Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-30 / 171. szám

4 .MVÍRYIDÉK. 1929. julius 21. á debreceni gazdagyűlés hálával méltatta Kállay Miklós dr. főispánnak a fagykárosnltak érdekében kifejtett lelkes aktivitását Látnivaló ezen javasolt menetrendből, hogy gyorvonataink Budapestről délben is, este is, egy jó órávat korábban érkeznének ide, meg, viszont Budapestre utazóban nem kellene Nyíregyházáról már 10 óra 42 perkor, Debrecenből pedig 12 óra 10 perckor, hanem Nyíregyházáról csak 12 óra 05 p.kór, Debrecenből pedig csak 13 óra 10 perckor elindulni, elágazó vonalainknak pedig ugy Szerencs —Debrecen felé, mint SzerencsDebrecen felől mindig megvolnának a megfelelő vonatcsatlakozásaik. A záhonyi vonalon, tekintettel a Pá»rohától kezdve minden állomásról Nyíregyházára iskolábajá,o 40—50 gyermekre s tekintettel azon közönségre, afne'ly tennivalóit nagyobb időveszteség nélkül délelőtt 1—2 óra alatt akarja Nyíregyházán elvégezni, szükáég van egy oly vonat közlekedtetésére, amely Nyíregyházára reggel fél 8 óra tájban érkezzék meg s ugyancsak szükség lenne a Budapestről éjjel 22 óra 15 perckor Nyíregyházára érkező vonathoz való csatlakozással egy motorvonat közlekedtetése Kisvárdáig. Mint már emiitettem, a java-„olt gyorsvonati körforgalom bevezetésével nemcsak több személy kocsi garnitúra és mozdony közlekedtetése s több vonatkísérő személyzet járatása volna megtakarítható, hanem fölöslegessé válnék Nyíregyházától—Szerencsig az 1732 sz. vonat (indul 9.22) visszafelé pedig az 1733 sz. vonat közlekedtetése belekapcsoldnék továbbá ezen elevenebb világfonrgalomba az eddig mindig mellőzött nyíregyháza— szerincsl vont utasközön sége is, amely eddig a sátoraljaújhelyi gyorsvonatot használva, kénytelen volt Rakamaz és Tokajról Bodrogkereszturra vagy viszont autót igénybe venni s megszűnnék az az anomália is, hogy Szerencsről este 18 óra 30 perc után nem indul aznap többé vonat Nyiregyháza—Debrecen felé s az étkező kocsik is jobban megtalálnák számításukat, melyek^eddig úgyszólván csak a reggeliző forgalmat látták el, mert gyorsvonataik ebédidőre rendesen elérték már végállomásaikat. Ennyi megtakarítás és ennyi előny mellett a máv. igazgatósága nemcsak Szabolcsvármegye utasközönsége, hanem saját érdekében is akkor járna el helyesen, ha ugy a javasolt gyorsvonati körforgalmat, mint a mellékvonalak vonatainak sebességemelését s ezrei a megTelelő menetrendváltozást mielőbb keresztülvinné. Mondanom is fölösleges, hogy ezen javasolt tervek keresztülvitelével Szabolcsvármegye utazóközönsége s főképp kereskedő világa, azután elsősorban Nyiregyháza városa óriásit nyerne jelentőségében, mert a gyorsvonati forgalomnak mindkét irányból Nyiregyháza felé való terelésével s az utas és idegenforgalom jelentékeny emelkedésével emez amúgy további 'nagy fejlődésének perspektívája nyílnék meg, éppen azért is szépen fejlődő város számára eme szép es nagy cél érdekében felkérjük Szabolcsvármegyének minden szépért és jóért lelkesülő tiefolyásos nagy férfiait, a közigaz gatási bizottságot s a debreceni kereskedelmi és iparkamarát, hogy befolyásukkal ezen javasolt menetrend tervezem mindaddig propagálják és felszínen tartsák, mig csak az valóra nem válik. Túri. — A motorkerékpár. Nélkülözhetetlen szakkönyv minden motorosnak. Kapható az Ujságboltban. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát külön gyűlés tartására kényszeritette az a nyugtalanság, ami a tiszántúli gazdatársadalomban a kormányzat a fagykár intézkedéseinek késedelme miatt mutatkozott. Tegnap dr. Czeglédy Mihály m. kir. gazdasági főtanácsos, kamarai alelnök elnöklete a'att az igazgatóválasztmányi tagokon kivül a vármegyei mezőgazdasági bizottságok és vármegyei gazdasági egyesületek elnökeit is meghívta a Kamara elnöksége, akiken kivül résztvettek a gyűlésen dr. Koós Mihály ny. h. államtitkár, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, valamint a Tiszántuf 'fagykárosult szőlőbirtokosainak képviselői is. Dr. Czeglédy Mihály elnöki megnyitójában kimentette dr. Kállay Miklós kamarai elnököt, aki a megjelenésben fontos családi okokból akadályozva volt. — Felhívta a gyűlésen megjelenteket, hogy annak egyedüli tárgyát a tiszántúli fagykárosultak ügyét legnagyobb figyelemmel és gondossággal tegyék megfontolás tártgyává s a Kamara ez ügyben végzett eddigi munkájának megismerése után a Kamara további teendőjéről határozzanak. Dr. Rácz Lajos m. kir. gazdasági főtanácsos, kamarai igazgató ismertette a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a fagykárok megfigyelése, adatfelvétele és azok feldolgozása ügyében végzett tevékenységét, felsorolva a Kamara mindazon