Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-03 / 52. szám

1929. március 5. JNd?£&v itrtElL 3 Kereskedelem A Kereskedelmi és iparkamarai választások Irta: Dr. Radó Rezső kamarai főtitkár A m. kir. kereskedelemügyi Mi­niszter a napokban rendelkezett S4121 számú leiratával értesítette a debreceni kereskedelmi és ipar­kamarát, hogy a kamara Kará­csony előtti közgyűlése által meg­állapított kerületi választási be­osztást jóváhagyta és egyúttal a kamara 27517—1928. számú fel­terjesztésre megindította a kama­ra újraválasztásának gépezetét. A Kereskedelemügyi Miniszter feirata folytán a kamara kerületé­nek törvényhatóságai legközelebbi közgyűléseken fogják megválasz­tani a kamarai választásokat in­téző törvényhatósági központi bi­zottságokat, amelyek aztán meg­alakítják az egyes választási alke­rületek választói lajstromait ösz­szeállitó albizottságokat. A. vála'zlói lajstromok össze­állításának megtörténte után a központi bizottságok kitűzik a ka­marai tagok választásának, illetve a szavazásnak határnapját s eze­ken a napokon választja meg az érdekeltség az ujjáalakuló kamara beltagjait és kültagjait. A központi bizottságok, vala­mint az albizottságok munkála­tait igen jelentékeny mértékben megkönnyíti, hogy a kereskedelmi és iparkamara hivatala már jóelőre elvégezte a választói lajstromok összeállításának alapvető munkáit. A kamarai választásoknál Deb­recen város iparosai és kereskedői választanak 16 iparos és 16 keres­kedő beltagot, valamint ugyan­annyi póttagot, a kamara kerület 12, más alkerülete választja meg a kamara 16 iparos és 16 keres­kedő kültagját és ugyanannyi pót­tagot. Nagyon fontos és felelősségtel­jes feladat vár a debreceni kama­rakerület iparosaira és kereskedői­re, amikor a csaknem egész Ti­szántúlt magába foglaló, sőt a Duna és Tisza közének egy ré­szére is kiterjedő kerület kereske­dői és iparos parlamentjébe az ujjáalakuló kamara bel- és kültag­jait kell megválasztani. A debreceni kereskedelmi és iparkamara volt a legnagyobb te­rületü kamara békében a régi Nagy-Magyarországon, s az ma is megcsonkított hazánkban. A béke­beli több mint 35000 négyzetkiló­méter területnek ugyan, csaknem felét elvesztette, azonban ma is a legerősebb vidéki kamarai kerület. A béke utolsó évében megvá­lasztott régi kamarai együttes ön­zetlen, lelkes munkakészsége, csüg gedést a legnehezebb időkben és körülmények között sem ismerő kitartása biztosította minden vi­har és veszedelem között a kama­ra akcióképességét és nivós mun­káját. A kamara kerület iparosaira és kereskedőire hárul a mostani ka­marai választásoknál az a felelős­ségteljes szép feladat, hogy ma­guk közül a szaktudásban legki­válóbbakat az ipari és kereskedel­mi közérdekért és az ország ja­váért önzetlenül, időt és fáradt­ságot nem kiméivé a legjobban dolgozni tudókat küldjék be a ka­mara közgyűlésébe. A mostani kamarát alkotó régi együttes országosan példát tudott mutatni a munka komolyságában, egymás megértésében és a keres­kedelem és ipar jogos érdekeinek gerinces védelmében. Büszke ön­érzettel tekinthetnek vissza a ka­mara mostani tagjai végzett mun­kájukra, mert ugy a béke utolsó félévében, mint a háború alatt, a forradalmak és a román megszál­lás veszedelmekkel terhes idősza­kában, mint az utánna következő esztendők ezer nehézségei között a békességes megértés, vállvetett együttműködés szellemétől átha­tott közérdekű munka szigeteként tudták megtartani a debre­ceni kereskedelmi és iparkamarát. Ezekben a hihetelneül nehéz időkben vezette a