Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-30 / 171. szám
1929. julius 30. » 3 legmozdnlt Nyiregyháza társadalma a tragiknssorsu Grencsó lánosné érdekében A nyíregyházi építőmunkások hatvan pengőt gyűjtöttek össze Keddtől kezdve vehetik át a nyíregyházi kiállításon résztvevők a kiállítási helyiséget (A Nyirvidék tudósítójától.) Az egész város lázas izgalommal várja ennek a hétnek nagy eseményét, a nyíregyházi ipari, művészeti, kulturális kiállítást. Szombaton délelőtt a fővárosi, vidéki, a helyi előkelőségek jelenlétében nyilik meg a kiállítás. A kiállítók érdeklődésére itt adja az elnökség mindenkinek tudtára, hogy a kiállításon résztvevők a szükséges helyiségek átvétele céljából holnaptól, keddtől kezdve jelentkezhetnek a Kossuth reálgimnáziumban permanenciában levő bizottságnál a kiállítási helyiség átvétele érdekében, hogy nyomban megkezdhető legyen a termek berendezése. Szerdán délntán 6 órakor a KIOSZ Bocskay ntcai Székházában Nyiregyháza asszonyainak jelenlétében megalakul a Mansz nyíregyházi iparos csoportja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Mansz megalakulása első percétől kezdve a legdemokratikusabb szervezetként indult meg. A magyar asszonytábor egybefogása volt a cél, nagy nemzeti érdekek szemelőtt tartásával. A különböző társadalmi rétegeződéseken át össze kell fogni a magyar anyáknak, a magyar jövő legjelentősebb tényezőinek. Ez volt a magasztos cél és az ország legnagyobb részében meg is közelítették a társadalmi egység útját, olyan hatalmas erővel előkészítő szervezkedést. Nyíregyházán is állandó volt a vágy az eredeti célkitűzés (végrehajtására, az asszonytábor erejének növelését, hatásossá tételét biztosító öszszefogás megteremtésére. Ezt a régi vágyat valósítja meg most a nyíregyházi asszonytábor, amikor szerdén délután 6 órakor nagygyűlést tart a Kiosz Bocskay-utcai helyiségében és ezen a nagygyűlésen Nyiregyháza iparos asszonyai megalakítják az iparosszervezetet, — vagy pedig tömegesen belépnek a Mansz-ba. A Kiosz elnöksége arra kéri az óikat a nyíregyházi asszonyokat, akik mint a Mansz tagjai lelkes örömmel fogadják az iparos asszonytábornak a Mansz-ba való belépését, szíveskedjenek a szerda délutáni nagygyűlésen egytől egyig részt venni. A szervezkedést élénk I figyelemmel kiséri Tormay Cecil j. országos elnök is, aki lejövetelét i kilátásba helyezte. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A munkanélküliség gondjaitól Összetörve torán elhunyt Grencsó János kőműves özvegye, mint már megírtuk, két kis gyermekével teljes magárahagyatottságában a kétségbeesés szélén áll. A »Nyirvidék« akciót indított a nyomorgó család érdekében és felhívásunkra megdobbant Nyiregyháza társadalmának szive, sokan, osztálykülönbség nélkül sietnek munkaalkalom szerzéssel, pénzgyüjtéssel és adományokkal segíteni a család tragikus sorsán. Az emberi szolidaritás leggyönyörűbb jelensége az, ha olyan valaki segit bajbajutott embertársán, aki maga is sorsüldözött, akinek adakozni annyit jelent, mint szűkös életstandardját a nélkülözésig szűkíteni. Ilyen példásan szép és mélységesen emberi megnyilatkozása a (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Jósa Muzeum ősi dokumentumai messze földről Nyíregyházára vonzzák a tudós érdeklődőket. A muezum vendégkönyvében változatos egymásutánban sorakoznak a legérdekesebb nevek. Egy sereg külföldi név., a debreceni nyári egyetem Hallgatóinak látogatásakor került a muzeum vendégkönyvébe, de vannak ujabb nevelj is, amelyek feltűnést keltenek a muzeumot látogató előtt. A napokban rakibori tudós, Richthofer báró volt a muzeum vendége. A Felsősziléziából érkezett kutatót különösen a népvándorlás korabeli leletek érdekelték, de figyelemmel hallgatta Kiss Lajos igazgatónak előadását mindarról, aminek valamelyes vonatkozása lehetett Sziléziára. Még érdekesebb vendégek voltak most a muzeumban a baskiriai Ahmed Zeki és dr. Tagán Galimadsán. Ahmed Zeki jelenleg a konstantinápolyi egyetem tanára, Tagán Galimadsán pedig alezredes. A baskír katonatiszt a vörös uralom alatt nem mehet haza a szovjet