Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-19 / 162. szám
4 J^IRFRYIDEK. Iparosnagygyűlés Nyíregyházán A magyar kézműves jfisiparosság tiszántula része aug. u-én a »KIOSZ« kiállitásának utolsó napján nagygyűlés keretében óhajtja .kifejezésre juttatni kétségbeejtő, súlyos helyzetének sérelmeit, panaszait, abban a reményben, hogy illetékes helyeken végre meghallgattatásra találnak és illetékes helyről sietni fognak minden lehető módon segítségére lenni az ország kézműves kisiparosainak, annak a társadalmi osztálynak, mely mindig hűséges volt a nemzeti gondolathoz, amely társadalom ma is egyik pillére a magyar nemzet boldogulásának. Nem mai, sem tegnapi keletűek ezek a sérelmek és panaszok, amelyek a nagygyűlés programmját fogják képezni. A múltból származó bajok ezek, amelyeket a jelenlegi nagy munkanélküliség kezd elviselhetetlenné tenni, ugy, hogy kezdi türelmét veszíteni a türelmes és józan gondolkozású kisiparos társadalom. A nagygyűlés programmjának el ső pontja a hatósági 'közüzemek mielőbbi beszüntetése és ezzel kap csolatosan az ipartörvény novella 4 szakaszának olyan módosítása, hogy sem az állam, sem pedig a községek semmiféle képesítéshez kötött kézműves jellegű ipart ne űzhessenek. Lehetetlen állapot az, hogy akár az állam, akár a városok üzemei mindennemű kedvezményekkel, a kisiparosok zsebébői kiemelt szubvencióval konkuráljanak az amúgy is munka nélkül tengődő adót fizető kisiparossal. A kartellek megrendszabályozása szintén szerepel a panaszok között. A l^ilönböző kartellek végtelen sora igyekszik mindennek a hasznát lefölözni, e célból a kartellen kivül állókat letörni, tönkretenni és mindennek az árát önkényesen szabályozni; sőt legutóbb még a gabonaárak letörésére is kartell van alakulóban. Súlyos bája ezeken kivül á kisiparosságnak a Társadalombiztositó intézet járulékbehajtásának tuiszigorusága, a járulékok magassága és a hátralékok után kiszabott 24 százalékos késedelmi kamat. A kontárkérdés is megtárgyalásra kerül, mert minden eddigit felülmúló módon elszaporodtak a jogosulatlan iparüzők; de egyik leg nagyobb panasza lesz a kézmüiparosságnak a hitelek teljes megvonása, mely épen annyit jelent a kisiparosságnak, mintha a levegőt szivattyúznák el tőle. Nincs forgótőkéje, s mivelhogy nincs munkája sem, nincs kenyérre valója sem, mert a tőke minden forrása elvan zárva előle. A sérelmek és panaszok legnagyobbja pedig maga a nagy munkanélküliség amely ha nem talál „meghallgatásra, s ha a segélykiáltás csak pusztába elhangzott szó marad, ha a kormány és hatóságok nem intézkednek a legsürgősebben, akkor az> a közömbösség «* legvégzetesebb következményeket vonhatja maga után. Csak egy kicsit keli gondolkoznunk. Nyiregy házán jjz egyik 30 éve fennálló iákatosüzemben, ahoi'hosszu éveken keresztül állandóan tiz-husz iakatossegéd dolgozott, jelenleg egy segéd van alkalmazva, az is szerszámjavitást végez a műhely számára. Van azután egy ugyancsak régen fennálló, gépekkel berendezett asztalosmühely, ahonnét a napokban bocsájtották el az utolsó segédet, aki kerek tiz esztendőt dolgozott a műhelyben egyhuzomban. Egy hasonló másik üzemben szintén nincs egyetlen segéd sem, oft egyelőre maguk a mesterek dolgoznak még. Egy régi jóhirnevü festőpiesternek, akinek legnagyobb munkáslétszáma volt mindig, ma nincs egy segédje sem, akit alkalmazni tudna. E sorok ti*ója a tanulóit is kölcsönadta dolgozni, mert azoknak sem tudott alkalmazást nyújtani. Sokat tudnék még felsorolni csak városunkból, de képzeljük el ezt a helyzetet az egész Tiszántúlon, sőt ezen is íuí" — az egész országban. Mi J lesz a munkaadó kisiparosokkal, I miből 'fedezik a téli szükségletet J — nem is beszélek az adókról — • miből fognak ruházkodni és hon- | nan fogják venni a mindennapi kenyeret. Eladják meglévő javaikat potom £ron, de mit ad eí az, akinek már javai sincsenek? És mi lesz azokkal a józangondolkodásu, többgyermekes iparosegédekkel, aki Ket hosszú évek után munkahiány miatt el kellett bocsájtani, akik másutt is hiába kopogtatnak munka után? Az ezeken való gondolkozás valóban azt eredményezi, hogyha nem jön gyors segítség, akkor végzetes következmények előtt állunk. Ifj. Smiják István. Megérkezett Nyíregyházára a kereskedelmi miniszter előadói tervezete a magánalkalmazottak helyzetének javításáról A törvénytervezet fontos intézkedéseket tartalmaz — Az illetmény definíciója. — Jutalék és jntalom. — A felmondási idő. - Végkielégítés és bizonyítvány a munkaadó nem bizonyíthat az alkalmazott terhére. Az alkalmazott köteles az üzleti és üzemi 'titkot a szolgálati viszony tartama alatt és annak megszűnése után is megőrizni. A szolgálati viszony tartama alatt az alkalmazott a munkaadó beleegyezése nélkül sem maga, sem harmadik személy javára nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a munkaadói kenységet, amely a munkaadóit verseny révén károsíthatja. A megállapodás az alkalmazottat kereseti tevékenységében a szolgálati viszony megszűnése utáni jdőre is korlátozza. Ilyen ! megállapodás azonban csak akkor ' jöhet létre, ha az alkalmazott évi illetménye a hatezer pengőt eléri. A megállapodást irásba keli fog(A »Nyírvidék« tudósítójától.) A kereskedelmi miniszter Jegnap küldte ei a magántisztviselők és kereskedősegédek helyzetének radikális rendezéséről szóló törvényjavaslattervezetet, amelyet megkaptak a nyiregyházi érdekeltségek is. A magántisztviselők és a kereskedősegédek szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat előadói tervezete sok uj, érdekes intézkedéseket foglal magában. Ezen tul szolgálati szerződést kell kötni minden esetben. Nyolc nap alatt kiadni a munkaadónak a felfogadó levelet, mélyben pontosan megjelöli az állást, az esetleges próbaidőt és az illetményeket. Érdekes, hogy a felfogadó levéllel ellenkező vagy abból- hiányzó kikötéseket Hadviseltek kálváriája! Hadifogságból hazavezető golgota út! Az otthonváró csalódások lélektana ! A HAZATÉRÉS Csak pénteken 1 napig az Apollóban POLLO Ma, csütörtökön utoljára CHARLES FARREL FAZIL A SEJK HALÁLA Egy romantikus szerelem története 8 felvonásban DOLORBS DEL RIO A HOLD LEÁNYA Exotikus filmragény 8 felv. Pénteken csak 1 napig! JOE MAY mesterműve HAZATÉRÉS Három igaz ember drámája 10 felvonásban Richárd hadifogoly .... Gastav Frölíeh Kari hadifogoly Lars Hiusoa Annn, Richárd Felesége . . Dita Parlo és az „UFA" kisérő műso r Előadások kezdete ; hétköznap 5, 7 és 9 órakor 1929. julius 19. lalrii és nem lehet az alkalmazott kötelességét becsületszóval vagy más hasonló erkölcsi kényszerrel megerősíteni. Az illetmény definíciója. Tisztázza a javaslat az illetmény fogalmát is. Eszerint a pontos meghatározás a következő: — Az »illetmény<c szó a szolgálati kötelezettségeknek bármiképpen — készpénzben, természetben, kereseti alkalomban — megállapított és bármiképpen nevezett ellen értékét jelenti .(fizetés, w napidíj, jutalék, jutalom, nyereségrészesedés családi pótlék, lakáspénz, találmányért járó különdíj, végkielégítés, nyugdíj, özvegyi vagy árva járadék stb.) Kimondja a javaslat azt is, hogy az illetmény szerződés hiányában és a szerződés külön kikötése nélkül'is jár, ha nem lehet feL tételezni, hogy az alkalmazott díjtalanul vállalkozott a szolgálatra. Ha a munkaadó az alkafmazott tapasztalatlanságának vagy szőrűit helyzetének kihasználásával aránytalanul alacsony illetményt köt ki, az alkalmazott szolgálatának megfelelő díjazását követelheti, még pedig a szolgálati viszony megszűnésétől számított három hónapon belül. Követelheti ezt a kiegészitést az egész szolgálati "időre visszamenőleg. Jutalék és jutalom. A jutalék kérdésében is uj helyzetet teremt a javaslat. Ha a munkaadó arra kötelezte magát, hogy az alkalmazottat az ő közreműködésével létrejött ügyletek alapján jutalékban részesíti, akkor ez a dij az jilkaimazoítat olyan ügyleték alapján is megilleti, amelyek az ö közvetlen közreműködése nélkül jöttek létre, de akikkel az ügyletkötési alkalmat ő szerezte meg, vagy akikkel az ügyletkötés az ő hatáskörébe tartozik. A nyereségrészesedés ügyében újítás hogy az elért nyereség nem számolható et a más évben vagy üzletágban előállott veszteségekre. Ha a munkaadó az üzleti év végén vagy más meghatározott időpontokban vagy alkalmakkor jutalmat (renumeráció, mérlegpénz stb.; szokott adni, a jutalom adását a későbbi évekre is kikötöttnek keli tekinteni. A munkaadó köteles az alkalmazottnak pontos jegyzéket adni fizetési tételeiről, ha az alkalmazott kívánja. Az alkalmazott nem veszti él a jogát az illetményre, na törvényen alapuló közjogának vagy közkötelességének teljesítése miatt nem látja el a szolgálatot. Ugyanez áll arra az esetre is, ha saját személyébői előálló fontos ok bói,'de hibáján kivül szakítja meg a munkát az alkalmazott. Ha kátonai szolgálatra hívják be, egy éven belül egy hónapig jogosult az illetményére. Betegség vagy baleset egy-egy évben másfél hónapra biztosítja az alkalmazottnak a rendes illetményét. Ha a szolgálati viszony már öt ^ve tart, két hónapra és igy öt évenként emelkedik félhónappal az igény. Felsorolja a tervezet, hogy mit számithat be és mit tarthat vissza a munkaadó az alkalmazott fizetésével kapcsolatban? A biztosíték és a kötbér szabályozása után a fegyelmi büntetésről intézkedik a .javaslat és igyekszik megvédeni az alkalmazottat Rendbüntetés vagy fegyelmi büntetés ellen a polgári' bíróságnál kereshet jogorvoslatot az alkalmazott.