Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-23 / 115. szám

<158 JNÍYÍRYIDÉK. Pillanatfelvételek a Magyar Könyvhétről Méltán adhattam volna cikkemnek ezt a cimet: »A Magyar Könyv sorsa«. Mert a jobb sorsra érdemes Magyar Könyv megbukott mingyárt a bemutatón... Meg bukott akár egy Ibsen darab egy busmann színpadon. Vele együtt bukott a magyar költészet és tudomány, egyszóval a magyar kultura teljessége. És ami a legnagyobb baj, e bukás nem tisztán anyagi természetű. Mert óriási (negatív) erkölcsi jelentősége van annak, hogy egy minden egyéb viszonylatban amugyis dióhéjba préselt nemzet szublimált szellemisé. gének szent letéteményese, a Magyar Könyv egyhetes ünnepén formálisan megbukott. Igaz, hogy nagyrészben a pénztelenség, a rettenetes gazdasági depresszió szükségszerű következménye ez, de a kiadók is hibásak ám, akik bizony olcsó tömegkiadásokkal áraszthatták volna el a könyvpiacot erre az alkalomra... Igy, úgyszólván semmi kereslet nem mutatkozott, csak az Elsodort falut vették, meg a rövid idő alatt rekordkönyvsikert ért Szibériai Gamizont. Az Olaszországtól kölcsönzött kitűnő gondolattal nem tudtunk mit csinálni... Vagy nem is akartunk....!? Az első érdeklődők Ranschburg Gusztáv pavillonja előtt. Verőfényes délelőtt a Ferenciek terén. Az autó karosszériák színes erdejében ide-oda szállingóznak a ^áró^elők. Ki a hivatalba siet, ki a kutyáját sétáltatja... Már az Apponyi-tér nagy délelőtti forgataga is megindult. A templom előtti térség közepén, az egymásba rohanó utcák ta lálkozási pontján fehér kesztyűs rendőr dirigál... Zsibongó belvárosi élet... A sárga villamoskocsik zörejszerü ideges csengetésére, tülkölő, dudáló, olykor hápogó autó felelget és végül is a hatalmas harmadik használja ki a két vitás fél rovására veszedelmes moz gékonyságának előnyét a boszorkányos motorkerékpár. A sasszem mel vigyázó poszt mellett elrobog s miután tuljutott a lőtávolon diadalmasan megszólal a hangos kipuff ogó. Előkelő urak és hölgyek gye nyörködnek a kirakatok előtt. Vásárlók sétálnak ki-be a boltok ajtaján. Bámulatos azonban, hogy amint a könyves pavillonhoz érnek, lábuk gépies gyorsasággal sietni kezd. Mások ideges tiltakozó mozdulatot tesznek fejükkel, egyesek átvágnak a másik oldalra, még ha mingyárt a hitelezővel kelt is találkozmok, vagy könyörtelen fanatizmussal az órájukat nézik. — Majd csak megindul — vih '-tsjia magát az egyik elárusító, s titkolt elkeseredésében gyöngéden simogat egy könyvcsomót. De ime két jólöltözött ur közeledik, az első látogatók másfélórás inspekcióm óta. Határozott léptekkei ide tartanak. Az egyik... — Mit gondol, kik ezek? — kérdeztem a segédtől, aki dicsekedett, hogy csalhatatlan az emberismerete. — Az egyik valami miniszteri tisztviselő, a másik egészen jelentéktelen ember — jelentette ki fölényesen és már eléjük is lép. — Méltóztassék. A Könyvhét páratlan szenzációja... Mélyen leszállított árak. Úgyszólván... — Igen, igen — mentegetőzik zavartan a »jelentéktelen«, barátjára pislogva. — Kérem uraim — szól a barát. — Ő csak tessék választani. Nem akarom rábeszélni. De gusztibus non eszt diszpütandum... — Dum, dum, dum sziszegi foga közt a »jelentéktelen«. Hármunk közt titkos szemjáték. Alig bírom megállni, hogy ei ne röhögjem magam, egészséges, visszhangos nevetéssel. — Azt ugyan mégsem ajánlom, bár nagyon teklamirozzák, folytatja a segéd nagy hangon. — Mert tetszik tudni Földi Miska von hauz ausz gazdag fiu és hát ez Ez a móka ... De bár Markovics Rodiont ajánlom... Szabó Dezső ^tetszik ? 3 pengő az egész Elsodort falu... máskor 15. — És Karinthy — kérdi a »jelentéktelen«.... — Annak az embernek nincs humora. Nagyon erőltetett... — Hi-hi-hi! Karinthy Frigyes vagyok — mutatkozik be a »jelentéktelen« gyöngéd mosollyal az ajakán... — Földi Mihály — mondja a* másik... Elképedés, hüledezés, mekegés. — Ön mért nem szólt? — mondja szemrehányóan a segéd... — No hallja, nem kérdeztek — felelem én ugyancsak gyengéd mosollyal és a közben távozó Karinthyék után sietek... Az »Az Est« sátoránál, a Nemzeti Színház előtt, ott ahol a 6-os megáll... A színes könyvoszlopok közt kínálkozó kis teremben gramofon szól... Fleta énekli í: Ajajaj, Ajajaj jaj....! Biró Lajos lehajol es tréfásán fülébe súgja nagy barátjának Móricz Zsigmondnak: »Meg kei. a szívnek hasadni.« Móricz somolyqgva irja tovább az autogramokat. Két hölgy az irók képeit osztogatja... Csodálatosképen Szomory Dezső képei nem fogynak. Csak én kérek belőlük egy tucatot alattomos szándékkal... Ady, Karinthy grót Klebelsberg, Móricz, Babits, Heltai képeit kapkodják... Vevő azonban véletlenül is alig akad. A szinészbejárónál lévő padon nagyokat hahottáznak a színészek. Az ajtóban Hevesi Sándor tárgyal Miklós Andorral... Egy Hunyadi János arcú tábornok lép most a könyves pavillonhoz és szeretettel válogat a könyvek között. Uj idők élő szimbóluma. A bent ülő iró-tábornok meleg tekintete összetalálkozik a katonatábornok acélos tekintetével Az égen itt-ott felhő-előőrsök mutatkoznak, fenyegető előjeleként a délutáni zápornak. — Voltál már a költők sátoránál? — kérdi tőlem Kárpáti Aurél. — Még nem. Majd délután. A könyvhét szerencsétlen megrendezéséről beszélgettünk. — Koncentrálni kellett volna mindent. Hirtelen csinálták az egészet és fej nélkül... A vásárral egyidőben kellett volna csinálni... Talán akkor... ki tudja? 1929. május 19. — mondja a Pesti Napló kiváló kritikusa. A költők sátora. AKjknek nincs kiadójuk, pedig van köztük egy Zseni is. A Vörösmarti-téren m

;ndenki megáll egy pillanatra. A költők sátora körül vásári lárma. Itt láthatod az összes holtpontra beérkezett fűzfapoétákat egy-két »tehetséges« balekkal egyetemben.... Van köztük orosz inges, fekete inges dandys magyarruhás, bokroshaju, kopaszfejü, csak épen tehetséges nincs az »egy-két« tehetséges baleken kivüi, akik látszólag nagyon rosszul érzik magukat és csak a poézist szegélyező irodalmi útonállók iránt érzett emberi szánalom az, ami jóizlésük ellenére is ott tartja őket egy-kct órára. Egy Zseni is akad a szenvedők között. Várnai Zseni és a névjogon valéban ő zseni, egyetlen az áldozatok és a sakálok között. V-y. Nyíregyháza lelkes vendégszeretete mélyen meghatotta Villát professzort, aki arra a legbüszkébb, hogy a magyarok barátjának nevezik Villát a magyar diákságban érezte meg a magyar lélek kiválóságát. — A sóstói banketen elevenebb propagandára ösztönözte a magyarságot (A »Nyírvidék« tudósitójától.) A francia gloár fénye küllőzte be a magyar eget, a francia nemzet egyik nagy fia, Villát besanconi egyetemi tanár jött Magyarországra, hogy vallomást tegyen becsületes, igaz lélekkel arról, hogy meglátta," megérezte rab Magyarország gazságát és vállalta a küzdelmet a legszentebb ügynek, a magyar ügynek, a magyar feltámadás ügyének győzelméért. Louis Villát professzor MiskolcA SZENT É

S a RAJONGÓJA ÁGNES GÜNTHER (DIE HEILIGE UND IHR NARR) VILÁGHÍRŰ NÉMET REGÉNYÉNEK FILMVÁLTOZATA WILHELM DIETERLE FŐSZEREPLÉSÉVEL CSAK PÉNTEKEN OLCSÓ HBLYÁRAKKAL AZ APOLLOBAN Szerdán Csütörtökön MÁDY CHRISTIAN és JEAN MURÁT ragyogó újdonsága SZÁMUM Kr Két szerelmes férfi párviadala a sivatagban 9 fejezetben PÁRIS MA ÉS HUSZ ÉV ELŐTT Természeti revü 3 felvonásban Pénteken csak 1 napig! ÁGNES GÜNTHER világhírű regénye A SZENT ÉS A RAJONGÓJA Egy forró szerelem regénye 10 felvonásban. WILHELM DIETERLE és GINA MANES a főszerepekben FELESLEGES FELESÉG O'csó nyári helyárak Előadások kezdete ; hétköznapon 5, 7 és 9 orakor ról érkezett Nyíregyházára, ahoj kedves vendéglátás, magyaros vendégszeretet fogadta. A Máv. állomáson Szabolcsmegye főispánja, dr. Káilay Miklós köszöntötte a magyarbarát professzort, akinek dr. Gáspár Mária átadta Nyíregyháza közönségének üdvözleteként a francia trikolor és Nyíregyháza színeivel díszített fehér szekfücsokrot. Villát profeszszort mélyen meghatotta a lelkes fogadtatás, amelyről a kíséretében utazó dr. Kuthy Sándornak kijelentette, hogy sehol nem látta párját. A város pompás ötös fogatán hajtatott Louis Villát a városba, ahol délután fél 6 órakor előadást tartott Napoleon ifjúságáról. Kuthy Sándor dr. Villát professzorról. A városháza nagyterme megtelik a város társadalmának szine-javával. Tüntető taps csattan fel, amikor feltűnik a teremben Villát professzor karcsú, elegáns alakja. A Bessenyei Kör elnöki székéből dr. Mikecz Űdön főtitkár köszönti az illusztris előadót, aki a magyar igazság hirdetésének apostola. Kuthy Sándor dr., a kiváló költő és műfordító, a magyar és francia szellemi kapcsolat munkálásának egyik legérdemesebb munkása bevezető előadás keretében mutatja be a besanconi egyetemi tanárt a • nyíregyháziaknak. Előadásában rámutat arra, hogy a szabadságharc heroikus harcai idején a francia nemzet meleg szimpátiával kisérte figyelemmel a magyar sorsot, amellyel a magyar zene, a magyar dal csodás misztériuma amúgy is a bensőséges rokonérzés szálaival kapcsolta összv Coppeé, Hugó Victor lelke felénk szárnyalt, 1871-ben egyedül a magyar országgyűlés hallatta rokonérzésének, részvétének szavát a meg tépett, nemes francia nemzet iránt és Kecskemét városnak Gambetta miniszterelnök hálás szavakban mondott köszönetet azért, hogy a veszély, a megalázottság napjaiban részvétadományával sietett a fran-" ciák segitségére. Később a franqia-orosz közele-