Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-09 / 57. szám

D. Sípos Károly: INTROITUS Szatmárból szakadt csizmás magyarban csak megálltam tegnap a Nyíren... Hórianásos alvó nagy szivén futószelsk vitték a hírem. A kilobbanó Nap fagyos csókján biborszirmú áloék nyíltak. A hátam mögött — magukra maradt apró álmok búcsúztak ... sírtak. És sirtam én is — árva társtalan . . . Még nem dobbant Nyír szíve felém. Némára hangolt fájó zokogás vad sírása csuklott fel belém. De hogy elcsalták a szelek nótám: megint dalra gyújtott a szivem. Szatmárból szakadt csizmás magyarban így álltam meg tegnap a Nyíren. J^fYÍHYIDML 1929. március f. Érdekes szabadságharci emléktárgyat hoztak a Jósa­luzeamba (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Jósa Muzeumban alig van néhány szabadságharci emlék­tárgy. Éppen azért kettőzött öröm mel fogadta a Muzeum azt a re­likviát, amelyet a napokban hoz­tak be. Nagy Géza ny. Máv. főintéző, aki már sok értékes muzeális tárgyat adott eddig is be, elhozta édesatyjának, Nagy A szombat délutáni mozifeelyáras szinielőadásoka! szívesen látogatja a közönség (A Nyírvidék tudósítójától.) A színtársulat igazgatóságának megértő elhatározása nyilatkozott meg abban a tényben, amikor évekkel ezelőtt bevezette s azóta állandóan fentartja a szombat dél­utáni mozihelyáras előadások rend­szerét. Ezeknek az előadásoknak keretében a szezon nagysikerű mü­sordarabjai kerülnek műsorra mégpedig ugy operettek, mint pró­zai müvek s ezáltal az igazgatóság lehetőséget nyújt a kis fizetésű embereknek is arra, akik egy sze­zonban legfeljebb kétszer-három­szor tudnak elmenni a színházba, hogy kulturszükségletüket némikép kielégíthessék. A reánk következő szombaton szintén egy nagy sikert aratott pró­zai újdonságot mutat be a színtár­sulat a mozihelyáras előadás kere­tében. Zágon István: Szegény lányt nem lehet elvenni vígjátéka egyike volt a főváros legnagyobb sikerű újdonságainak s a nyíregy­házi esti bemutató alkalmával is melegen tapsolt a közönség a da­rabnak és a szereplőknek. A szom­bati mozihelyáras előadáson ez a vígjáték kerül szinre s hisszük, hogy nagy érdeklődés fog megnyil­vánulni a szellemes darab iránt. Az előadás helyárai 32 fillértől 1 pengő 72 fillérig. Jegyek vált­hatók már most is a színház pénz­tálánál. Három órás kacagás a Városi Színházban Nyíregyháza közönségének emel­kedett Ízlését, irodalmi tájékozott­ságát jól ismerjük. Tudjuk, hogy a »Szigoruan csak felnőtteknek« szinlapi megjegyzés magában véve semmi esetre sem jeladás a mohó felvonulásra, ebben az esztétikai kulturáltság tekintetében erősen is­kolázott városban. Ám, ha a kül­földi és a fővárosi színházak reper­tárját kitűnően ismerő nyíregyhá­I fenyegetett családi »Bastille«-t ala­kította. Az Oediposz komikus pen­g dant-ja Zemplényi volt, aki nehéz kettős lelkületü alakját bravúrosan játszotta meg. Horváth Nusi ked­vességet lobogó temperamentumot hozott a színpadra a kis feleség ala kitásával, Kaboss László Roncin­je a jellemalakitás magas színvona­lán mozgott, Dóczi Emma, aki Roncinne kitűnő figuráját hozta elénk, jól felfogta groteszk szere­pét, Nádor Olga, aki most debü­tált, annak az ízig-vérig szinpad­10 uj díszlet, 20 szenzációs akro­batikus táncszám, 60 uj ragyogó kosztüm. — Mersz-e Mary? látványos ope rettben, divatrevü. — A hölgyközönség szenzációs, divatrevüt lát a Mersz-e Mciry­ben. — Creola, a remek spanyol tánc számot Biczó énekli és táncolja Váradyval és a görlökkel. — Párizsban a nő,Missisipi, Gye re baba, gyere kicsi párom. — A Mersz-e Mary? az idény szenzációja. t Vasárnap délután 4 órakor, mér­sékelt helyárakkal, a legnagyobb operett-ujdonság siker: AGyurko­vics fiuk. Jegyek az összes előadásra kap­hatók': Délelőtt 9—V 2i-ig és dél­után 1/24—l/g6-ig, a Jakobovics F. dohánytőzsdéjében, és este 7 órá­tól a színháznál. A Mersz-e Mary? szereposztása a következő: Sir James — Zemplényi Zoltán Souzy, a huga — Turcsy Jolán Kristóf — Pattantyús Mihály Mary, a felesége — Biczó Margit Charley — Márkus Lajos Harry — Polgár Gyula Nanette, felesége — Horváth Nusi Nóra — Takács Rózsi A nagyapa — Késmárky K. A dédnagyapa — Kovács Lajos Péter, postás — Várady László Inas — Konc Mihály m&gBs* "OT ÉHP' JuL ma és mindennap a Diadalban János egykori honvédtisztnek | kardját, amelyet több ütközetben j forgatott dicsőséggel. Nagy Já- | nos 1831-ben született, 1893-ban * halt meg. A szabadságharc ide­jén református levita volt a ko­lozsmegyei Bábonyban. Az 1848— 1849. évi szabadságharcban Bal­dácsy és Schmerling századosok parancsnoksága alatt szolgált. Nagy János volt honvédtiszt kardja hüvely nélkül került a muzeumba. A kard keresztvasas, finom pengéjű fegyver, olyanjami­lyent a bécsi légió ifjai használ­tak. A ritka szabadságharci em­léktárgy felajánlásáért Mikecz Ist­ván alispán köszönetet mondott Nagy Gézának. Billiárdosok és sakkozók csatája a Bocskai utcii Otthonban (A »Nyirvidék« tudositójától.) A Bocskai utcában a Kiosz he­lyiségében napok óta élénk csatá­rozás folyik a város legjobb bil­liárdosai és sakkozói között. Ko­moly verseny ez, amelyet a Kiosz­tagok nagy érdeklődéssel figyel­nek. Több mint harminc jelentke­ző várja, mikor kerül a sor reá a sakkasztalnál és csaknem harmin­can vannak a billiárdverseny be­nevezői is. A harc még heteken át tart. Eddig a billiárd menetek­ben a Csmill-testvérek és Kurz Béla vezetnek. ziak tudják, hogy a »Csak felnőt­teknek* jelzés nem mindig föld­szintjáró, vaskos komikumot, ha­nem csillogó szellemességet, a ko­mikai hatások sziporkázó variáci­óját, a szerelem világában is el­képzelhető bohóságok, kacajra in­gerlő szituációk elmés színpadra vitelét jelenti és mert ez a közön­ség ilyen vígjátéknak ismeri a »Vigyázat! Női szakasz!« cirnü Vaudville bohózatot (Hennequin­Mitzhell) tömegesen tolult tegnap este a színházba, amelynek páho­lyait, földszintjét, emeleti helyeit disztingvált nagy közönség töltötte meg. Az est hangulata a három órán át tartó kacagás páratlanul derűs tónusa volt. Az elmés, alapjában véve sokszor találóan szatirizáló bohózatot szin­te jelenetről jelenetre harsány taps­sal fogadták és a szereplők kitűnő játékát nagy elismeréssel méltá­nyolták. A Városi Színházban há­rom órán át a feledésbe merültek az életgondok, amelyeket a kacagás és a taps űzött messzire. A szereplők mindegyike egy-egy pompás figura, jól maszkírozott, kidolgozott alakítás volt. A színé­szek a kitűnő jelenetekbe, szituáci­ókba belevitték művészetük legja­vát. Polgár Gyula, a »csörgőkigyó« feleség nyomasztó légkörében tit­kon lázadó férjet brilliáns jellem­zéss el ke ltette életre. Rendkívüli sikere volt a pazar kosztümökben, bámulatos elokven­ciával, kitűnően játszó G. Székely Renének, aki a bohózat egész szí­nes, farsangi építményének alapve­tőjét, az anyóst, a lerombolással rajongó művésznőnek mutatkozott, alak mágusi erővel tesrik színpad­rajongóvá a közönséget. Nagyon tetszett Nóvák mulatságot gyomor­fajankó figurája, Késmárky blazirt inasképe és a kisebb szereplők jó együttest adó játéka. Az est a legnagyobb sikerek je­gyében zajlott le. HETI MŰSOR. Igazgató: Gulyás Menyhért. Csütörtök: «Vigyázat n4i szakase* (Csak felnőtteknek.) Bérletszü­net. Péntek: «Mersz—e Mary.» B) bérlet 7. Szombat délután 4 órakor: «Szegény lányt nem lehet elvenni • Este: «Mersz—e Mary.» Bérletszü­net. Vasárnap délután 4 órakor: «Gyurkovics fiuk.» Este: «Mem-« Mary.» Bérletszünet. Hétfő: «Mersz-e Mary ?.» A) bér­let 7. Kedd: «Mersz—e Mary.» Bérlet­szünet. Szerda: «Mersz—e Mary.» Bér­letszünet. Csütörtök: «Mersz-e Mary» Bérletszünet. A színházat kellemes melegre fű­tik! — Mersze Mary? látványos re­vü-operett péntektől kezdve. — A Mersz-e Mary? revü-ope­rett főszereplői Biczó Margit, Ta­kács Rózsi, Turcsy Jolán, Horváth Nusi, Márkus, Pattantyús, Polgár, Várady és Nóvák. — Mersz-e Mary? számokban mozi, Népvándorlás inlult meg ma az Apolló nappali pénztárához, mert ma péntektől " mutatják be Olga Csehova az »ítél a Dnyeszter« film világhí­rű főszereplőjének legújabb film­jét, a Parysia-t. Ragyogás, pom­pa, erotika, szerelem, szenvedés s látványosság ez a legújabb Cseho­va film, s a budapesti nagy si­ker után nálunk is óriási siker­re számithat, mert Parysia a min­den idők leghatalmasabb attrak­ciója. Hazatérés Nagyon sok filmíró vett témát a háborúból, hadifoglyok életé­ből, de talán egyik sem oly meg­rázó, mint a »Hazatérés« szüzséje, amelyet két filmszerző Leonhard Frank »KarI és Anna« cimü novel­lájából dolgozott fel. Az emberi lélek kifürkészhetetlen mélységei irányítják ennek a darabnak a cselekményét, amely mint egy nagy végzetszerüség, rohan feltar­tózhatatlanul a drámai kifejlődés felé. Lobogó emberi szenvedélyek, amelyeket a rombolástól, gyilko­lástól visszatart a baráti érzület, a hála és a megértés biztonsági szelepe: ezek dominálnak ebben a különös darabban, amely egy mélabús, befejezetlen akkorddal végződik. A »Hazatérés<(-t egész héten át adja a Diadal Mozgó. Kisérőfilm egy mulatságos 2 fel­vonásos burleszk, amelynek címe: »A szoknyás legény esete«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom