Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-11 / 82. szám

1927. április 11. JtfltfRYIDBK. msa , karteltörvény előkészítése A legutóbbi minisztertanács Zsit vay Tibor igazságügyminiszter eló terjesztése nyomán foglalkozott a karteltörvény előkészítésének kérdésével. E kérdés már régóta foglalkoztatja a magyar közvéleményt s annak is különösen a gazdatáborba tömörült tagjait, továbbá általában a fogyasztókat. A kartel a modern gazdasági életnek oly képződménye, amelynek vannak jó és rossz oldalai és káros funkciói. A kapitálista termelési rend múlhatatlanul magával hozza a szabad verseny eredményeként a túltermelést. A túltermelés azonban krízissel jár (munkáselbocsájtás stb.;) s a kartell célja épen az. hogy közös megállapodásokkal a termelés ritmusát s ezzel az árnivót szabályozza. Az általános gazdasági érdek tehát párhuzamosan halad a kartelérdekkel addig, amig a kartel épen a nemzeti termelés e szükséges szabályozásait végzi. Elválnak útjaik azonban annál a pontnál,a mikor a kartel árdiktaturára törekszik s közgazdaságilag veszedelmet visszaéléseket követ el. A kérdéshez tehát mindenesetre csak bizonyos óvatossággal szabad hozzányúlni, hiszen a kartelek egyrészt az indusztrializálást segítik elő,, amire ma Magyarországnak nagy szüksége van, más, részt a világversenyben fokozzák egy ország gazdasági harckészségét. Németországban, amely iparilag mérhetetlenül fejlettebb, mint Magyarország, már készítettek kar teltörvényt, a gyakorlatban azonban kitűnt, hogy ez nem kielégítő. Felvetődhetik joggal az a kérdés, hogy vájjon Magyarországon sikerülni 'fog-e egy megfelelő karteltörvényt teremteni? A minisztertanácson történt előterjesztés a maga józanságával és mértékletességével garancia arra, hogy a meg alkotandó karteltörvény megadja a karteleknek azt az életlehetőséget, amely az általános nemzetgazdasági szemppntból szükséges, de egyben megvédi a fogyasztó közönséget is a kizsákmányolástól. Ennek a megalkotandó törvénynek múlhatatlan előfeltétele a kartelek működésére vonatkozó adatok összegyűjtése. Eddig Magyarországon hivatalos adatkényszerszolgáltatás nem volt. Ezen a ponton kell tehát az első lépést megtenni s az állam paracsszavával rá kell kényszeríteni a kartelleket, hogy megismertessék működésük célját, eszközeit, az ármegállapításra és a kondíciókra, valamint az áru elosztására általában az eladási szervezetre vonatkozó összes megállapodásaikat. II3 ez az adathalmaz rendelkezésre fog állani, akkor lesz lehetséges csak elbírálni tárgyilagosan a kartelek működését és megszabni a megalkotandó törvény kereteit. Elválasztva a kartelek működésében a károsat a hasznostól, a törvény rendelkezései ennek az anyaggyűjtésnek a felhasználásával alkotandók meg. Természetes, hogy ehhez szükséges valamennyi gazdasági érdekeltség vezető férfiainak közreműködése, mert csak a legszélesebbkörü óvatossággal, a tárgyi szempontok szigorú mérlegelésével lehet egy olyan igazán jó kartelltörvényt elkészíteni, amely eléli kettős célját: a fogyasztó közönség védelmét és a kartellek működésében hasznos tendenciák megóvását. Színház Ida regénye. Majdnem telt ház előtt, lelkes ünneplés mellett zajlott le az »Ida regényé«-nek a tegnap esti bemutatója. A színészek játékán meg is látszott az est kitűnő hangulata, s ugyszólván valamennyien remekeltek. Kabos László, mint Ó Péter bornagykereskedő nagyszerű alakítást produkált. Méltó partnere volt a mindég elsőrangú Polgár Gyula, aki második felvonásbeli toasztjával frenetikus nyíltszíni tapsot provokált. Harmath Jolán a címszerepben excellált, bár a kissé megnyújtott harmadik felvonáson ő sem tudott segiteni. Partnere, Zemplényi Zoltán mindvégig kitűnő volt. A kisebb szerepek is jó kezekbe kerültek: Horváth Nusi, Pattantyús Mihály, Nádor Olga, Irsay Nóra, Nóvák István, sőt a kis Vass Mikiké, mind-mind hozzájárultak az est sikeréhez, amely fényes bizonyítéka volt annak, hogy a hamisítatlan magyar miliőnek és humornak még mindig akad szinházi közönsége. HETI MŰSOR : Igazgató : Gulyás Menyhért. Szerdán délután : Tüzek az éjszakában. Ifj. előadás. — Este : Ida regénye. B. bérlet 14. Tisztv. utalv. érvényesek. Csütörtökön: Zenebona. A. bérlet 15. Tisztv. utalv. érv. Pénteken : Zenebona. B. bérlet 1 5. Tisztv. utalv. érv. Szombaton d. u.: Mersz-e Mary? Operett. Mozi-helyárakkal. EsteZenebona. Bérletszünet. Tisztv. ut. érvényesek. Vasárnap délután: Eltörött a hegedűm. Mérsékelt helyárakkal. Este : Zenebona. Bérletszünet. Tisztv. utalv. érvényesek. világrész és mindenütt Palma !!.'Ázsiai|iAfrika!I1Amerika*** Ausztrállá! í (IT t^Tji"* ! !! ! Amerika—„inaeft. tlien /Sya*

01

1' t: í Uzsia ! ! ! A lusziralía! ! !Európa! \

Á !Európa!!!íAzsia! f í íAf PALMA Amit a közönség észrevesz. Panaszos levelek, észrevételek és egyéb megszívlelendő apróságok Ha minden héten egy nagy ünnep lenne, talán tűrhető volna az élet a barakok környékén — A Tündérujjak áprilisi száma megjelent ós kapható az Ujságboltban. A páratlan sikert aratott Ida. J regénye vígjáték, Gárdonyi Géza dramatizált regénye ma, szerdán utoljára kerül szinre a premier nagyszerű szereposztásában. Csütörtökön a Fővárosi Operettszínház legszenzációsabb jazz-operettjének. a Zeneboná-nak lesz a bemutató előadása. A Zenebona előreláthatólag Nyíregyházán is tartós sikert fog aratni. Szövegkönyve a legmulatságosabb, partitúrája invenciózus, ötletes s a slágerdalokat rövidesen mindenki dalolni fogja egy-két napon belül. A Zenebona csütörtökön—pénteken—szombaton és vasárnap kéről szinre. Szombaton délután 4 órakor lesz mozihelyárakkal a Mersz-e Máry nagy látványos operett utolsó előadása. Helyárak 32 fillértől 1 pengő 76 fillérig. Rádió-estély a Koronában. Két fővárosi rádióvállalat április 11 -én csütörtökön este fél 9 órai kezdettel a »Korona«szálló nagytermében Rádiö-estélyt tart ugy a rádióamatőr, mint a rádió iránt érdeklődő közönségnek. Az előadás igen érdekesnek ígérkezik, amennyiben Forbáth László az Elektroncső története és működéséről, valamint Fodor Miklós az európa—amerikai rádió telefon működéséről tart előadást, amit rádióközlés zár be. Városunkban általános az érdeklődés az előadás iránt. A városi baraklakások környéke, elhanyagoltsága ellen a panaszok napirenden vannak. A Nyirvidék panaszrovatában is sok szó esett a barakok népének nyomoráról. Egyik panaszos szóvátette, hogy ne foglalják a barakok környékének lakosait egy kalap alá, vannak ott tisztviselők is. Most újra levél érkezett a Friedmanntelepről. Nem vagyok tisztviselő, csak tisztaság- és rendszerető régi szemlélője a Friedmann-telep melletti barakok környékének. irja a panaszos-levél irója, - aki kétségbevonja, hogy a barakok lakóinak társaságába tisztviselő keveredne, még ha szegény is. Hiszen a tisztviselőknek lakbérük van s ma már kaphat bárki tisztességes lakást a város belsejében. A levél irója a barak környékén egyetlen egy tisztviselő külsejű emberrel sem találkozott. Kikkel találkozik naponta ? Ezt is elmondja a levél. Mindennap ott látja a sportpálya deszkakerítéséhez támaszkodó, a napon sütkérező, káromkodó, kártyázó suhancokat, akik gyakran megtámadják a védtelen járó-kelőt. Ezek a suhancok Rózsa Sándorra emlékeztetnek. Egy másik mindennapos csoport amelyben nők is vannak, azzal foglalkozik, hogy összefogdossa a környék éneklőmadarait. Már a kora reggeli órákban felállítják a madárfogó kalitkákat és lépvesszőket, lesik, hogy mikor esik tőrbe az áldozat, a hasznos, rovarokat pusztító madár. Találkozik a levélíró a vasúti vágányok mellett, a régi testen áthaladó csoporttal,' amelynek tagjai a tüzelőfát és szenet fuvarozó kocsikat lesik, hogy menet közben lopkodhassák a szenet, fát, meszet. Találkozik egész hasáb fát cipelő emberekkel, akik a barakok felé tartanak. Egész télen át találkozott a levélíró a barakok végén sorakozó gyermekcsoporttal. A gyermekek a járókelőket csúfoló ocsmányságokat követnek el, ami közben arccal nem a közönség felé fordulnak. Az elmúlt ünnepek alkalmából a barakok környékét rendbehozták egy kicsinyég és sepergetnek, takarítanak az uton sportesemények idején is, hogy az autósok ne lássák a csúfságot. Ha minden héten lenne egy-egy nagy ünnep, vagy sport esemény akkor, irja a keseredett levélíró, — még valahogyan tűrhető volna az élet a barakok mentén. A legdóbbenetesebb események azonban a »némber-háboru« óráiban zajlanak le a barakok környékén. A rendőrség is többször közbe kellett, hogy lépjen a csatázások idején. Ha van érzékenyebb lelkű ezen a környéken, a harc izgalmaiban elhangzó káromkodások, a csatakiáltások ugyancsak próbára teszik idegeit. Amelyik fél belerekedt a vere!

kedésbe, annak családja kivonul, csengővel, kereplőkkel, bádogfazekakkal csapnak fülsiketítő kon* oertet. > Kérjük, irja végül a panaszos, — álljon ki a porondra, aki tisztességes tisztviselő létére ezen a környéken lakik, irja ki a nevét. Lehetetlen ezt a városrészt védeni. El a barakokkal. Építsenek családi házakat, munkás lakásokat. Szégyenfoltja a városnak ez a nyomort tenyésztő telep. A kótaji szerencsétlenség A Kótajban történt halálos szerencsétlenség ügyében tovább folyik a vizsgálat. Az ujabb adatok szerint Gerenreich Mártont, a szeszgyár vezetőjét nem terheli felelősség a szerencsétlenségért, mert a moslék-kut, amelyben Urbán Sándor összeégett, nem a szeszgyár, hanem a gazdaság területén van. Az áldozat nem volt a gyár alkalmazottja.