Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-11 / 82. szám

2 JNfVíRYIDÉK. 1927. április 11. A magyar demokrácia útja Nekünk magyaroknak nem kell reakciós hirünk ellen küzdeni, mert Magyarországon az egészséges de­mokratikus fejlődésnek minden alapeleme érvényesüléshez jut s egy olyan egészséges, lassú fej­lődést biztosit, amilyent a magyar viszonyok sokban különleges vol­tuknál fogva eminenter megköve­telnek. Szó sincs róla, ellenségeink propaganda repertourjában mind­untalan ismétlődik a magyar reak­cióról való mételyhintés, azonban ennek a tendenciának eredete és célja is közismert. Bizonyára egyet len jóérzésű magyar embernek sem kellene az a demokrácia, amit a csehek, vagy románok jelölnek meg fejlődés gyanánt számunkra. Mert hiszen ők igen jól tudják, hogy akkor származott számukra a legtöbb haszon, amikor Magyar­országról a rosszul értelmezett és gyökértelen áldemokrácia tobzó­dott s elősször forradalomba, majd pedig kommunizmusba kergette az országot. A demokráciának a magyar élet­ben való részvételéről szólott leg­utóbb Rakovszky Iván v. belügy­miniszter, országgyűlési képviselő, aki vasárnapi nyíregyházi be­számolója keretében helyesen mu­tatott rá arra, hogy ami a nyu­gati demokráciákban kijegecese­dett és hasznossá vált, az nálunk 90 százalékban megvan, 5 száza­lék megvalósulás előtt á(ll s a fenn maradó 5 százalék beteljesedése is elkövetkezik, ha annak előfelté­telei meglesznek. A demokrácia jel szava egyszer már Magyarorszá­gon nagyon is katasztrofálissá vált amikor egyes lelketlen politikusok mindent erre a könnyelműen ér­telmezett jelszóra tettek fel. Em­lékezzünk, hogy a demokrácia naiv hitével hittek a wilsoni pontok beteljesülésében, amelyekből csak a magyarság elleségeinek szárma­zott soha nem remélt haszna. Lát­tuk, hogy a hordóról hirdetett de­mokrácia készítette elő a bolse­vista rezsim 131 napos rémural­mát, mert a tájékozatlan töme­gek belebódultak azokba a be­válhatatlan ígéretekbe, amelyeket egyesek-önző célzattal, sokszor csu pán az egyéni szereplés és érvé­nyesülés céljából bocsátottak vi­lággá. 1 A modern Magyarország demok ratikus pilléreken épült fel* s mind­azokat a szociális követelményeket figyelembe vette, amelyek egy fej­lődő államnak reményteljes jövőt biztosithatnak. Különösen áll ez a háború utáni Magyarországra, ahol valóban megtaláljuk a de­mokrácia minden ismérvét és ele­mét. Nézzük csak a legutóbbi al­kotásokat. A legutóbb megalko­tott közigazgatási reform struktú­rája is a demokrácia jegyében szü­letett meg, a hatalmas társadalom biztosítási törvényalkotásban is érvényesül a demokráciának szé­les képviseleti elve, sőt a választó­jogi gyakorlat mikéntjében is ben­ne van a demokrácia helyesen ér­telmezett eleme. Vagy talán a vég­leges betetőzéshez közeledő föld­birtokreform vájjon nem az építő demokráciának-e egyik letagadha­tatlan s nagy áldozatokkal járó jele-e? Demokratikus vívmányokat erőszakolt vagy forradalmi uton a magyar élet nem enged meg, mert Magyarország egész múltja, törté­nelme mélyen át van szőve a jól bevált tradícióknak nemzetfenn­tartó és államalkotó szálaival. Má­ról holnapra egy talán tetszetős, de idegen séma szerint a magyar politikai és közéletet átformálni nem lehet, mert az ilyen erőltetett vagy erőszakolt kísérletek mindig I a fejlődés és a nemzet érdekei el­len bosszulják meg magukat. Ép­pen ezért helyesnek, célravezető­nek és a jelen helyzetben talán egyedülinek kell elfogadni azt a lépésről-lépésre való demokratikus tempót, amelyet Bethlen István tradíciókon alapuló, de demokra­tikus fejlődést soha figyelmen kí­vül nem hagyó politikája képvisel. Ennek a politikai koncepciónak rammjában van a százszázalékos, helyesen értelmezett magyar de­mokratikus haladás. Mihelyt az ideje elérkezik azt a mégh iányzó ötszázalékos további lépést is be fogja a nemzet biztos jövője hité­ben váltani. Betörök garázdálkodtak az éjszaka Kétajban DobráBszkv Sándor nyug. g. kath. lelkésztől aranynemőt, szőnyeget, takarékbetétkönyvet és 2700 pengő készpénzt vittek el. — A „Hangya" ba is betörtek, két másik helyen pedig sikertelenül kísérelték meg a betörést (A »Nyirvidék« tudósitójától."I Ma éjszaka vakmerő betörőban­cla garázdálkodott Kótajban. Elő­ször kibontották a »Hangya«-szövet­kezet üzlethelyiségének falát, s a keletkezett résen át behatoltak a boltba, ahonnan a kézipénztárból vitték el az éjszakára otthagyott csekély pénzkészletet, majd meg­szomjazva, valódi »Hangya«-keserüt kezdtek inni, amiből másfél liter­nyit ittak meg. Az üzlethelyiségben ezután nagy rombolást vittek vég­hez, majd eltávoztak. Dobránszky Sándor nyug. g. kath lelkész lakására mentek a betörők, ahová eddig meg nem ál­lapított módon behatolva, onnan különböző aranynemüt, drága sző­nyegeket, egy 7500 pengőről szóló takarékpénztári betétkönyvet és 2700 pengő készpénzt loptak el. A postahivatalba is be akartak törni a vakmerő rablók, azonban Sárossy László postakiadó, a pos­tamesternő férje, fegyverrel riasz­totta el a támadókat, akik ezután Dobránszky Gyula lakását akarták feltörni, de ez a kisérletiik is meg­hiúsult. A vakmerő rablóbanda kézreke­ritésére széleákörü nvomozás in­dult. A magyar természetbúvárok nagy megütközés­sel értesültek a bátorligeti tó lecsapolásának tervéről (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A természet csodáinak egyike a Nyírbátor közelében elterülő Bá­torliget. Ósi tavának, lápjának, nö­vényeinek titokzatos világát, száz és száz megfejthetetlen talányát lázas érdeklődéssel kutatta a ter­mészettudósok egész sora. Boros Ádám a magyar botanikusok egyik legjelesebb tudós kutatója kitö­rő örömmel ismerte fel a bátorli­geti ősi lápon és ligetben a legrit­ÍME HZ EHfiB DÜBÖRGŐ ÉLET Egy lap a sors könyvéből. — Mai történet I Szombat Vasarnap Az Apollóban A mindennapi élet hullámai kö­zött ronccsá törő ambició, az összemorzsolódó emberi enerjia és a felőrlődő munkakedv drá­mája ez amely megrendezésében és megjátszásában hauptmanni erejtvé emelkedik. A film női ffisierepében Eleanor Board­mann remekel. O Szombat Vasárnap Az Apollóban APOLLO Szerdán NÉMET FILMSZENZÁCIÓ! Csötörtökön BRIGITTA HELM és JACK TREVOR parádés filmje az orihKjI játszma Nagyvilági erkölesdráraa 9 felv. Irta : Vajda László é« a kisérő műsor. Pénteken csak 1 napig! (AKINEK NEM SZABAD SZERETNI.. .) Egy gyikosság és egy reménytelen szerelem története 9 felv. MARCELLA ALBANI és W. DIETERLE a főszerepekben és a kisérő műsor. Előadások kezdete ; 5, 7 és 9 órakor tabletták csak az eredeti cso­magolásban a zftld szalaggal valódiak. Mindenféle pótszert uta­sítson vissza /v kább növényfajok gyönyörű pél­dányait. Amint: az emlékszerü épü­leteket állami felügyelet alá he­lyezik, a természethistóriai jelen­tőségű helyeket is meg kellene vá­sárolni, őrizni kellene. — Ilyen hely a bátorligeti tó és környé­ke is, amelyről most a tudósok nagy megütközésére az a hir ter­jedt el, hogy lecsapolják és el­törlik ősi vonásait. Boros Ádám a hír hatása alatt levélben jelen­tette be, hogy a természettudósok egész táborát meg fogja mozgat­ni a döbbenetes terv végrehaj­tásának megelőzése érdekében. — Boros cikkeket ir a bátorligeti cso­dáról a legtekintélyesebb folyó­iratokba és lapokba és reméli, hogy Nyírbátor községét meg fog­ja győzni, hogy a bátorligeti tó lecsapolása pótolhatatlan veszte­sége a tudományosságnak. Első dijat nyert az országos versenyen a községi polgári leányiskola egyik növendéke Az ifjúsági folyóiratok között jó neve van az Ifjú Polgárok Lap­jána};, amely a polgári fiu és le­ányiskolák tanulóinak elméleti és gyakorlati irányú nevelését szol­gálja. Síklaki István és Avar Gyula polg. isk. tanárok szerkesztésé­ben. nyolcadik éve teljesiti nagy­szerű hivatását, évről-évre bővül terjedelme és sokasodik olvasói­nak tábora. E meleg érdeklődést nemcsak annak köszönheti, hogy értékes irodalmi és az ifjúság tárgyismereteit gyarapító, jellem­képző cikkeket közöl, hanem ne­mes versenyre késztető pályázato­kat is hirdet olvasói számára. — E pályázatok kiváló nevelői érzék­kel megszerkesztve, annyira elmé­sek, vonzók és inspirálók, hogy az ifjúság a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel önként vesz részt azokban. Városunk községi polgári isko­láinak ifjúsága is szorgalmasan dolgozik e pályázatokon és több ízben volt már a tanulók neve a pályanyertesek között. Pár héttel ezelőtt a községi polgári leányis­kola egyik növendéke egy képma­gyarázattal dicsérő oklevelet nyert, most pedig a lap legutóbbi pályá­zatán: írjátok meg a cselekvő ma­gyarok tízparancsolatát cimű ha­zafias dolgozattal Péntek ,Ilona a községi polgári leányiskola IV. osz tályu tanulója, a Hadiárvaház ne­veltje. nyerte el az első dijat az ország összes pályázó polgári le­ányiskolái tanulói között. A pá­lyadíj egy értékes karkötő óra. Berger Margit és Dobrárrszky Gi­zella IV. oszt. tanulók dicséretet nyertek. Midőn ez örvendetes kis közleményt leadjuk, az Ifjú polgá­rok Lapjára a szülők tanulók és érdeklődők figyelmét melegen fel­hívjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom