Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-29 / 146. szám

Nyíregyháza, 1929. junius 29 * Szombat T

». évfolyam. 146. szám EI6fla«téal árak holyfaen 4a vldtkan: leor Mra 260 pangS. Nagyttdévra 7-60 pang& •MtaMaMkaek és tartóknak 2VM eugctknéa;f. WKKumaamMrnmmm^mmmmmmmfmt Alapította JÓBA ELEK FSazarkaaztő: Or. 8. SZABÓ L.ASZLÓ. Falalót azarkaaztS: VERTSE IC. ANDOR. Szarkasztósée ós> kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Talafon acám 139. Postachaqu* I Kéziratokat nem adunk viasza. Nagy szavak-pongyolában Irta: Andrássy Kálmán Népnövelés (Az évi záróvizsgák idején és multán > meg mindig időszerű ezt a szent szót, pongyolában i

s bemutatni, — főként a növelők és növelésen kívül állck gyönyörűségére ) Komis Gyula vallás- és közök- . tatásügyi államtitkár, a Budapesti Hírlap f. évi 91. és 92. számában a «Kultura és túlterhelés® c. alatt nagyfontosságú cikket irt nevelésügyünkről, igy végezvén írását: «A kulturpolitikusnak és pedagógusnak minden erejével azon kell lennie, hogy a már vázolt módokon, az értelmi kultura minden felesleges iskola súlyát vegye le az ifjúság válláról, szabad időt engedjen neki a fiatal lélek természetes típusának kiteljesítésére, nemcsak értelmi, de egyéb szellemi és fi/ikai erői begya. korlására is. Csakis egész ember s nem tört ember lehet az eszményiink.» A kultuszminisztériumból, a Budapesti Hirlapon át, bizonyára mesz sze hangzik a kihangzó" szó és kinyomtatott betű s bizonyos merészség kell hozzá toldalékot, vagy valami fejtegetést csatolni. De oly nagy dologról lévén szó, mint az embernövelés, erről nem lehet eleget beszélni és irni. Én is tehát bizonyos viszhangot adok s az idézett rész utolsó mondatát próbálom pongyolában bemutatni. «Csakis egész embír s nem tört ember, lehet az eszményünk.« Hogy nézne ki az egész és nem tört ember pongyolában ? Más szavakkal: mi a megfogható tiszta érfelme az embernövelés szónak ? Legelőször is, nevelés helyett növelést ajánlok. Mert ne-velés is, növelés is két alapszóra bontható. A ne-velés két alapszavában nincs értelem. Annáitöbb a nö-velés szóban. Nő-vel. Nő, fejlődik, erősödik, valamely segítséggel. Igy látom és értem. Nő, fejlődik, erősödik az ember, az államtitkár ur eszménye szerint: ((természetes típusának kiteljesítésére.(( Segítsék hozzá, azok a hatások, melyek az iskolai időben körülveszik. A fejlődés lehetőségéhez adva kell lenni annak a kis láthatlan csirának mintegy, mely szinte várja a megfelelő élethatást. Az elvetett magiban a leendő növény csodálatos jellege, a mely mellett más nem lehet. Igy fejlik minden életalak, igy az ember. Az ember kettős természete, kétféle fejlést kíván: testi és lelki. A testi szervezet növekedésének, fejlődésének, már a születés előtt adotc ujra-módja van, úgyis nevezzük: az átöröklés élettörvénye. A magyar költő ezt igy zendíti meg: « csak sast költenek a sasok S nem szül gyáva nyulat Nubia - párduca,.» Mózes Jehovája pedig igy: ((megbüntetem az apák vétkeit a fiakban harmadik és negyedíziglen.® Akár igy, akár ugy, a növekedés, fejlődés, az első lélegzetvétellel kezdődik, azzal a levegővel, azzal a fürdővízzel, azzal a táplálékkal, melybe és a mellyel kezdi ez a csodálatos szervezet az életmoz

1gást. Most csak ennyit a testről. A lélek élete ott tűnik fel, midőn a gyermek szeme, mint első érzékszerv, észreveszi az előtte történő mozgást; — hamarosan utána hallószerve a hangot. Közérzet^ éhségben, levegőben, benső és külső szervezeti akadályokban, önkénytelen, gépies. A többi 3 érzékszerv működése alapján történő lelki működés,, főként szemlélet és összehasonlítás utján kezdi á gondolkodást. Ez a gondolkodás pedig, minél hamarabb, bizonyos foglalkozással, alakítással együtt indul, jelezve jóelőre emberi életünk Istentől adott célját s testszervezetünkbe elhelyezett eszközeit. És pedig, köztapasztalat szerint is, az adott testi és lelki tehetségek száz iránya, változatossága van elhelyezve. Az egyformaság a földalatt sincs meg. Ott is forr, kavarog az életalak száz és ezerféle életretörése. Ebből is elég ennyi. Az alap tehát adva van, csak építeni kell rá. Épitő pedig az iskola. Mit épít? Mi célra épit? Miket vesz eszközül? Itt kezdjük a levetkőztetést — pongyolára. Nevezett államtitkár ur, kulturai túlterhelést állapit meg, általános és köztapasztalat szerint. Az élet törvénye alapján kulturai túlterhelés ott állhat elő, hol a szervezet akár testi, akár lelki vonatkozásban, olyan munkára kényszeríttetik, melyre nincs adottsága, képessége, vagy semmi, vagy kevés. Szabad mozgás a fejlődés, növekedés alaptörvénye. Az izmok szabad mozgása testileg; a gondolat szabad mozgása lelkileg. — Mindkét mozgás alkotásra törekszik, az adott tehetségek alapján. Két kezdő ág a törzsből: anyag és szellem. Aztán e két ág uj ágakat, az élet ezerféle szükségletének kielégítésére. A, cél mindenütt az erősítés, egyénileg, társadalmilag, és pedig ez az erősítés az alkotóképességre vonatkozik, elölj árván a lelki adottságok fej' lesztése, nagyobb és nagyobb életmozgási körökben látni meg azon hatóerőket, melyek emberi életünk nyugodt fejlődésének összeható eszközei s a békés kölcsönösség munkálói. Röviden: az egyén öröme, életértéke, az ő termelő képessége és készsége, kapott tehetsége alapján. ' Iskolába megy a gyerek. Soksok könyvet, mindig többet és egyéb drága eszközöket adnak kezébe, törvény szabja meg az egyformaságot. Betű... betü... szó... szó... szó... Igy kezdi. A folytatás aztán arra való törekvés, hogy az anyagi munkától mentesíteni lehessen, valami úgynevezett diploMóricz Zsigmond élete Irta: Balassa József <tAz életemről szóljak? Hajóztam, holmikat hordtam, kincseket garmadáztam. S magamnak elfeledtem egy percet félretenni.® Életének ötven esztendejét igy foglalja össze Móricz Zsigmond. Hol csöndes vizeken, hol háborgó tengeren, itt-ott viharok közepette is hajózott, páratlan tehetségét sokáig kellett aprólékos és céltalan munkára elfecsérelnie, mignem kibontakozott igazi és nagy jelentősége a magyar irodalomban, amelyet dus kincsekkel, drága és örök értékekkel gazdagított. Hatalmas lendüléssel iveit egyszerre a magasságok felé Móricz Zsigmond pályája: lázas és mindig tevékeny szelleme soha meg nem pihent, mindenkor csak a friss utakat kereste és a nagy feladatokat. Ötven esztendős most Móricz Zsigmond és ebből az ötven esztendőből valóban kevés jutott számára a maga örömére, annál több mindazoknak, akik benne látják a magyar irodalom egyik legnagyobb és legjelentősebb egyéniségét. Tiszta magyarsága diadalmas erővel duzzad minden alkotásában. Ott született, ahol a magyarság ezredév óta lakozik, a Tisza felső hajlásában, Csécsén, Szatmárban. Ötvenkétházas ez a falu: megmaradt azonmód, ahogy ezredév előtt letelepedtek itt dacos és harcos magyarok. Apja, Móricz Bálint is ilyen volt, küzdő és mindig újra törekvő ember, afféle ezer- £ mester; anyja Pallaghy Erzsébec pedig papleány, finom és gyengéd, sokszor álmodozó. 