Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-09 / 57. szám

1929. március 9. JNÍYÍRYIDÉK. sasa ingatlanvásárlásra, hanem ez az összeg is közvetlenül építkezésekre és igy munkaalkalmak teremtésére fordíttassák. A fellebbezés rá is mutat arra, hogy milyen sok építkezést és mun­kaalkalmat iehetne ezen ösz­szegből teremteni. A Korona-épület átépítésével kapcsolatban tekintetbe veendőnek tartom még azt is, hogy a Ko­rona-épület egyik legnagyobb épí­tőművészünknek, az egy év előtt elköltözött Alpár Ignácnak sike­rültebb vidéki alkotásai közé tartozik. Nyíregyházának olyan kevés jobb épülete van a múltból; továbbá alig van 50—60-náltöbb emeletes épülete, hogy indokolt volna, ha Alpár alkotása egyelőre még megmaradna. Találunk mé& Nyíregyházán elegendő földszintes házat, ami lebontásra és újraépí­tésre megérett; találunk a belső területen is elegendő üres telket a beépí­tésre, nem tartunk még ott, hogy az emeletráépítéseket erőltessük. Van a cikknek két megjegyzése a fellebbezők közül kettőnek a ma­gángazdasági tevékenységére. A rám vonatkozó, elismerem, hízelgő, mert megdicsér, hogy okosan és előrelátóan számítottam a Szé­chenyi—uti saroktelek pár év előtti megvétele alkalmával, s ezzel fel­jogosít Kerekes igen tisztelt bará­tom arra, hogy a Fisch-féle telek­vásárlás és az én telekvásárlásom között párhuzamot vonva, egé­szen egyéni véleményemet is el­mondhassam. A kettő között nagy a különbség, azért, hogy tőzsdei üzleti nyelven szóljak, a Széchenyi uti teleküzletet én «megjátszottam» ugy ahogy, és az ilyet valahogy fel kell fedezni. De a Fisch-féle telek már régen «meg van játszva^ s ott építészeti fantáziának juthat tér, de üzletinek nem. Kálmán Károly. DIADAL Március 8., 9., pénteken, szombaton 5, 7 és 9 órakor, 10 én vaserrap 3, 5, 7 és 9 órakor HAZATÉRÉS JOE HIAY mesterműve Lsonhard Frank „Kari és Anna" cimü novellája nyomán filmre irtak: Fred Majo és Dr Fritz Wendhausen három igaz ember regénye 10 felvonásban. Főszereplők: LARSHANSON, GUSTAVFROELICH, DiTA PARLO a „Magyar rapszódia" főszereplője Szoknyás legény Burleszk 2 felvonásban Az tléadásunkat 7 tago saját zenekarunk kíséri. Előaetes jelenté*: Rudolph Schildkraulh: Lucifer farsangja Hclene Coitello: A vén komédiás á Kiosz feleleveníti a régi nyíregyházi szahadság?acsorák szokását polgárság testvéri találkozása március 15-én a Bocskai utcai Kiosz-Otthonban (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Kiosz vezetősége elhatározta, hogy feleleveníti a régi nyíregy­házi szokást, a hazafias polgárság március 15-i szabadságlakomáját. Valamikor — amint ezt a Nyir­vidék kötetei ötven éven át iga­zolják — március 15-én Nyiregy­háza polgárai impozáns szabadság­ünnepet rendeztek, amelyet este több száz teritékes vacsora köve­tett. Ezeken a vacsorákon — egy időben két helyen is volt ilyen lakoma — részt vett a város egész magistrátusa, valamennyi egyesü­lete, intézménye, hatósága. Nagy jelentőségű beszédek hangzottak el, a Kossuth szellemében izzó hazafiúi tűz melegített és világí­tott ezeken a régi nyimgyházi es­téken. A Turinban remetéskedő Kos­suthot köszöntötte a felcsillanó po­hár, sokszor az Olaszországba kül­dött távirat, nem egyszer gyűj­töttek a szegényedő Táncsics Mi­hálynak. Később differenciálódott a pol­gárság és mind gyérebben látogat­ták a márciusi lakomákat, ame­lyek aztán végkép el is maradtak. Most a város legagilisabb egye­sületének egyike, a Kiosz feleleve­níti a szabadság, egyenlőség, test­vériség eszmekörének kapcsaival összefogott együttes szokását, a március 15-i szabadságlakomákat. Március 15-én délután 5 órakor, a város közönségének ünnepe után a Kiosz Bocskai utcai otthonában szabadságünnep lesz. Az ünnep­ség a Hiszekeggyel kezdődik, ame lyet a Tisztviselő Dalkör ad elő. Hurai János a Kiosz elnöke meg­nyitóbeszédet mond. majd Smiják Istvánné előadja Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben cimü költe­ményét ezután Hajdú Ilonka ir­redenta dalokat ad elő. Szuhács András elszavalja Dingha Béla: Erdősi cimü versét. Az ünnepség fénypontja az ünnepi beszéd lesz, amelyet Mikecz ödön dr. mond. Az ünnepséget a Tisztviselő Dal­kör a »Nem, nem soha« c. ir­redenta dallal fejezi be. Az ünnep­séget követő társasvacsora este 8 órakor kezdődik. Ezen a szabad­ságlakomán értesülésünk szerint megjelenik a vármegye tisztikara, dr. Kállay Miklós főispánnal, Nyir­egyháza város tanácsa élén Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármesterrel. Igy a szabadság­vacsora valósággal a testvériség megnyilatkozásának ünnepi alkal­ma lesz. Jegyek a vacsora előtt a Kiosz­otthonában válthatók. Egy va­csorajegy 2.60 P. Bor nélkül 1.60 pengő. Az Orvoszövetség tagjai meg­tekintették az „Erzscbeí"­kórház ú] épületét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Egy pár nappal ezelőtt nagy társadalmi ünnepség keretében nyitották meg az Erzsébet kórház uj épületeit. A kórház vezetősége kedd délelőttre a megyei és vá­rosi orvosi kart hívta meg. Az or­vosok tudják legjobban méltányol­ni, mit jelent az: kórház ? Mit jelent a jó kórház és modern kór­ház ? A régi megmagyarázhatatlan idegenkedés a kórházakkal szem­ben még ma is érezteti a hatását és az orvosok feladata ezt a régi, laikus felfogást kiküszöbölni az emberek gondolkozásmódjából. A kórház áldás és nemcsak az egyén, de a köz javát is szolgálja. * A meghivó szerint 10 órára tűz­ték ki a bemutatót, de ugy lát­szik nem számítottak a pontosságra. Dr. Berend László főorvossal hiá­ba csengettünk a főbejáraton. Ne­hezen került elő a portás. Mi vol­tunk az első vendégek. Azonnal bevezetett egy földszinti kis terem­be, amely maga előadói célokaf fog szolgálni. A tábla már is kész van. Ujabb csengetés és megér­kezik az orvosi kar nesztora, dr. Rosenberg Emil egészségügyi ta­nácsos, ki korát meghazudtoló frisseséggel és vidám kedéllyel vesz részt nemcsak az orvos, de a társadalmi mozgalmakban is. Majd dr. Valent Mihály városi or­vos lép be, dacára most lezajlott influenzájának, melyet egy tanyai előadáson szerzett, örömmel jött el a bemutatóra. Igy gyülekeznek las­sanként az orvosok. Közben megér­keznek az orvosi kar vezetői: dr. Mikecz Miklós vármegyei és dr. Demjén József városi főorvosok és 11 óra felé megtelik a kis szoba. Beszélgetés. Csoportok alakul­nak. ((Felemelték az adómat® — hallatszik az egyik sarokból. — «Nem tudom megkapni a pénze­men — dörmögi egy kövérke bácsi. — «Jó nektek, városban» — panaszkodik egy vidéki kollega. — , Csupa panasz és sóhaj. Az orvosi • kar nagyon is megérzi az általános >• nagy nyomasztó helyzetet. Érdekes, : hogy mig a városi orvosok közül kevesen érdeklődnek, addig a vidékiek legalább háromszor any­nyian vesznek részt. * Dr. Klekner Károly igazgató be­szél. Elmúlik a zaj. A modern kórházépület belső és külső ki­képzése, berendezése vetekedik más hasonló intézményeké^!. A cél­szerűség gazdaságos kihasználását célul tűzték ki az építésnél. Mikecz István alispán nagy fáradsága és segítsége, mellyel őt támogatta ter­vében, meghozza gyümölcsét. Or­vos, kórház, közegészségügy egy­más nélkül eredményt nem tudnak elérni. Ismerteti a tervrajzot. Egyetlen kérése, hogy szeressék a kórházat. * Megindulunk a kórház megtekin­tésére. 1 * Mindenfelé kellemes meleg. Nagy rend és tisztaság. Ez utóbbi ragyogása már nem elcsépelt, unalmas közhely, frázis, de élő valóság. A régi megszokott kép — két-három beteg fekszik egy ágyon — már a múlté. A kórter­mekben állandó napsütés. A régi épületben ezek északra néztek, ami barátságtalanná tette őket. Egy kór teremben régi betegem üdvözöl. Mindent dicsér és mindennel meg van elégedve, A köztermek 1—2, 4—8— 1 o ággyal birnak. Igy min­denki megtalálhatja számitását és megfelelő társaságba kerül. A fo­lyosók túloldalán fürdőszobák. — Rengeteg mosdó. A legtöbb szo­bában a vázában virág van. A ked­ves nővérek szelíd mosolya és ba­rátságos, jóságos tekintete hatá­sos gyógytényező. * A mütő maga egy élmény. Zöld csempével borított. A menyezeten csigán haladó hatalmas reflektor nagy fénye az operálandó test­részre könnyen irányitható. A sarokban altatókészülék. A mütő előtt a folyosón mosdó, egyik ol­dalon műszer, másik oldalon a kötszerterem. A tisztaság ad maximum lett megvalósítva. Az egész beosztás az igazgató mély el­gondolását képviseli. * A hatalmas, újszerű Röntgen­apparátus hosszabb megállásra készteti az orvosokat. Itt e biro­dalom főintézője, Gaizler főorvos veszi át a szót. Négy helyiséget foglal el. Külön az átvilágítás, ke­zelés, fényképezés és a gépmamu­tok számára. Ha a kezelés folyik, kigyúl az ajtón a vörös intés: « Tilos a bemenet!» A modern fi­zikai gépek külön termekben vég­zik munkájukat. Megbámuljuk a hatalmas Quarz-lámpákat, elek­tromos felszerelést és diathermas készülékeket. A laboratóriumban a fehér polcokon csillogó szines üve­gek légiói. A centrifuga forgásba kezd és a legmodernebb mikrosz­kopok már várják a kutató orvosi szemeket. Távolabb egy csinos or­vosnő magyaráz a körülálló kol­legáknak. * A messziről átszűrődő déli ha­rangszó a konyhában talál reánk. Pecsenyeillat a levegőben. Kí­vánatos, ropogósra sült pogácsák. Gastronomiai. kíváncsiságunk is éledni kezd. Sietve haladunk át, mert nagyon is kezdünk emberek lenni és leszállani az ihlettség ma­gaslatáról, ahová szemlélés köz­ben jutottunk. Egy pillantást ve­tünk csak a dus éléskamrára, ahol a polcok zsúfolásig pakolva őriz­getik a finom befőtteket, a télére elrakott főzeiékeket és sok min­den jót, majd megcsodáljuk a gé­peket, amelyek a krumplitisztitást és hus felvágást végzik. Na e gépszakácsnőket nem idegesiti az esti randevú — sóhajt fel egy hang a háttérből. Ezek igazán pontosan szolgálják ki a korgó gyomrot. A mosóház is minden képzeletet felülmúl. Négy óra múl­va a kimosott, kimangorolt és ki­vasalt ruha visszajuthat a kór­házba. 1 A kórház régi Röntgen-termében Komáromy Károly, a villanygyár közkedvelt igazgatója egy egészen uj typusu kis Röntgen-gépet mu­tatott be, mely kézben vihető és bárhol felállítható. A kis gép nagy feltűnést keltett és a megjelent or­vosok elismerését kivívta. * A bemutató után dr. Rosenberg Emil néhány szívből jövő meleg szóval mond köszönetet nevünkben dr. Klekner Károly igazgatónak, ki örömmel vázolja az orvosok továbbképzésére szolgáló terveit. Minden hónap első szerdáján or­vosi referátumok, előadások, beteg­bemutatások. Minden orvost szíve­sen látnak. Ha a megyei és vá­rosi orvosi karból valaki két—há­rom hétre részt akar venni a kór­ház munkájában, köszönettel ve­szik és ingyen ellátást, lakást biz­tosítanak a jelentkezőnek. Most készül a kórház könyvtára és ol­vasóterme. Az összes bel- és külföldi lapokat, orvosi munkákat ott bárki használhatja. Az uj kórház talán uj, megértő, szellemet visz majd be az orvosi karba. * Ónos, kórház, közegészségügy egymásra vannak utalva. (Dr.) ASINGER VARRÓGÉPEK Máore A LEGJOBBAK T •

Next

/
Oldalképek
Tartalom