impériuma alatt álló Baskiriába s így Budapesten él, ahol megtanult magyarul és néprajzi, archeológiai tanulmányokkal foglalkozik. A baskiriaiak az egyik őshaza földjéről valók. Arról a földről, ahoi közvetlen testvérével a vogullal valószínűleg a legtovább élt együtt a magyar. Tagán Galimadsán és Ahmed Zeki a Jósa Muzeum tanulmányozása közben elragadtatással nyilatkoztak Kiss Lajos igazgató előtt a magyar vendégszeretetről, a magyar lélek, „ magyar kedély közvetlenségéről, szolidaritásnak a munkanélküliséggel, a minimális munkabérrel küzdő nyíregyházi építőmunkások adakozása is. A laktanya építésénél dolgozó „iyiregyházi építőmunkások Pollák Pái kezdeményezésére gyűjtést indítottak 'és 44 pengő 60 fillért gyűjtöttek össze Grencsó János özvegyének, mig az Erzsébet közkórháznál dolgozó kőműves munkások 15 pengővel ajándékozták meg a nyomorgó aszszonyt. Mi azzal a meggyőződéssel juttatjuk a gyűjtött összeget rendeltetése helyére, hogy ahol az emberi és faji szeretetnek ilyen acélos az átfogó ereje, az a nép minden poklokon keresztül átvergődik s mint a halottaiból megélemedett Phőnix diadalmasan szárnyal uj ezredév felé. amelynek varázsában testvéri lélekközösség örömét érezték a messze kelet vándorai. A baskiriaiak Nyíregyházáról Abapusztára utaztak, ahol eredeti magyar aratóünnepen vettek részt. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 őrskor a Városi Sinháehan, 9 órakor a Kert-Mozgóben tartjuk meg. Előadások kezdate vasárnap 3, 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Mozgóban. Kedveafitlaa időben az ösare* előadások a teremben lesznek magtartva, Julius 29-én és 30-án, hétfőn és kedden A Rivalda fantomja Paul Leni superfilmje 8 felv. Főszerepben: Laura La Plante ós Montap Lőve Bércek lovasa Történet Nevada hegy rengetegéből 6 felvonásban Főszerepben: TED WELLS EHadfadakat saját zanafcirttk Hsán. Következő műsorunk: Cigánybáró Vadmacska Ujabb adakozások a nyíregyházi Ipartestület Székházának céljára Az augusztus 4 i nagy alapkőletételt ünnep programja (A Nyirvidék tudósítójától.) Több izben megemlékeztünk arról az impozáns megnyilatkozásról, amellyel a nyíregyházi iparosság kiséri az ipartestület székházának ügyét. Most azonban nem csak a helyi iparosító áldozatkészségéről számolhatunk be, hanem a vidék érdeklődéséről is számot adhatunk. A debreceni Gőztéglagyár Rt. 3500 darab téglát adott teljesen ingyenesen a székház céljára a nyíregyházi ipartestületnek. Azonkívül legújabban Weber István nyíregyházi cserepesmester felajánlotta, hogy a székház tetőfedésének munkáját ugyancsak ingyenesen elvállalja. A székházépitő bizottságnak az volt az eredeti gondolata, hogy az idén egyelőre tető alá hozza a székházat és majd csak jövŐ tavasszal rendezi be teljesen. Mi azonban azt hisszük, hogy tekintettel a számításon jóval felülemelkedő nagymérvű adakozásra a székházat a rendelkezésre álló öszszegből még ebben az esztendőben teljesen készen át lehet lesz adni nemes rendeltetésének. Az augusztus 4-iki nagy alapkőletételi ünnepély előkészítésén lázasan dolgoznak a bizottság tagjai. E gyönyörű ünnepélyre a bizottság a következő szövegű meghívót bocsájtotta ki: Meghívó. A nyíregyházi Ipartestület Székházépitő Bizottsága 1929. évi augusztus hó 4-én, délelőtt fél 1 1 órakor, Nyíregyházán, a Vay Ádám-utca 25. szám alatt tartja meg Székháza alapkőletételének ünnepét, melyre meghívom és kérem, hogy szives megjelenésével ünnepségünk fényét emelni méltóztassék. A nyíregyházi Ipartestület Székházépitő Bizottságának nevében: Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos polgármester, a székházépitő bizottság elnöke. Az alapkőletételi ünnep sorrendje: 1. Hiszekegy. Előadja a Városi Dalárda. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Zomborszky Dániel, az ipartestület elnöke. 3. Ünnepi beszédet mond Rakovszky Iván dr., ny. belügyminiszter, Nyiregyháza város országgyűlési képviselője, a Közmunkatanács elnöke. Záróbeszéd. Tartja Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester. I Felsősziléziai és baskiriai látogatók jártak a Jósa fflnzenmban