Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-06 / 78. szám

JhílílVIBfe 1929. április 6 A miniszterelnök egyik nyilatkozatában azt találta mondani, hogy ha az ellenzéknek jobb gazdaságpolitikai programmja volna mint a kormánynak, akkor a nemzet bizonyára elhagyná a kormány táborát és az ellenzékhez csatlakozna. Nyilván ez igen tárgyilagos, sőt udvarias megállapítás. Éppen ezért érthetetlen, hogy egy nagy pesti lap hasábjain miért kelt erre a nyilatkozatra két keserű visszhang is. Friedrich István és Pakots József veszik boackés alá a minisz terelnök kijelentését és két hoszszu cikkben beszélnek mindenféléről, csak éppen arról nem, ami .e nyilatkozat tárgya volt. Ahelyett hogy a miniszterelnököt megcáfolnák azzal, hogy az ellenzék gazdasági programmját tényleg pontról-pontra kifejtik, gazdaságpolitikai térről érdekpolitikai térre terelve a. szót felülnek az általános egyenlő és titkos választójog vesszőparipájára és tárgyilagos okfejtés helyett személyes felzúdulásokban élik ki a kormány iránti haragjukat. Mindenesetre furcsa dolog azzal érvelni, hogy amig nincs egyen lő, általános és titkos választójog addig az ellenzék nem hajlandó elárulni gazdasági terveit. Miöszszefüggésben áll a két dolog egymással? Friedrich és Pakots is az ellenzékhez tartoznak s ha tényleg volnának nagykoncepcióju gazdasági terveik, már csak mint jó magyaroknak is kötelességük volne ezeket a nagy nyilvánossággal megismertetni, függetlenül attól, hogy milyen szavazási rendszer sze rint választják a képviselőket Magyarországon. Egyáltalán éppen nekik nincsen okuk a választási rendszerre panaszkodni, hiszen mind a ketten a parlamentben ülnek, az ellenzék tagjai, tehát a kormány működése felett egyenesen kötelességük kritikát gyakorolni. De nem olyant, amilyet ez a két cikk is elárul, mert egyrészt nem a tárgyról beszélnek, másrészt nincs igazuk, amikor Bethlen-kormány alatt megvalósított gazdasági haladást letagadni szeretnék. Hogy a kormány az általános és az időközi választásokon ilyen nagy többséget kapott, annak nem a terror, nem a főispáni és főszolgabírói teljhatalom az oka, mint ezt Friedrich és Pakots urak elhitetni szeretnék, hanem igenis az általuk kétségbevont gazdasági haladás. A magyar nép érezte és érzi, hogy a mai helyzet minden nehézségével együtt mégis százszor külömb annál, amely a kommün bukása után nehezedett a háborúban megtépett és megcsonkított országra,' hogy stabil valutánk, hitelképességünk és egy feléledni kezdő erőrekapó gazdasági életünk van. Mutasson Friedrich vagy Pakots ne egy legyőzött, de egy győztes országot, amelyben a háború következményeként ne lettek voli* gazdasági bajok, vagy mutassanak még egy olyan országot, amelyet annyi csapás sújtott volna, mint Magyarországot s amely igenis a Bethlen rezsim segítségével ilyen mórtékben talpraállott. LEGUJAB® DIVATLAPOK AZ U/SÁGBOLTBAN ram Bfiregyfoáai vendéglősök és korcsmárosok közgyűlése elkeseredéssel sorolta fel a vendéglősipar sérelmeit A fiak szélén állnak — mondották a korcsmárosok A tisztújító közgyűlésen Papp Lajost elnökké, larz Bélát alelnökké választották (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A vendéglősök és korcsmárosok nyíregyházi csoportja tegnap délután 3 órakor népes közgyűlést tartott az ipartestület termében. A közgyűlést Papp Lajos, az egyesület agilis és közszeretetben álló elnöke a Hiszekegy szavaival nyitotta meg, majd mély sajnálattal és részvéttel idézte fel az egyesület elhunyt alelnökének, Fried Salamonnak emlékét. Kegyeletes szavakban mutatott rá Fried Salamon ügyszeretetére, fáradhatatlan munkásságára, amellyel az egyesület érdekeit szivén viselte. Indítványára a közgyűlés felállással áldozott az egyesület egyik alapitója, népszerű alelnöke emlékének Ezután Papp Lajos elnök üdvözli a Nyirvidék-nek a közgyűlésen megjelent munkatársát, majd Weisz Zoltán, az egyesület kiváló jegyzője terjesztette elő mély hatást keltő, a vendéglősök és korcsmárosok sérelmeit őszintén és bátran felsoroló évi jelentését. Rózsaszín üvegen át is sötéten látunk Az egyesület hat esztendős, minden éve súlyos volt, de a most elmúlt év vigasztalanabb, sivárabb, szomorúbb minden eddigi esztendőnél — mondotta Weisz Zoltán. A vendéglőket, korcsmákat a fagyasztó csend ülte meg. Beismerjük, hogy ez részben az általános depresszió eredménye, ám bizonyos, hogy sok elkerülhető körülmény súlyosbítja a helyzetet. — Hiába igyekszünk az optimizmus rózsaszínű szemüvegén át nézni az életet, minden sötét és a helyzet annál vigasztalanabb, mert nem látjuk a kivezető utat. Tóth Bálint dr. pénzügyigazgató a mult évben mondotta, hogy olyan terhet viselünk, amely mellett a megélhetésünk is bizonytalan. Ma a közepes nivóju vendéglő 27 különféle adónem súlya alatt nyög, de a legkisebb korcsma is 16 féle adót fizet. Annyi az adó, hogy talán már az illetékes hatóságok sem tudnak számot adni róla. Végrehajtót küldenek a portánkra és kalapács alá kerülnek a dolgos, szorgalmas kisegzisztenciák javai. Voltak panaszok az elmúlt évben egyes korcsmárosok ellen, de ezek a városon kívüli zug italmérések voltak. Az a panasz is elhangzott, hogy sok az italmérés. Ez ig%z, de a gazdasági élet válságai ma nivelláló erővel hatnak. Budapesten rövid idő alatt 300 csőd volt és Nyíregyházán is a tönk szélén vannak a vendéglősök és korcsmárosok. Ma az adósságtól terhelt korcsmáros kishordó tételekben vásárol a kereskedőktől, hetenként, hétfőn fizet s ha adókötelezettségeinek eleget tesz, kenyérre is alig jut. A termelők ne áruljanak 1 palackbort j 1 Ezután a jelentés szóvá teszi a j régi sérelmet, a termelők palackozási jogát, amellyel sok visszaélés történik. Ez a jog csak injekció a termelők válságos helyzetében, LEW CQDY AILEN PRINGLE MARY ASTOR 3 VILÁGNÉV 2 FILMSZENZÁCIÓ 3 CSÉSZE TEA HÉTFŐN-KEDDEN AZ APOLLOBAN L. msiíafmrj&mmumBmmmmmm Péntektől—vasárnapig (FEKETE GRÓFNŐ) Háborús filmregény. Irta és rendezte; RUDOLF RANDOLF SZEREPOSZTÁS: Meimert Alfréd huszár Farkas István őrmester Sigfrid Arno főhadnagy ... A Fryland Simon Levi .... Albert Steinrflck Komaroff grófnő . . Eliza Porté Rachel a leánya . . Wlvian Gibson Walentin hadnagy . . W. Foetterer Magyar huszárok, osztrák-német katonaság. Történik Orosslengyelorszagban í 9) 6-ban és a kisérő műsor Hétfőn PE Kedden ÉS MEGINDULT A FÖLD Amerikai történet 3 felvonáaban 3 C •m ZE TEA AZ ASSZONY, A FÉRJ ÉS AZ UDVaRLÓ Vig csfiádi bonyod*loi $ felvon* g.an Elóadaeofi: kezdete : 5, 7 és 9 órakor •1 ' -'i' V a korcsmárosokra pedig sulyo* csapás A vendéglőipar súlyos helyzetét azzal illusztrálja, hogy mig egy közepes korcsmáros 2800 pengő évi adót fizet, egy uradalom birtokosának évi adója alig 5000 pengő. Hogy milyen kétségbeejtően súlyos a vendéglősök helyzete, mutatja az, hogy az adóátalány kivetése ellen már 8—10 pengő miatt is fellebbeznek. A borfogyasztási adó ellen Ezután a borfogyasztási adó okozta anomáliákat tette szóvá Weisz Zoltán titkár szellemesen, szemléletesen. Rezignált mosdl> lyal hallják a korcsmárosok azokat az alaptalan eszmefuttatásokat, hogy a borfogyasztási adó eltörlése nem tenné olcsóbbá a bort. Látszik, hogy nem hallgatják meg az illetékes szakembereket. Alakítsák át a borfogyasztási adót, amely ma súlyos handicap és sokszor nagyobb, mint a bor ára, bortermelői adóvá. A bormérő szatócsok Erős szavakkal ostorozza ezután a jelentés azokat a szatócsokat, akik suttyomban bort, sert, pálinkát mérnek, majd az italmérési illetékek kivetésének tarthatatlanságát ecseteli. A kivetés legutóbb az 1926. évi fogyasztás alapján vetik ki, pedig 1926-tól 50—60 százalékkal csökkent az elfogyasztott italmennyiség. Azt követelik a vendéglősök és korcsmárosok, hogy a kivetés alapja mindenkor a ténylegesen elfogyasztott ital legyen. A szesznyilvántartási iv vezetésének kényszere is súlyos sérelem a korcsmárosokra, annyival is inkább, mert tudomásuk szerint ma már csak a nyíregyházi pénzügyigazgatóság kerületében kötelező. Mindezek a sérelmek nem uj keletűek, de ma elviselhetetlenebbek, mint valaha. Belátás, jóindulat segíthet és biztosithatja a jobb jövőt. Fried Salamon ösztöndíj Ezután bejelenti Weisz Zoltán, hogy a választmány felejthetetlen alelnökének, Fried Salamonnak emlékét évenként 25 pengőt kitevő ösztöndíj létesítésével örökítette meg. Az ösztöndijat a tatanonciskolának vendéglői iparra készülő, jó előmenetelü, szorgalmas tanulója kapja meg. A jegyzői jelentés utal arra, hogy ma a vendéglős, korcsmáros helyzete labilis, az ég és föld között lebeg, mint Mohamed koporsója. Máshol 30—40 éve működik a vendéglősök, korcsmárosok helyi csoportja és sok anomáliát szüntetett meg. A nyíregyházi egyesület még csak hat éves, de van célja, van jelentősége. Át kelt éreznie — fejezte be lelkesítő szavait Weisz Zoltán — a vendéglő

1sök és korcsmárosok egyetemének annak szükségességét, hogy egész szívvel támogassa a vezetőséget, hogy tartalmat adhasson az egyesület 3. szakaszának, amely szerint az egyesület célja, hogy a tagok jogos érdekeit sikerrel előmozdítsa, a tagok között a hazafias jóviszonyt fejlessze, fenntartsa. Lengyei Nándor köszöne• tet mond A jegyzői jelentéshez Lengyel Nándor szól hozzá, aki lendületes meleg szavakkal mond köszönetet a lelkes, agilis jegyzőnek, Weisz Zoltánnak. A zárszámadás elfogadása, a felmentvény megadása után a közgyü-