Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-18 / 88. szám

JSÍYÍRYIDEK. 1929. ápriKs 18. kz njságíró hivatása A Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézete vasárnap tartotta közgyűlését, melyen Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter hatalmas beszédet mondott. A tőle megszokott tudással és ékesszólással vázolta a sajtó szerepét a nemzet életében s ragyogó dialektikával jelölte meg az ujságiró szerepét a nemzeti társadalomban. Az ujságiró sajátságos magánosságban éli és küzdi végig az életét. Ez a bizonyos spendid isolátión kétségkívül kiemeli az újságírót az életben küzködő köznapi ember sorából. Ha felvetődik egy nagy gondolat, vagy érzés a nemzet életében, az ujságiró a legelső akt elkapja ezt a gondolatot vagy érzést, átzugatja saját lelkén, fényt, ad neki, s ezáltal tovább vetíti a nemzetbe. Ebben az értelemben tehát az ujságiró minden elszigeteltsége mellett is folytonosan és szakadatlanul a szolidarizmusnak egyik fajtáját éli, azt a szolidariztnust, mely a nemzet életével, lelkével, érzéseivel, vágyaival és reménységeivel van összefüggésben. A sajtó a nemzeté s bizonyos értelemben a nemzet életének függvénye és vetülete. Amennyi erkölcs van a nemzet életében, anynyi okvetlen van a sajtóban is, amennyi szabadság, van a nemzet politikai életében annyi szabadság van a sajtó életében is. Azonban a sajtó nemcsak vetület és függvény, de erő is, mert a sajtónak irányítania is kell. A sajtó gondolatok alkotója és felvetője, érzéseket nemesitő, harcokat vívó tényező, katonákból álló tátábor magába a nemzetbe, anzi értékét mindig a szolidaritás adja meg, amelyyel ez a harcoló táobr magába a nemzetbe, annak életébe, reménységeibe, céljaiba és jövőjébe kapcsolódik. — Minthogy a sajtó és ezek munkásai a nemzettel ilyen értelemben elválaszthatatlanul ideális viszonyban vannak, kell hogy a politikai és társadalmi értelemben vett nem zét tudjon összeforrni a maga ujságiró rendjével, értse meg, hogy fezek a katonák ő érte, az ő gondolataiért, érzéseiért és jövőéért küzdenek. A magyar ujságiró főtényezője volt és ma is főtényezője annak, hogy nincs veszedelem ben a magyar nemzeti gondolat, mert a magyar gondolat veszedelmét hárítják el szakadatlanul az újságírói rend katonái. A magyar ujságiró a gondolat szárnyalását biztosítja s gondoskodik arról, hogy a nemzeti szolidarizmus a nemzet céljai érdekében minél egészségesebben és minél szorosabban biztosítson egy olyan közéleti lehetőséget, mely jövőt épi-' teni képes. Egy másik nagy politikai bölcsességről is szólott Vass József, amikor azt mondotta, hogy minden közéleti tényezőnek a kezébe kell lenni Veronika kendőjének, amivel letörli a szenvedők vagy nyomorgók arcáról a könynyeket. Segíteni alkotni csakis az emberi megértéssel, könyörületességgel és mélyenérzéssel lehet, mely ugyanakkor, amikor segítséget nyújt jóakaratú istápolással és nemes lélekkel fordul azok felé, akik a segítségre rászorulnak. A miniszter a Veronikái megértésnek adta mindig tanújelét, amikor tiem hiúságokat dédelgetett, hanem özvegyek, árvák és rokkantak könnyeit törülte le s ezzel a nagy érzéssel ment az újságírók közé, akiknek hivatását megjelölte s a segítség és szolidarizmus jelszavával "közöttük vezérséget vállalt. Évenként 320000 pengét veszít e! nyíregyháza polgársága a tanítónőképző elvitelével largócsy Emil bebizonyította, hogy az évi 20000 pengő hozzájárulás is hasznos befektetés lett volna a városnak (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nyiregyháza elvesztette a ref. tanítónőképző intézetet, amelyet Kisújszállásra helyeznek át. — A város rendkívüli közgyűlésén még egyszer szerepelt a ref. tanítónőképző segély iránt beterjesztett kérelme, amely természetesen most már tárgytalan volt. Margócsy Emil felsőkereskedelmi iskolai igazgató azonban megragadta az alkalmat és nagyhatású beszédben mutatott rá arra a stagnálásra. amelyet Nyiregyháza az iskolaépítés terén más várossal szemben mutat. Nekünk, a kultura munkásainak — mondotta Margócsy Emil — nem közömbös, hogy meghúzzák a lélekharangot a város egyik nagyjövőjü kulturális intézménye fölött, nekünk fáj egy kulturális munkásságra hivatott tanári testület elvesztése. Nyíregyházát a múltban az »iskolák városá«-nak nevezték. Az utóbbi évtizedben hat uj intézettel szaporodott az iskolák száma, de ha más várost, pl. a kisebb lakosságú Sopront figyeljük meg, ahol bányászati és erdészeti főiskola, teologiai fakultás, 6 fiu és leányközépiskola, 9 szakiskola, 2 kereskedelmi, 4 polgári és 4 képzőintézet van, akkor látjuk, hogy Nyiregyháza ma máinem érdemli meg ezt a címet. — És most 9 középiskolájából is elvisznek egyet. De a ref. tanítóképző elvesztése nemcsak kulturális, hanem nagy gazdasági veszteség is. A képzőnek 200 növendéke havonta fejenként 160, évente 320.000 pengő forgalmat biztosit Nyíregyházán, ha tehát elviszik, évente 320.000 pengőt vészit el Nyíregyháza kereskedő. iparos és gazdaközönsége, nem is beszélve arról a kapcsolatról, amelybe a 200 növendék révén Nyiregyháza az ország számos vidékével kerül. Margócsy Emil ezután az elismerés szavaival méltatta az Orle áldozatkészségét, amellyel a Kálvineumot úgyszólván a semmiből hivta életre, majd arra kérte a várost, hogy azt a segítséget, amelyet a ret. tanitónőképzőnek szánt — mert valamit minden bizonvnyal adott volna Nyiregyháza — fordítsa más iskola felépítésére, hiszen e téren nagyon sok a tennivaló, Bencs Kálmán dr. válaszolt a mély hatást kiváltó beszédre és rámutatott, hogy Nyiregyháza súlyos gazdasági helyzetében több áldozatra nem képes bárhogyan is szivén viseli az iskolaügyet, de hangsúlyozza azt is, hogy nagy akadály a kultuszkormány részéről tapasztalható mellőzés is, amikor államsegély kieszközléséről van szó. Az évi 320.000 pengő elvesztése minden esetre fájdalmas és sajnálatos. A világháború vége óta állandó | érdeklődésünk tárgya az, hogy mi ( lyen az élet a hajdani cári Oroszországban ? Egész nagy irodalma van már a nagy orosz szfinksnek és olvashatunk is hajmeresztő és • kalandos leírásokat a szovjetek ga- | rázdálkodásairól, azonban teljesen hiteles és megbízható ismertetésekhez nagyon ritkán jutunk. A Leány kálvineum előadásait látogató hűséges és szépszámú közönség teg- j nap délután olyan előadót hallgat- 1 hatott, aki a saját közvetlen oroszországi tapasztalatairól számolt be. Achenbach Pál a »Licht ím Ostew nevü orosz evangéliumi misszió utazó titkára beszélt két és félórás vetített képekkel kisért előadásban a mai Oroszországról történeti, földrajzi, néprajzi és főként val lási és evangéliumi missziói szem pontból. Spengler megállapításával kezdette, amely szerint »NyugatEurópa sorsa Kelet-Európában fog eldülni«. A szebbnél-szebb vetített képek elénk varázsolták Oroszország keleti pompával és pazar fényűzéssel emelt városait és siral mas nyomor tanyáit, fenségesen szép vidékeit, a népvándorlás kaukázusi utvonalát és a sivár pusztaságokat. De a német ember éles megfigyelésével és alaposságával szólott ennek a 150 milliós hatalmas néptömegnek lelki alkatáról, az orthodox gör. kel. egyház lelkét terhelő mulasztásokról, amelynek következménye a kibeszélhetetlen lelki sivárság, de amelynek természetes következménye lett a bolsevizmus is. Megállapította, hogy a bolsevizmus szellemi mozgalom és mint ilyen csak

t szellemi erővel fegyverezhető le és ez a szellemi erő a Jézus Krisztus evangéliuma. A világnak ez a legnagyobb lelki ereje már régebben, több mint száz éve megkezdette a maga munkáját az u. n. sumclizAchenbach Pál eléadása a Leánykálvínenmban Oroszországról musban Kargel működésével. Szó- ! lott Wrede Matild (az oroszok Frey Erzsébetje) nagyjelentőségű munkájáról, melyet a foglyok között fejtett ki, az orosz evangéliumi diákmozgalom szervezőjéről bíró Nikolairól, a Biblia kinyomatása és terjesztése körül óriási érdemeket szerzett Maczkovszky egyetemi professzorról, akiket sem a portón, sem a .kancsuka nem tudott elnémítani, örömmel tudtuk meg, hogy az evangélium világossága ma is teljes erővel terjed, amiben nagy része van a németeknek, akik a német fogságba jutott három millió hadi foglyot Bibliával bocsátották vissza hazájokba. A jelenlegi uralom minden erőszakoskodása és gúnyolódása ellenére is működnek a különböző missziói egyesületek. Az aratni való sok, de kevés a munkás itt is. A mindvégig élvezetes előadást teljes figyelemmel hallgatta a zsúfolt terem hallgatósága, amiben nagy része volt Ferenczy Károly igazgatólelkész fáradhatatlan, hű és élvezetes tolmácsolásának. Az előadást ugyancsak Ferenczy Károly közvetlen és a lelkeket felemelő imádsága fejezte be. A rövid közbenső szünetben a növendékek énekkara vallásos karéneket adott elő Dobai Sára énektanárnő gondos betanításában és biztoskezü vezénylete alatt. .Az előadó azzal búcsúzott el a közönségtől, hogy IVJagyarország újjászületését kívánta az evangélium által. A diapozitivokat Boross Leona tanárnő vetítette fáradhatatlan buzgósággal. Achenbach Pál, az evangéliumnak ez a bátor hirdetője a háború előtt gyáros volt, a háború alatt megismerkedett az orosz viszonyokkal és szakítva előbbi foglalkozásával teljesen az evangélium terjesztésére szentelte oda életét. Ennek hirdetésében fáradhatatlan. Tegnap Debrecenben tartott előadást, ma Nyíregyházán kettőt, holnap Kisvárdára megy Ferenczy Károly társaságában, aki ott is tolmácsolni fogja előadását, azután Hajdusámson, Miskolc, Szeged, Győr, Budapest, Pesterzsébet, Cegléd, Kecskemét, és Pécs következik, majd a nyáron visszatér Oroszországba. — Ma délelőtt a Leánykálvineum növendékei előtt tartott ugyancsak Ferenczy Károly igazgató-lelkész által tolmácso/t előadást az orosz gyermekek életéről. (ys.) A tiszapolgári róm. kath. egyház 5 iskolát épit Nyíregyháziak a pályázók között A vidéki kulturális fejlődésnek jelentős példája a tiszapolgári róm. kath. egyháztanács elhatározása, hogy a hatáskörébe tartozó Tiszapolgáron és tanyákon öt elemi nép iskolát emel. Április hó ió-án bontották fel az öt iskola épitésére az ország különböző részéből beérkezett pályázatokat. 28-án pályáztak az iskolaépítkezésekre, köztük hét nyíregyházi. Az ajánlatok felbontása után a következők pályázatát fogadták el az átszámítások alapjául: Pálóczy Miklós Hajdúnánás 142.592 Ifj. Smiják István Nyiregyháza 147.387 Jarabi János Polgár 147.419 Varga István Nagykálló 151.818 Ilauszky János Nyiregyháza 152.448 Bodnár—VVágtier Budapest 156.196 Kovács János Gáva 158.365 Ifj. Tóth Pál Nyiregyháza 159.023 Szuchy József Nyiregyháza 161.089 Pályázott még a keritési munkálatokra Bezzeghy József Nyiregyháza: 8 P folyóméterenként és Kresztyankó Mihály Büdszentmihály 11.50 P folyóméterenként, továbbá egy iskola épitésére Gorzsás József Nyiregyháza és Vrabely András Nyiregyháza. A pályázatok most vannak átszámítás alatt, amely után az eredményt még e héten kihirdetik. — Szakácskönyvek: A Jó Házikonyha, Malotinszky Fanny Szakácskönyve, — Móra Ferencné Szakácskönyve kaphatók az Ujságboltban. viliig és villamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöl Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely ; Zrinyi Ilona-u. 8. Nyírvidéki Takarék épület Lakás Csfllag-utca 39. nz.