Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 122-146. szám)

1929-06-26 / 143. szám

1929. junius 26. JhflffHYIDÉK. pázott kártyababérokat Pista fia hozta később helyre, ki a legelső korcsolyanapon egy pillanat alatt tönkresilányitotta a helybeli korcsofyavirtuózokat. Hiába a poprádi jégen jobban lehet a korcsolyamüvészetet fejleszteni. Kezet fogtunk és érzékeny búcsút vettem a kedves öreg úrtól. Elindultam megnézni a várost. 1 III. Magyar szó a poprádi piacon Poprád tipikus felvidéki város. Fejlődő forgalommal. A főtéren Szent Egyed temploma. A XIV. században épült templom értékes műkincseit az őr készséggel mutatja meg. A templom előtt piac. Feltűnő sokan beszélnek magyarul. Ha a felírások nem lennének idegen nyelven, azt hinném otthon vagyunk. Még alkudni is hallottam magyarul. Az erre kapott tót válasz nem hangzott idegenül az itthoni tanyasi idiomákhoz hozzászokott fülemnek. A harangtorony Oldalt az itt szokásos harangtorony. 1658-ban épült. A jellegzetes felsőmagyarországi reneszánsz stilu harangtornyot majd minden szepesi városban megtaláljuk. A gyakori tűzvész miatt a tornyok erősen megrongálódtak és a hatalmas és nehézsúlyú harangokat nem birták el. Ezért építettek a templomok mellett külön tornyot. Rendesen kőből. Ez a szokás nálunk is meg volt. Több fatorony ma is található még Szabolcsban. Tavaly a Nyirvidék szerkesztőségével és Kiss Lajos muzeumi igazgatóval mozgalmat indítottunk, hogy Bessenyőd község fatornyát, melyet ők leakartak bontani, hozzuk át Nyíregyházára. Itt megfelelő környezetben egy letűnt régi kor emléke gyanánt nagyszerűen érvényesült volna. A nemrég elhunyt Kardos István kulturtanácsos tárgyélást is kezdett, hogy a városygfcveszi, de a község oly m ^^trt szabott, hogy jiem lehet rvet megvalósítani. Azót udok a bessenyődi fa ról. • (Folytatjuk.) Enbacska István utolsó vizsgája (A »Nyírvidék« tudósítójától.) 1882. junius 24-én egy erőtől, lelkesedéstől duzzadó ember kapta kezébe a tanítói diplomát s indult el a magyar szellemi magvetők legrögösebb s legkevésbé méltányolt útjára. Ez az akkor fiatal ember tegnap, 1929,'juniu'? 24-én, tehát éppen 47 eií. múlva vezette utoljára tanít nyait vizsgára Nyíregyházán, az ev. templomban tartott é\ . áró vizsgálatok során. az .ember Kubacska István mooc iriárn ugalomba vonuló tanitó. Pályafutásának évszámok szerinti adatait a következő időpontok jelölik: 1882. junius 24-én tanítói diplomát kap. 1882. szeptember i-től 1883 aug. 20-ig \

Tyiregyházán segédtanító. 1S83. aug. 20-tól 1886 aug. 20-ig ne* elő a Szep«ségben egy dolyai földbirtokos családjánál. 1880 aug M 1892 aug. 22-ig r. tanitó Debrecenben s ettől Sz időponti, nyugalomba vonulásáig a nyíregyházi ág. h.^ ev. egyházközség r tanítója volt." De ki tudná ezek közé az évszámok közé beilleszteni azt a végtelen §pk ügyszeretetet*, buzgóságot, hivatásban való hűséget, azt a pusztithatatlan derűs életfelfogást, amely mind jellemzője volt Kubacska István egész működésének s amelyek hiányában taníthatott volna, de nem tudott volna nevelni oly derék feányokat, akik közül sokan most mint anyák jelentek meg az utolsó vizsgán s nem titkolt könnyek között vettek bucsut ettől a tetőtől talpig derék, jó tanitó embertől, aki — Paulik János lelkész búcsúztató szavait idézve — nemcsak eszével, hanem a szivével tanított. Az utolsó vizsgának növendékei virágba borították a bizottsági asztalt s ^ padsorok előtt álló lócát. De virágba borult minden jelenvolt szülő, barát, jóismerős szive is. A hála legszebb virágai a legdrágább és legértékesebb gyöngyszemek, a könynyek öntözték meg. Kubacska István boldogan vallhatja, hogy minden kitüntetésnél drágábbat, az emberek szeretetét, becsülését viszi magával a nyugalom napjaira. Az ev. egyházközség más alkalommai vesz bucsut érdemes tanítójától, az utolsó vizsgán Paulik János lelkész-elnök mondott megkapó szavakban bucsut Kubacska Istvánnak, a kislányok nevében pedig egy virágcsokon átadásával Oberlaender Gyöngyike kért áldást az Istentől a jó tanitó életére. A sóstói uszoda 30 fokos vizében naponta mindössze 2—3 ember fürdik (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Néhány nap óta nyílt meg a Sóstói fürdő fedett uszodája, melynek hatalmas medencéjében 50 fillérért bárki megfürödhetik, azonban Ugy látszik a> köi. ínségnek inkább stranci kuli, vagy talán sokan nem tudnak arról, hogy ilyen fürdő is van a Sóstón. Igaz ugyan, hogy az eleinte 26 fokos vizet sokan hidegnek találták s igy az üzemi hivatal előbb 28 fokra, majd 30 fokra való melegítését határozta ef a fürdőnek, amely igy most már igen kellemes "''üdülést nyújt. A gyakori és olcsó villamos közlekedés mellett igazán jiagyjekniőségu"ennek a sóstói uszodának üzembe helyezése s éppen ezért ajánlatos, haazí jriinél többen keresik fel. Páratlan napokon a nők, páros napokon a férfiak vehetik igénybe a íT'r V'n, amelynek vizét mindennap leeresztik s igy higiénikus szempontból is elsőrendű intézménv. a Kert-Mozgóban. Síerdán Z 0 . 0 — >1 U R Ü A KÉT ALKOHOLISTA IVAN MDSJOUK1NE A CÁR GÁRDISTÁJA ELISA^éTHBERQNER A SZERELEM Csütörtökön CHAPLIN CIRKUSZ PETROVICS SZVETISZLAV C A R E VI CS VÁRKONYI MIHÁLY MAROKKÓI KÉMNŐ Kedvezményes szelvények nem érvényesek. Az őszi hónapokra várják Nyíregyházának waeas&feti iakbérosztályba sorozását A xXyírvidck" tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nyíregyháza ,ahol immár tarthatatlan ^lyzet a lakb< osztály alacsony fok i miatt,. szinte évről-évre megújította a magasabb lakbérosztályokba való sorozás iránt való kérését. A kérelem mindezideig teljesítetlen maradt, sőt a város az utóbbi időben jnár választ sem kapott felterjesztéseire. Ennek az elhatározásnak az volt az oka, hogy a kormány nem akart addig hozzányúlni a kérdéshez, mig a pénzügyminiszternek felhatalmazást nem adhat a lakbérosztályok egész vonalon való gyökeres rendezéséhez. Most éppen akkor, amikor Nyíregyháza újra megsürgette a IV. lakbérosztályból az I. osztályba való felvételét, a minisztertanács felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek a kérdés megoldására. Nyíregyháza kérelme tehát jókor érkezett. Az illetékes minisztériumban — amint értesülünk — már meg is kezdték a rendelkezésre álló adatok alapján a III—VI. lakbérosztályba sorolt városok magasabb kategóriába való osztását. A pénzügyminisztériumban jól tudják, hogy a legsürgősebb segítség Nyíregyházát illeti meg és bizonyosra vehető, hogy városunkat, ha talán nem is az J-ső kategóriába — legalább is a II. osztályba sorolják. A döntés az őszi hónapokra várható. Rövid hirek. — Budapesten lelepleztek egy nagyarányú kokaincsempész társaságot, amelynek hat tagja volt, de összeköttetései külföldre is kiterjedtek. Letartóztatták Csatár Gyula volt tanítót, a csempészek főnökét, őrizetbe vették Marosi-Majorovics Lajost, egy fogtechnikai laboratórium vezetőjét és még négy embert. , — Mayer János