Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-05 / 102. szám

n JíIrfRYIDÉK. Az emberi szellem Irta: Dr. Mérey Ferenc. I. Az emberi gondolkodás szá­munkra áttekinthető, irott kútfők­ből vizsgálható története sajátsá­gos tanulságot rejt magában. Idő­ről-időre változott a tárgy, amely­re a nagy gondolkodók, a repre­zentatív elmék figyelme irányult, változtak a szempontok, amelyek szerint vizsgálódtak, változott a módszer, amelyet alkalmaztak és változott a világkép, amelyet ki­alakítani törekedtek, mégis meg­állapítható, hogy az időbeli egy­másutánban . keletkezett filozófiai rendszerek mindegyike tartalmaz maradandó, immanens elemeket. Egyik rendszeralkotó sem adott teljes és tökéletes világmagyará­zatot, csupán a helyes világma­gyarázat egy-egy igazságelemét pillantotta meg. 1. Az emberi elme a görög gondolkodókban eszmélt rá elő­ször a gondolkozás örömére és gyönyörűségére., ezek a gondolko­dók (Platón, Aristotales) a gyer­meki lélek frisseségével, részlet­ismeretekkel nem terhelt átfogó képességével ismerték fel és jelölték meg azokat a problémá­kat, amelyek a világ, az élet és a gondolkodás lényegére vonatkoz­nak és amelyeknek megoldása örök időkre kijelölt célja lesz a tudásra vágyó embernek. Világo­san látták a vizsgálandó egészet, ahogyan a turista látja nagy távol­ságból a hajnali szürkület tompa világításában azoknak a hegyeknek a körvonalait, amelyeknek a be­járására indul. Nem látja a rejtett völgyeket, amelyek próbára fog­ják tenni szivósságát, sem a ko­mor szakadékokat, amelyek katasz trófával fenyegetik, az áthatolha­tatlan erdőrengeteget, amelyben gyakran fog majd eltévedni, s a forrásokat sem, amelyeknek üditő vizétől megujui lankadó ereje, de annál élesebben látja a büszke ormokat, amelyekre naponként megismételt erőfeszítéssel kell majd feljutnia, hogy közelebb le­gyen önmagához és az Istenhez. 2. A középkori ember gondol­kodásának középpontjában az Is­ten állott. Elmélkedésének alfá­ja és ómegája, kezdete és vége a világteremtő, világfenntartó és világkormányzó transzcendentális hatalom, amint az a kinyilatkozta­tásból megismerhető és a sziv vi­lágába befogadható. A görög gon­dolkodót a tudásvágy, az isteni Erósz vezette, a középkori em­bert az alázatos hit, (Szent Ágos­ton.) A középkori skolasztika al­kotta meg a keresztény vallás ha­talmas, gótikus architektúrájú dogmarendszerét, amelyet fővoná­saiban a protestantizmus is meg­tartott és az újkori felvilágosodás nagy szellemi mozgalmai sem tu­dott megingatni. Az ókori gon­dolkozásnak a tudásvágyához és az egészre törekvő megismerésé­hez a középkori gondolkodás a hit­ben gyökeredző vallási meggyő­ződést kapcsolta hozzá és szár­maztatta ránk szellemi örökség­képen. 3. A renaissance embere a transzcendentális világból ismét visszatért a földre. A gondolko­dókat most már maga az ember érdekelte leginkább, ezért volt vi­lágszemlélete humanizmus. Fel­ujult a szépség antik kultusza és ismét érvényesülhettek a nagy egyéniségek. A renaissance nyo­mában érkező reformáció aztán szé les kaput nyitott a szabad vizsgá­lódásnak és a kutató emberi el­me ezen a kapun át a természet­nek és a múltnak a megismerésére indult (felvilágosodás). A termé­szettudományok, történettudomá- ? nyok azzal kecsegtették a bizako­dó embert, hogy minden kérdés­re teljes feleletet fognak adni és az ész erejével (racionalizmus) megoldják a világrejtélyeket. Az észnek "ezt a nagy küzdelmét a vi­lág és az életmagyarázatra, meg­fejtésre váró kérdéseivel szemben Verulami Bacon inditja meg, aki a tudás forrását a tapasztalásban, módszerét az indukcióban jelöli meg. Azok a túlzott remények azonban, amelyeket a természet­tudományok és történettudomá­nyok diadalmas előretörése éb­resztett, nem teljesedtek. Három század erőfeszítésével sem sike­rült még a természeti jelenségeket sem kielégitő módon megma­gyarázni, még kevésbé azokat a problémákat, amelyek az emberi ^lettel s általában a humánummal függöttek össze. A természettudo­mányok és történettudományok tul zásaiban (materializmus, poziti­vizmus) csalódott emberi elme érdeklődése az emberi lélek je­lenségei felé fordult. A természet­tudományok és a históriai kuta­tási területe szűkebbé vált és töb­bé nem léphetnek fel az egysé­ges világmagyarázat pretenziójá­val, amit most a XIX. századi gondolkodás centrális tudománya, a pszichológia kisérelt m^. Ez a szaktudomány a mult század má­sodik felében minden téren ér- g vényesitette hegemóniáját; lé­lektani szempontból vizsgálták a történeti jelenségeket éppúgy, mint a művészetek alkotásait, vagy a társadalmi élet jelenségeit. (Folyt, köv.) Falusi temetés Bimm-bamm... fölöttünk íöppen a harangszó semmi gondolat és semmi döbbenet, inkább tágranyitott kíváncsi szemek merednek a fekete koporsóra. A pap imát mond, siettet búcsúzóra — eső lesz: nagy, nehéz fellegek jönnek, eső lesz: nem bánatos földi könnyek, melyek itt a halottat elsiratják. Szegény, árva s kopott öreg volt: hagyják megpihenni, hiszen teher volt élte, a jót, szépet csupán tündérmesékbe hitte a balga. S most pár összegörnyedt öregasszony, baktat utána, vedlett ruhában, kezükben gyöngy-olvasóval s valami elvágyó, örömös sóhaj mosolyog reszkető, fonnyadt szájukon. Énekelnek. Lassan mennek az uton, a sir kitátott fekete szája vár — Göröngy hull. Dübörög. S otthon már készítik az áldomást. S megisszák. f i Hl f[f Í9Z9. május 5. láljufc a könyvben,, amelyet a ma­gyar utazó közönség már régen vár és meg vagyunk győződve, hogy az uj kötet is nagyban hoz­zájárul ezeknek a kék-fehér koc­kás füzeteknek a népszerűsítésé­hez. Minden könyvkereskedésben és utazási irodában kaphatói Ara 2 P. — Ugyanilyen árban és min­denütt kaphatók a sorozat eddig megjelent kötetei és pedig: Abbá­zia és az olasz Quarnero, Velence és a Lídó,. Karlsbad és környéke, Wien és környéke, Dalmácia és a jugoszláv partvidék, Prága és kör­nyéke, a postumiai cseppkőbar­lang. — Könyvkereskedők rende­lését Magyarországról az Afra, Csehországban M. Weiss,, Po­isony-Bratislava, Romániából a Pallas Cluj, Verlagsgesellschaft, Wien, III., Kundmanngasse ^.in­tézi el. Ruhaszükségletét Váradi Testvérek férfi- és gyermekruha áruházában, Bessenyei-tér 16. szerezheti be a legelőnyösebben. 596-2 Tartallyné Stima Ilona. Utazás — Turisztika A «Panoráma Utikönyvek» ! népszerű sorozatának uj kötete je­j lent meg «Semmering és környé­j ke» cimmel. Csaknem ioo oldalon, 30 Itéppel és térképpel, mindent ! megtalálunk ebben az ujszempon­! tu könyvben, amely a legelső ma­gyar nyelvű kalauza a Semmering szépségeinek. .Általános tudnivaló­kon kivül elvonul előttünk a nép­szerű gyógyhely egész élete, a téli sport örömei ugyanugy, — mint a balzsamos levegőjű zöld Semmering sétái és turisztikája, ami benépesíti a szomszédos Schneeberget és Raxot is. Ennek a két könnyen elérhető alpesi hegységnek is részletes leírását ta­mdgus a fogjobDök! KAPHATÓ : StNGER VARRÓGÉP R É S Z V £ NY-TÁ RSASÁG Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. ír I á kiváló szilárdságban, kiváló minőségben, gyárt és ajánl nagy- és kisméretben óni gyártelep és Mezőgazdasági R.-T. Nyírbátor & Tiszántúl legnagyobb téglagyáré 1868 -25

Next

/
Oldalképek
Tartalom