Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-26 / 143. szám

14 JNfYÍRYIDÉK. 1929. junius 26. áz utolsó vitéz avatás Magyarország Kormányzója a mult vasárnap ütötte vitézzé az utolsó kétezer s néhányszáz hadviselt magyart a szokásos ünnepség keretében. Mint régi vitézi idők drágalátos emlékeinek felujulása, ugy hatottak az utóbbi évek pompás avató ünnepei. Szinte a mithikus idők ködös távlatába vitték vissza lelkünket, amikor régi vitézi virtusok cserkoszoruzta bajnokai a királyi sátor előtt várták szivrepeső indulatok között a legfelsőbb Hadúr kardja érintését és káprázatos fény ben láttuk felelevenedni a hagyományos szokások elbüvőlő gesztusait, a heroldok, kürtösök, arany sarkantyusok, nemesi apródok, országnagyok és zászlósok diszes fel vonulásait és a csordultig telt szivek kirobbanó lelkendezésének dübörgő zengéséből újra meg újra kihallottuk a fejedelmi szózat érces csendülését: Hadúr nevében vitézzé avatlak! És láttunk a tömeg felett kiemelkedni egy kemény arcot, mely olykor-olykor ellágyul és végtelen szelidséggei hajlik alá az előtte térdeplő cs.onka-bonka hadfi íeje fölé, vigasztaló és bátorító atyai szavakat intézve a szegény rokkantakhoz.... Én szegény, megrokkant fiam! Köszönöm neked az ország nevében! Hát el fogja, el tudja felejteni ezt valaha valaki, akinek a fülébe mondta ? És most már vége. Ugy mondják, hogy ez volt az utolsó vitézi avatás. Kár lenne. Valami kimondhatatlan és Jp magyarázhatatlan érzés tiltakoziV a szivemben ez ellen a hir ellen. Miért is lenne utolsó? Hát ezután már nem fognak vitézek teremni? Most már végképen és örökre letehetjük a fegyvert, amit őseink hordoztak, vitézeink ífirgattak s amin a csorba még nincsen kiköszörülve? Olyan jól, olyan szerencsésen végeztük ezt az utolsó fegyvertényt, hogy ezután már nincs semmi 'kívánni, semmi kivivnivalónk?' Hát hiszen tudom, hogy leszerelés. Tudom, hogy békés eszközök. Jól tudom, hogy lefegyverezett állapotunkban szatira minden kardcsörtetés... De azért mégis. Ha netalán a békés eszközök nem vinnének eredményhez. Ha a csorbát. nem Ehetne másképen kiköszörülni, akkor megnyugszunk és örökre lemondunk minden vállalkozásról, minden virtusról, minden elszánt és kétségbeesett nekilendülésről? Én ezt nem akarom és nem tudom elhinni. Akkor kár volt minden régi fény, minden régi dicsőség és kár volt azoknak újraélesztése.... Én azt hiszem, hogy lesz még! lesz még vitézi avatás! Lesz vitézi avatás még akkor is, ha minden vágyunk és minden reményünk békés eszközökkel elérhető lesz!! Mert gondoljunk azokra a magyar vitézekre, akik a határokon kivül állanak!! Ha; mondjuk békés eszközökkel visszakerülnek hozzánk, azokat is fel kell talán avatni egyszer! És én azt hiszem, hogy az lesz az igazi, az lesz a mámoros, az örömbefuló igazi vitézavatás! Addig tehát csak szünetel a régi szép szokás. De az idei bizony nem volt az utolsó! Mert hát: Vitézek! Mi lehet szebb dolog a végeknél!? Ott várnak rátok, ott a végeken és tul a végeken a legszebb virágok! A magyar dicsőség igazi cserkoszoruiü Addig, amig azokat homlokotokra nem tűzitek, amig a végeken tul elnyomott magyar vitézek raboskodnak, addig nyugodnunk nem szabad! Csak készülődnünk! Az uj avatásra! A "halottrabló hordák most megint fészkelődnek! Nagyon jóllaktak és nem férnek a bőrükben!-! Demarsolnakü Vitézek!! Békés eszközökkel addig, mig birjukü De ha kifogyna a birkavér az ereinkből, akkkor megint csak a régi szittya módra! Mert egy vitézi" avatás még hátra vagyon! És ez lesz akkor demars! De kifelé a régi határokról! Sasi Szabó László. Szepességi és tátrai riportok Poprádi impressziók ii. Poprád. Az állomás meglegiaz embert nagy forgalmával. Színes kép. A magyartót és cseh nyelvű lármába hamar elvegyül egyegy külföldi országbeli gége hanggyakorlat. FJatalmas bőröndök bástyái mögül néhányan rekedtre örditják magukat egy hordárért. Térdharisnyás, hosszú botos turista alakja magasra nyúlik ki több skótkosztümös nő közül. Két köpcös pápaszemes német már össze is veszett a hordárral és élénk taglejtésekkel hivják bírónak a feléjük tartó piros sapkás vasúti tisztet. A korlát előtt kis fiuk csapata sorakozik. Kirándulók. Az állomás előtt a tátrai villamosnál álló harc. A kocsik mögött autótábor. Az idén már 70 autó várja az idegenéket. Poprád a gyűjtő és elosztóhelye a Tátrába és a szepesi városokba igyekvő kirándulóknak és turistáknak. A nagy embergyürüben alig tudom megtalálni az Európa szálló értem küldött emberét. A Hotel Európa a nyíregyházi utasok megszálló helye Szerencse, hogy nem kell meszszire menni. Az állomással szemben több szálló épült. Ezek között legnagyobb az Európa. Pár pillanat alatt kivergődtem e szines forgatagból és bábeli hangzavarból. A szálló fiatal tulajdonosa Langer Árpád, kinek előre jeleztem jövetelemet ,már várt az. előcsarnokban. Régi ismerősöm. Kedves és előzékeny. Az alföldön járt gimnáziumba, hogy —- mint a poprádi fiuk jó része — itt sajátítsa el a magyar nyelvet. Részt vett a világháborúban és mint gyönyörűen dekorált főhadnagy szerelt le. A szálló otthona a Tátrába fel és onnan visszatérő vendégeknek. Itt pihenik ki az ut fáradalmait. De otthona a kirándulóknak is, kik a tátrai fürdőtelepeket és a szepesi városokat akarják megtekinteni. ^Központi fekvése miatt estére ismét visszajöhetnek a fáradt turisták. A szálló vendégeinek a villamosokon 50 százalék kedvezményt adnak. A portás minden vendégnek kiállítja az igazolványt. ÉRTESÍTÉS. Alexander E. Esway világhírű regényének filmváltozatát AZ ÁLARCOS VÉNUSZT (Meztelen táncosnő) szerdán és csütörtökön mutatjuk be. Ézt a ragyogó „Ufa" újdonságot a cenzúra bizottság különleges témájánál fogva CSAK FELNŐTTEK RÉSZÉRE ENGEDÉLYEZTE Igy kérjük a n. e. közönséget, hogy 16 éven aluliak ne is váltsák meg jegyeiket, mert a nézőtérre még jeggyel sem lesznek bebocsájtva. „Álarcos vénusz" a német filmgyártás rep rezentáns'^ilmje,amely ARLETTE MARCHAL, DITA PARLO és W GAIDAROV főszereplésével egy világváros' éjjeli életén, csillogásán visz keresztül s egy könyelmü nő szerelmét és tragédiáját tárja elénk felejthetetlenül. APOLLOKedden csak 1 napig! ABEL GANCE a világhírű rendező remekműve TRUBETZKOY HERCEG főszereplésével fl HflHIS KÁRTYÁS Francois Croisset drámája 9 felvonásban CIFRA NYOMORÚSÁG Szerdán Csütörtökön Szigorúan csak felnőtteknek! AZ ÁLARCOS VÉNUSZ (MEZTELEN TÁNCOSNŐ) Alexander E E way világhírű regénye 9 fejezetben. Rendezte: Wilhelm Thiele, W. GAIDAROV és DITA PARLO a főszerepekben és az „UFA" kisérő műsor Elóadasok kezdete ; hétKözní>p 5, 7 és 9 órakor Mindenütt kaphatói Termeli t . Magj. Tejszövetkezet! Központ) Bmáapoí, I., Horthy MlkUMt 11*111. Most épül a régi szálló mellé egy uj kétemeletes épület, mert a régivel már nem birták a forgalmat lebonyolítani. Tiszta és kényelmes szobáinak és oícsó árainak hire van a Felvidéken. A magyarországi iskolák innen kezdik meg a látnivalók megtekintését. Langer előre Ielevelezi az iskoláknak a programmot és azok már készre jönnek. Tavaly Pécsről és Miskolcról jártak nála. Most junius 2-ára várta egy debreceni polgári iskola érkezését. Állandó helye a nyíregyháziaknak is, kiket különös előzékenységgel fogad, mert városunkhoz rokoni kötelékek is fűzik. A vendégkönyvben meg is mutatja az aláírását több nyíregyházi kereskedőnek, dr. Gyulai ügyvédjelöltnek, Boros nővéreknek 'stb. Mint a Nyirvidékben olvastam, a nyíregyházi turista egyesület is készül fel nyáron a Tátrába. Nagyon előnyös lenne vele érintkezésbe lépni. Bizonyára nagy engedményeket fog adni. Sokáig beszélgettem az előzékeny és nagy szervező talentumu tulajdonossal. Összeállított számomra is egy kirándulási programot. Sokat, rövid idő alatt, olcsón megnézni. Ennek ő művésze. • Egy poprádi öreg ur nyíregyházi emlékei A legelső utam volt Poprádon felkeresni Geruska kereskedőt, kinek Pista fia velem járt iskolába. Az idősebb fia jelenleg Nyíregyházán pénzügyi tisztviselő. Átadtam a reám bizott üzeneteket. Az öreg urat már a lakásban találtam. Egy pár éve hagyott fel az üzlet vezetésével, ''"mely Poprád legrégibb üzlete. Kb. 100 éve ált fent. Most a legidősebb fia vezeti. Barátságosan fogadott. Azonnal érdeklődött a régi nyíregyházi egyivásuak felől. Sajnos, sok ismerősről már nem referálhattam. Nyugodtabb hazába költöztek. Régebben gyakran kereste fel városunkat. Fiait magyar családoknál helyezte el, viszont ezek fiait hozzá küldték német szóra. E régi világbeli cseregyermek küldés ma már a múlté. Zamatos humorral mesélte el az öreg ur itteni élményeit. Mai napig is élénk emlékezetben él első nyírségi szereplése. Egy igazgató barátjához igyekezett, aki a,zóta elhunyt. Pista fiát magával hozta, hogy viszont cserébe elvigye annak a kisebbik fiát. Kedélyes kártyatársaságot talált együtt. Magyaros vendégszeretettel fogadták. A dus vacsora után azonnal beinvitálták a partiba. Nem is kérette magát. Irtó heves csaták folytak. A csata a németekre végződött szomorú kimenetellel. Az összes pénz magyar kézbe került. A poprádi néni üigyancsak törhette a fejét, mikor másnap a pénztkérő sürgöny befutott. Régi szép idők! Mindent megért. Rossz lapjai voltak. De azt nem tudja megérteni, hogy mondhatta be egy olyan gyenge lapra a családot, mikor az adu ász a kilencessel megboldogult barátja kezében volt. A legélénkebben emlékszik vissza a legkisebb részletekre is. A megté-