kamara ered­ményes munkáját néhai nagy el­elnöke Sesztina Jenő dolgoztak méltó utódja, a kamara jelenlegi elnöke Sesztin Jenő doTgoztak csüggedés nélkül, kiváló, fáradt­ságot nem ismerő alelnök társaik­kal, Falk Lajossal, Békés Lajossal a kereskedői szakosztály élén, né­hai Debreczeni Lajossal, Dávid­házy Kálmánnal, majd Zelinger Edével, az iparososztály élén. A kamara anyagi ügyeit gondozták néhai Fiirst ödön, néhai Aufricht Vilmos és a szintén megboldogult Kernhoffer József főpénztárosok s az ő utódjuk ifj. Schwarz Vilmos, aki több mint negyedszázad óta vizsgálója a kamara számadásá­nak. A kamara vezetőségének sok­szor rendkivül nehéz munkájában a régi égyüttes minden tagja lel­kes támogatója volt, bel- és kül­tagok egyaránt, mind-mind ne­mes veretű mintáiként tisztelhe­tők az ipari és kereskedelmi köz­érdek harcosainak. Mennyi sok, ne héz kérdésnek megoldása érdeké­ben dolgoztak fáradhatatlanul a kemény vasember Varjassy Imre, annyi sok debreceni ház megépí­tője Bicző Gyula és néhai Tóth István, Piszer János, Zomborszky Dániel a kereskedő szakosztály­ból Kontsek Géza, Halmágyi Jó­zsef és Löfkovits Arthur Bogdán Ferenc, Baruch Artúr és minden bel- és kültagja a kamarának a magukhoz választott levelező ta­gokkal együtt. Bizony nagy és nehéz felada­tokkal terhes örökséget vettem át 12 évvel ezelőtt, amikor a hábo­rú derekán Szávay Gyula a deb­receni kamara újjászervezője után a kamara közgyűlésének meg­tisztelő bizalma a kamara hivata- I Iának élére állított. Akkor azt hit­tük, hogy a nehéz idők múlóban vannak és a háború nemsokára véget ér és a csorbítatlan ország lázasan fogja magát belevetni az óhajtott béketermelő munkába. Ám a nehéz idők után jöttek a még nehezebb esztendők, a for­radalmak és a megszállás kataszt­rófája megszülték Trianon min­dennél rettenetesebb végzetét. Aztán jött az anyagi összeomlás, a bizonytalanságok homályos kor­szaka és az ujabb évek nehéz küzdelmei. Mindezek között, minden időben a kamara hivatala minden fenn­akadás nélkül szolgálhatta a ke­rület érdekeltségét és a kereske­delem és ipar közérdekeit, mert a kamara hivatalának a kamara tag­jai megértő, támogató, tudásuk­kal, munkájukkal lelkes közremű­ködésükkel mindenkor készséges és biztos támogatói, munkatársai, fenntartói voltad Arégi kamarai együttes hűséges sáfárja volt a kerület kereskedőinek és iparosai­nak és a kamara gondozására bí­zott nagy érdekeknek. Megóvta a kamara mostani együttese a kerület kereskedőinek és iparosainak leghatalmasabb in­tézményét, a háború, forradalmak vad ellenséges megszállás és min­den veszélyek között sértetlenül átmentette a debreceni kamarát a nagy-magyarországi békeidők minden kereskedőt és iparost büsz keséggel eltölthető alkotását, a mostani megnyomoritottságunkbói kivezető ujjáteremtési munka erő­teljes eszközének. Nagy és felelősségteljes feladat vár a kamarakerület iparosságára és kereskedőire, amikor a legne­hezebb időkben ilyen munkát vég­zett régi együttes tevékenységé­nek folytatására hivatott uj ka­marai közgyűlés tagjait fogja meg­választani. A kereskedelmi és iparkamarák­ra egyre nagyobb és több irányú feladatok várnak. Mindig szélesb­bedik a munkakerület, amelyen dolgozniok kell, egyre több irá­nyúvá válik az elvégzendő munka. A kerület érdekeltsége mindenpap nagyobb számban és egyre több­féle ügyben keresi fel a kamarát, elvégre ez az az intézmény és ez az a hivatal, hol minden bajával szívesen foglalkoznak. A kamara az életnek dolgozik, tisztségének betöltői, osztályai, bi­zottságai, hivatali