Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-30 / 171. szám
Nyíregyháza, 1929. julius 171 * Csütörtök I Ma évfolyam. 167. szám JSÍYXRYIDÉK. Ctfiflicttel Arak b«lyfran éa vfc&kan: len Mra 2 60 pongfl. Nagyadévra 7-60 pangO. •rtHililinTifcinli éf tartóknak aagtoat&y. III IIIIIlllIilMMKllIM^ Alapította JÓBA ELEK Főarorkaaztö: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Falalóa aaarkMztd: VERTSE K. ANDOR. taarkaaztflaég és fcradóhlvatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Taiafon azám 139. Postachaqua Kéziratokat oauk adunk vlaazo* Gyorsvonati körforgalmat kérünk Szabolcsvármegye közönségének A kereskedelmi" forgalom lebonyolításának fő ütőerei az utak s -ezek között elsősorban a vasutak. Mi szabolcsvármegyeiek nem pa •naszkodhatunk abban a tekintetben, hogy nem volna kiefjlett ut és vasúti hálózatunk s hála Istennek, a reánk kényszeritett trianoni uj országhatár sem csonkította meg vármegyénket oly mérv ben, hogy nagy vidékeket vesztettünk volna ei s mondhatni, nogy ugy Nyiregyháza, mint kisebb vidéki városaink nem estek el gazdasági hátterüktől: a kereskedelmi forgalmukkal s úgyszólván többi összes igényeikkel a városok felé gravitáló vidéki falvak és lakosaik nagy számától. Elestünk sajnos az északkeleti felvidék városaival — Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász — s ezek környékével való kereskedelmi for galmunktól s miután a megváltozott országhatárok mellett Miskolc és Tokajhegyalja vidékének az alföld felé irányuló forgalmának első láncszeme Nyiregyháza városa és Szabolcsvármegye lett: nyilvánvaló, hogy a fenti veszteségeket némileg pótlandó, kereskedelmi forgalmunkat az eddiginél sokkal élénkebb és erősebb tempóban kell Tokajhegyalja, Miskolc Eger, Gyöngyös és Salgótarján vidékére kiterjesztenünk. Sajnos, hogy ezen élénkebb tempó szempontjából a máv. menetrendje nem szolgálja eléggé Nyíregyháza városának és Szabolcs vármegyének a fentemiitett felvidékre irányuló forgalmának élénkségét sem megfelelő menetrendjével sem gyors vonatcsatlakozásaival. Nyiregyháza városa — s vele együtt egész Szabolcsvármegye — ama kedvező helyzetben van, hogy vasúton az ország szivétől — Budapesttől — Debrecen felé 271, Miskolc felé 273 kilóméternyire, tehát minkét irányban majdnem egyenlő távolságban fekszik, ennek ellenére vasúti menetrendünk ugy van megszerkesztve, hogy Budapest felé való forgalmunkban kizárólag a debreceni útirányt frequentálja, holott nekünk érdekünk az lenne, hogy vasúti menetrendünk Budapest felé mindkét irányban lehetőleg azonos volna, mert vármegyénknek kereskedelmi és utasforgalma egyenlően irányul Budapesten kívül ugy Debrecen s a nagyalföld, mint a s.-újhelyi, miskolci, egeri, gyöngyösi, salgótarjáni félvidék felé. Ezek előrebocsájtása után rátérek témám meritumára, a máv. menetrend hibáinak taglalására, természetesen csak Szabolcs vármegye szempontjából: Az első főhiba az, hogy a Nyíregyházára betorkoló vicinális vo-, nalakon a vonatok képtelen lassúsággal közlekednek, minek ilíusztrálására elég rámutatnom arra, hogy a 6120. sz. vonat Mátészalkától 'Nyíregyházáig az 58 kilóméteres utat 2 óra 50 perc alatt — tehát 20 km. órvánkénti sebességgel — teszi meg. De a többi vonatok óránkénti sebessége sem haladja felül a 24—29 kilómétert, sőt még a záhonyi elsőrangú fővonalon is csak 40—43 km. a vpnatok óránkénti sebessége, holott utóbbi vonálon oly mozdonyok továbbítják a vonatokat, melyek erre 60 kilóméteres sebességgel is képesek volnának. A másik hiba az, hogy a Nyíregyházáról reggel 5 óra 10 perckor induló 1720 sz. vonathoz — a mátészalkain kívül — nincs csatlakozása egy mellékvonal vonatjának sem, már pedig talán senkinek sem olyan drága az ideje, mint a kereskedőnek, akinek főérdeke lenne, hogy kereskedelmi útját a Miskolc—Tokajhegyaljai felvidékre és vissza egy nap alatt megtehesse. A mátészalkai vonalon most fek tetik az elsőrangú síneket s igy előrelátható, hogy ősztől kezdve ezen a vonalon emelkedni fog a vonatok sebessége, de a kereskedelmi forgalomnál megkívánt élénKebb tempó okvetlen megkívánja valamennyi vicinálison a vonatok 40 km., a záhonyi vonalon pedig az 50—60 km. óránkénti sebességét. Ennek a bevezetésével elérhető lenne az, hogy az összes mellékvonalakról a hajnali vonatok reggel 5 óra 40 p. előtt mind befutnának Nyíregyházára, s itt csatlakozást találnának ugy Debrecen, mint Szerencs felé, utóbbi irányban a később — 5 óra 45 p-kor —• indulő 1720. sz. vonathoz. Szabolcs vármegyének speciális árucikke a burgonya és káposzta, mely 2 árucikkel úgyszólván egymaga látja el az ország egyharmadrészét s nem szólván a rozs, szesz, bor és élő állatok szintén jelentékeny forgalmáról, egyedül a 2 fenti tömegcikk kereskedelmi forgalmának gyors lebonyolítása okvetlenül szükségessé teszi a gyorsabb vonatközlekedést és jobb vonatcsatlakozásokat, amit ha a máv. nem visz keresztül, ne csodálkozzék, azután az autók versenyforgalmával jelentékenyen megcsappant utasforgalmán. Vasúti vonalainkon gyakrabban utazva látjuk, hogy az átszállások mellőzésére s az urasok könnyébségére a máv. közvetlen személykocsikat járat Bpest ny. p. u.— Miskolc, Debrecen, Hátvan, illetve Debrecen—Miskolc között, mely kocsiknak a csatlakozó személyvonathoz való áttologatásávai mindig baj és időveszteség van. Ezek láttára és tekintettel a Szerencs—s.-a.-újhelyi vonal sze mélyforgalmának roppant megcsappanására, önkéntelenül is fölvetődik egy eszme, amely első pillanatra talán szokatlannak és ne•vetségesnek tűnik fel, később azonban mégis be fogjuk látni ennek célszerűségét és helyességét, tudniilik az, hogy nem volna-e célszerű, ha a máv. igazgatósága a Budapest—Debrecen — Nyíregyháza — Szerencs—Miskolc — Hatvan—Budapesti vonalra mindkét irányban bevezetné legalább <et par gyorsvonatra nézve a körforgalmat ? Vagyis, hogy ugyanazon gyorsvonati szerelvény Budapest keleti p. u.-ról indulva Debrecen—Nyíregyháza — Miskolcon át, a másik szerelvény pedig ugyancsak Budapest keleti p. u.-ról indulva Miskolc—Nyiregynaza — Debrecenen át térne vissza Budapest k. p. u.-ra. Fölvetődött pedig bennem ez az esrme főképp akkor, midőn többször láttam, hogy a szerencs—s.a.-ujhelyi vonalon egy gyorsvonaton alig utazik 10—15 1—II. o. utas s ezek közül is alig 4—5 megy tovább a megszállt felvidékre s hogy a máv. igazgatsága is nyilvánvalóan ez okból szüntette ineg a tavaszi menetrendváltozás alkalmából a Miskolc—S.-A.-Ujhely vonalai egyik gyorvonatpárt és ennek közlekedését déiutanra termé át. Sajnos, hogy Zemplén vármegye fővárosa S.-A.-Ujhely az uj országhatárral a felvidéktől teljesen el van vágva s ma már nem az az élénk vasút gócpont, amely hajdanában volt s mivel a felvidékre utazók zöme is inkább Hidasnémetin és Csapon át megy célja felé; a Miskolc—S.-A.-Ujhely vonai is elvesztette nemzetközi jelentőségét s ugy az utasközönség, mint a máv. érdekében álló volna ha a máv. a gyorsvonati forgalmat a Szerencs—S.-A.-Uj hely vonalon beszüntetve azt a Sze rencs—Nyiregyházi vonalra terelné át. Az ajánlott gyorvonati körforgalommai évente roppant sok személykocsi garnitúra, mozdony és vonatkísérő személyzet megtakarítása és sokkal jobb kocsikihasználása volna elérhető; a sokkal jobb és praktikusabb menetrend sokkal több utast s igy több jövedelmet jelentene a máv.-nak, lez okból s a nagy utazóközönség kényelme és az utazás megyorsitása szempontjából is tehát ezen gyorsvonati körforgalom okvetlenül keresztül volna viendő. Az ajánlott uj menetrendet könnyebb megérthetőség és átteKintés céljából alább táblázatilag mutatom be: Állomások 1702 403 gyors 1708 gyors 1720 401 gyors j Jegyzet Állomások 402 gyors 406 1721 gyors 1707 gyors Jegyzet Budapest K. p. u. ind. 622 1722 — Budapest K. p. u. ind. 722 1722 — Debrecen érk. ind. 1022 102Z 20SÍ 2122 — Moídonyváltás Hatvan jj 805 822 1822 1812 — Nyiregykáza éik. ind. 1120 1122 2222 5*5 érk Miskolcz sz. p. u. in d' 922 1021 202Z 2'12 — Mozdonyváltás Szerencs erk. ind. 1230 1222 — 1 m 722 érk Szerencs jn d; 1045 1022 2122 2121 Miskolc sz. p. u. érk. lnk. 1315 ím _ 745 822 Mozdonyváltás érk Nyiregyháza in( L" 1222 1225 2215 622 Hatvan érk. ind. 1529 1522 954 102i Debrecen ^jjj" 1322 1312 — 654 722 Mozdonyváltás Budapest K. p. u. érk. 1622 1121 Budapest K. p. u. érk. 1712 — 1122 2320 SZ. V. 2322 m. v. 2312 SZ. V. 2314 SZ. V. 2316 SZ. V 2328 SZ. T. 2324 m. v. Állomások 2329 m. v. 2317 sz. V. 2327 m. v, 2315 SZ. v. 2313 sz. v. 2321 SZ. V. 542 722 1015 1215 1622 1725 1952 2122 2222 2322 i. Nyiregyháza é. 525 725 622 1022 1155 1552 2152 645 924 1122 1322 1322 1622 1725 1952 2122 2222 2322 é. Kisvárda i. 422 725 622 922 1052 1445 2042 m — 1122 1322 1322 1745 — — i. Kisvárda é. — 622 — 1042 1425 2(22 7«> — 1?S0 1422 1845 — — é. Záhony i. — 522 — 942 1325 1922 Egyes szám ára 16 fillér / "
