Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-22 / 114. szám

<154 JNÍYÍRYIDÉK. 1929. május 19. VANILIIN CUKOR •raraaiim im»i» uiufSieuJ o»»iutiiOT.««.MTiraKui>ui« Cipőszeggel fűtik a békés­csabai villanytelepet Békéscsabáról jelentik : Szenzációs dolog történt a bé­késcsabai viUanytelepen. Cipőszeg­gel kezdték fűteni a villanytelep gépeit. A dolog histórikuma a következő : Egy Oroszországból érkezett ci­pőszegszállitmányt koboztak el Bé­késcsabán a vámhivatalnál. A cím­zett nem akarta átvenni, mert a ci­pőszegeknek súlyos hibája van. A szegecskék ugyanis csak két oldalt hegyezettek, holott nálunk négyol­dalon hegyezett cipőszegeket hasz­nálnak. Minthogy ilyenformán a vá mot nem rótták le, valószínűleg emiatt rendelték el a szállítmány lefoglalását és elkobzását. Az elkobzott rengeteg cipőszeget, mely hétszáz hatalmas ládát töltött meg és négyszáz métermázsa sulyu a békéscsabai vámhivatal tisztvise­lője kíséretében elfuvarozták a vil­lanytelep udvarára. A villanytele­pet ledobálták a nagy ládákat, megnézik valamennyinek a tartal­mát és aztán betüzelik a hatalmas gépek alá, amelyek ilyen fűtőanyag gal még sohasem fűltek. A feltüzelés a békéscsabai vám­hivatal két emberének ellenőrzése mellett történik, akik figyelemmel ; kisérik, nem hull-e ki valami be í nem vallott csempészáru a ládák i valamelyikéből. , | . I kiállása esetén történik meg. A folyamodók okmányaikhoz egy negyedrét nagyságú, megfele­lően felbélyegzett és megcímzett borítékot is mellékeljenek. Egész évi tandij protestáns val­lású növendékeknek ioo P., más vallásuaknak 150 P. Mellékdijak összege 20 P. 48 fillér. A tandij félévenként előre, a mellékdijak a beirás alkalmával egyszerre fi­zetendők. Tandíjkedvezményt az tézet egyelőre nem adhat. Az intézet igazgatósága. Zajty Ferenc és Lévay István előadását egy napon kell megtartani Mind a két előadás sorsdöntő kérdésekről szól * (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Két előadásról adott hirt a Nyirvidék. Mind a két előadásnak május 25-ike a dátuma. Az egyik előadó Zajty Ferenc, aki az egész világ tudósainak nagy meglepeté­sére megtalálta Indiában azt a né­get,amely etnográfiájával, nyelvi, népművészeti értékeivel magyar ősöknek mutatkozik. A magyarok 12 milliónyi egységes tömege ha­talmas erőforrást jelent a csonka­ország népének és beláthatatlan perspektívát tár fel a magyar jö­vő szempontjából. Ugyancsak május 25-ére jelen­tette jövetelét Lévay István, aki az elszakított városokról, tájakról fog vetitettképes előadást tartani. . Minthogy egyik előadás dátuma sem változtatható meg és mind­két előadás olyan szenzációs, hogy nem kerüli el egyetlen nyíregyházi érdeklődő figyelmét sem, az a jo­gos kívánság és praktikus terv merült fel, hogy tartsák meg a két érdekes előadást egymásután a Kossuth reálgimnázium termé­ben. Más teremben nem is lehetne sem Zajty sem Lévay előadását megtartani, mert mind a két elő­adás vetitettképes lesz. Felvételi hirdetmény A Kálvineum ideiglenesen Nyír­egyházán elhelyezett református tanitónőképző-intézetének I. osz­tályába a következő, 1929—30. is­kolai évre felvételüket kérhetik azok a tanulók, akik a középis­kola, vagy a polgári iskola IV. osztályát legalább általános jó osztályzattal elvégezték, 14 élet­évüket betöltötték, de 18 éven még alul vannak. A kérvényhez csatolni kell a következő okmányokat: 1. Születési anyakönyvi kivona­tot, 2. A középiskolai, illetve pol­gári iskola IV. osztályáról szóló bizonyítványt. Ha a folyamodó most végzi tanulmányait a IV.. osztályban, csatolni kell a III. osz­tályról sz'óló bizonyítványt és a IV. osztálybeli félévi értesítőjét. Pótlólag azonban junius hó 5-ig a IV. osztályról szóló bizonyítvány is feltétlenül bekülderídő. 3. Ujkeletü hatósági orvosi bi­zonyítványt annak igazolására, hogy a folyamodó érzékszervei épek, szinérzéke hibátlan, éptestü s a tanítónői pályára alkalmas, 4. azok a folyamodók, akik a folyó iskolai évben nem voltak rendes tanulók, községi bizonyít­ványt is tartoznak mellékelni an­nak igazolására, hogy szülpi fel­ügyelet alatt volfak s erkölcsi ma­gatartásuk kifogástalan volt. A Kálvineum igazgatótanácsá­hoz intézett felvételi kérvényeket folyó évi junius hó 20-ig kell az intézet igazgatóságához Nyíregy­házára beküldeni. A felvételre kijelöltek julius hó 2-án d. e. 10 órakor megvizsgál­tatnak a zenei hallásból s felvé­telük csak a zenei próba sikeres Automobil Wenzei von Mosau báró meghalt Wenzei von Mosau báró, a Nyíregyházán is jól ismert autó versenyző, aki egy németországi versenyen két x héttel ezelőtt súlyo­san megsebesült, belehalt sérülé­sébe. A kitűnő versenyző tragi­kus halálát nemcsak a Mercedes­Benz gyár gyászolja, amelynek színeit a versenyeken képviselte, s amelynek zászlója most félár­bócon leng, hanem az egész euró­pai automobilsport s igy a Ti­szántúli Automobil Club is, amely­nek több értékes diját nyerte meg. Érdekes, hogy a nagyért ékü ván­dordijat Mosau báró itthagyta Nyíregyházán, a TTAC titkársá­gánál, mert — úgymond —nagy vámot kellene érte fizetnie, ha hazavinné, már pedig — tette hoz­zá szerényen — nem biztos, hogy ismét megnyerem. Jóslata szo­morú valóra vált. A báró haláláról a »Nemzeti Ujság« c. lap a kö­vetkezőket irja: Wenzei Mosau báró nem él töb­bé. Verseny után felborult ko­csija és maga alá temette a ki­váló sportembert. Utoljára a sváb­hegyi verseny alkalmából beszél­tünk vele, kedves egyéniség volt, szívesen állt a fényképezőgépünk elé a start előtt, nem volt ideges, mint más versenyző kollégája, bőrbekecsét autója hűtőjére akasz­totta és nyugodtan várta a star­tot. Kitűnő szakember volt. Már a motorprőbánál a motor zugásá­ból meg tudta állapítani, hogy há­nyadik henger nem gyújt, szere­lőjével a startszalagnál cseréltette a gyertyákat, négyizben egymás­után, végre rájött, hogy máshol van a hiba. A pályát végigfutotta és kért uj startengedélyt, meg is kapta és igy a verseny után. újra lefutotta a távot, de a szerencse nem szegődött melléje. — Nagy »SS« kocsijával lent találkoztunk vele. Mosolygott és porosz dialek­tussal azt mondotta, hogy néha az ember mindent megtesz és még is hiába. Tragédiája annál meg­rendítőbb, mert a végzetessé vált versenyt megnyerte, ám a célsza­lag után egy szembejövő kerékpá­rost akarván kikerülni, a nagy tempóban levő gépe kifarolt, fel­borult és igy ölte meg kitűnő vezetőjét. Mezőgazdaság Meszezési kísérletek legelökön és réteken A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja az érdekeltek fi­gyelmét arra, hogy a földmivelés­ügyi kormányzat a meszezés jöve­delmezősége tekintetében kellő ta­pasztalat szerzése céljából Magyar országnak az erdőség (humidkli­ma) zónájába eső részéről egyelő­re Sopron, Vas, Zala, Somogy, Veszprém* Győr-Moson, Pozsony, Baranya, Szabolcs-Ung, Szatmár­Bereg-Ugocsa, Nógrád-Hont és Borsod-Gömör-Kishont várme­gyékben nem szikes és érviznek ki nem tett réteken és legelőkön széleskörű kísérletek beállítását határozta el. A kísérleteket járá­sonként két-két helyen, még pedig nagy vagy középbirtokon, illetőleg közös legelőn mintegy 1 kat. hold területen kívánja végeztetni. A kísérlet céljaira mészport, mű­trágyát és vetőmagot díjtalanul bocsájtja a földmivelésügyi kor­mányzat a kísérletezők rendelke­zésére. Azok a birtokosok tehát, akik ily kísérletek beállítására vállalkoznak, jelentkezzenek az il­letékes járási m. kir. gazdasági felügyelőnél. Madarak és fák napja tanyán Mint minden esztendőben, ugy ezidén is megtartottuk a »Mada­rak és fák« napját. Jelen voltak a következő iskolák tanítóikkal: Bálint-bokor: Soltész Ilona. I. Manda: Prékopa József, II. Man­da: Arany György. Rözsrét: Mik­ler Sándor. Nagykálló—Vadasta­nya: Szabó Erzsébet, Császárszál­lás: I. Gáspár Béla. Ujlehértó— Csanaktag: Bálint Károly. Érpa­tak—Zsindelyes: Benkő Imre. Je­len volt még Hronyecz József püsp. titkár. A megnyitó beszédet Prékopa József tanitó mondotta. Azután sorban következtek a szebbnél-szebb alkalmi költemé­nyek és énekszámok. Délre ci­gány is került. Vigan folyt a játék és a tánc. Egy kis esőt is kap­tunk, mely azonban nem lohasz­totta le a kedélyeket. Különösen kiemelendő Liszkay Dezső földbir­tokos anyagi támogatása, mely lehetővé tette az ünnepély teljes sikerét. y) Nyíregyháza r. t. város adóhivatalától 7380-1929. adó sz. Hirdetmény. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó törvények alapján meg­váltott ingatlanokért járó kártala­nítás tárgyában. Az 1300—1929. M E. számú rendelet 1. §-ának 1. bekezdése értelmében a földbirtok helye­sebb megoszlását szabályozó törvények alapján megváltott ingat­lanokért — a házhelyek kivéte­lével — járó kártalanítás szem­pontjából a megváltást szenvedő és a tőle megváltott ingatlanból földhözjutottak között a jogviszony teljesen megszűnt. Ennek folytán a megváltást szenvedő a földhöz jutottól most már fizetést sem nem követelhet, sem el nem fo­gadhat, mert a földhöz jutott tartozásait ezentúl a földbirtok­rendezés pénzügyi lebonyolítá­sára alakult szövetkezet javára a városi adóhivatalnál köteles meg­fizetni. Felhívja tehát alulírott városi adóhivatal az érdekelt földhöz­jutottakat, hogy azt az összeget (haszonbér, vételárrészlet), ame­lyet az eddig érvényes megálla­pítások, vagy ítéletek alapján fizetni kötelesek voltak, saját érdekükben fizessék be a városi adóhivatal pénztárába, nehogy az évi törlesztés megállapításának elhúzódása következtében az év végén fizetési nehézségeik legye­nek, aminek esetleg súlyos követ­kezményei (a földből kimozditás) lehetnek. Számfejtés a városi adóhivatal 41. számú szobájában eszkö­zöltetik. Nyíregyháza, 1929. május 11. VÁROSI ADÓHIVATAL. 3008—3 Dombrád község elöljáróságától. 1783-1929. K. sz. Hirdetmény. Dombrád község 2 tanyar iskola és egy tanítói lakhoz szük­séges épületkő, tégla, faanyag, mész, pala, vagy cseréptető anyag szállítására, valamint kő­műves-, ács és asztalos mun­kára minden kötelezettsége nél­kül versenyt hirdet, ehhez zárt ajánlatokat elfogad f. évi junius 25-ig, ha az ajánlattevők aján­lataikkal a község döntéséig legfeljebb julius 25-ig kötelezett­ségben maradnak s ezt vállalják. Dombrád, 1929. május 18. 3125 ELÖLJÁRÓSÁG. Kapható mindenütt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom