Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-11 / 82. szám
2 JNfVíRYIDÉK. 1927. április 11. A magyar demokrácia útja Nekünk magyaroknak nem kell reakciós hirünk ellen küzdeni, mert Magyarországon az egészséges demokratikus fejlődésnek minden alapeleme érvényesüléshez jut s egy olyan egészséges, lassú fejlődést biztosit, amilyent a magyar viszonyok sokban különleges voltuknál fogva eminenter megkövetelnek. Szó sincs róla, ellenségeink propaganda repertourjában minduntalan ismétlődik a magyar reakcióról való mételyhintés, azonban ennek a tendenciának eredete és célja is közismert. Bizonyára egyet len jóérzésű magyar embernek sem kellene az a demokrácia, amit a csehek, vagy románok jelölnek meg fejlődés gyanánt számunkra. Mert hiszen ők igen jól tudják, hogy akkor származott számukra a legtöbb haszon, amikor Magyarországról a rosszul értelmezett és gyökértelen áldemokrácia tobzódott s elősször forradalomba, majd pedig kommunizmusba kergette az országot. A demokráciának a magyar életben való részvételéről szólott legutóbb Rakovszky Iván v. belügyminiszter, országgyűlési képviselő, aki vasárnapi nyíregyházi beszámolója keretében helyesen mutatott rá arra, hogy ami a nyugati demokráciákban kijegecesedett és hasznossá vált, az nálunk 90 százalékban megvan, 5 százalék megvalósulás előtt á(ll s a fenn maradó 5 százalék beteljesedése is elkövetkezik, ha annak előfeltételei meglesznek. A demokrácia jel szava egyszer már Magyarországon nagyon is katasztrofálissá vált amikor egyes lelketlen politikusok mindent erre a könnyelműen értelmezett jelszóra tettek fel. Emlékezzünk, hogy a demokrácia naiv hitével hittek a wilsoni pontok beteljesülésében, amelyekből csak a magyarság elleségeinek származott soha nem remélt haszna. Láttuk, hogy a hordóról hirdetett demokrácia készítette elő a bolsevista rezsim 131 napos rémuralmát, mert a tájékozatlan tömegek belebódultak azokba a beválhatatlan ígéretekbe, amelyeket egyesek-önző célzattal, sokszor csu pán az egyéni szereplés és érvényesülés céljából bocsátottak világgá. 1 A modern Magyarország demok ratikus pilléreken épült fel* s mindazokat a szociális követelményeket figyelembe vette, amelyek egy fejlődő államnak reményteljes jövőt biztosithatnak. Különösen áll ez a háború utáni Magyarországra, ahol valóban megtaláljuk a demokrácia minden ismérvét és elemét. Nézzük csak a legutóbbi alkotásokat. A legutóbb megalkotott közigazgatási reform struktúrája is a demokrácia jegyében született meg, a hatalmas társadalom biztosítási törvényalkotásban is érvényesül a demokráciának széles képviseleti elve, sőt a választójogi gyakorlat mikéntjében is benne van a demokrácia helyesen értelmezett eleme. Vagy talán a végleges betetőzéshez közeledő földbirtokreform vájjon nem az építő demokráciának-e egyik letagadhatatlan s nagy áldozatokkal járó jele-e? Demokratikus vívmányokat erőszakolt vagy forradalmi uton a magyar élet nem enged meg, mert Magyarország egész múltja, történelme mélyen át van szőve a jól bevált tradícióknak nemzetfenntartó és államalkotó szálaival. Máról holnapra egy talán tetszetős, de idegen séma szerint a magyar politikai és közéletet átformálni nem lehet, mert az ilyen erőltetett vagy erőszakolt kísérletek mindig I a fejlődés és a nemzet érdekei ellen bosszulják meg magukat. Éppen ezért helyesnek, célravezetőnek és a jelen helyzetben talán egyedülinek kell elfogadni azt a lépésről-lépésre való demokratikus tempót, amelyet Bethlen István tradíciókon alapuló, de demokratikus fejlődést soha figyelmen kívül nem hagyó politikája képvisel. Ennek a politikai koncepciónak rammjában van a százszázalékos, helyesen értelmezett magyar demokratikus haladás. Mihelyt az ideje elérkezik azt a mégh iányzó ötszázalékos további lépést is be fogja a nemzet biztos jövője hitében váltani. Betörök garázdálkodtak az éjszaka Kétajban DobráBszkv Sándor nyug. g. kath. lelkésztől aranynemőt, szőnyeget, takarékbetétkönyvet és 2700 pengő készpénzt vittek el. — A „Hangya" ba is betörtek, két másik helyen pedig sikertelenül kísérelték meg a betörést (A »Nyirvidék« tudósitójától."I Ma éjszaka vakmerő betörőbancla garázdálkodott Kótajban. Először kibontották a »Hangya«-szövetkezet üzlethelyiségének falát, s a keletkezett résen át behatoltak a boltba, ahonnan a kézipénztárból vitték el az éjszakára otthagyott csekély pénzkészletet, majd megszomjazva, valódi »Hangya«-keserüt kezdtek inni, amiből másfél liternyit ittak meg. Az üzlethelyiségben ezután nagy rombolást vittek véghez, majd eltávoztak. Dobránszky Sándor nyug. g. kath lelkész lakására mentek a betörők, ahová eddig meg nem állapított módon behatolva, onnan különböző aranynemüt, drága szőnyegeket, egy 7500 pengőről szóló takarékpénztári betétkönyvet és 2700 pengő készpénzt loptak el. A postahivatalba is be akartak törni a vakmerő rablók, azonban Sárossy László postakiadó, a postamesternő férje, fegyverrel riasztotta el a támadókat, akik ezután Dobránszky Gyula lakását akarták feltörni, de ez a kisérletiik is meghiúsult. A vakmerő rablóbanda kézrekeritésére széleákörü nvomozás indult. A magyar természetbúvárok nagy megütközéssel értesültek a bátorligeti tó lecsapolásának tervéről (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A természet csodáinak egyike a Nyírbátor közelében elterülő Bátorliget. Ósi tavának, lápjának, növényeinek titokzatos világát, száz és száz megfejthetetlen talányát lázas érdeklődéssel kutatta a természettudósok egész sora. Boros Ádám a magyar botanikusok egyik legjelesebb tudós kutatója kitörő örömmel ismerte fel a bátorligeti ősi lápon és ligetben a legritÍME HZ EHfiB DÜBÖRGŐ ÉLET Egy lap a sors könyvéből. — Mai történet I Szombat Vasarnap Az Apollóban A mindennapi élet hullámai között ronccsá törő ambició, az összemorzsolódó emberi enerjia és a felőrlődő munkakedv drámája ez amely megrendezésében és megjátszásában hauptmanni erejtvé emelkedik. A film női ffisierepében Eleanor Boardmann remekel. O Szombat Vasárnap Az Apollóban APOLLO Szerdán NÉMET FILMSZENZÁCIÓ! Csötörtökön BRIGITTA HELM és JACK TREVOR parádés filmje az orihKjI játszma Nagyvilági erkölesdráraa 9 felv. Irta : Vajda László é« a kisérő műsor. Pénteken csak 1 napig! (AKINEK NEM SZABAD SZERETNI.. .) Egy gyikosság és egy reménytelen szerelem története 9 felv. MARCELLA ALBANI és W. DIETERLE a főszerepekben és a kisérő műsor. Előadások kezdete ; 5, 7 és 9 órakor tabletták csak az eredeti csomagolásban a zftld szalaggal valódiak. Mindenféle pótszert utasítson vissza /v kább növényfajok gyönyörű példányait. Amint: az emlékszerü épületeket állami felügyelet alá helyezik, a természethistóriai jelentőségű helyeket is meg kellene vásárolni, őrizni kellene. — Ilyen hely a bátorligeti tó és környéke is, amelyről most a tudósok nagy megütközésére az a hir terjedt el, hogy lecsapolják és eltörlik ősi vonásait. Boros Ádám a hír hatása alatt levélben jelentette be, hogy a természettudósok egész táborát meg fogja mozgatni a döbbenetes terv végrehajtásának megelőzése érdekében. — Boros cikkeket ir a bátorligeti csodáról a legtekintélyesebb folyóiratokba és lapokba és reméli, hogy Nyírbátor községét meg fogja győzni, hogy a bátorligeti tó lecsapolása pótolhatatlan vesztesége a tudományosságnak. Első dijat nyert az országos versenyen a községi polgári leányiskola egyik növendéke Az ifjúsági folyóiratok között jó neve van az Ifjú Polgárok Lapjána};, amely a polgári fiu és leányiskolák tanulóinak elméleti és gyakorlati irányú nevelését szolgálja. Síklaki István és Avar Gyula polg. isk. tanárok szerkesztésében. nyolcadik éve teljesiti nagyszerű hivatását, évről-évre bővül terjedelme és sokasodik olvasóinak tábora. E meleg érdeklődést nemcsak annak köszönheti, hogy értékes irodalmi és az ifjúság tárgyismereteit gyarapító, jellemképző cikkeket közöl, hanem nemes versenyre késztető pályázatokat is hirdet olvasói számára. — E pályázatok kiváló nevelői érzékkel megszerkesztve, annyira elmések, vonzók és inspirálók, hogy az ifjúság a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel önként vesz részt azokban. Városunk községi polgári iskoláinak ifjúsága is szorgalmasan dolgozik e pályázatokon és több ízben volt már a tanulók neve a pályanyertesek között. Pár héttel ezelőtt a községi polgári leányiskola egyik növendéke egy képmagyarázattal dicsérő oklevelet nyert, most pedig a lap legutóbbi pályázatán: írjátok meg a cselekvő magyarok tízparancsolatát cimű hazafias dolgozattal Péntek ,Ilona a községi polgári leányiskola IV. osz tályu tanulója, a Hadiárvaház neveltje. nyerte el az első dijat az ország összes pályázó polgári leányiskolái tanulói között. A pályadíj egy értékes karkötő óra. Berger Margit és Dobrárrszky Gizella IV. oszt. tanulók dicséretet nyertek. Midőn ez örvendetes kis közleményt leadjuk, az Ifjú polgárok Lapjára a szülők tanulók és érdeklődők figyelmét melegen felhívjuk.