javaslatait és felterjesztéseit, melyeket f. évi február hó 14-én kelt első e tárgyú felterjesztése óta a május hó 15-én kelt segélyt kérő memorandum kormány elé juttatásáig és azután is tett. A fagykárügynek első nagy feladatát a tavaszi ujravetési munka zavartalanságának biztosítása alkotta, amely a m. kir. földmivelésügyi miniszter áldozatával a gazdasági felügyelőségek által vég rehajtott tavaszi vetőmag segélyakciója folytán sikerült is. A fagykárügynek másik részlete az adózási vonatkozásokban nyújtandó könnyítések ügyében indított kamarai akció. Harmadik részlete a fagykárügynek a károsult gázdák megsegítése, illetve a fagykárcsapás hatásainak mérséklése érdekében, rendkívüli kormányintézkedéseket kérő s azokra javaslatokat tartalmazó memorandumé amelyet Kállay Miklós elnök az Országos Kamarával egyértelemben terjesztett elő. Az ebben foglalt kéreimeTcre még érdemleges intézkedés nem történt, de ígéretet kapott a Kamara, hogy most már rövid napok alatt meg fog jelenni a vonatkozó kormányrendelkezés. E kormányrendelkezés lényege, mint hirlik az, hogy 8 százalékos kamattal egy 'évre holdankint a károsult területre 40 pengő államkölcsön adatik, ennek terhére őszi vetőmagakció is szervezve lenne, végül a kenyérmagvak drágulása ellen a munkások védelmére az állam készletekről gondoskodnék. Amikor kifejezést ad annak a kerületszerte a Kamarához intézetten felhangzott panasznak, hogy a segítés e mérve és módja nem lesz elegendő arra, hogy a pusztult vidékeken a termelés zavartalansága biztositható legyen, nyomatékosan figyelembe ajánlja, hogy államunk nehéz viszonyai között türelemmel és bizodalommal kell, hogy legyenek az egyébként teljesen indokoltan elkeseredett gazdák, hogy a kormányzat részére fennforgó lehetőségek keretében mindent megtesz e súlyos bajokon segítésre. A Kamara ezt másrészt a kormány előtt is újból tárja fel és sürgesse a haladéktalan intézkedéseket, a lehetőségig felfokozandó mérvű támogatásra. Az igazgatóválasztmány s az egyesületek és bizottságok küldöttei meleg méltánylással emlékeztek meg a Kamára elnökségének és igazgatójának a fagykárügyben tanúsított körültekintő és buzgó munkásságáról, de különösen is kiemelték azt a lelkes tevékenységet, amit e vonatkozásban Kállay Miklós elnök a tiszántúli gazdatársadalom érdekében hónapokon át nagv energiával kifejtett . A gyűlésen több nagy és kisgazda részéről egyaránt szenvedélyes kirobbanásokban nyert a j-azdatársadalom elégedetlensége kifejezést amiatt, hogy késnek a rendkívüli kormányintézkedések. A j/envedélyes vita során, amelyben felszólaltak báró Vay László, Kiss Ernő, báró Kende György felsőházi tagok, dr. Korniss Ferenc, dr. Koós Mihály h. államtitkár, Szomjas Gusztáv, Wolff Ferenc, Szűcs László, Winter József s mjóg mások is, elhatározta a Kamara igazgatóválasztmánya, hogy a Kamara utján újból a miniszterelnök, földmivelésügyi és pénzügyminiszter elé tárja az aggasztóan komoly helyzetet s kéri a segitő intézkedések legsürgősebb kiadását. Kiváltként sürgősnek tartja az igazgatóválasztmány, hogy a fagykárosult vidékek összes gazdái számára a vetőmagszükséglet fedezésére hivatott állami vetőmagakció ügyében a legsürgősebben történjék a gazdatársadalom megnyugtatására oly alkalmas intézkedés, amely megbizható jó vetőmagot juttasson méltányos árban a gazdáknak. A szőlőfagykárok által előállott helyzet s a fagykárosult szőlősgazdák segélyezésének ügyében is sürgős intézlcedésekért újból felterjesztés tételét határozta el az igazgatóválasztmány, minthogy az országos érdekből is aggályos vagyonpusztulást szenvedett szőlőbirtokosok rendkívüli megsegítése nemcsak a szőlősgazdák, hanem sok ezer munkás családnak is életérdeke. E tárgyban a Kamara rövid időn belül nagy értekezletet hiv össze a szőlő és gyümölcstermelők köréből. Az igazgatóválasztmány határozatából alábbi táviratokat küldte el a Kamara gróf "Bethlen István miniszterelnök, Vass József népjóléti miniszter, h. miniszterelnök, Mayer János földmivelésügyi és Wekerle Sándor pénzügyminiszterekhez : > »A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatóválasztmányának ma tartott ülése határozatából kénytelen kifejezést adni annak, hogy a fagykárok következményeivel szemben a Kormányzat segitő intézkedésének késedelme a gazdaközönség bizalmát aggasztóan megingatta és az ország fagysujtott vidékeinek gazdasági egyensúlyát komolyan veszélyezteti. Felelősségünk kényszere alatt, kérnünk kell a Kormányzat rögtöni elhatározását és sürgős intézkedésekkel segítségét.« — Nfcm penészedik meg a befőttje, ha Penészmentes Pergament Papírral kötözi le! — A Penészmentes Pergament Papír az Ujságboltban kapható.