Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-21 / 164. szám

1929. julius 21. F,hó29-én kezdődik Ungár Lipót áruházában NAPIG TART a nyárvégi kiárusítás, TO^r^dMTTzálliíotl árakon W&F 14 napig tart! Viszonteladókat ezen árukból nem szolgálunk ki. nek a vizsgázóktól az előkészítésért, bement Margócsy Emil igazgatóhoz s elmondotta a főmagánvádló és ő közötte történt beszélgetést, amire Margócsy Emil igazgató megjegyezte, hogy dr. Klonfár Alajos ő előtte valami 200 pengőt emiitett. Ezen előzmények figyelembevétele mellett a bíróság megítélése szerint vádlottnak a megállapított tényállásban főmagánvádlóvai szemben használt kifejezések nem alkalmasak az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. i-ső bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségének a megállapítására, mert valóság esetén nem alkalmasak a főmagánvádló ellen bűnvádi, vagy fegyelmi eljárás megindítására, sem pedig arra, hogy a főmagánvádlót a közmegvetésnek tegyék ki, amennyiben valóság esetén is a főmagánvádlónak az az eljárása, hogy ifj. Lőrinczy Gyula felsőkereskedelmi tanulóval magánintézet utján akar ta előkészíttetni a gimnáziumi különbözeti vizsgákra s ilyen előkészület után kívánta megszerezni a gimnáziumi "VIII. osztályú bizonyítványt és a gimnáziumi érettségit is, küztudomás szerint nem tiltott dolog, de magának a vádlottnak is a levél megírásával szándéka arra irányult, hogy ezáltal ifj. Lőrinczy Gyula felsőkereskedelmi tanulót továbbra is a megkezdett tanulmányainak a folytatására meg tartsa,, a bíróság megítélése szerint azonban a vádbeli kifejezések a főmagánvádló egyéni és társadalmi értékének az alászállitására alkalmasak, mert vádlott ama kifejezésekkel, hogy »fiának jövőjére káros és eléggé el'nem Ítélhető befolyást gyakorol«, továbbá, hogy »letériti az eddigi becsületes utról« vagyis, hogy a fiút tudomány-nélküli bizonyítvány megszerzéséhez akarja elősegíteni, ezzeí a főmamagánvádló eljárását olyannak tün teti fel, mint aki tudás és tanulás nélküli bizonyítvány szerzését elősegíti, — kétségtelenül lealacsonyitást tartalmaznak, minélfogva vádlottnak a vádbeli tette az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit magában foglalja, ekként a kir. járásbíróság azáltal, hogy a vádlott cselekményét az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 1. bekezdése szerint rágalmazás vétségének minősítette, a Btk. 385. §. 1. b. pontjában meghatározott anyagi semmiségi "okot létesítette, miért is ítéletének idevonatkozó részét a büntetés kiszabására vonatkozóan is a hivatolt törvényhely alapján megsemmisíti s miután beszámítást kizáró, vagy büntethetőséget megszüntető ok fenn nem forog, vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani s őt elitélni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék súlyosító körülményt nem észlelt, ezzel szemben enyhítő Körülményként vette azt, hogy liosszu idő óta áll bűnvádi eljárás alatt, hogy tettét abban a jóhiszeI mű feltevésben követte el, hogy azt hitte, hogy ifj. Lőrinczy Gyula a bizonyítványok megszerzéséhez szorgalmas tanulás nélkül fog hoz- _ zájutni, s végül azt^ hogy főmagán- ( vádlótól az eljárás egész folyamata alatt a fellebbviteli tárgyalás alatt is megismételt, de a főmagánvádló által elfogadni nem akart, — a legmesszebbmenő bocsánatot hajlandó volt kérni. A kir. törvényszék ezekre figyelemmel szabta ki a rendelkező részben irt és a vádlott bűnösségével arányban álló büntetést. Tekintettel a vádlott társadalmi állására, tettének inditó okára, mint különös méltánylást érdemlő körülményekre, a kir. törvényszék a Bn. 1. §-a értelmében még e pénzbüntetés végrehajtását is felfüggesztendőnek találta annál is inkább, mert ettől az intézkedéstől a vádlott jövőbeli magaviseletét illetően kedvező hatást vár. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak. Nyíregyháza, 1928 nov. 30. Brenner Mihály sk., t. elnök. Marina Győző sk., előadó. A kiadmány hiteléül: Juhász, kiadó. (P. H.) A debreceni kir. ítélőtábla. B. III. 660—23—1929. B. 19295—927—23. A Magyar Állam nevében! a debreceni kir. ítélőtábla rágalmazás vétsége miatt vádolt Margócsy Emil ellen a nyíregyházi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1928. évi október hó 11. napján 1927. B. 19295—12. szám alatt dr. Klonfár Alajos főmagánvádló a Btk. 92. §-ának alkalmazása miatt a büntetés súlyosbítása, vádlottnak és védőjének az alaki semmiségi okon használt perorvoslat fenntartása mellett a bűnösség megállapítása miatt felmentése végett bejelentett, vádlottnak védője ellenjegyzésévei 13. soiszám, dr. Klonfár Alajos főmagánvádlónak képviselője ellenjegyzésével 14. sorszám alatt irásbán is indokolt fellebbezése folytán pedig a nyíregyházi kir. törvényszék által 1928. évi november hó 30. napján 1928. -Bf. 6553—19. szám alatt kelt ítéletével elintézett bűnvádi pert védőnek vádlott csatlakozásával a Bp. 385. §. 1. a. és c. pontjai álapján a vádlott bűnössége megállapítása és a büntethetőséget megszüntető, valamint a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok mellőzése miatt bejelentett vádlott által védője ellenjegyzésévei 20. sorszám alatt írásban is indokolt semmiségi panasza folytán 1929. évi április hó 20. napján tartott nyilvános tárgyalás alap ján a kir. főügyészi helettes meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő végzést hozott: A kir. Ítélőtábla a semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c. pontja felhívásával bejelentett részét a Bp. 385. §. 1. a. pontjára aiapitottnak tekinti és ugy azt, valamint a Bp. 385. §. 1. a. pontja felhívásával bejelentett semmidfcgi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla, a kir. törvényszéknek másodfokon hozott ítélete ellen a védő által használt semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. c. pontja felhívásával bejelentett részét a védekezés tartalmára tekintettel lényegében a Bp. 385. §. 1. a. pontjára alapitottnak tekintette és ezt mint ilyent vette felülvizsgálat alá. A semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. a. pontja felhívásával bejelentett részét pedig a kir. ítélőtábla az indokolásnak ama része által találta megjelölve, hogy a vádlottat a vádbeli levél megírására és elküldésére a közérdek szolgálása és a jogos magánérdek megvédése vezette. A kir. ítélőtábla az ekként megjelölt semmiségi panaszokat alaptalanoknak találta és igy azok a Bpn. 36. §-ának első bekezdése értelmében elutasitandók voltak. A kir. ítélőtábla ugyanis a felülvizsgálat jelen esetében köteles határozatát azokra a tényekre alapítani, amelyek az alsóbbfoku bíróságok ítéletében valóknak vannak elfogadva és amelyek a jelen esetben a II. Bn. 33. §-ának első bekezdése szerint helyesbítést nem. igényelnek és nem is hiányosak. Márpedig a kir. törvényszék ítéletének indokolása szerint a kir. járásbíróság ítéletéből átvett azt a tényt fogadta el valónak, hogy egy olyan vizsgára való előkészítés és vizsgára való jelentkezés, amilyen vizsgára való előkészítés céljából a főmagánvádló ifj. Lőrinczy Gyulát a nyíregyházi felsőkereskedelmi iskolából való távozásra irányuló szándékában a tények szerint előmozdítani törekedett, — meg van engedve és törvényes rendelkezésen alapszik. Ebből pedig, — tekintettel arra is, hogy a közérdek, vagy jogos magánérdek csak feltétele az állított tények, vagy kifejezések valór sága bizonyithatásának, de büntethetőséget kizáró okot nem képez, — az következik, hogy vádlottnak az alsófoku bíróságok által bizonyítottnak talált az a ténykedése, hogy a vádbeli levélben a főmagánvádlóra vonatkozó és annak személyi érákét lealacsonyító azt a kifejezést használta, hogy főmagánvádló a háztartásában élŐ tanuló jövőjére káros és eléggé el nem ítélhető befolyást gyakorol és letériti őt az eddigi becsületes útról, a Bt. 2. szakaszának első bekezdésében meghatározott becsületsértés vétségének tényálladéki elemeit magában foglalja és igy nem alkalmazta tévesen a kir. törvényszék a hivatkozott szakaszát abban a kérdésben, hogy vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e a büntetendő cselekmény tényálladékát. Hivatalból figyelemhe vehető • semmiségi okot a kir. ítélőtábla nem észlelt, a semmiségi panasznak írásbeli indokolásában foglalt azt az érvelést pedig, hogy a vádbeli tett, a levél megérkezésének 'helyén, csehszlovák állam területén nem volna bűncselekmény, azért nem vehette figyelembe,' mert a levél es annak tartalma főmagánvádlónak Nyiregyházán jutott a tudomására, ennek következtében a vádbeli cselekmény elkövetésének helyéül is Nyíregyházát kell tekinteni. Ugyancsak a panasz indokolísá.ban felhozott és a valóknak elfogadott tényekkel ellenkező tényeket vitató érveléseket és erre vonatkozó észrevételeket, az ezekből levont következtetéseket a királyi ítélőtábla a Bpn. 33. szakaszának harmadik bekezdése értelmében , figyelembe nem vehette. Ugyanezen szempont alá esik az az érvelése is a. panasznak, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés az Ítéletnek a hírlapi közzétételre vonatkozó intézkedésére is alkalmaztassák, mert a Bn. 1908. évi 36,. t.-c. 1. §-a egyedül az egy hónapot meg nem haladó fogház és pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik, amiből okszerűen az következik, hogy a hírlapi közzététel elrendelésére vonatkozó, habár büntetés számba menő intézkedés végrehajtásának felfüggesztése helyt nem foghat. Debrecen,. 1929 ápr. 20. Dr. Várady Sándor sk., tanácselnök, Szabó József sk., előadó. A kiadmány hiteléül: Csonka, iródatiszt. és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely: Zrinyi Ilöna-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csillag-utca 39. sz. HyjQmatott jóba Elek laptulajdonos könyvnyomdájában, Nyíregyházán.