tárhelyiségben a polcok elhelyezé­se történhet két kétsoros sorban, középen főúttal, mig a falaknál mellékuttal, vagy történhet a fa­lak mellett egysoros polccal, mig középen kétsorosán. Ha a raktár­helyiséget állványos polcokkal rak­juk be, ugy a közvetlenül a fal körül rakott polcok mélysége 60 cm., mig a középpolcok szélessége minthogy két oldalról hozzáférhe­tünk, 120 cm. lehet. Ha a poi­coKat deszkapadlóból vagy lécek­ből készítjük, ugy abban az eset­ben az elraktározandó gyümölcs fclá a deszka- vagy Iéclapokra min­denkor vékonyrétegü friss szalmát tegyünk, mert a gyümölcs a desz­kán állva, saját súlyánál fogva nyomást szenved, ami barna fol­• tosodást és később rothadást okoz. Legjobbak az olyan polcok, ame­lyek lécből készülnek és rakható Iapjfik ritka lécezéssel bir, amelyet Szalmával vagy gyékénnyel fonunk be. A polcok egymásfölötti ma­gassága 20—25 cm. legyen, hogy a berakott gyümölcsöt könnyen kezelhessük. Az igy berendezett gyümölcs­tarto helyiség elsősorban sötét le­gyen, mert a napfény tui gyorsan megérlelné a gyümölcsöt. Továb­bá jói szellőztethető és hűvös le­gyen, mert a meleg fonnyasztó és rothasztó hatású, de minden eset­ben fagymentes legyen. A kama­rákba kerülő gyümölcsöt mindedkor lehűlt állapotban, tehát kora reg­geli órákban rakjuk be. Ha akai mara falai elég vastagok, padlása jó, ugy nagyobb hidegek esetén is fagymentes, ellen esetben fűtésről is gondoskodnunk, kell. A hőmér­séklet szellőztetéssel meglehetősen szabályozható, ha hűvös időjárás esetén délben, meleg időjárás ese­tén pedig a kora reggeli órákban szellőztetünk. A gyümölcsöket a polcokra vagy fiókokba, almát mindig a szárával, felfelé, a körték pedig rézsut oldalt egymást ne érjék. Az igy megra­kott kamarát vagy pincét azután elsötétítjük és erősen Iekénezzük, minden két-három hétben egyszer átvizsgáljuk, az esetleges hibása­kat kiszedjük és a kamarát bezár­va újból kikénezzük és mindenkor megfelelő szellőztetésről gondosko­dunk. Az igy elraktározott egészséges gyümölcs, ha raktárhelyiségünk nem tul száraz, a nyár elejéig is jói eltartható, sőt láttam eseteket amikor az elraktározott Batulaalma az uj almatermést is megérte. AZ ÚJ BOR­törvény kapható a Jóba- nyomdában Nyíregyházán, Széchenyi út 9. Telefon 139. Dohánytermelést tanulmányut ököritóra A Szabolcsvármegyei. Gazdasá­gi Egyesület a. m.. kir. dohányki-­sérieti állomással és kir. dohány­beváltó hivatallal együttesen Báró Molnár Viktor uradalmában,. az: ököritói strandi mellett, folyó hó 18-án vasárnap délelőtt 10 óra kor tanulmányutat rendez, amelyen, juhász Árpád m. kir. gazdasági főtanácsos, a dohánykisérle­ti állomás vezetője gyakorlati szakelőadást fog tartani a do­hánylevelek töréséről. Kérjük ar. termelőket és dohányosokat, hogy a tanulmányúton minéi számo­sabban vegyenek részt. Autóbu­szok a. Bessenyei; térről indulnak.. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület Elnöksége. Óriási károkat okoz a burgonya­féreg, A : Tiszántúlon a. burgonyaíé­reg óriási károkat csinált. Haj­dúságból azt jelentik, hogy helyen­kint olyan a burgonyaföld, mintha tűz perzselte volna fel. A féreg elrágja a növény gyökerét, s ha egy burgonyatövet felbontanak, 18­20 pajort találnak az elrágott gyö­kéren. Nagyon nehéz és költséges a burgonyaféreg ellen való véde­kezés, de ha a gazdák elmulaszta­nák, akkor a jövő évi. termés is koc­káztatva. lenne. Téli gazdaságöskoláfcat léte­sítenek országszerte. A belügyminiszter a földmive­lésügyi miniszter felkérésére kö­zölte & vármegyék első tisztvise­lőivel, hogy a gazdasági ismeretek fokozatos elsajátítására a téli gaz­dasági tanfolyamokat az egész or­szág területére ki akarja terjesz­teni. E célból a miniszter megbízta Lukácsy Imre gazdasági főtaná­csos, ny. földmüvelésiskolai igaz­gatót, hogy a tanfolyamok szer­vezését haladéktalanul kezdje meg.. Felhívja az alispánokat, hogy Lu­kácsy Imrét ez irányban teljes ere­jükkel 'támogassák. Előzetesen ké­szítsék elő* a megfelelő propagan­dát; ugy, hogy minden tanfolya­mon legalább 30—40 hallgató ve­gyen részt. A hallgatóknál a kor­határ kikötve nincs, de kívánatos, hogy a hallgatók 15 évnél időseb­bek legyenek. A mezőgazdaság célját szolgálják, a vidéki pénzintézetek kihelyezései. A napokban jelent meg a Pénz­intézeti Központ legújabb gazdasá­gi jelentése, mely ismét gazdag anyagot visz a hazai közgazdaság, állapotáról ugy a bel-, mint a kül­földi szakközönség elé. A mostani kiadványnak legértékesebb része a; Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetek 1928. évi. összesített állományainak tüzetes ismertetése. Ebben az anyagban: különösen érdekes pedig a vidéki pénzintézetek kihelyezéseinek kö­zelebbi megvilágítása. Eszerint a; mult év végén a vidéki intézetek, kihelyezései. 930.6 millió pengőt tettek ki és ebből a mezőgazda­ságra esett 538.6 millió (57.90/0), az iparra 109 millió (11.70/0), a. keres­kedelemre 157 millió (16.90/0),. ,egyéb kölcsönökre és személyi hi­telekre pedig 126 millió (13.50/0). Látható ebből is, hogy a vidéki intézetek kihelyezéseinek több) mint a fele a mezőgazdaság ali­mentálására: szolgál. A hadsereg zabszükségletét a fagykársujtot/a megyékben szerzik be. A földmüvelésügyi miniszter a. törvényhatóságok vezetőihez inté­zett legutóbbi, leiratában közölte,. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom