Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)
1929-03-03 / 52. szám
1929. március 5. JNd?£&v itrtElL 3 Kereskedelem A Kereskedelmi és iparkamarai választások Irta: Dr. Radó Rezső kamarai főtitkár A m. kir. kereskedelemügyi Miniszter a napokban rendelkezett S4121 számú leiratával értesítette a debreceni kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kamara Karácsony előtti közgyűlése által megállapított kerületi választási beosztást jóváhagyta és egyúttal a kamara 27517—1928. számú felterjesztésre megindította a kamara újraválasztásának gépezetét. A Kereskedelemügyi Miniszter feirata folytán a kamara kerületének törvényhatóságai legközelebbi közgyűléseken fogják megválasztani a kamarai választásokat intéző törvényhatósági központi bizottságokat, amelyek aztán megalakítják az egyes választási alkerületek választói lajstromait öszszeállitó albizottságokat. A. vála'zlói lajstromok összeállításának megtörténte után a központi bizottságok kitűzik a kamarai tagok választásának, illetve a szavazásnak határnapját s ezeken a napokon választja meg az érdekeltség az ujjáalakuló kamara beltagjait és kültagjait. A központi bizottságok, valamint az albizottságok munkálatait igen jelentékeny mértékben megkönnyíti, hogy a kereskedelmi és iparkamara hivatala már jóelőre elvégezte a választói lajstromok összeállításának alapvető munkáit. A kamarai választásoknál Debrecen város iparosai és kereskedői választanak 16 iparos és 16 kereskedő beltagot, valamint ugyanannyi póttagot, a kamara kerület 12, más alkerülete választja meg a kamara 16 iparos és 16 kereskedő kültagját és ugyanannyi póttagot. Nagyon fontos és felelősségteljes feladat vár a debreceni kamarakerület iparosaira és kereskedőire, amikor a csaknem egész Tiszántúlt magába foglaló, sőt a Duna és Tisza közének egy részére is kiterjedő kerület kereskedői és iparos parlamentjébe az ujjáalakuló kamara bel- és kültagjait kell megválasztani. A debreceni kereskedelmi és iparkamara volt a legnagyobb területü kamara békében a régi Nagy-Magyarországon, s az ma is megcsonkított hazánkban. A békebeli több mint 35000 négyzetkilóméter területnek ugyan, csaknem felét elvesztette, azonban ma is a legerősebb vidéki kamarai kerület. A béke utolsó évében megválasztott régi kamarai együttes önzetlen, lelkes munkakészsége, csüg gedést a legnehezebb időkben és körülmények között sem ismerő kitartása biztosította minden vihar és veszedelem között a kamara akcióképességét és nivós munkáját. A kamara kerület iparosaira és kereskedőire hárul a mostani kamarai választásoknál az a felelősségteljes szép feladat, hogy maguk közül a szaktudásban legkiválóbbakat az ipari és kereskedelmi közérdekért és az ország javáért önzetlenül, időt és fáradtságot nem kiméivé a legjobban dolgozni tudókat küldjék be a kamara közgyűlésébe. A mostani kamarát alkotó régi együttes országosan példát tudott mutatni a munka komolyságában, egymás megértésében és a kereskedelem és ipar jogos érdekeinek gerinces védelmében. Büszke önérzettel tekinthetnek vissza a kamara mostani tagjai végzett munkájukra, mert ugy a béke utolsó félévében, mint a háború alatt, a forradalmak és a román megszállás veszedelmekkel terhes időszakában, mint az utánna következő esztendők ezer nehézségei között a békességes megértés, vállvetett együttműködés szellemétől áthatott közérdekű munka szigeteként tudták megtartani a debreceni kereskedelmi és iparkamarát. Ezekben a hihetelneül nehéz időkben vezette a kamara eredményes munkáját néhai nagy elelnöke Sesztina Jenő dolgoztak méltó utódja, a kamara jelenlegi elnöke Sesztin Jenő doTgoztak csüggedés nélkül, kiváló, fáradtságot nem ismerő alelnök társaikkal, Falk Lajossal, Békés Lajossal a kereskedői szakosztály élén, néhai Debreczeni Lajossal, Dávidházy Kálmánnal, majd Zelinger Edével, az iparososztály élén. A kamara anyagi ügyeit gondozták néhai Fiirst ödön, néhai Aufricht Vilmos és a szintén megboldogult Kernhoffer József főpénztárosok s az ő utódjuk ifj. Schwarz Vilmos, aki több mint negyedszázad óta vizsgálója a kamara számadásának. A kamara vezetőségének sokszor rendkivül nehéz munkájában a régi égyüttes minden tagja lelkes támogatója volt, bel- és kültagok egyaránt, mind-mind nemes veretű mintáiként tisztelhetők az ipari és kereskedelmi közérdek harcosainak. Mennyi sok, ne héz kérdésnek megoldása érdekében dolgoztak fáradhatatlanul a kemény vasember Varjassy Imre, annyi sok debreceni ház megépítője Bicző Gyula és néhai Tóth István, Piszer János, Zomborszky Dániel a kereskedő szakosztályból Kontsek Géza, Halmágyi József és Löfkovits Arthur Bogdán Ferenc, Baruch Artúr és minden bel- és kültagja a kamarának a magukhoz választott levelező tagokkal együtt. Bizony nagy és nehéz feladatokkal terhes örökséget vettem át 12 évvel ezelőtt, amikor a háború derekán Szávay Gyula a debreceni kamara újjászervezője után a kamara közgyűlésének megtisztelő bizalma a kamara hivata- I Iának élére állított. Akkor azt hittük, hogy a nehéz idők múlóban vannak és a háború nemsokára véget ér és a csorbítatlan ország lázasan fogja magát belevetni az óhajtott béketermelő munkába. Ám a nehéz idők után jöttek a még nehezebb esztendők, a forradalmak és a megszállás katasztrófája megszülték Trianon mindennél rettenetesebb végzetét. Aztán jött az anyagi összeomlás, a bizonytalanságok homályos korszaka és az ujabb évek nehéz küzdelmei. Mindezek között, minden időben a kamara hivatala minden fennakadás nélkül szolgálhatta a kerület érdekeltségét és a kereskedelem és ipar közérdekeit, mert a kamara hivatalának a kamara tagjai megértő, támogató, tudásukkal, munkájukkal lelkes közreműködésükkel mindenkor készséges és biztos támogatói, munkatársai, fenntartói voltad Arégi kamarai együttes hűséges sáfárja volt a kerület kereskedőinek és iparosainak és a kamara gondozására bízott nagy érdekeknek. Megóvta a kamara mostani együttese a kerület kereskedőinek és iparosainak leghatalmasabb intézményét, a háború, forradalmak vad ellenséges megszállás és minden veszélyek között sértetlenül átmentette a debreceni kamarát a nagy-magyarországi békeidők minden kereskedőt és iparost büsz keséggel eltölthető alkotását, a mostani megnyomoritottságunkbói kivezető ujjáteremtési munka erőteljes eszközének. Nagy és felelősségteljes feladat vár a kamarakerület iparosságára és kereskedőire, amikor a legnehezebb időkben ilyen munkát végzett régi együttes tevékenységének folytatására hivatott uj kamarai közgyűlés tagjait fogja megválasztani. A kereskedelmi és iparkamarákra egyre nagyobb és több irányú feladatok várnak. Mindig szélesbbedik a munkakerület, amelyen dolgozniok kell, egyre több irányúvá válik az elvégzendő munka. A kerület érdekeltsége mindenpap nagyobb számban és egyre többféle ügyben keresi fel a kamarát, elvégre ez az az intézmény és ez az a hivatal, hol minden bajával szívesen foglalkoznak. A kamara az életnek dolgozik, tisztségének betöltői, osztályai, bizottságai, hivatali személyzete az élettel és annak ezer jelenségeivel közvetlen kapcsolatban vannak. A kamara az az intézmény, amely hivatalában úgyszólván állandóan rendelkezésre áll a napnak egész tartama alatt. Tevékenysége sokkal több irányú, mint bármely más közintézményé, vagy hivatalé, mert a kamara a kereskedő és iparos gazdasági tevékenységének minden irányú jelenségével tartozik foglalkozni s a munkakört és feladatkört még szélesiti az érdekeltség gazdasági tevékenységével összekapcsolódó mindea némü más kérdéssel való foglalkozás. A kamarának nincs elhatárolt munkaköre, mert az élettel foglalkozik és az élet jelenségei előre sohasem osztható be hatásköri rekeszekbe. Hivatásának megfelelni a kamara csak akkor tud, ha vezetősége, közgyűlése, valamint hivatali együttese a rendelkezésre álló legértékesebb egyénekből állítódik össze, azok a maguk szakmájában a lehető legjobb szaktudással rendelkeznek, a közérdekért minden munkára készek, csüggedést nem ismerő lelkesedéssel dolgoznak és komoly tudáson alapuló, tiszta Ítélőképességgel rendelkeznek. Az uj kamarai együttes akkor fogja a régi együttes kiváló munkateljesítményeit megfelelően folytatni. a kamara akcióképességét ugy tudja fenntartani és továbbfejleszteni, ha a kereskedő és iparos választók soraikból a legkiválóbbakat, szellemi és erkölcsi fegyverzettel legerősebbeket fogják beküldeni a kamara közgyűlésébe. Az uj kamarának a kerület legkiválóbb, legértékesebb iparosait és kereskedőit kell magában foglalnia. Szent meggyőződésünk, hogy a debreceni kamarakerület iparosai R0UUSCH1LD Budapesl, Haris köz 2. Megérkezett Párisból legújabb eredeti modelljeivel. Bemutatását II. 28-án megkezdte. 1100-2 és kereskedői az elkövetkező kamarai választásoknál gondoskodni fognak arról, hogy a debreceni kamara a mostani régi együttes által kivívott vezető szerepét megtarthassa és tovább fejleszthesse. A nagykallói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 796—1929. tk. sz. árverési hirdetmény kivonat Dr. Gulyás Ferencné sz. Ivanova Erzsébet végrehajtatónak, dr. Gulyás Ferenc végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi. hatóság a végrehajtási érverést 600 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a nagykállói kir. járásbíróság területén levő s a Nyirábrány községben a Nagymogyorós dűlőben fekvő 8 a nyirabrányi 1023. sz tkvi. betétben A. I. 1—3 sorsz. 1756/4., 1756/5., 1758/1. hrsz. alatt foglalt 11 kh. 800 n-öl, 3 kh. 106 • öl területü szántók és 1094 • öles rét (B. 1 . szórsz, szerint dr. Gulyás Ferenc nevén álló) felerészére 4000 P kikiáltási árban. Az árverést 1929. évi május hé 10. napján d. e. 10 órakor Nyirabrányban a községházánál fogják megtartani. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c 42 § ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (l88t; LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XLL t- c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni sanki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. XLI. t.-c. 25. §.) Nagykálló, 1929. teruár 6. Perényi, s. k. kir. jb. alelnök A kiadmány hiteléül: Nagy József, kir. jb. kiadó. 1169 Y&rréfépeb mégtő öl tcgjobDöfe! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyiregyháza, Vay Ádám utca 2.