földmivelésügyi miniszter ugy nyilatkozott,, hogy hatalmas területen érte óriási veszteség a gazdákot, de a pótvetemények mindenhol nagyon jól fejlődnek és lehetséges, hogy a legközelebbi termésbecslés már kedvezőbb lesz. — Primo de Rivera spanyol miniszterelnök és Bethlen István gr. szívélyes hangú táviratot váltottak egymással ujabb bizonyítékaként annak az őszinte barátságnak, a mely a két országot összeköti. — A Cuventul bukaresti lap értesülése szerint a kisantant nem fogja kielégítőnek találni a magyar válaszjegyzéket és igen nagy a valószínűsége annak, hogy kollektív jegyzéket intéz Budapesthez. — Bethlen miniszterelnök tegnap délelőtt hosszasan tanácskozott Szterényi József báróval. Beavatott forrásból ugy halljuk, hogy a magyar delegáció azt a javaslatot tette, hogy terjesszék az egész optánskérdést a népszövetség főtitkársága elé. -j ] — Tegnap kezdődtek meg Bécsben a Pen Club tanácskozásai John Glasvorthy angol iró elnöklésével. A tanácskozásra a világ minden részéből számos delegátus érkezett. Magyarországot több kiküldött képviseli. — A Kopenhága nevű dán hajó, amely hetven tengerészhadapróddal a mult év decemberében Ausztráliába való indulása után egy héttel nyomtalanul eltűnt, most megkerült. A hajó Tristán da Cunha sziget partján szirtekre futott. — Színpadi öltözőjében szerepéhez kiöltözve és kifestve meghalt Ungvári Vilmos régi kassai színész. A jeles színészt szívszélhűdés ölte meg. Mezőgazdaság A tengeri szár értékesítésének uj módja. A Tiszántul szántóföldjének évente mintegy negyedrészén termelnek tengerit. A tengeriszár értékesítése takarmányként, jórészt tüzelőanyagként történt, ami azonban nem gazdaságos felhasználása a tengeriszárnak. Dorner Béla szabadalmazott eljárásával a tengeri és cirokszárböP". í'-Uwiozc (papir) állitható elő is e papírgyártási mód Amerikában már azásban van. M országon most tervezi egy érát eltség ily celiuloze-gyár alapítását. Előfeltétele azonban a gyár létesítésének, hogy a nyersanyagul használandó tengeriszár kellő mennyiségben és huzamosabb időn át biztosíttassák. A gyár évi tengeriszár szükséglete mintegy 16.000 kat. hold termésébői fedezhető. A tengeriszár termésnek a lekötése most van folyamatban. Az állami ^irtokok már 2000 kat. hold tengeriszár termésének leszállítására szerződést kötöttek, mig a többi menyüyiséget magán birtokoktól köti le a vállalat. A tervezett celluloze gyár létesítése igen fontos országos érdeket szolgál, mert Magyarország jelenlegi celluloze, illetve papirbehozat.liánok értéke évenként, több mint 03 millió pengőt tesz ki, amelynek^ jelentékeny része megtakarítható, ha az ország celluloze szükségeiét hazai gyárakban haza; anyagból állitjuk elő. k A Tiszántúli Mezőfazdasági Kamara a tengeriszár ezen uj ertékesitéoi k hetősejgét azon megjegyzéssel ajánlja a gazdaközönség figyelmébe, hogy a tengeriszár termést ügyü l 10 évre kell lekötniök, de azon esetben, ha az idei takarmányhi;iny miatt ezévben nem tudná -t gazda a tengeriszár termését nélkülözni, ugy is köthető a szerződés, hogy első Ízben csak majd az 1920. évi tengíSIszár termés adandó át a lekötött mennyiségben. A tengeriszárat a vállalat légszáraz állapotban veszi át s mázsánként a 100 holdon felüli cukorrépatermelőknek a cukorrépáért fizetett árat adj*i. Érdeklődőknek készséggel ad részletes tájékoztatást ez ügyben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Debrecen, Hunyadi-utca 5. I. emelet. V