1879. junius 29-én, Péter-Pál napján született meg Móricz Zsigmond. Az első a gyerekek között; azután még hat fitestvér követi, meg egy lányka. Az apa fur-farag, dolgozik , két kezével szerzi meg a mindennapra valót, az anya a ház körül teszvesz és boldogsága, ha könyveiben olvasgathat. A gyermek első nagy élménye egy árviz, amely elpusztítja az atyai házat. A kis Zsigát ekkor, hatéves korában, gépész nagybátyjához Istvándiba küldik; az elemiben itt tanulja meg a betűvetést. Hét esztendős korában Szabolcsba megy a család Priigyre, ahol az anya rokonai élnek és ahol az apa ácsmesterkedik. Itt járja az elemit a fiu s innét kerül 1891-ben, tizenkét esztendős korában a kollégiumba. Amikor a harmadik osztályt elvégzi, uj csapás zudul a családra, leég a szabolcsi ház. Móricz Bálint elhagyja a falut, városba, Sárospatakra költözik, hogy gyermekeit könnyebben nevelhesse. Ezek az esztendők legszomorubbak a fiu életében; a családi bajok erősen hatnak reá, amikor hatodikos, latinból, görögből, németből megbukik, viszont megismerkedik az élet nagy bánatával, szenvedéseivel s keserűségeivel. A gyermek lelke mélyen őrzi meg ezeket a benyomásokat, majdan a regényíró és a drámaíró számára. Anyjának volt egy testvére, Pallaghy Gyula, akit még j.pbb idejében Móricz Bálint taníttatott ki, Íróember, Kiplinget forditja, Gyulai tanítványa és ekkor már a kisújszállási főgimnázium igazgatója. Magához veszi Zsigát s most már itt végzi el a gimnáziumot. Plusz esztendős, amikor 1899-ben érettségizik és a három esztendő, amelyet Kisújszálláson tölt, döntő életére: a tanári és az ifjúsági könyvtár megnyílik előtte, nagybátyja könyveit olvasgatja, csudás és nagyszerű világ tárul föl előtte s maga is irogatni kezd. Az első novellákat és verseket irja, mint minden diák, aki álmodozni kezd, de kialakul megfigyelő tehetsége is: később irómüvészetének legnagyobb ereje. 1 899 őszén Debrecenbe kerül vissza Móricz Zsigmond mint teológus. Református pap akar lenni, de az írói törekvések már fölbuzdulnak benne. 1 899 karácsonyakor a ((Debreceni Ellenőr®-nek cikket küld — Schnoppenhauerről. A kis tanulmány megjelenik s Móricz Zsigmond elhatározza, hogy pályát változtat: újságíró lesz. A ((Debreceni Hírlap® fogadja föl munkatársnak, mindjárt segédszerkesztőnek s e mellett beiratkozik a i,ogra. Vidéki újságíró, aprólékos, elmúló napi munkával, örök lázzal s teli álmokkal. Egyre kevesebbet jár el a jogi előadásokra, viszont verseket ir, majd novellákat s 1900 tavaszán már megjelenik első nagyobb novellája is: A bécsi bútor. A vidéki ujságiró a fővárosról álmodik s 1910 őszén már a pesti egyetemre iratkozik be. Tarsolyában néhány novella, ezzel akarja meghódítani a világot. Ám küzdelmek esztendei várnak reá. A kultuszminisztériumban lesz számgyakornok, azután a statisztikai hivatalhoz megy, ott dolgozik, közben a családja is Pestre jön, apja munkaereje végre diadalmaskodik, építési vállalkozó lesz, ő maga megismerkedik Gyulaival és Kozma Andorral, irodalmi tanulmányokat ir. Elektrával és Reviczkyvel foglalkozik, megbízást kap a Kisfaludy Társaságtól, hogy gyűjtse össze szülőfölde népköltészetét és három nyáron át járja be gyalog Szatmár vármegyét. Nemcsak meséket gyűjt, dalokat, hanem rengeteg följegyzést is emberekről, Egyes szám ára 16 fillér