Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 99-121. szám)

1929-05-22 / 114. szám

1929. május 22. JNÍYÍRYIDÉK, 3 Színház • HETI MŰSOR: Igazgató : Gulyás Menyhért. Május 21. Kedd: Cigánybáró. — Laurisin Lajos vendégszereplésével. Bérletsziinet. Május 22. Szerda : Parasztbecsület és hangverseny (Laurisin Lajos felléptével.) Bérletszünet. Május 23. Csütörtök: Vakablak. A. bérlet 26. Május 24. Péntek : Majtóvadászat Turcsy Jolán és Daniss Győző bucsujátéka. Bérletszünet. Köztisztviselői utalványok rendes helyárakkal érvényesek. Ma este lép fel először a Városi Szinház szinpadán Laurisin Lajos, az Operaház művésze Strausz János operettjében, a Cgánybáró-ban. Az operett szereposztása a következő : Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő — Polgár Gyula Arzéna, leánya — Horváth N. Mirabella, Arzéna guovemantja — L. Dóci Emma. Ottokár, fia — Pattantyús Mihály Gróf Carneró, királyi biztos — Kabos László Cipra, öreg cigányasszony — G. Székely René Saffi, nevelt leánya — Turcsy Jolán Barinkay Sándor, elzüllött nemes — Laurisin Lajos Gábor diák, gróf Ilomonnay titkára — Márkus Lajos Pali. cigány — Nóvák István Józsi, cigány — Várady László Feikó cigány — Vass Mihály Mihály — Késmárky K. Egy cigánygyerek — Vass Mikiké Egy hírnök — Kun Emil Szépig lámpagyujtó fiu — Kováts Lajos Miska, hajóslegény — Ivoncz M. Pista, Zsupán szolgája — Károlyi Hona Minna, Arzéna barátnője — Török Ilonka Tercsi, Arzéna barátnője — Monti Boris. Aranka, Arzéna barátnője — Szilassy Böske Itr.re, hajóslegény — Gáspár M. Tamás, hajóslegény — Rónay Gy. * , Szerdán este lép fel Laurisin Lajos másodszor. Ez alkalommal Maseagni világhírű operájának a Paraszt becsületnek Turnduját énekli. Agyonrugott a tehén egy dombrádi embert (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Tarász András 63 éves dombrádi lakost egy tehén hasbarugta. Tarász összeesett s eszméletét vesztette. Az orvos utasítására beszállították a súlyosan sérült embert a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol megállapították, hogy a rúgás következtében bélszakadást szenvedett Tarász -5 a gyors operatív beavatkozással sem lehetett rajta segítem ,mert sérülése olyan súlyos volt, hogy rövidesen meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért senkit sem terhel felelősség. Póruljárt egy szesztolvaj Szanyi István vajai, Rákóczi-tanyai gazdasági cseléd egy társával május 16-án délután kiment az állomásra s egy ott álló szerelvényre szállt fel, amelynek egyik kocsijában szesz szállító hordók voltak. Szanyi egy kis szeszt akart lopni s öngyújtójával belevilágított a hordóba. A hordó tele volt szesszel, amely meggyulladt s a következő pillanatban kicsapott a láng, amely Szanyinak az arqát mellét és kezét súlyosan összeégette. Szanyit súlyos sérüléseivel beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol kihallgatták. Felépülése után megindítják ellene az eljárást. 2424—1929. szám. Versenytárgyalási hirdetmény Alulírott nyíregyházi m kir államépitészeti hivatal a Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter urnák 103.768—1929. számú rendelete folytán a rakamaz— nyiregyháza— nyírbátori állami közút 10'5 —19 4 km. szakaszának bitumenes felületi kezeléssel való ellátására versenytárgyalást hirdet A versenytárgyaláson részt venni óhajtók felhivatnak, hogy ajánlataikat aláirva és szabályszerűen felbélyegezve 5 (öt) pecséttel lezárt borítékba az alant irott hivatalhoz 1929 évi junius hó 10 én d. e. 11 óráig közvetlenül vagy posta útján nyújtsák be. Később érkezett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A müvelet és feltételek alulírott hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetó'k, az arra vonatkozó esetleges felvilágosítások is megadatnak. A művelethez tartoznak. a műleírás, a kiírási költségvetés, ajánlati minta, szerződési minta, általános, részletes és különleges feltételek. Az ajánlatok a következő felírással látandók el : „Ajánlat a rakamaz —nyiregyháza—nyírbátori állami út felületi kezelési munkáira " Az ajánlatok csakis az alulírott hivatal által kiadott ajánlati költségvetéseken és ajánlati űrlapokon tehetó'k, melyek együtt 2 (kettő) pengőért beszerezhetők. Az ajánlati költségvetésben az ajánlati végösszegeket nemcsak számmal, hanem betűkkel is ki kell irni. Azon ajánlattevők, kik fenti munkák teljesítésére törvényes képesítéssel nem birnak, tartoznak ajánlatukban megfelelő képesítéssel biró megbízottat megnevezni. Azon ajánlattevők, kik a nyíregyházai m kir. államépitészeti hivatal ellenőrzése alatt eddig munkát nem végeztek, illetve előtte ismeretlenek, tartoznak megbízhatóságukat az illetékes kereskedelmi és iparkamarai bizonyítványával igazolni Bánatpénzül az ajánlatokhoz az ajánlati összeg 2

9/o át kitevő és bármely kir. adóhivatalnál letett biztositékképes értékpapírról vagy készpénzről szóló letéti nyugta csatolandó. Azon pályázó, kinek ajánlata elfogadtatik, tartozik bánatpénzét építtető felszólítására nyolc (8) nap alatt 5

e/o-ra kiegészíteni. Az ajánlatok az alulírott hivatal hivatalos helyiségeiben az 1929 évi junius hó 10-én d. e. 11 órakor fognak felbontatni, amikor is ajánlattevők vagy képviselőjük jelen lehetnek. Az ajánlatok felett a Kereskedelemügyi Miniszter ur szabadon dönt. Ajánlattevők ajánlataikkal végleges döntésig kötelezettségben maradnak. Nyiregyháza, 1929. évi május hó 18-án. M. kir. államépitészeti hivatal. 3119 III Eladó Toldi utca 15. számú 4 szoba, előszoba és fürdőszobás, tiszta téglából épült, alápincézett 30 évig adómentes abszolút modern ház eladó. Azonnal beköltözhető! Telefonérdeklőaés 592. 3048.3 iiiimiiiiiiai Szép Karolin \ (Kis regény) (9) Irta : Péchy-Horváth Re*sö. A sétatér gesztenyefái alatt fehér pad villogott eléje a sötétből. Kínlódva, zsákzserü elomlással zuhant le rá. Körülötte hallgatva állt a megfagyotf, csend és a dóm négy sárga tornya komoran, sötéten meredt a végtelenbe. A gigászi épülettömb félelmetesen sötétlett fel a hűvös éjszakában s döbbenetes volt titokzatos ürességével. Aztán, néma megnyugodás után, tovább vánszorgott. Két baka került eléje. Csodálkozva nézték a tántorgó, imbolyogva vánszorgó, falasruháju leányt. Aztán hirtelen nevetni kezdtek. Az egyik meg is szólította: — Mi az, rózsám, — mondotta teleszájjal, -csufondároskodva —, hát ugy berúgtál, hogy már meg se tudsz állani a lábaidon?! No, majd mi hazakísérünk.... Hozzá akartak szegődni nagy nevetve, tréfálózva. De amikor egy gázlámpánál meglátták a leány torzzá fagyott, halotti maszkszerü arcát, hirtelen meghökkentek és megtorpanva maradtak el. A leány talán órák hosszáig ténfergett halálos kínok zápora között az éjféli utcákon. Folyton tépte, szaggatta, marta, hasogatta és rágta bensejet az, aminek kegyetlen vájkálására jajongva sikoltott fel. De még hazaért a saját lábain. Viaszfehér arccal, csoszó-mászón betámolygot t a konyhába. És ott mint tele, ellökött zsák, puffanva zuhant végig a konyha cementpadlóján. A tanár és a felesége hallották a leány hazaérkezését, megdöbbenve figyelték a tétova, vontatott vánszorgását, a meglökött bútorok roppanását. És elrémülve, ijedezve hallották a áagy test lezuhanását. Kifutottak a konyhába. A padlón fetrengő leányt ágyba fektették, aztán mindketten aggodalmas szívvel, szeretettel és nemes igyekvéssel kezdtek körülötte segédkezni. Benedek tanár orvosért sietett. A szép Karolin ezalatt forró verejtéket ömlesztő. izzó testtel fetrengett a gyötrő kinok közepette. Szép szája véres haboL fröcskölt, feszesen lefésült fekete haja összekuszált, borzas lett, a szemeiből pedig dúsan préselte ki a kegyetlen fájdalom a kínok harmatcseppjeit. Most már nem hasogattak és vagdaltak ott benn a láthatatlan kések. Most már állandó kin-hullámzás égette a belsejét s a vagdosó fájdalmak folytonossá váltak: mintha a friss, felhasított piros sebben éles, csiszolatlan körmökkel valaki kéjelegve vájkált volna.... A tanárné szenvedve ült a betgágy mellett. Szeretettel, anyáskodva simított végig néha a vergődő leány haján. A homlokát száraz kendővel letörölte, hideg vizes ruhával hűsítette. A leány elváltozott, torz, merev arca mély szánalmat fakasztott a szivéből. Megjött az orvos. A család háziorvosa. Megnézte a kínlódó leányt, meghallgatta a tanárné jelentését a beteg viselkedéséről és a betegség lefolyásáról s a délelőtti mohó fánk-evésről. Aztán kijelentette: — Bélcsavarodás. Be kell vitetni azonnal a kórházba. Majd küldök kocsit, talán elment. A leány pedig — mintha az orvosi szavak világosságot hintő felvilágosításai benne is megnyitottak volna valami csapot, amely a lefogott indulatokat szorította vissza — egyszerre vonaglani, őrjöngve vergődni kezdett. A teste a m

agasab lendült, aztán lezuhant, visszadobbant a párnák közé. Tépte, mardosta, korbácsolta a kin, mintha a maga és a mások szörnyű bűneiért láthatatlan szögeskorbáccsal ostorozná a fehér bőrét és abból véres izeket, széles csíkokat hasogatna ki az (jírjitő szenvedés.... Sikoltozva, hörgő jajgatással vonaglott és a teste forró lázban égett, bőségesen ömlő verejtéken ázott. A párnája rossz szagú volt és csuromvizes. És egyszerre — mintegy megkönnyebbülésül — megszakadt benne a rettentő fájdalom. A szeme kerekre, halálos-rémültre tágult, az arca szine falfehérré szintelenedett, a száján pedig kibuggyant a legborzalmasabb hányadék... Megkínzott gyomra a forró, tultömött kráter mohóságával nyílt meg, vehemensül, vonaglódva hullámzott és utat engedett ^ felszínre törő, kirobbanó eleven lávának.... * Megjött a kocsi. A se élő, se holt leányt a piciny termetű tanár szuszogva, félig megszakadva lecipelte az emeletről. Elhelyezte a kocsiban. Aztán a fiakker elindult, lassan elkocogott a sötét hajnalban. A tanár borzongva, fázlódva nézett utána jódarabig. r j S nrfég hallotta, amint a nyitott kocsiban sápadtan ülő leányhoz a sarkon esetlen tréfát röpített két mesterlegény, aki — ugy látszik — jóval többet nyelt a kelleténél: — Ejnye, de korán kocsikázik a kisasszony! — mondták és utálatosan röhögtek hozzá. — Talán bizony elzavarta a babája!... (Folyt, köv.)