Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-23 / 115. szám

1929. május 23. JSftfRVIPjfeiL 3 dés politikája eltávolította tőlünk a francia nemzetet, amelyet a nem­zetiségek egyoldalú propagandája lassan-lassan megtéveszthetett any­nyival inkább, mert a cseh, román, szerb propaganda ellensúlyozására magyar részről semmisem történhe­tett. A háború és a békekötések után lassanként enyhülés tapasztalható a francia—magyar relációban. Most már lassanként a francia közvéle­mény is belátja, hogy a békés uton elérhető revízióért jogosan küzd a magyarság. Rothermere is meg­üzente nékünk, hogy a magyar igaz ság győzelméhez Párison át vezet az ut. Kötelességünk a magyar— francia szimpátiát erősíteni, ja. francia közvéleményt fokozatosan meggyőzni igazunkról. Ezt a felvi­lágosítást szolgálja Villát profesz­szor vidéki utja is. Kuthy dr. ezután ismerteti a Be­saconban olyan népszerű Villát pro­fesszor kivételes egyéniségét, nagy­hatású szerepét, magyarbarát agi­tációjának jelentőségét. A megha­tottság könnyes és lelkes tüntetés­ben tört elő, amikor Kuthy Sándor dr. elmondotta, hogy Villát pro­fesszor minden cime, rangja fölött aira büszke, hogy a magyarok barátjának nevezik. Most maga Villát tanár, Besan­con város helyettes polgármestere emelkedik szólásra. Pattogó ritmus­sal, zenei hatású numerozitással, tiszta kiejtéssel, elragadó verve-vei, tűzzel beszél. Villát professzor előadása. Amikor izzó szavainak egy-egy nagyobb egysége végződik, dr. Gáspár Mária veszi át a szót és ízes magyarságra váltja át a bo­nyolult francia szakaszokat. Villát professzor a hála szavai­val kezdi előadását. Hálás a kiváló szeretetért, amellyel fogadták. Eb­ben a teremben szinte otthonosan érzi magát, hiszen maga is polgár­mesterhelyettes, sokat szerepel a városi tanácstermekben. Három ci­men kapcsolódik Nyíregyházához,, mint helyettes polgármester, mint tanár, és mint a magyar ügy ba­rátja. Mint professzor a történelmet tanítja. Igy fordult a figyelme az igazságtalanul letiport Magyaror­szág felé. Meggyőződése, hogy igaz munkát, jó munkát végez, mikor a magyar igazságért küzd. Megsze­rette tanítványai között a magyar ifjakat, akik kiválóbbak, intelligen­sebbek, szorgalmasabbak, tudo­mányszomjasabbak, mint más nem­zet fiai. Nem a szánalom, a jóság, hanem az igazság szeretete vezé­relte a magyar ügy védelmére. — Non, non, non, — kiáltja ér­cesen, majd csengőbb lesz a szava, mikor gyújtó hatással magyarul szólal meg : — Nem, nem, soha 1 — Ezután Napoleonról tart lebüincselően ér­dekes előadást Louis Villát pro­fesszor. Szivének központi érzései­ről, szerelmeiről, Korzikáról, Jose­finről beszél. A korzikai dalban sok rokonvonást talál a magyar dallal. Az a csodálatos kettős érzés hullámzik benne, mint a magyar dalban; a hév és a sajátos fájda­lom borongása. Érdekes megjegy­zést tesz a magyar diákéletre, ami­kor Napoleon brienni kadet korá­ról beszél. Olyan volt Napoleon zárkózottsága, mint ma a magyar diáké, aki félti, rejti mély lelki kincseit. Villát professzor érdekes adato­kat feltáró előadását gyújtó hatású befejező akkorddal végzi. Napo­leon kiáltványára utal, amelyet annak idején a magyar nemzethez intézett s amelyben kijelöli azt az utat, amely Magyarországnak bol­dogabb életet ígér. Széchenyit megelőzően hirdette akkor Napoleon, hogy Magyaror­szág nem volt, hanem lesz. Ma ezt hirdeti ő is. Örömmel tekint azokra a törekvésekre, amelyek a francia szellemmel, a francia kul­túrával való szövetséget célozzák s amelyeknek sikere Magyarország uj jövendőjét és nagyságát bizto­sitja... Napoleon győzelme. Viharos taps köszönti a francia tudós biztató igéit, amelyekért a Bessenyei Kör nevében Vietórisz József dr. á Kör irodalmi osztályá­nak elnöke mond frappáns hatású beszédben köszönetet. Bessenyei szelleme nevében —• mondotta — amely annyira lángolt a francia kulturáért, s a Bessenyei Kör nevében, amely magát névadó­ja szellemi örökösének tekinti, há­lás köszönetet mondok érdemes előadónknak, Villát professzor ur­nák, annál is inkább, mert meggyő­ződésem szerint nem politikai szá­mítás, nem is gazdasági érdek, ha­nem hazánk és sorsunk iránt mele­gen érző szive hozta őt körünkbe. S ha Napoleon, akiről neves ven­dégünk életének közismert volta mellett is tudott ujat és érdekeset mondani, legyőzte Európát, győzze meg ő Európa népeit, különösen a saját nemzetét arról, hogy jóváté­telt követelő igazságtalanság tör­tént velünk. És ha Napoleon annak idején kiáltványt intézett a ma­gyarsághoz, hogy szakadjon el a dinasztiától, mert csak igy nyerheti vissza az ősi szabadságot, mi ma­gyarok, azt üzenjük előadónk utján a grandé nationnak, hogy szakítsa le magáról a vérét szipolyozó élősdi népeket s vegye le szeméről azt a hályogot ,amely miatt még mindig nem látja a magyar igazsá­got. Ennek az európai érdekű igaz­ságnak becsületes szolgálata Fran­ciaországnak dicsőségére, Magyar­országnak javára fog válni. Ügy legyen ! A trianoni határ közelében Dr. Bencs Kálmán polgármester, mint Besancon helyettes polgár­mesterét üdvözli lelkes beszédben Villát professzort. A franciák vérző sebének fájdalmas jelképe volt 1871 után Strassburg gyászfátyolos szobra. Itt, Nyíregyházán, egy kő­hajításnyira a trianoni határtól, ilyen könnyes, sikoltó szobor ez az egész város, amely soha-soha sem fog beletörődni ebbe a mai helyzetbe. — Javasolja, hogy a magyar igazság apostolának, Villát professzornak városába, Besancon­ba, az egyetem rektorához üdvözlő táviratot küldjön Nyíregyháza kö­zönsége. Dr. Bencs Kálmán polgármester felolvassa a távirat szövegét, amely hez a közönség lelkes éljennel já­rul hozzá. Azután Mikecz Ödön dr. mond köszönetet a közönség megjelené­séért. Villát professzor a Sóstón. A nagy lelkesedéssel fogadott előadás után Villát professzort a város ötös fogata viszi a tavasz bübájában tündöklő Sóstóra, ahol a város társasvacsorát ad a ma­gyar igazság francia bajnokának tiszteletére. A vacsorán megjelennek Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesterrel az élén a város társadalmi életének reprezentán sai közül a francia nyelvben jár­tas kiválóságok. Itt van Dr. Ger­hardtné fővárosi igazgatónő is, aki a besanconi egyetemen nyerte dok­torátusát. Az első köszöntőt francia nyel­ven Sarvay Elek vármegyei fő­ügyész mondja Vülat professzorra, az igazság rendithetetlen küzdő­jére. Bácskai tanár köszöntője Bácskai József tanár klasszikus francia nyelven üdvözli Besoncon nagyszerű tanárát, Villát profesz­szort. Besanconi reflexióit, a Jura hegység és a Doub vidék szépsé­geit vonatkozásba hozza Miskolc természeti tüneményeivel, amelye­ket Villát professzor nem győz eléggé dicsérni. Sóstónk nem tud versenyezni sem Besancon, sem Miskolc természeti" szépségeivel, de van ojyan kincse ennek a városnak amelynek emlékét elviheti messze vidékre : népünk szorgalma és ter­mészetszeretete. Ez a szorgalom és természetsze­retet teszi Nyíregyházát széppé és naggyá. S ebben a szép városban Villát professzor már nem idegen. Mindenki szeretettel emliti nevét, mint igazságtalanul megcsonkított hazánk, igaz ügyünk védelmezőjé­nek nevét. Villát professzor erősebb magyar propagandát sürget Vülat tanár gyönyörű válaszában előadja, miként lett ő magyarba­rát. Feltűnt neki a magyar egye­temi hallgatók intelligenciája, na­gyobb szorgalma. Érdeklődött Ma­gyarország kulturális viszonyai iránt. Lassanként megértette azt a mélységes fájdalmat, amelynek se­be ennek a szegény országnak tes­tén vérzik. Intenzivebben tanulmá­nyozía Magyarország múltját és je­lenét s ma már szilárd meggyőződése, hogy a magyar revízió vágya teljesen jogosult. Ma már nemcsak az ő szivét ha­A szeretet spontán megnyilat­kozásának megható ünnepe volt tegnap délután Mándokon Nozd­roviczky Pál főszolgabíró tiszte­letére. A Tiszai járás lakossága abból az alkalomból, hogy főszol­gabirájuk továbbra is közöttük marad tiszteletüknek, ragaszkodá­suknak és szeretetüknek olyan im­pozáns tanújelét adták, ..mely szinte példátlan a vármegye tör­ténetében. Ünnep, díszt öltött Mándok község ezen a napon. Fekete ün­neplőbe öltözött komoly magya­rok csoportosultak, fiatal magyar­ruhás leányok jártak a széles fő­utcán zöld uniformisban deli le­venték sorakoztak, minden előre mígtervezett programm nélkül, tisztán a lelkesedés, a szeretet összefogó őszinte érzésétől vezet­ve. — A községháza széles udvara délután 6 órakor már zsúfolva volt emberekkel. A járás messzi községeinek küldöttségét szaka­datlanul szállították a szekerek. — Nozdroviczky Pál barátai, isme­rősei, a járás szolgabirái és fő­jegyzői érkeztek egymásután ko­csin, autón, vonaton. A vendégek között ott láttuk Moser Ernőt a kisvárdai kerület, Szabó Zoltánt a záhonyi kerület országgyűlési képviselőjét, a járás felekezetének vezető papjait, a katonaság részéről vitéz Szabó Aladár alezredest, Veyer János „ őrnagyot, Csűrös Lajos folyamőr­kapitányt, herceg Odeschaichy Miklós képviseletében Nováky Sá­muel uradalmi főintézőt, az ál­lamrendőrség vezetőjét, dr. Dalmy István rendőrfbgalmazót, Czene Imre fővámtisztet a záhonyi fő­vámhivatal vezetőjét, Eszenyi Je­nő földbirtokost, Olajos Imre zá­honyi állomásfőnököt és még so­kan másokat. Hat óra után a községháza előtt totta át a megcsonkított ország fájdalma, de Franciaországban mind többen vannak ,akik a ma­gyar ügy szószólói lesznek. iNem tagadja, hogy a magyar revízió ügye nincs eléggé jól megszervezve. A magyar igazság olyan nyil­vánvaló, hogy sokkal mélyebb és szélesebb talajra van szüksége. Vil­lát professzor fogadalomszerü ki­professzor fogadalomszerü kijelen­tésben juttatja kifejezésre, hogy ta­nulmányozza a magyarság nyelvét, költészetét és minden körülmények között a magyar nép, az eltiport magyar igazság harcos barátja és hivője marad. Mikecz Ödön dr. mond ezután nagy figyelmet keltő, francia beszédet. Bessenyei György Szabolcs fia, — mondotta — a francia esprit csodálója volt és az ő nyomán mi magyarok a francia szellemnek az igazságra való törek­vését csodáltuk és tiszteltük. Annak a törekvésnek bátor szószólóját lát­juk Vülat propesszorban, akit há­lás szivvel köszöntünk. A vacsorán Rácz Marci zeneka­rának mag var nótái bontogatják a magyar lélek csodálatos titkát, majd a társaság kitörő örömére megérkezik Laurisin Lajos opera­énekes, akinek varázsos teépségü énekszaván a végtelenség fényében tündököl a magyar dal. Villát ta­nár merengve hallgatja a misztikus erejű muzsikát. Megérzi, hogy itt a májusi éjszakában a hegedű siró hangjában a sírva vigadó ma­gyar lélek hirdeti a törvények sze­rint eljövendő magyar igazságot. Villát professzor ma regge/ uta­zott tovább Debrecenbe. katonás menetben sorakoztak fel a megjelentek. Elől a mándoki és tornyospálcai tűzoltóság di­szes csapata, után a levente leá­nyok páratlanul szép. magyarru­hás csoportja, majd a leventék vo­nultak végig a falun. A festőien szép felvonulást az intelligencia zárta be élén a fehérruhás höl­gyekkel. A főszolgabírói hivatal udvarán az őisi kúria árkádos kapuja előtt félkört alkotott a menet. Amikor Nozdroviczky Pál főszolgabíró fe­leségével és fiacskájával megje­lent a kapuban a hölgyek sorából előlépett egy distingvált szépségű, bájos.fiatal leány, Müller Dudyell elcsukló hangon, a meghatottság­tól könnyesen a járás hölgyközön­sége nevében a következő szavak kíséretében nyújtotta át a virág­csokrot : Ezek a virágok jelképezik azt a szeretetet és ragaszkodást, mely­lyel személyére és működésére te­kintetünk eddigi köztünkléte alatt, de jelképezik azt a szeretetet is mely főszolgabíró urat hivatalos működésében és magánéletében az őszinte jóakarat és a sziv em­berévé tették. Amidőn igazi örömünket feje­zem ki abból az alkalomból, hogy továbbra is magunkénak vallhat­juk, kérjük, hogy maradjon meg az eddigi uton mindnyájunkkal szemben és az eddigi szeretetét a jövőben is tartsa meg számunk­ra. Mi pedig az Isten áldását kér­jük személyére családjára és mun­kájára. Nozdroviczky Pál könnyes szem mel, meghatottan köszönte meg a bájos üdvözletet, amely a napsu­gara volt ennek a szép ünnepség­nek. Most gróf Forgács Balázs dr. aranysarkantyús vitéz tor­nyospálcai földbirtokos lépett A tiszai járás lelkesen ünnepelte Nozdroviczky Pál főszolgabírót

Next

/
Oldalképek
Tartalom