személyzete az élettel és annak ezer jelenségeivel közvetlen kapcsolatban vannak. A kamara az az intézmény, amely hivatalában úgyszólván állandóan rendelkezésre áll a napnak egész tartama alatt. Tevékenysége sok­kal több irányú, mint bármely más közintézményé, vagy hivatalé, mert a kamara a kereskedő és iparos gazdasági tevékenységének minden irányú jelenségével tarto­zik foglalkozni s a munkakört és feladatkört még szélesiti az érde­keltség gazdasági tevékenységével összekapcsolódó mindea némü más kérdéssel való foglalkozás. A ka­marának nincs elhatárolt munka­köre, mert az élettel foglalkozik és az élet jelenségei előre soha­sem osztható be hatásköri reke­szekbe. Hivatásának megfelelni a ka­mara csak akkor tud, ha vezető­sége, közgyűlése, valamint hiva­tali együttese a rendelkezésre álló legértékesebb egyénekből állítódik össze, azok a maguk szakmájában a lehető legjobb szaktudással ren­delkeznek, a közérdekért minden munkára készek, csüggedést nem ismerő lelkesedéssel dolgoznak és komoly tudáson alapuló, tiszta Ítélőképességgel rendelkeznek. Az uj kamarai együttes akkor fogja a régi együttes kiváló mun­kateljesítményeit megfelelően foly­tatni. a kamara akcióképességét ugy tudja fenntartani és tovább­fejleszteni, ha a kereskedő és ipa­ros választók soraikból a legkivá­lóbbakat, szellemi és erkölcsi fegy­verzettel legerősebbeket fogják be­küldeni a kamara közgyűlésébe. Az uj kamarának a kerület leg­kiválóbb, legértékesebb iparosait és kereskedőit kell magában fog­lalnia. Szent meggyőződésünk, hogy a debreceni kamarakerület iparosai R0UUSCH1LD Budapesl, Haris köz 2. Megérkezett Párisból legújabb eredeti mo­delljeivel. Bemutatását II. 28-án megkezdte. 1100-2 és kereskedői az elkövetkező ka­marai választásoknál gondoskodni fognak arról, hogy a debreceni ka­mara a mostani régi együttes ál­tal kivívott vezető szerepét meg­tarthassa és tovább fejleszthesse. A nagykallói kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 796—1929. tk. sz. árverési hirdetmény kivonat Dr. Gulyás Ferencné sz. Ivanova Erzsébet végrehajtatónak, dr. Gulyás Ferenc végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a tkvi. hatóság a végrehajtási érverést 600 P tőkekövetelés és járulékai behaj­tása végett a nagykállói kir. járás­bíróság területén levő s a Nyirábrány községben a Nagymogyorós dűlőben fekvő 8 a nyirabrányi 1023. sz tkvi. betétben A. I. 1—3 sorsz. 1756/4., 1756/5., 1758/1. hrsz. alatt foglalt 11 kh. 800 n-öl, 3 kh. 106 • öl területü szántók és 1094 • öles rét (B. 1 . szórsz, szerint dr. Gulyás Ferenc nevén álló) felerészére 4000 P kikiáltási árban. Az árverést 1929. évi május hé 10. napján d. e. 10 órakor Nyirabrány­ban a községházánál fogják meg­tartani. Az árverés alá eső ingatlant a ki­kiáltási ár kétharmadánál alacso­nyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c 42 § ában meghatározott árfo­lyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (l88t; LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XLL t- c. 21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni sanki sem akar, köteles nyom­ban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ugyanannyi százalékáig ki­egészíteni. (1908. XLI. t.-c. 25. §.) Nagykálló, 1929. teruár 6. Perényi, s. k. kir. jb. alelnök A kiadmány hiteléül: Nagy József, kir. jb. kiadó. 1169 Y&rréfépeb mégtő öl tcgjobDöfe! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Nyiregyháza, Vay Ádám utca 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom