Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 147-172. szám)
1929-07-19 / 162. szám
1929. julius 19. JRTFUYIDÉK. 3 Eszembe sem jut, hogy a szomszédos Nyíregyháza fejlődését kívánnám akadályozni — mondotta Borbély Sándor dr. kisvárdai programmbeszédében , Megváltoztak a csődtörvény idevonatkozó rendelkezései is. Tömegtartozásként kell kielégíteni fezeptul az alkalmazottnak: i. A csodnyitást megelőző hat hónapra .eső illetményét havi háromszáz pengőig. — 2. A törvényes felmondási időre járó illetményét, ugyancsak havi háromszáz pengőig. — 3- A végkielégítést. — 4. A nyugdijat. A próbaidő sohasem lehet hoszszabb három hónapnál. . A felmondási idö. A felmondás a következőképen alakul: Ha a í.zolgálati viszony nem tart még két éve: másfél hónap. Két éves szolgálati idő után, valamint bányavállalatoknál a szolgálati időre való tekintet nélkül: három hónap. Fjontosabb teendővel megbízott alkalmazotnál két évi szolgálatig három hónap a felmoncKsi idő, két.évi szolgálat után: hat hónap. A szolgálati időre való tekintet nélkül hat hónap az olyan alkalmazottnál, aki fontosabb teendőket végez, vagy, ha főiskolai oklevele van. Vezető állásban levő alkalmazottnak egy év a felmondási ideje. Ha a felmondási idő megtartása a munkaadó vagyoni romlását okozná, akkor a meghatározott idő felét kell felmondási időnek számítani. Az alkalmazott felmondási idő nélkül is felbonthatja a szolgálati viszonyt, ha képtelenné vált a szolgálat teljesítésére, vagy.iha erkölcsének, vagy egészségének veszélyeztetésévei jár, vagy ha kihasználták tapasztalatlanságát vagy függő helyzetét, ha a munkaadó nem foglalkoztatja kellőképen az alkalmazottat stb. A munkaadót sem köti a felmon dási idő, ha az alkalmazott a saját .képességeit illetően félrevezette, vagy egyéb jogellenes magatartást tanusit. Végkielégítés és bizonyítvány. A végkielégítés: a szolgálati viszony fennállásának minden három éve után az alkalmazott utolso illetményeinek egy hónapra eső része, legfeljebb azonban egy évi illetménye. Felmondás után köteles a munkaadó szabadidőt adni uj állás keresésére, anélkül, hogy ezért valamit levonna az alkalmazottól. Napi egy óránál és heti nyolc óránál kevesebb nem lehet ez a szabadidő. Szolgálati bizonyítványt kell ádnia a munkaadónak a szolgálati vszony megszűnésekor a távozó alkalmazott számára. Az alkalmazott magaviseletére, szolgálatának íiflnősitésére vonatkozó adatot nem szabad bevezetni a bizonyítványba, ha ezt az alkalmazott nem kívánja. ! i I i Ha rnunkaadók egymással megállapodnak, hogy az egyik vagy egyáltalán nem, vagy csak bizonyos feltételek mellett alkalmazza a másik volt alkalmazottját, akkor az alkalmazott az utolsó munkaadójától kártérítést követelhet. A törvény kiterjed minazokra, akik túlnyomóan kereskedősegédi, irodai vagy i^gasabb rendű szolgálatot végeznek, de az időszaki lapok szerkesztőségében alkalmazottakra csak ott, ahoí az 1914 évi XIV. törvénycikk 57—59. szakaszai másképen rendelkeznek. —Államnál, városnál vagy ezek által kezelt intézményeknél működő alkalmazottak, ipari és kereskedelmi tanoncok, tengerhajózási vállalatok, vasúti alkalmazottak, gazdatisztek, színházi vállalatok, iroda vagy művészi alkalmazottai nem tartoznak a törvény hatálya alá. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Kisvárda község képviselőtestüíetq a napokban tartotta rendkívüli közgyűlését, amelynek szenzációja Borbély Sándor dr. főszolgabíró programmbeszéde volt. Az uj "főszolgabírót dr. Rézler Gábor főjegyző üdvözölte a képviselőtestületben. , A dögei sírbolt csendes lakója felvigyáz a sirból... Borbély Sándor dr. nagyhatású, mindenkit magávai ragadó hatalmas beszédben válaszolt és nagyvonalú programmot adott. — At uj főszolgabíró többek között a következőket mondotta: Igen tisztelt Uraim! Jól tudom, hogy nem az önök akaratából, jobban mondva, nem az önök akaratával kerültem bele ebbe a székbe, amelyet ezuttai elfoglalni szerencsém van. Ugy hiszem ismerem azokat az okokat is, amelyek az önök végtelenül tiszteletreméltó érzéseit, remélem, ideig-óráig szembeállították az én ^gyénj törekvéseimmel. De éppen ezért, mivel teljes mértékben átérzem annak a ténynek a súlyát, hogy egy élete teljességében összeroppant, nagyszerű férfiú, az általam jobban senki által sem becsült, nemes szivü előd, Istenben boldogult Nozdroviczky László örökébe ültetett bele az önök gyá^yAszló kegyelete ellenére a Törvényhatóság megtisztelő bizalma, fokozottabb mértékben ismerem és tudom a kötelességemet. A dögei sirbolt csendes lakója femgyáz a sirból, a porba hullott sas Iánglelke itt lebeg felettünk, vigasztal es tanít, a mi törpe emberi szemeinkkel fel nem érthető magasságból szemléli az eseményeket, meglátja a multak hibáit, eloszlatja a csüggedésünket, lelkesedést, hitet szuggerál belénk, hitet e nagyközség jövő fejlődése, virágzása, boldogulása iránt. Igy segit bennünket onnan, tulrói, ahonnan nincsen visszatérés. Ez ad erőt nekem mindenekelőtt arra, hogy felvegyem a munkát, ahol ő elhagyta és rendületlenül bizzam hivatásom magasztos voltában és a sikerben is, melyet ha másként el nem érünk, az önök önfeláldozó lelkesedésével, soha nem lankadó buzgalommal és kitartással kívánok a sorstól*kikényszeríteni. Kisvárda ügyeivei személye> sen foglalkozom Nem a véletlen müve, tekintetes Képviselőtestület, hogy most, a mai napon, akkor, amikor alkotmányos jogaikat gyakorolni gyűltek össze ebbe a terembe, esik meg az első találkozás szemtőlszembe köztünk. Én, aki az önkormányzat emlőin nőttem fel, különös mértékben tisztelem és becsülöm az autonómiát. Azért jöttem ei erre a választásra, hogy kifejezést adjak annak a szándékomnak, hogy Kisvárda ügyeivel mindig személyesen kívánok foglalkozni s kidomborítsam azt is, milyen nagyra tartom az önök testületét s mennyire bizom és hiszek az önök megértő bölcsességében és támogatásában. Higyjék el nekem, súlyos problémák merednek elénk, amelyeknek a megoldásától függ Kisvárda sorsa. r Kisvárda és Nyiregyháza Nem ringatom magam hiu ábrándokban. Eszembe sem jut, hogy a szomszédos Nyiregyháza fejlődését kívánnám meggátolni vagy csak akadályozni is. Tudom, hogy Kisvárda hamarosan kimerülne az ilyen Don Quijote harcban. Ezzel szemben azonban meggyőződéssel hirdetem és vallom, hogy Kisvárdának itt, az ország hatóron, mint az északkeleti magyarság legszélső végvárán nemcsak hogy meg van a maga felbecsülhetetlen jelentősége, de különös hivatása is van megyénk határain tulmenőleg egy egész országrész, a magyarság hatalmas tömegei érdekében. Kisvárdának ezt a hivatását becsülettel'be kell tölteni. Rend, fegyelem Hogy azonban ezt megtehesse, elsősorban rendre és fegyelemre van szükségünk. Nagyszerű koponyák, olyan elsőrangú tudásu férfiak, átfogó elmék, világot látott, öntudatos egyéniségek ülnek itt előttem, az Önök soraiban, annyi nemes intelligencia sugárzik e székekből felém... Kérem támogassanak engem ebben a törekvésemben! Én a természetes, a magától értetődő, a bensőséges rendet, nem a külső, a ráerőszakolt rendet akarom elérni. Nem kényszerzubbont, — jól szabott, könnyű kabátot kívánok én, amelyben mindenkinek jól esik a mozgás. Ám az ilyen rendnek gazdasági előfeltételei is vannak. Az általános megelégedettség, amelynek nyomán az ilyen rend fakad, nem az üres gyomor és a lapos zsebek (ísinálmánya. Vissza kell szerezni az elvesztett piacokat Tudom, hogy ma érdemtelenül vesztett háború korát éljü k s a nagy világégés depressziója kihat nemcsak miránk, megcsonkított szegény magyarokra, hanem az egész világgazdaságra. A háború által elpusztított javakat és tőkét nem lehet máról-holnapra visszaszerezni. Magyarország ezerszeresen érzi ennek az áldatlan állapotnak minden átkát, baját. A ránk 'kényszeritett trianoni országhatár súlya azonban kétszeresen nehezedik reá Kisvárdára. Elvesztettük azt a gazdasági hátteret, amelyben e község régebbi virágzásának titka rejlett. Vissza kell szereznünk ismét a természetes piacokat. Nyugatra és Keletre gondolok egyelőre, a Tiszántúlra s a mSfeik irányba, Nyirmadán keresztül Vásáiosnaményra. Ilyen megfontolások vezettek akkor, amikor illetékes helyen keresztül vittem Szabolcsveresmarton keresztül a Tiszához vezető ut kövezését. Biztos ígéretem van arra is az alispán úrtól, hogy az anarcs—nyirkarászi ut rövidesen szintén kőburkolatot kap s ekkor megnyilhatik a rendszeres közúti forgalom Nyirmada—Vásárósnamény felé s később létrejöhet a közvetlen közúti összeköttetés Kisvárda—Nyírbátor között is. Állandóan felszínen kívánom tartani a dombrádi vasúti és közúti hid tervét. Kisvárda fejlesztése Azonkívül 'Kisvárdát állami és törvényhatósági 'közintézményekkel kívánom gazdagítani. önök már birják is az Alispán ur igéretét, hogy a kórház újraépítése a jövő évben megtörténik. Jórészt Önökön múlik a kir. járásbíróság újraépítése. Meg kell csinálni a községrendezés tervét. Sokat kell adni a csinra, tisztaságra, fejleszteni kell az egészségügyi berendezéseket s végül — at Iast, but not least — virágzó kulturát szeretnék itten teremteni minden téren. Ezekhez kérem az" Önök szives támogatását. Előmunkálatok ezek, mélyen tisztelt Uraim, előmunkálatok, — egy magasabb cél érdekében, a mely ma még jogosulatlan, de állandóan fel-fel bukkan a helyi sajtóban, amely szóbeszéd tárgya itt a szalonokban és tárgyaló termekben, de amely szóbeszéd üres szalmacséplés mindaddig, amig annak összes tárgyi előfeltételeit meg nem teremtettük. Kisvárda — megyei várossá keli, hogy legyen Kisvárda község várossá, nem mezővárossá, megyei várossá alakulására gondolok. Még nem időszerű beszélni róla, de ha közös erővel, vállvetett, céltudatos és buzgó munkával, ab- " ban az irányban, amelyet megjelölni 'bátorkodtam, megteremtjük azokat a kényszerítő erőket, amelyek külső beavatkozás nélkül is megérlelik ezt a kérdést, mint a nap melege a gyümölcsöt a fán, meg méltóztatnak látni, olyan váratlanul hull majd az ölünkbe, — ez a csendes óhaj, — hogy az átmenet természetes szükségszerűségének tűnik majd fel mindenki előtt. Én a magam részéről felajánlom ehhez az előkészítő, nagy munkához teljes munkaerőmet és segítségemet, viszont bizalommai "kérem és várom hüségüket és támogatásukat. A nagy éljenzéssel'fogadott beszéd 'után Pethő József tb. kanonok a község társadalma, György l Ferenc a képviselőtestület nevében üdvözölte Borbély Sándor dr.-t. KERT-MOZGÓ Előadásokat 6 órakor a Városi Színházban, 9 órakor a Kert-Mozgóban tartjuk mct. Előadások kezdete vasárnap 3. 5, 7 órakor, 9 órakor a Kert-Morgóban. Kedvezőtlen időben az összes előadások a teremben le sznek me gtartva. Ma, csütörtökön utoljára i sátán pilótája Levegőbravur-film 5 felv, Fősxerepben : A L. W I L 3 0 N t gyermekszív Egy gyermek kálváriája 6 felv. EUidásatokat saját zBMtanaU Ustri. Előzetes jelentés! Julius 19-én, pénteken csak 1 napig A sivatag árvája Főszerepben: Ránky Vilma és Ronald Colman A legvidámabb özvegy
