Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. JNÍLFÍRYIDÉK. tését, mint amilyen vizsgákra készült ifj, Lőrinczy Gyula felsőkeresk. iikolai tanuló s hogy az ily előkészítés miniszteri rendelettel meg van engedve, vagyis törvényes rendelkezésen -alapszik. Az ifj. 'Lőrinczy Gyula vallomásával az nyert bebizonyítást, hogy ifj. Lőrinczy Gyulát, László Iván egyetemi magántanár készítette elö 400 pengőért, két hónapig tanította, mely ; idó alatt ifj. Lőrinczy Gyuia Budapesten lakott s amik-).' os2tályvizsgája két tantárgyból nem sikerült, László Iván kijelentette, hegy további ellenérték nélkül, a már lefizetett 400 pengőért isméteben előkészíti, ifj. Lőrinczy Gyula azután körülbelül két hónapig tanult Ilosvan az apja házánál, majd felment Budapestre, ott László Iván egy hónapi tanítás után a mái emiitett 400 pengő elleneoen la'kást és kosztot is adva ifj Lőrinczy Gyulának — őt sikeresen levizsgáztatta. A beszerzett P. 797—1927. számú nyiregyházi kir. járásbirósági periratok "h

;zonyitiák. hogy a bíróság László Iván részére Szombathy Dániel alperessel szemben megítélte az előkészítésért kikötött 20 mázsa búzából még hátralékos 10 mázsa búzát, mert az említett perben szereplő Szombathy Dániel alperes — habár javító vizsgálaton is —- de az érettségit megszerezte ekként László Iván egyetemi magántanár tanítási kötelezettségét teljesítette. Dr. Vietórisz József reálgimiiáziumi igazgató vallomásával az lett bebizonyítva, hogy a vád szerinti levél, mivel az iktatószámmai és hivatalos iskolai bélyegzővel ellátva nincs, csupán félhivatalos levetet képez. A biróság megítélése szerint figyelemmel a dr. Vietórisz József tanár vallomására — ha az úgynevezett előkészitőtanfolyamok és tanintézetek hirdetik, hogy garantálják miszerint két hónapi előkészítés után a vizsgák sikere biztos — ezzel megtéveszthetik ugyan a tanulókat életfelfogásukban sez a körülmény a normális helyzetnek a megkerülése is, azonban nem törvénytelennek megkerülése. Shadr. Marssó József vallomásából megítélve Margjócsy. Emil vfáld lott abban a feltevésben volt is a vád szerinti levél megírásakor, hogy ifj. Lőrinczy Gyula valamelyik előkészítő tanintézet utján 1360 P. (17,000.000 K.)^ lefizetése után alapos munka nélkül szándékozott a bizonyítványt megszerezni, ez a körülmény nem mentesiti "őt a büntetőjogi felelősség alól, mert a szóbanforgó levelet az inkriminált kifejezések és tényállítás mellőzésével más formában is meg lehetett volna irni. Igaz ugyan, hogy »nincs rágalmazás, ha a közhivatalnok hivatali hatáskörén belül hivatalos cselekménnyel állapit meg bizonyos tényeket valakirők (Bjt. 70 k. 257 Iapr azonban mivel az inkriminált levéi iktatószám és pecsét hiányában csupán félhivatalos levélnek tekinthető, ez nem mentesiti Margócsy Emil vádlottat a Düntetőjogi felelősség alói, annál is inkább, mert a levél papíron szereplő »Nyiregyházi Városi Felsőkereskedelmi Iskola Igazgató« jelzés a levelet egymagában hivatalos jellegűvé nem teszi, s az ilyen jelzéses levélpapíron irt levél hivatalos jellegűvé akkor válnék, ha az abban foglaltak az iskolára vonatkoznának, avagy az iskolával Kapcsolatos ügyekre tartoznának. Margócsy Emil vádlottnak ama védekezése sem jöhet figyelembe, hogy nem volt célja dr. Klonfár Alajos főmagánvádlót megsérteni, mert hiszen a rágalmazásnak nem tényálladéki eleme a sértő célzat. f(Grill-féle uj döntvénytár 1916— 1924. XVII. kötet) s teljesen közömbös,. hogy jó vagy rosszhiszeműen 'járt-e el? Eme körülmények legfeljebb a büntetés kiszabására bírhatnak hatással. Nem mentesítheti Margócsy Emii vádlottat a büntetőjogi felelősség alól az a védekezése sem, hogy a vád szerinti levelet az ifj. Lőrinczy Gyula édesatyjának bizalmasan s nem a nyilvánosság számára irta, mert a kifejlődött birógyakorlat szerint az a körül*mény, hogy vádlott a levelet bizalmas jellegűnek s nem a nyilvánosság számára valónak szánta a Bv. 1. § alkalmazásának akadályai íem szolgál s a bizalmasság mellé bujt és a nyilvánosságot kerülő rágalmazás is a Bv. 1. §-a alá esik. A törvény szelleme, de világos rendelkezése is az ilyen rágalmazást a büntetőjogi felelősség alól egyáltalában nem mentesiti, sőt a Bv. 1. §-ában felvett törvényes tényálladéknak a régi törvénnyel szemben történt lényeges és jelentős kibővítésével éppen az enemü rágalmak hathatós megszüntetésére törekszik (1925. október 20. B. III. 7062—1924. sz. Grillféle uj döntvénytár 1925—26, — 248—249 lap.) Margócsy Emil vádlott cselekménye — mivel az inkriminált levélben foglalt azon állítás, hogy »letériti az eddigi becsületes útról* tényállítás, a Bv. 1. §-ába ütköző s a 3. § első bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségét képezi s amennyiben a fentebb kifejezettek szerint beszámítást kizáró, avagy büntethetőséget megszüntető ok nem forog fenn, a vádlottat abban bűnösnek kimondani és az ítélet rendelkező részében meghatározott, bűnössége fokával arányban álló büntetéssel sújtani kellett. A kir. járásbíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe art, hogy a vád szerinti tényállítást a biróság eddig járásbiró tagjával szemben alkalmazta. Ezzei szemben enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy hosszú, idó óta ált bűnvádi eljárás alatt és dr. Klonfár Alajos főmagánvádlónak hajlandó volt a legmesszebbmenő elégtételt megadni, ettől nemcsak jegyzőkönyvileg, de szóbelileg is bocsánatot kérni, — "továbbá enyhítő körülményként vétetett még figyelembe a Margócsy Emil vádlott ama jóhiszemű eljárása, hogy abban a feltevésben volt, miszerint ifj. Lőrinczy Gyula valamelyik előkészítő tanintézet utján 1360 pengő (17.000.000 korona) lefizetése után tsak kevés tanulással, minden alapos előkészület nélkül szándékozik bizonyítványhoz hozzájutni s végül az is, hogy a vád szerinti levél megírására őt mint iskolai igazgatót, ama helyes irányelv vezette, hogy becsületes munka, rend szeres tanulás nélkül élni és dolgozni' nem lehet, a tanulóifjúságnak alapos és fokozatos ismeretek gyűjtésével szorgalmas tanulással keh tudásukat gazdagítani, mert az ismeretek tartósan csakis igy vésődnek bele a tanulóifjúságnak az emlékezetébe. Ezen enyhitő körülmények a felhozott súlyosító körülménnyel szemben is indokolják a Btk. 92. §-ának rendkívül enyhítését, sőt eme különös méltánylást érdemlő nyomatékos enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett a kir. járásbíróság a kiszabott pénzbüntetés végrehajtását felis függesztette azért, mert attól a vádlott jövőbeli magatartására, egyéniségének, életviszonyainak és az eset többi körülményeinek figyelembevétele mellett kedvező hatást vár és a vádlottal szemben a büntetőnoveha 2. §-ában felsorolt kizáró okok egyike sem forog fenn. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhozott törvényszakaszokon alapulnak. Nyiregyháza, 1928 okt. 11. Szirmay Lajos sk., kar. joiró. A kiadmány hiteléül: (P. H., Ktr. Járásbíróság Nyíregyháza. A nyiregyházi kir. törvényszéktől. 1928. Bf. I. 6553—19. szám. A Magyar Állam nevében! A nyíregyházi kir. törvényszék, mint fellebbviteli büntető biróság rágalmazás vétsége miatt Margócsy Emil ellen indított bünügyben, amelyben a nyíregyházi kir. járásbíróság az 1928. évi október hó 11. napján ,1927. B. 19295—12. sz. alatt ítéletet hozott, a közvádló részéről a Bn. 1. és 3. §-ának alkalmazása miatt a főmv. és képv. a btk. 92. §-ának alkalmazása miatt, a büntetés súlyosbítása végett, vádlott és védője részéről a bűnösség megállapítása . miatt, felmentés végett használt és írásban indokolt fellebbezés következtében Brenner Mihály kir. törvényszéki t. ^Inök, mint elnök, Marina Győző és dr. Rácz István kir. törvényszéki birák, valamint dr. Nagy Endre kir. törvényszéki jegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvételével, dr. Oláh János kir. ügyésznek, mint közvádlónak, dr. Vass Jenő mint magánvádló képviselőjének, a szabadlábon levő vádlottnak és dr. Furmann Lajos Ügyvéd, mint védőnek jelenlétében, Nyíregyházán 1928. évi november hó 30. napján megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A kir. törvényszék, mint fellebbviteli büntető biróság a kir. járásbíróság ítéletének a bűntett minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. b. pontjában foglalt hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok álapján megsemmisíti és Margócsy Emil vádlottat bűnösnek mondja ki 1 rb. az 1914. évi XI. t.-c. 2. §-ába ütköző és a 4. §. I. bekezdése szerint büntetendő becsületsértés vétségében, amelyet ugy követett el, hogy Nyíregyházán 1927. évi julius hó 2-án kelt és id. Lőrinczy Gyula ilosvai lakosnak küldött levelében dr. Klonfár Alajos főmagánvádlóra vonatkoztatva a következő lealacsonyító kifejezéseket használta: Gyula nevü fiának jövőjére kárps és eléggé eí nem ítélhető befolyást gyakorol, midőn — ti. a fiu — becsületesen megdolgozott azért a bizonyítványért, amit a felsőkereskedelmi iskolába adtak neki, letériti az eddigi becsületes útról. A kir. törvényszék ezért Margócsy Emil vádlottat az 1914. évi 41. t.-c.< 4. §. I-ső bekezdése alapján 50 pengő pénzbüntetésre itéli. A pénzbüntetés végrehajtását azonban a Bn. 1. és 3. §. alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére amennyiben a próbaidő eredménytelenül telne el, — a II. Bn. 8., 9. és 10. §-ai alapján .5 pengőnkint egy napi fogházra kell átváltoztatni. Az ítélet egyéb fellebbezett részét pedig a Bp. 554. §. Il-ik bekezdése alapján helybenhagyja. Indokolás: A kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletében megállapított tényállást az ott felhozott bizonyítékok alapján valónak fogadta el. E tényálláshoz képest a kir. járásbíróság a vádlott bűnösségét helyesen állapította meg, ekként ítéletének perorvoslattal megtámadott fent kiemelt rendelkezésének megváltoztatására, vagy megsemmisítésére törvényes ok fenn nem forogván, azt indokai alapján helyben kellett hagyni. Azonban Ítéletének a cselekmény minősitésére és ebből folyóan a büntetés kiszabására vonatkozó része tekintetében a kir. törvényszék ugy találta, hogy vádlottnak a bizonyítottnak elfogadott tényállás szerint ama cselekménye, hogy Nyíregyházán 1927. évi julius hó 2-án kelt és id. Lőrinczy Gyula ilosvai lakosnak küldött levelében dr. Klonfár Alajos főmagánvádlóra vonatkoztatva a következő kifejezéseket használta: »GyuIa nevü fiának jövőjére káros és eléggé el nem Ítélhető befolyást gyakorol — t. í. a fiu becsületesen megdolgozott azért a bizonyítványért, amit a felsőkereskedelmi iskolában adtak neki, letériti az eddigi becsületes utról.« Az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 1. bek. szerint minősülő rágalmazás vétségét nem meríti ki. Ugyanis vádlott az inkriminált levelet a megállapított tényállás szerint azon előzmények után irta, amikor ifj. Lőrinczy Gyula, aki a felsőkereskedelmi iskola III. évfolyamát az 1927. év junius havában elvégezvén, bejelentette Margócsy Emil felsőkeresk. iskolai igazgatónak, hogy kilép a kereskedelmi iskolából s kérte bizonyítványai kiadását. Ezt azonban Margócsy Emil nem teljesítette s azt ajánlotta, hogy előbb irjon meg egy levelet Ilosvára az ifj. Lőrinczy Gyula édesatyjának, id. Lőrinczy Gyulának s ha a beleegyező válasz megjön, a bizonyítványokat ki fogja adni. Minthogy Margócsy Emil az ifj. Lőrinczy Gyula kérésére a bizonyítványokat nem adta ki, dr. Klonfár Alajos főmagánvádló kereste fel 'Margócsy Emil vádlottat, aki dr. Klonfár Alajosnak sem adta ki az ifj. Lőrinczy Gyula okmányait, azért, mert az iskolai szabályok értelmében azok csakis a szülőknek, avagy azok meghatalmazottainak adhatók ki. Mikor dr. Klonfár Alajos főmagánvádló Margócsy Emil vádlottól eltávozott, a folyosón találkozott dr. ^yíarssó József felsőkeresk. iskolai tanárral, akinek elmondotta, hogy a vádlott megtagadta az ifj. Lőrinczy Gyula bizonyítványainak az ő kezéhez való kiadását s ugyanekkor azt a kijelentést is tette, hogy Margócsy Emil vádlott nem gondolta meg, hogy a bizonyítványok kiadásának megtagadásával súlyos anyagi felelősséget vállal magára. Dr. Klonfár Alajos főmagánvádló megkézdezte dr. Marssó Józseftől, hogy mennyibe kerül ma egy gimnáziumi érettségi bizonyítvány? S mikor dr. Marssó József megmondotta, hogy 160 pengőbe kerül egy érettségi bizonyítvány s a 160 pengő összeg tandíj és vizsgadíj fejében az iskolai hivatalos pénztárba folyik be, dr. Klonfár Alajos főmagánvádló azt válaszolta, hogy jobban tudja ő, hogy mennyibe kerül egy gimnáziumi érettségi, mert a nyiregyházi kir. törvényszéken a dijnokok közül többen készülnek érettségi vizsgára s innen tudja ő, hogy 1350 pengőbe kerül egy érettségi bizonyítvány s ilyen összeg erejéig vállai Margócsy Emil vádlott anyagi felelősséget akkor, amikor az ifj. Lőrinczy Gyula okmányainak a kiadásait megtagadja. Dr. Marssó József tanár, aki többeket ismert, akik valamelyik budapesti előkészítő intézet utján tettek érettségit s tudta, hogy az előkészítő intézetek a vizsgadijak nélkül körülbelül 1360 pengő összeget kér-