Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-29 / 146. szám

1929. junius 27. jWlrfRYIDÉK. 5 yVWWWWWVWVAAAAA I H€U RRÓNim wvwwwAAArwwvwvww Születés és nevenapját Ünnepélte János, Vele tartott jó barátja, Ismerőse számos. Egek Urát kértük, hogy ránk Kegyesen tekintsen, — llauszky János itt még Hej sokat épitsen! Orosz László pincemester Üdvözöllek Téged, öröm nekünk, büszkeségünk A Te vitézséged. Becsületes, tiszta multad Szeretettel bontom, — Hősiesen hadakozzál Itt a civil fronton! A mult hétnek minden napját A hal dominálta, A legelső halvacsorát Kurz Béla csinálta, Utána jött Berci bácsi Egy kis csemegével! így élünk mi néhanapján Harcsás kecsegével, — Én nem tudom, a szerelem Mért oly gyilkos máma? Divatba jött napjainkban A lugköves dráma. Mig a szive érted dobog És szerelmet titkol, — Mig az ajka csókra tapad, A kezével gyilkol! Nagy örömnek vagyok én most Lelkes hir adója: Megszűnt ma az állatoknak Forgalmi adója! Lassan, lassan dereng, pirkad Felettünk az égbolt, — Legyen végre jobb világ már, Legyen ugy, mint rég volt! A Weisz Jakab Manó mondja: »Derék ember Altér, Kristályvizet küldött nekem Grátisz tiz üveggel.« Ugy látszik, a Harmatviznek Iskolája támad, — Kristályvízzel, Harmatvizzel Mosom ki a számat". László napján együtt valék Ferenccel, Karasszal, Bár megkéstek egy kicsikét, Mondjuk egy arasszal. Szép asszonyok, szép leányok, Kakastollas rendőr­Nem folytatom, aki akar, Sokat érthet ebből ! Bonta. — Nem romlik meg befőttje, ha Penészmentes Pergament Pa­pírral kötözi le. Kapható az Uj­ságboltban. NYILT-TÉR. Özv. Szarvady Mihályné Kossuth Lajos tér 2. szám alatti füszerüzletét átveszem. Felhívom hitelezőit, hogy követeléseiket Dr. Komjáthy Kázmér és Dr. Szabó Zoltán nyíregyházi ügyvédek irodájában (Széchenyi út 28. sz.) 8 napon belül jelentsék be, mert különben a követelések figye­lembe nem vétetnek Nyíregyháza, 1929. junius 27. 3958-3 Ébrey Jolán. •••••• Petróleumgázfőzöt, 'SÖ gyártmányt, zajtalan égővel, öt évi szava, tossággal, 15 pengőért szállít bérmentve MENCZER FERENC, Budapest, VII. ker. Hernád-utca 5. Minden rendszerű főzőkből nagy választék. — Javítóműhely. 39/5 •) E rovat alatt közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fele­lősséget nem vállal. Irodalom Nyíregyházi visszaemlékezések a békés­csabai főrabbi könyvében (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Most, mikor a fővárosi sajtó is nagy elismeréssel nyilatkozott Dr. Silberfeld Jakab békéscsabai fő­rabbi megjelent könyvéről, mely Harsonazengés cim alatt foglalja egybe felolvasásait, beszédeit és az eszme szolgálatában eltöltött negyedszázad küzdelmes éveit, so­kak előtt idéződik újra fei az első magyar nyíregyházi zsidó hitszó­nok már elfeledett emléke. A század elején a nyíregyházi zsidó hitközség főpapi állását a hi­res és tudós Friedmánn Károly fő­rabbi töltötte be, ki a magyar nyei­vet csak törte és a megindult uj áramlatok hatására a nyíregyházi zsidó hitközség elhatározta, hogy magyar hitszónoklatok tartására kü lön hitszónoki állást szervez. Erre az állásra egyhangúlag a pesti rabbiszeminárium kitűnő hallgató­ját: Dr. Silberfeld Jakabot hivták meg. Már előtte is működött a nyír­egyházi hitközségnél magyar hit­szónok, de rendszeresítve ilyen ál­lás eddig nem volt, hanem iskola­igazgató cimen, itt Dr. Kelemen Adolf működött a későbbi foga­rasi főrabbi, ki 1916-ban a ro­mán harctéren hősi halált halt, miután előzőleg egész sor kitün­tetést szerzett. Utána került Dr. Silberfeld Jakab főrabbi Nyíregy­házára. Nyíregyházi többéves ittartózko­dási emlékeivel kezdi meg életraj­zi leírásait a neves főrabbi. Ibsent követi élettörténete vázolásánál, ki szerint »költeni annyi, mint ité­lőszéket tartani, önmagunk felett.« Élénk szavakkal rajzolja az ak­kori hitközségi állapotokat. Sokan fogadták bizonyos idegenkedéssel de lassanként engedett az idegen­kedés. »Belecsöppent — mint ir­ja — a hitközségi élet izzó kohó­jába. Ugy szép az élet, ha zajlik. Nyíregyházán pedig ép akkor zaj­lott, forrt és kavargott.« Az akkori zsidó vezetőemberek működésének rugóit ma már tisz­tSbban látja. Érdekes eseteket so­rol fei a hitközség belső életéből. Furcsa volt olvasni az idők távla­tán keresztül a főrabbi helybeli visszaemlékezéseit. Sokan tértek meg már örök nyugovóra. Ked­vesen emlékszik vissza Sáfár Lá­zár órásra, ki egyik legrégibb ipa­rosa volt városunknak (üzlete a városház épületében nemrég szűnt meg) és Mencel nevű szabóra. Róluk mondták, az anek­dotát, hogy milyen jó lenne, ha a Mencelnél készített kabátok ugy állanának, mint a Sáfár órái. Az öreg főrrabbiről is szép sza­vakkal emlékezik meg. Szinte alig van nevezetesebb vezető férfiú, kik ről ne ima valami érdekeset, akik megmaradtak eleven emlékezeté­ben. Dr. Rosenberg Emil főorvos CSAK..&¥«TS1ST VEDSZOVAL JELÖÍ.TPALA ESCSO VALÓDI. ETERNIT MÜVS K HAYSCHSK UUOS. BUDAPEST. ANC.RÁSSY-ÚT33;6YÁR:NYtSIGESUJFAUI. mmmm Elárusítóhelyek: Ehrenfeld Márton fatelepe Nyíregyháza, Darmann Jakab gép- vas* és villamossági cikkek raktára Kisvárda, Auspitz Bertalan épületbádogos Ke mecse, Angyal Simon és Sámuel fakereskedők Balkány, Mezei Jakab fakerekedő Nyir­adony, Mándi és Goldstein fakereskedők Nyírbátor, Stern Ignác fakereskedéss és beionárugyár Nagykálla, Lazarovits Dávid fa- és építési anyag kereskedése. 1646-18 már akkor is igaz szívvel és lélek­kel 'vette ki részét a munkából. 'Épugy Dr. Springer Géza orvos, Stark Éliás, az öreg Landau bácsi, Schwartz Izidor ügyvéd, Fried Sa­lamon és mások. Nagy sikere volt egy előkelő család fejének temetésén elmon­dott beszéde alkalmából. Az illető Pesten halt el és itthon a város és megye felekezeti különbség nél­kül jelent meg a gyásszertartáson. • Akkor még a magyar szónokla­tok zsidó temetésen ritkaságszám­ba mentek. A rokonság egyik tagja Dr. Flegmann Sándor or­vos szolgáltatta az adatokat a be­szédhez, mert a főrabbi az elhuny­tat nem ismerte. Elsők között sie­tett a beszédhez a későbbi napok­ban Dr. Flegmann gratulálni. Amikor ő elismerte, hogy a szó­noki babért ép neki köszönhette, kitől a megboldogult életéről az adatokat nyerte, az orvos szelle­mesen igy válaszolt: »Bocsánat, nem én kezeltem.« De nemcsak a bitközség, ha­nem a város életében is szerepet kért. Munkatársa volt a Szabolcs­nak, egy akkori helybeli lap­nak és a Nyirvidéknek. Értekezé­seket, beszámolókat, verseket, társadalmi és szépirodalmi cikke­ket irt. Állandó résztvevője volt a Bessenyei Kör által rendezett hangversenyeknek, matinéknak. Akkoriban jártak itt Geier Stefi, Moshammer, Hubay, Herczegh Fe­renc. Ez utóbbi szellemes aforiz­mákat adott elő. Egy pár olyan ki tűnő volt, hogy kitörülhetetlenüi vésődött emlékezetébe. Pl.: Aki nem tud arabsul, az ne beszéljen arabsul — mondja egy régi köz­mondás. Ma ez igy hangzana:: aki nem tud arabusul, az a parasztok között még lehet jeles orientá­lista. A Kereskedő Ifjak Egyesü­letében is több izben tartott elő­adást. Kedves szavakkal irja íe a hely­beli gimnáziumban hitoktaitói mi­nőségben eltöltött éveit, ahol a tanári karral a legbensőbb barát­ságban élt, annyira, hogy elmene­telekor Leffler igazgató vezetése alatt az egész kar felkereste el­búcsúzni. Különösen Pröhle Vil­most és Vietórisz József dr.-t sze­rette, kik szónoklatai alkalmával gyakran eljöttek őt meghallgatni. A koronázás 40 éves jubileumán tartott istentisztelet alkalmával a megye és a város és az egész itt állomásozó tisztikar megjelent. A rangban legidősebb tiszt köszönte meg ott az értékes előadást. Sok nyíregyházi család talál kedves sorokat az akkori időkről, szüléikről, ismerősökről, vagy sa­ját magukról, hiszen 25 eszten­dő nem olyan nagy idő. Érdekes (olvasni a magunk életét más szem­üvegén keresztül. Hosszú, küzdelmes munkában telt el Dr. Silberfeld Jakab főrab­bi negyedszázados pályája. Innen Aranyosmarótra, majd Békéscsa­bára került, ahol a hitéleten kivül a közügyekben is tevékeny részt vesz. Irodalmi munkái több kö­tetre rúgnak. Mostani könyvét, a Harsonazengést, az OMIKE adta ki. Mint a sors rendelését fogadta a reázuduló csapásokat és Isten akaratában megnyugszik. Fájdal­mának erősebb szavakban csak ak­kor ad kifejezést, mikor szeretett kisfiát, szüleit elveszti. Felolvasásait, beszédeit, költe­ményeit tiszta magyarság, hol nyu godt derültséggel, hol mély vallá­sos filozófiával, az élet nehéz küz­delmeibe, az isteni akaratba való beletörődés jellemzi. Beszédei fei­emelők, versei üdítők, értekezései mély gondolkodásra késztetők. A mai rohanó, súlyos, idegfeszítő, zaklatott időkben szinte jól esik megállani a mély, tartalmas gon­dolatoknál és nekünk nyíregyházi­aknak még kedves is a régi vissza­emlékezések felidézésével a nyu­godtabb, szebb, boldogabb évek­be visszaállmodni magunkat. —Dr.— • BEFŐZÉSHEZ Penészmentes Pergament Papirt KAPHATÓ AZ VÁSÁROLJON Uj ságboltban A szűke nőnek átlag 140 000, a vörösnek 88.000 hajszála van. A ha fényét és egészségét a hajfaggyuban lévő cholestericnek köszöni. Ezen fontos anyag hiánya hajhallást, korpásodást és más hajbetegségeket idéz elő. Ilyen esetekben a Trilysin ezen fontos cholesterint tar* talm&zó biologikus hajápoló nélkülözhe­tetlen. Trilysin beszerezhető a gyógy­szertárakban, drogériákban és illatszer­tárakbaD. Tudományos ismertetést költség­mentesen küld: „Pharmatechnika" Budapest, V., Rudolf-tér 1. sz. 3976 FISK PNEU a leggazdasá­gosabb Vezérképviselet: Autofelszarelősi R.-T, _ Budapest, IV., Aranykéz-u.2. VW Tel. Aut. 812-41. 165—20

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom