Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-29 / 146. szám

13 JtfVfRYIDéK. 1929. junius 29. Mezőgazdaság A szölőmolyok életmódja, kártétele és irtása Irta: Bakó Gábor. ' ;» I. A szőlő magyarországi nagy ellenségei között két molypillefaj van, amelyek egyaránt 50 és 100 százalék főzött váltakozó termésveszteséget okozhatnak. Alakra és szinre nagyon különbözők. Fejlődésük és életmódjuk azonban a gyakorlati fontosság és a védekezés szempontjából egyforma elbírálást követei. Az egyik a nyerges (Clysia ambiguella Hb.), a másik a szürke vagy keresztes szőlőmoly: (Polychrosis botrana Schiff.) Leírás: A nyerges szőlőmolyközel 1 cm. hosszú pilléjének alapszine halványsárga. Kártevő testvérfajától és más molypilléktől jól megkülönbözteti az a jellemző és szembetűnő barnásfekete vagy sötétszürke harántsáv, mely elülső szárnyainak a közepét átszeli. A testet háztető módjára takaró szárnyakkal ülő pillén ez a két harántsáv nyeregforma öv képét mutatja. Magyar nevét is erről kapta. Hátsó szárnyai egyszinüen szürkések, vagy barnásak. Lencsealaku, lapos tojásai egy milliméternél kisebbek, sárgásak és fényesek. A hernyók kibújása után visszamaradó héj gyöngyházfényű hártya, mely a szőlő növekedésével lehull. A kikeléskor milliméternyi, teljesen kifejlődve 10—12 mm. hoszszu hernyója kezdetben zöldesen sárgásbarna, később sötétzöld, vagy vörösbarna szinü. A szürke vagy keresztes moly hernyójától jól megkülönbözteti fényes, fekete szinü feje és mögötte levő fekete nyakpajzsa. Barna szinü, 5—8 mm. hosszú bábjának szövedékgubója beleszövögetett apró piszokszemecskéktől szennyesfehér szinü. A szürke vagy keresztes moly pilléje az előbbinél kisebb. Szárnyának, tehát az ülő állatnak szabad szemmel látható sötétebb vagy világosabb szürkésbarna színezete a szárnyak sokféle színfoltjából keletkezik. A pille himjei sokkai kisebbek, karcsúbbak, a nőstényei nagyobbak és testesebbek. A nyerges szőlőmolyénál jelentéktelenül kisebb tojásai amazéhoz hasonlóak és attól csak erős nagyítású vizsgálattal különböztethetők meg. A szürke szőlőmoly hernyója kevéssel kisebb és karcsúbb a nyerges moly hernyójánál, de ettől jói megkülönbözteti fakósárga feje és nyakpajzsa. Bábja zöldesbarna és tiszta fehér szövedékgubóban pihen. Fejlődés és életmód. Mindkét szőlőmolyfajnak több nemzedéke van egy évben. Fejlődésük a kártétel főidőszakaiban — tavasszal és nyáron — nagyjában együtt halad s ezért a gyakorlati védekezés is egy uton halad mindkettő ellen. A szőllőmolyok „első tavaszi pilléi április végétől kezdve rajzanak ki. Ugyanazon viszonyok között a szürke moly pilléi valamivel korábban. A kezdetben fokozódó, későbben elcsendesedő rajzás azután a pillék 3—4 heti élettartama szerint május végéig elhuzódhatik. Nappal mindkettő elrejtőzik, pihen és csak a szürkület és alkony óráiban röpködnek. A nyerges molypille rajzása az éjszakába is belenyúlik. A szürke moly határozottan szürkületi állat, mely az PHILIPS MESTERCSÖVEKET AJÁNL BETEG RÁDIÓJÁNAK éjszaka beálltával elpihen. Az elsőnek nyugodtabb, egyenes irányú és a másodiknak élénkebb, zeg-zugosan cikázó repülése rajzás közben is megkülönböztethetővé teszi a kettőt. A venyigerakások, sövények, bokrok körül való előzetes tömeges nászrajzás és párosodás után, ami körülbelül egy hétig tart, a pillék elszélednek a szőlőben és tojásaikat egyenként a fejletlen für tök és hajtások más részeire is ragasztják. A hernyók átlag 8—10 napra kelnek ki a tojásokból és tűhegynyi likon a bimbókba furakodnak. Ezeknek belső részeit kieszik és evvel megölik. Az első bimbó pusztulása után hasonló módon ugyanez a sors ér többet is egymásután mindaddig, mig a hernyó megnövekedése vagy a szőlő virágzása véget nem vet az ilyen módon való rombolásnak. Ettől kezdve a megerősödött hernyó a fürt belsejében szabadon él, de selyemszálával összekötözött, összeszövögetett s táplálékát tevő bimbókból, virágokból és bogyókból készített fészekben (gubancokban) tanyázik. Innen leginkább csak este meg éjjel jár ki eledele után. A fürt ( bimbó, virág, apró bogyó) pusztításával együtt eközben folyton nagyobbítja fészkét áz elrágott fürtrészek hozzászövögetésével. De sokszor el is hagyja azt és ujat készit. Néha azért, mert a közelben elfogyott a táplálék, sokszor azonban a'fészekből való erőszakos kizavarás következtében is. (Folytatjuk.) Tornaünnepség a református iskolában A nyíregyházi református elemi iskolában a szülők és érdeklődők részvétele mellett szines, szép ének és tornaünnepséget rendeztek. Az ünnepet Bartók Jenő lelkész nyitotta meg, Az Ujj Jenő kántortanító vezetésével olyan értékes pedagógiai sikerre jutó énekkar több nagy tetszést arató énekszámot adott elő. A tanulók fegyelmezett csapata szabadgyakorlatokat és atlétikai számokat mutatott be. A műsort, amelynek végén az együttes tornaversenyen kiérdemelt érmeket osztották ki, több lelkes, irredenta szavalat élénkítette. A szép ünnepséget dr. Bartók Jenő lelkész buzdító beszéde zárta be. A tornagyakorlatokat vitéz Szombathy Sándor tanító vezette . — Autótérképek, kilómét ermutatóval nagy választékben kaphatók az Ujságboltban. •••••••••••••••••••••••••••••• • o p

i Alapítva: 1914. évben. Alapítva: 1914. évben, q n - n gj Noi- és férfi ruhái a legszebb, legtökéletesebb, ha g • : 1 _ _ 1: « .1:1... o |vegyileg tisztítva| D és bármely Ej I divat szinre festve B • plissé ésgouvlérozva g • ~ 3701-ie • PAPP LÁSZLÓI textil vegyipari szaküzemében készülnek D Nyíregyházán, Vay Ádám utca 63. — Telefon: 5 10. S Q Felvételi üzletek: Széchenyi-út 2. (Telefon: 5-f9.), Kiss-tér 2., Q — Véső utca 3. --- Gyásziuhák 24 óra alatt készülnek. • Móricz Zsigmond Irta: Várallyay Jenő A magyar tragikum epikusa Móricz Zsigmond, a magyar tragikumé, melynek fekete-bíbor fáklya-fényében egyetemes jelentőségre emelkedett Ady Endre, a világ legnagyobb lírikusainak egyike. Az ősinagyar néplélek inkarnációi ők, a kollektív magyar lélek nagyszerű megnyilatkozásai. Mig Ady Kassandra-jóslata beethoveni orkánként viharzott gyászod valósággá, Móricz lemondó, könnytelen keserűsége vörös kérdőjelként rajzolódik a magyar égre. A magyar sors felkiáltójele Ady, élő fejfaként magasodik a trianoni, sir fölé, a magyar sors vörös kérdőjele Móricz, rembrandti fénnyel ragyogja be a szomorú magyar temetőt. Miért is!? — vetődik fel a kérdés Adynál. Azért is! — adódik önkénytelenül Móricznál. A történelmi osztály elzuhanásán siró Miért is-re gorkiji magahizás biztonságával felel a magyar paraszt azértisének echoja... Kegyetlen-cudarul, a törhetetlen őserő fölényével vonul fel előttünk az iró varázsütésére a magyar föld népe, sokszor sanyarú, alázkodó ravaszsággal, de mindig megvetéssel, gyanúval minden iránt, ami hazug cafrang. Az uj honfoglalás diadalmas harcára lassan raktározódó erők misztikus lidércfénye lobog a sárarany-mocsár feneketlen mélységeiből. Hogy a vajúdó idők méhében, mikor fogan meg a szenvedő népek újjászületésének nagy napja, mindegy... A móricz-magyar szemére húzza báránysüvegét és közömbös egykedvűséggel hallgatja a fején az öklömnyi jégdarabok kopogását. Odaseneki. Nem töpreng, nem siránkozik, nem jajgat, minek az ? Rijjanak azok, akik felidézték a vihart. Neki csak anynyi köze az egészhez, hogy nagyon szenved, de hát tiszta a lelkiösmeret és ez a fő... Nem kiáltják ezek a_ magyarok: »Feltámadunk«, csak kibökik a pipaszár mellől: »Sose Sjalunk meg«... ( « És mi bánkódó, kétkedő kulturagyak (az íróval együtt) csak ámulunk és bámuljuk ezt a csodálatos SZÍVÓS kurucnépet. Hát valóban lehetséges kérdezzük, hogy nem kell feltámadnunk, csak magunkra kell eszmélnünk és élnünk? és ha igy van, hát akkor miért is ?... De ime megint a nagy költő jajkiáltása: — Miért is! ? És ez a kérdés örökre megoldatlan marad... v »Házai fölött nemcsak süt a nap, hanem mennydörögve be is borul az ég, gerendás szobáink fülledtségében, nemcsak a rozmaring illata érzik, hanem a szegénység savanyu dohossága is« — irja Kárpáti Aurél. »Csehov kis novellás képein nincsen erősebb orosz íz, mint Móricz novelláinak magyar ize. Erős, fanyar, egészséges élet-iz ez, a legjobb íz a világon. Csak kevés a szakácsa, ma Móricz az egyetlen.« — állapítja meg Schöpflin Aladár az »Egy akol, egy pásztor« novelláinak elolvasása után. »01yan végtelenséget tár föl akaratlan, vagy nagyon akart szimbólumaival, mint senki eddig« — jelentette ki Ady isteni megérzéssel. És benne látják a világ ma élő nagy írói, akik ugy, ahogy ismerik a magyar irodalmat — a legnagyobb, legmagyarabb élő magyar írót. Gorkij, Haukland, Hauptmann és Thomas Mann igy vélekedik róla. És valóban ő a legnagyobb élő magyar iró, ha nem a szük, perspektívában horizont kicsinyítő mikroszkópján nézzük. V