Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-30 / 171. szám

1929. julius 30. » 3 legmozdnlt Nyiregyháza társadalma a tragiknssorsu Grencsó lánosné érdekében A nyíregyházi építőmunkások hatvan pengőt gyűjtöttek össze Keddtől kezdve vehetik át a nyíregyházi kiállításon résztvevők a kiállítási helyiséget (A Nyirvidék tudósítójától.) Az egész város lázas izgalom­mal várja ennek a hétnek nagy eseményét, a nyíregyházi ipari, mű­vészeti, kulturális kiállítást. Szom­baton délelőtt a fővárosi, vidéki, a helyi előkelőségek jelenlétében nyilik meg a kiállítás. A kiállítók érdeklődésére itt adja az elnökség mindenkinek tudtára, hogy a ki­állításon résztvevők a szükséges he­lyiségek átvétele céljából holnaptól, keddtől kezdve jelentkezhetnek a Kossuth reálgimnáziumban perma­nenciában levő bizottságnál a ki­állítási helyiség átvétele érdeké­ben, hogy nyomban megkezdhető legyen a termek berendezése. Szerdán délntán 6 órakor a KIOSZ Bocskay ntcai Székházában Nyiregyháza asszonyainak jelenlétében megalakul a Mansz nyíregyházi iparos csoportja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Mansz megalakulása első per­cétől kezdve a legdemokratikusabb szervezetként indult meg. A magyar asszonytábor egybefogása volt a cél, nagy nemzeti érdekek szem­előtt tartásával. A különböző tár­sadalmi rétegeződéseken át össze kell fogni a magyar anyáknak, a magyar jövő legjelentősebb ténye­zőinek. Ez volt a magasztos cél és az ország legnagyobb részében meg is közelítették a társadalmi egy­ség útját, olyan hatalmas erővel előkészítő szervezkedést. Nyíregyhá­zán is állandó volt a vágy az eredeti célkitűzés (végrehajtására, az asszonytábor erejének növelé­sét, hatásossá tételét biztosító ösz­szefogás megteremtésére. Ezt a ré­gi vágyat valósítja meg most a nyíregyházi asszonytábor, amikor szerdén délután 6 órakor nagygyű­lést tart a Kiosz Bocskay-utcai he­lyiségében és ezen a nagygyűlésen Nyiregyháza iparos asszonyai meg­alakítják az iparosszervezetet, — vagy pedig tömegesen belépnek a Mansz-ba. A Kiosz elnöksége arra kéri az ói­kat a nyíregyházi asszonyokat, akik mint a Mansz tagjai lelkes öröm­mel fogadják az iparos asszonytá­bornak a Mansz-ba való belépé­sét, szíveskedjenek a szerda dél­utáni nagygyűlésen egytől egyig részt venni. A szervezkedést élénk I figyelemmel kiséri Tormay Cecil j. országos elnök is, aki lejövetelét i kilátásba helyezte. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A munkanélküliség gondjaitól Összetörve torán elhunyt Gren­csó János kőműves özvegye, mint már megírtuk, két kis gyermekével teljes magárahagyatottságában a kétségbeesés szélén áll. A »Nyirvidék« akciót indított a nyomorgó család érdekében és fel­hívásunkra megdobbant Nyiregy­háza társadalmának szive, sokan, osztálykülönbség nélkül sietnek munkaalkalom szerzéssel, pénz­gyüjtéssel és adományokkal segí­teni a család tragikus sorsán. Az emberi szolidaritás leggyö­nyörűbb jelensége az, ha olyan valaki segit bajbajutott embertár­sán, aki maga is sorsüldözött, aki­nek adakozni annyit jelent, mint szűkös életstandardját a nélkülö­zésig szűkíteni. Ilyen példásan szép és mélysé­gesen emberi megnyilatkozása a (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Jósa Muzeum ősi dokumentu­mai messze földről Nyíregyházá­ra vonzzák a tudós érdeklődőket. A muezum vendégkönyvében válto­zatos egymásutánban sorakoznak a legérdekesebb nevek. Egy sereg külföldi név., a debreceni nyári egyetem Hallgatóinak látogatása­kor került a muzeum vendégköny­vébe, de vannak ujabb nevelj is, amelyek feltűnést keltenek a mu­zeumot látogató előtt. A napokban rakibori tudós, Richthofer báró volt a muzeum vendége. A Felső­sziléziából érkezett kutatót külö­nösen a népvándorlás korabeli le­letek érdekelték, de figyelemmel hallgatta Kiss Lajos igazgatónak előadását mindarról, aminek va­lamelyes vonatkozása lehetett Szi­léziára. Még érdekesebb vendégek voltak most a muzeumban a bas­kiriai Ahmed Zeki és dr. Tagán Galimadsán. Ahmed Zeki jelenleg a konstantinápolyi egyetem taná­ra, Tagán Galimadsán pedig al­ezredes. A baskír katonatiszt a vörös uralom alatt nem mehet ha­za a szovjet impériuma alatt álló Baskiriába s így Budapesten él, ahol megtanult magyarul és nép­rajzi, archeológiai tanulmányok­kal foglalkozik. A baskiriaiak az egyik őshaza földjéről valók. Arról a földről, ahoi közvetlen testvérével a vo­gullal valószínűleg a legtovább élt együtt a magyar. Tagán Gali­madsán és Ahmed Zeki a Jósa Muzeum tanulmányozása közben elragadtatással nyilatkoztak Kiss Lajos igazgató előtt a magyar vendégszeretetről, a magyar lélek, „ magyar kedély közvetlenségéről, szolidaritásnak a munkanélküliség­gel, a minimális munkabérrel küz­dő nyíregyházi építőmunkások adakozása is. A laktanya építésénél dolgozó „iyiregyházi építőmunkások Pol­lák Pái kezdeményezésére gyűj­tést indítottak 'és 44 pengő 60 fillért gyűjtöttek össze Grencsó János özvegyének, mig az Erzsé­bet közkórháznál dolgozó kőmű­ves munkások 15 pengővel aján­dékozták meg a nyomorgó asz­szonyt. Mi azzal a meggyőződéssel jut­tatjuk a gyűjtött összeget rendel­tetése helyére, hogy ahol az em­beri és faji szeretetnek ilyen acélos az átfogó ereje, az a nép min­den poklokon keresztül átvergő­dik s mint a halottaiból megéle­medett Phőnix diadalmasan szár­nyal uj ezredév felé. amelynek varázsában testvéri lé­lekközösség örömét érezték a messze kelet vándorai. A baski­riaiak Nyíregyházáról Abapusztá­ra utaztak, ahol eredeti magyar aratóünnepen vettek részt. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 őrskor a Városi Sinháehan, 9 órakor a Kert-Mozgóben tartjuk meg. Előadások kezdate vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Mozgóban. Kedveafitlaa időben az ösare* előadások a teremben lesznek magtartva, Julius 29-én és 30-án, hétfőn és kedden A Rivalda fantomja Paul Leni superfilmje 8 felv. Főszerepben: Laura La Plante ós Montap Lőve Bércek lovasa Történet Nevada hegy rengetegéből 6 felvonásban Főszerepben: TED WELLS EHadfadakat saját zanafcirttk Hsán. Következő műsorunk: Cigánybáró Vadmacska Ujabb adakozások a nyíregyházi Ipartestület Székházának céljára Az augusztus 4 i nagy alapkőletételt ünnep programja (A Nyirvidék tudósítójától.) Több izben megemlékeztünk ar­ról az impozáns megnyilatkozásról, amellyel a nyíregyházi iparosság kiséri az ipartestület székházának ügyét. Most azonban nem csak a helyi iparosító áldozatkészségéről számolhatunk be, hanem a vidék érdeklődéséről is számot adhatunk. A debreceni Gőztéglagyár Rt. 3500 darab téglát adott teljesen ingye­nesen a székház céljára a nyíregy­házi ipartestületnek. Azonkívül legújabban Weber Ist­ván nyíregyházi cserepesmester fel­ajánlotta, hogy a székház tetőfedé­sének munkáját ugyancsak ingye­nesen elvállalja. A székházépitő bi­zottságnak az volt az eredeti gon­dolata, hogy az idén egyelőre tető alá hozza a székházat és majd csak jövŐ tavasszal rendezi be teljesen. Mi azonban azt hisszük, hogy te­kintettel a számításon jóval felül­emelkedő nagymérvű adakozásra a székházat a rendelkezésre álló ösz­szegből még ebben az esztendőben teljesen készen át lehet lesz adni nemes rendeltetésének. Az augusztus 4-iki nagy alapkő­letételi ünnepély előkészítésén lá­zasan dolgoznak a bizottság tag­jai. E gyönyörű ünnepélyre a bi­zottság a következő szövegű meg­hívót bocsájtotta ki: Meghívó. A nyíregyházi Ipartes­tület Székházépitő Bizottsága 1929. évi augusztus hó 4-én, délelőtt fél 1 1 órakor, Nyíregyházán, a Vay Ádám-utca 25. szám alatt tartja meg Székháza alapkőletételének ün­nepét, melyre meghívom és kérem, hogy szives megjelenésével ünnep­ségünk fényét emelni méltóztassék. A nyíregyházi Ipartestület Székház­épitő Bizottságának nevében: Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester, a székházépitő bizott­ság elnöke. Az alapkőletételi ünnep sorrend­je: 1. Hiszekegy. Előadja a Városi Dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tart­ja Zomborszky Dániel, az ipartes­tület elnöke. 3. Ünnepi beszédet mond Rakovszky Iván dr., ny. bel­ügyminiszter, Nyiregyháza város or­szággyűlési képviselője, a Közmun­katanács elnöke. Záróbeszéd. Tart­ja Bencs Kálmán dr. m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester. I Felsősziléziai és baskiriai látogatók jártak a Jósa fflnzenmban

Next

/
Oldalképek
Tartalom