Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. F,hó29-én kezdődik Ungár Lipót áruházában NAPIG TART a nyárvégi kiárusítás, TO^r^dMTTzálliíotl árakon W&F 14 napig tart! Viszonteladókat ezen árukból nem szolgálunk ki. nek a vizsgázóktól az előkészíté­sért, bement Margócsy Emil igaz­gatóhoz s elmondotta a főmagán­vádló és ő közötte történt beszél­getést, amire Margócsy Emil igaz­gató megjegyezte, hogy dr. Klon­fár Alajos ő előtte valami 200 pen­gőt emiitett. Ezen előzmények fi­gyelembevétele mellett a bíróság megítélése szerint vádlottnak a megállapított tényállásban főma­gánvádlóvai szemben használt ki­fejezések nem alkalmasak az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. i-ső bekezdése szerint mi­nősülő rágalmazás vétségének a megállapítására, mert valóság ese­tén nem alkalmasak a főmagán­vádló ellen bűnvádi, vagy fegyelmi eljárás megindítására, sem pedig arra, hogy a főmagánvádlót a köz­megvetésnek tegyék ki, amennyi­ben valóság esetén is a főmagán­vádlónak az az eljárása, hogy ifj. Lőrinczy Gyula felsőkereskedelmi tanulóval magánintézet utján akar ta előkészíttetni a gimnáziumi kü­lönbözeti vizsgákra s ilyen előké­szület után kívánta megszerezni a gimnáziumi "VIII. osztályú bizo­nyítványt és a gimnáziumi érettsé­git is, küztudomás szerint nem til­tott dolog, de magának a vádlott­nak is a levél megírásával szándé­ka arra irányult, hogy ezáltal ifj. Lőrinczy Gyula felsőkereskedelmi tanulót továbbra is a megkezdett tanulmányainak a folytatására meg tartsa,, a bíróság megítélése szerint azonban a vádbeli kifejezések a főmagánvádló egyéni és társadalmi értékének az alászállitására alkal­masak, mert vádlott ama kifeje­zésekkel, hogy »fiának jövőjére ká­ros és eléggé el'nem Ítélhető befo­lyást gyakorol«, továbbá, hogy »letériti az eddigi becsületes utról« vagyis, hogy a fiút tudomány-nél­küli bizonyítvány megszerzéséhez akarja elősegíteni, ezzeí a főma­magánvádló eljárását olyannak tün teti fel, mint aki tudás és tanulás nélküli bizonyítvány szerzését elő­segíti, — kétségtelenül lealacsonyi­tást tartalmaznak, minélfogva vád­lottnak a vádbeli tette az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző be­csületsértés vétségének ismérveit magában foglalja, ekként a kir. járásbíróság azáltal, hogy a vád­lott cselekményét az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 1. bekezdése szerint rágalmazás vét­ségének minősítette, a Btk. 385. §. 1. b. pontjában meghatározott anyagi semmiségi "okot létesítette, miért is ítéletének idevonatkozó részét a büntetés kiszabására vo­natkozóan is a hivatolt törvény­hely alapján megsemmisíti s mi­után beszámítást kizáró, vagy bün­tethetőséget megszüntető ok fenn nem forog, vádlottat a becsület­sértés vétségében bűnösnek ki­mondani s őt elitélni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék súlyosító körülményt nem észlelt, ezzel szemben enyhítő Körülményként vette azt, hogy liosszu idő óta áll bűnvádi eljárás alatt, hogy tettét abban a jóhisze­I mű feltevésben követte el, hogy azt hitte, hogy ifj. Lőrinczy Gyula a bizonyítványok megszerzéséhez szorgalmas tanulás nélkül fog hoz- _ zájutni, s végül azt^ hogy főmagán- ( vádlótól az eljárás egész folyamata alatt a fellebbviteli tárgyalás alatt is megismételt, de a főma­gánvádló által elfogadni nem akart, — a legmesszebbmenő bo­csánatot hajlandó volt kérni. A kir. törvényszék ezekre fi­gyelemmel szabta ki a rendelkező részben irt és a vádlott bűnössé­gével arányban álló büntetést. Tekintettel a vádlott társadal­mi állására, tettének inditó oká­ra, mint különös méltánylást ér­demlő körülményekre, a kir. tör­vényszék a Bn. 1. §-a értelmében még e pénzbüntetés végrehajtá­sát is felfüggesztendőnek találta annál is inkább, mert ettől az in­tézkedéstől a vádlott jövőbeli ma­gaviseletét illetően kedvező ha­tást vár. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon ala­pulnak. Nyíregyháza, 1928 nov. 30. Brenner Mihály sk., t. elnök. Marina Győző sk., előadó. A kiadmány hiteléül: Juhász, kiadó. (P. H.) A debreceni kir. ítélőtábla. B. III. 660—23—1929. B. 19295—927—23. A Magyar Állam nevében! a debreceni kir. ítélőtábla rágalmazás vétsége miatt vádolt Margócsy Emil ellen a nyíregyházi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1928. évi október hó 11. napján 1927. B. 19295—12. szám alatt dr. Klonfár Alajos fő­magánvádló a Btk. 92. §-ának al­kalmazása miatt a büntetés súlyos­bítása, vádlottnak és védőjének az alaki semmiségi okon használt perorvoslat fenntartása mellett a bűnösség megállapítása miatt fel­mentése végett bejelentett, vád­lottnak védője ellenjegyzésévei 13. soiszám, dr. Klonfár Alajos főma­gánvádlónak képviselője ellenjegy­zésével 14. sorszám alatt irásbán is indokolt fellebbezése folytán pe­dig a nyíregyházi kir. törvényszék által 1928. évi november hó 30. napján 1928. -Bf. 6553—19. szám alatt kelt ítéletével elintézett bűn­vádi pert védőnek vádlott csatla­kozásával a Bp. 385. §. 1. a. és c. pontjai álapján a vádlott bűnös­sége megállapítása és a büntethe­tőséget megszüntető, valamint a bűnvádi eljárás megindítását kizá­ró ok mellőzése miatt bejelentett vádlott által védője ellenjegyzésé­vei 20. sorszám alatt írásban is indokolt semmiségi panasza foly­tán 1929. évi április hó 20. nap­ján tartott nyilvános tárgyalás alap ján a kir. főügyészi helettes meg­hallgatása után vizsgálat alá ve­vén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c. pontja felhívásával bejelentett ré­szét a Bp. 385. §. 1. a. pontjára aiapitottnak tekinti és ugy azt, valamint a Bp. 385. §. 1. a. pont­ja felhívásával bejelentett semmi­dfcgi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla, a kir. törvény­széknek másodfokon hozott ítélete ellen a védő által használt sem­miségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c. pontja felhívásával bejelentett részét a védekezés tartalmára te­kintettel lényegében a Bp. 385. §. 1. a. pontjára alapitottnak tekin­tette és ezt mint ilyent vette fe­lülvizsgálat alá. A semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a. pontja felhívásával bejelentett részét pedig a kir. íté­lőtábla az indokolásnak ama része által találta megjelölve, hogy a vádlottat a vádbeli levél megírá­sára és elküldésére a közérdek szolgálása és a jogos magánérdek megvédése vezette. A kir. ítélőtábla az ekként meg­jelölt semmiségi panaszokat alap­talanoknak találta és igy azok a Bpn. 36. §-ának első bekezdése ér­telmében elutasitandók voltak. A kir. ítélőtábla ugyanis a fe­lülvizsgálat jelen esetében köteles határozatát azokra a tényekre ala­pítani, amelyek az alsóbbfoku bí­róságok ítéletében valóknak van­nak elfogadva és amelyek a jelen esetben a II. Bn. 33. §-ának első bekezdése szerint helyesbítést nem. igényelnek és nem is hiányosak. Márpedig a kir. törvényszék íté­letének indokolása szerint a kir. járásbíróság ítéletéből átvett azt a tényt fogadta el valónak, hogy egy olyan vizsgára való előkészítés és vizsgára való jelentkezés, ami­lyen vizsgára való előkészítés cél­jából a főmagánvádló ifj. Lőrin­czy Gyulát a nyíregyházi felsőke­reskedelmi iskolából való távozásra irányuló szándékában a tények sze­rint előmozdítani törekedett, — meg van engedve és törvényes rendelkezésen alapszik. Ebből pedig, — tekintettel arra is, hogy a közérdek, vagy jogos magánérdek csak feltétele az állí­tott tények, vagy kifejezések valór sága bizonyithatásának, de büntet­hetőséget kizáró okot nem képez, — az következik, hogy vádlottnak az alsófoku bíróságok által bizo­nyítottnak talált az a ténykedése, hogy a vádbeli levélben a fő­magánvádlóra vonatkozó és annak személyi érákét lealacsonyító azt a kifejezést használta, hogy fő­magánvádló a háztartásában élŐ tanuló jövőjére káros és eléggé el nem ítélhető befolyást gyakorol és letériti őt az eddigi becsületes út­ról, a Bt. 2. szakaszának első be­kezdésében meghatározott becsület­sértés vétségének tényálladéki ele­meit magában foglalja és igy nem alkalmazta tévesen a kir. törvény­szék a hivatkozott szakaszát abban a kérdésben, hogy vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e a bün­tetendő cselekmény tényálladékát. Hivatalból figyelemhe vehető • semmiségi okot a kir. ítélőtábla nem észlelt, a semmiségi panasz­nak írásbeli indokolásában foglalt azt az érvelést pedig, hogy a vád­beli tett, a levél megérkezésének 'helyén, csehszlovák állam területén nem volna bűncselekmény, azért nem vehette figyelembe,' mert a levél es annak tartalma főmagán­vádlónak Nyiregyházán jutott a tu­domására, ennek következtében a vádbeli cselekmény elkövetésének helyéül is Nyíregyházát kell te­kinteni. Ugyancsak a panasz indokolísá.­ban felhozott és a valóknak elfoga­dott tényekkel ellenkező tényeket vitató érveléseket és erre vonat­kozó észrevételeket, az ezekből le­vont következtetéseket a királyi ítélőtábla a Bpn. 33. szakaszának harmadik bekezdése értelmében , figyelembe nem vehette. Ugyanezen szempont alá esik az az érvelése is a. panasznak, hogy a büntetés végrehajtásának felfüg­gesztésére vonatkozó rendelkezés az Ítéletnek a hírlapi közzétételre vonatkozó intézkedésére is alkal­maztassák, mert a Bn. 1908. évi 36,. t.-c. 1. §-a egyedül az egy hó­napot meg nem haladó fogház és pénzbüntetés végrehajtásának fel­függesztéséről rendelkezik, amiből okszerűen az következik, hogy a hírlapi közzététel elrendelésére vo­natkozó, habár büntetés számba menő intézkedés végrehajtásának felfüggesztése helyt nem foghat. Debrecen,. 1929 ápr. 20. Dr. Várady Sándor sk., tanács­elnök, Szabó József sk., előadó. A kiadmány hiteléül: Csonka, iródatiszt. és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely: Zrinyi Ilöna-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csillag-utca 39. sz. HyjQmatott jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában, Nyíregyházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom