Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-19 / 162. szám

1929. julius 19. JRTFUYIDÉK. 3 Eszembe sem jut, hogy a szomszédos Nyíregyháza fejlődését kívánnám akadályozni — mondotta Borbély Sándor dr. kisvárdai programmbeszédében , Megváltoztak a csődtör­vény idevonatkozó rendel­kezései is. Tömegtartozásként kell kielégí­teni fezeptul az alkalmazottnak: i. A csodnyitást megelőző hat hó­napra .eső illetményét havi három­száz pengőig. — 2. A törvényes felmondási időre járó illetményét, ugyancsak havi háromszáz pen­gőig. — 3- A végkielégítést. — 4. A nyugdijat. A próbaidő sohasem lehet hosz­szabb három hónapnál. . A felmondási idö. A felmondás a következőképen alakul: Ha a í.zolgálati viszony nem tart még két éve: másfél hónap. Két éves szolgálati idő után, valamint bányavállalatoknál a szolgálati idő­re való tekintet nélkül: három hó­nap. Fjontosabb teendővel megbízott alkalmazotnál két évi szolgálatig három hónap a felmoncKsi idő, két.évi szolgálat után: hat hónap. A szolgálati időre való tekintet nélkül hat hónap az olyan alkal­mazottnál, aki fontosabb teendő­ket végez, vagy, ha főiskolai ok­levele van. Vezető állásban levő alkalmazottnak egy év a felmon­dási ideje. Ha a felmondási idő megtartása a munkaadó vagyoni romlását okozná, akkor a megha­tározott idő felét kell felmondási időnek számítani. Az alkalmazott felmondási idő nélkül is felbonthatja a szolgálati viszonyt, ha képtelenné vált a szol­gálat teljesítésére, vagy.iha erköl­csének, vagy egészségének veszé­lyeztetésévei jár, vagy ha kihasz­nálták tapasztalatlanságát vagy függő helyzetét, ha a munkaadó nem foglalkoztatja kellőképen az alkalmazottat stb. A munkaadót sem köti a felmon dási idő, ha az alkalmazott a sa­ját .képességeit illetően félrevezet­te, vagy egyéb jogellenes magatar­tást tanusit. Végkielégítés és bizo­nyítvány. A végkielégítés: a szolgálati vi­szony fennállásának minden há­rom éve után az alkalmazott utol­so illetményeinek egy hónapra eső része, legfeljebb azonban egy évi illetménye. Felmondás után köte­les a munkaadó szabadidőt adni uj állás keresésére, anélkül, hogy ezért valamit levonna az alkalma­zottól. Napi egy óránál és heti nyolc óránál kevesebb nem lehet ez a szabadidő. Szolgálati bizonyítványt kell ád­nia a munkaadónak a szolgálati vszony megszűnésekor a távozó alkalmazott számára. Az alkalma­zott magaviseletére, szolgálatának íiflnősitésére vonatkozó adatot nem szabad bevezetni a bizonyítvány­ba, ha ezt az alkalmazott nem kí­vánja. ! i I i Ha rnunkaadók egymással meg­állapodnak, hogy az egyik vagy egyáltalán nem, vagy csak bizo­nyos feltételek mellett alkalmazza a másik volt alkalmazottját, ak­kor az alkalmazott az utolsó mun­kaadójától kártérítést követelhet. A törvény kiterjed minazokra, akik túlnyomóan kereskedősegédi, irodai vagy i^gasabb rendű szol­gálatot végeznek, de az időszaki lapok szerkesztőségében alkalma­zottakra csak ott, ahoí az 1914 évi XIV. törvénycikk 57—59. szaka­szai másképen rendelkeznek. —Ál­lamnál, városnál vagy ezek által kezelt intézményeknél működő al­kalmazottak, ipari és kereskedelmi tanoncok, tengerhajózási vállala­tok, vasúti alkalmazottak, gazda­tisztek, színházi vállalatok, iroda vagy művészi alkalmazottai nem tartoznak a törvény hatálya alá. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Kisvárda község képviselőtestü­íetq a napokban tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek szenzációja Borbély Sándor dr. főszolgabíró programmbeszéde volt. Az uj "fő­szolgabírót dr. Rézler Gábor fő­jegyző üdvözölte a képviselőtes­tületben. , A dögei sírbolt csendes la­kója felvigyáz a sirból... Borbély Sándor dr. nagyhatású, mindenkit magávai ragadó hatal­mas beszédben válaszolt és nagy­vonalú programmot adott. — At uj főszolgabíró többek között a következőket mondotta: Igen tisztelt Uraim! Jól tudom, hogy nem az önök akaratából, jobban mondva, nem az önök akaratával kerültem bele ebbe a székbe, amelyet ezuttai el­foglalni szerencsém van. Ugy hi­szem ismerem azokat az okokat is, amelyek az önök végtelenül tisz­teletreméltó érzéseit, remélem, ide­ig-óráig szembeállították az én ^gyénj törekvéseimmel. De éppen ezért, mivel teljes mértékben átér­zem annak a ténynek a súlyát, hogy egy élete teljességében össze­roppant, nagyszerű férfiú, az ál­talam jobban senki által sem be­csült, nemes szivü előd, Istenben boldogult Nozdroviczky László örökébe ültetett bele az önök gyá­^yAszló kegyelete ellenére a Tör­vényhatóság megtisztelő bizalma, fokozottabb mértékben ismerem és tudom a kötelességemet. A dögei sirbolt csendes lakója femgyáz a sirból, a porba hul­lott sas Iánglelke itt lebeg felet­tünk, vigasztal es tanít, a mi tör­pe emberi szemeinkkel fel nem érthető magasságból szemléli az eseményeket, meglátja a multak hibáit, eloszlatja a csüggedésün­ket, lelkesedést, hitet szuggerál belénk, hitet e nagyközség jövő fejlődése, virágzása, boldogulása iránt. Igy segit bennünket onnan, tul­rói, ahonnan nincsen visszatérés. Ez ad erőt nekem mindenekelőtt arra, hogy felvegyem a munkát, ahol ő elhagyta és rendületlenül bizzam hivatásom magasztos vol­tában és a sikerben is, melyet ha másként el nem érünk, az önök önfeláldozó lelkesedésével, soha nem lankadó buzgalommal és ki­tartással kívánok a sorstól*kikény­szeríteni. Kisvárda ügyeivei személye­> sen foglalkozom Nem a véletlen müve, tekintetes Képviselőtestület, hogy most, a mai napon, akkor, amikor alkot­mányos jogaikat gyakorolni gyűl­tek össze ebbe a terembe, esik meg az első találkozás szemtől­szembe köztünk. Én, aki az önkor­mányzat emlőin nőttem fel, külö­nös mértékben tisztelem és becsü­löm az autonómiát. Azért jöttem ei erre a választásra, hogy kife­jezést adjak annak a szándékom­nak, hogy Kisvárda ügyeivel min­dig személyesen kívánok foglal­kozni s kidomborítsam azt is, mi­lyen nagyra tartom az önök tes­tületét s mennyire bizom és hiszek az önök megértő bölcsességében és támogatásában. Higyjék el nekem, súlyos prob­lémák merednek elénk, amelyek­nek a megoldásától függ Kisvár­da sorsa. r Kisvárda és Nyiregyháza Nem ringatom magam hiu áb­rándokban. Eszembe sem jut, hogy a szomszédos Nyiregyháza fejlődé­sét kívánnám meggátolni vagy csak akadályozni is. Tudom, hogy Kis­várda hamarosan kimerülne az ilyen Don Quijote harcban. Ezzel szemben azonban meggyőződéssel hirdetem és vallom, hogy Kisvár­dának itt, az ország hatóron, mint az északkeleti magyarság leg­szélső végvárán nemcsak hogy meg van a maga felbecsülhetet­len jelentősége, de különös hiva­tása is van megyénk határain tul­menőleg egy egész országrész, a magyarság hatalmas tömegei érde­kében. Kisvárdának ezt a hivatását be­csülettel'be kell tölteni. Rend, fegyelem Hogy azonban ezt megtehesse, elsősorban rendre és fegyelemre van szükségünk. Nagyszerű kopo­nyák, olyan elsőrangú tudásu fér­fiak, átfogó elmék, világot látott, öntudatos egyéniségek ülnek itt előttem, az Önök soraiban, annyi nemes intelligencia sugárzik e szé­kekből felém... Kérem támogas­sanak engem ebben a törekvésem­ben! Én a természetes, a magától ér­tetődő, a bensőséges rendet, nem a külső, a ráerőszakolt rendet aka­rom elérni. Nem kényszerzubbont, — jól szabott, könnyű kabátot kí­vánok én, amelyben mindenkinek jól esik a mozgás. Ám az ilyen rendnek gazdasági előfeltételei is vannak. Az álta­lános megelégedettség, amelynek nyomán az ilyen rend fakad, nem az üres gyomor és a lapos zsebek (ísinálmánya. Vissza kell szerezni az el­vesztett piacokat Tudom, hogy ma érdemtelenül vesztett háború korát éljü k s a nagy világégés depressziója kihat nemcsak miránk, megcsonkított szegény magyarokra, hanem az egész világgazdaságra. A háború által elpusztított javakat és tőkét nem lehet máról-holnapra vissza­szerezni. Magyarország ezersze­resen érzi ennek az áldatlan álla­potnak minden átkát, baját. A ránk 'kényszeritett trianoni or­szághatár súlya azonban kétszere­sen nehezedik reá Kisvárdára. El­vesztettük azt a gazdasági hát­teret, amelyben e község régebbi virágzásának titka rejlett. Vissza kell szereznünk ismét a természetes piacokat. Nyugatra és Keletre gondolok egyelőre, a Ti­szántúlra s a mSfeik irányba, Nyir­madán keresztül Vásáiosnaményra. Ilyen megfontolások vezettek akkor, amikor illetékes helyen ke­resztül vittem Szabolcsveresmarton keresztül a Tiszához vezető ut kö­vezését. Biztos ígéretem van ar­ra is az alispán úrtól, hogy az anarcs—nyirkarászi ut rövidesen szintén kőburkolatot kap s ekkor megnyilhatik a rendszeres közúti forgalom Nyirmada—Vásárósna­mény felé s később létrejöhet a közvetlen közúti összeköttetés Kis­várda—Nyírbátor között is. Állandóan felszínen kívánom tar­tani a dombrádi vasúti és közúti hid tervét. Kisvárda fejlesztése Azonkívül 'Kisvárdát állami és törvényhatósági 'közintézmények­kel kívánom gazdagítani. önök már birják is az Alispán ur igé­retét, hogy a kórház újraépítése a jövő évben megtörténik. Jórészt Önökön múlik a kir. járásbíróság újraépítése. Meg kell csinálni a községrende­zés tervét. Sokat kell adni a csin­ra, tisztaságra, fejleszteni kell az egészségügyi berendezéseket s vé­gül — at Iast, but not least — virágzó kulturát szeretnék itten te­remteni minden téren. Ezekhez kérem az" Önök szives támogatását. Előmunkálatok ezek, mélyen tisztelt Uraim, előmunkálatok, — egy magasabb cél érdekében, a mely ma még jogosulatlan, de ál­landóan fel-fel bukkan a helyi saj­tóban, amely szóbeszéd tárgya itt a szalonokban és tárgyaló termek­ben, de amely szóbeszéd üres szalmacséplés mindaddig, amig an­nak összes tárgyi előfeltételeit meg nem teremtettük. Kisvárda — megyei várossá keli, hogy legyen Kisvárda község várossá, nem mezővárossá, megyei várossá ala­kulására gondolok. Még nem időszerű beszélni róla, de ha közös erővel, vállvetett, céltudatos és buzgó munkával, ab- " ban az irányban, amelyet meg­jelölni 'bátorkodtam, megteremtjük azokat a kényszerítő erőket, ame­lyek külső beavatkozás nélkül is megérlelik ezt a kérdést, mint a nap melege a gyümölcsöt a fán, meg méltóztatnak látni, olyan vá­ratlanul hull majd az ölünkbe, — ez a csendes óhaj, — hogy az átmenet természetes szükségsze­rűségének tűnik majd fel mindenki előtt. Én a magam részéről felajánlom ehhez az előkészítő, nagy munká­hoz teljes munkaerőmet és segítsé­gemet, viszont bizalommai "kérem és várom hüségüket és támogatá­sukat. A nagy éljenzéssel'fogadott be­széd 'után Pethő József tb. kano­nok a község társadalma, György l Ferenc a képviselőtestület nevé­ben üdvözölte Borbély Sándor dr.-t. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk mct. Előadások kezdete vasárnap 3. 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Morgóban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a teremben le sznek me gtartva. Ma, csütörtökön utoljára i sátán pilótája Levegőbravur-film 5 felv, Fősxerepben : A L. W I L 3 0 N t gyermekszív Egy gyermek kálváriája 6 felv. EUidásatokat saját zBMtanaU Ustri. Előzetes jelentés! Julius 19-én, pénteken csak 1 napig A sivatag árvája Főszerepben: Ránky Vilma és Ronald Colman A legvidámabb özvegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom