Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

1929. március 17. ^fyfíWTnfe. Ilyenek a Szántó György témái. Jókai óta nem volt még magyar regényíró, aki ilyen teli marokkal szórta volna az emberek lába elé az ezeríacettáju élet tarka kincseit. S ez még csak hagyján. De ahogy a regényeit irja! Szinte idegborzongató éleslátás­sal nézi ez a világtalan ember a dolgokat és az embereket. Nem tudnánk egyhamar még egy írót megnevezni, aki a színészeknek az­zal a döbbenetes palettájával ope­rálna, mint Szántó György. A tra­gikusan félbemaradt festő szólal meg minden soráDÓl, ahol színek­re bontja fel az egész világot és pedig kísérteties életű, szinte kü­lön, önálló életet élő színekre. Egé­szen uj, a világirodalomban pá­ratlanul álló formanyelvet teremtett meg itt magának az erdélyi re­gényíró : a színek ekszpresszioniz­musát. Nemsokára mindenki az uj ma­gyar regény megalkotójáról, Szán­tó Györgyről fog beszélni. Teasütemények és mindenféle cukrászsütemény KUGLER cs. és kir. udvari cukrász eredeti receptjei alap­ján p ó t a n y a g m e n te aen Sípos cukrásznál Római katholikus bérpalota.® •»TELEFONSZÁM:3-i3. Keveset használt AUTOMOBILOK gondosan kijavítva, önköltségi árban kaphatók: Rugby, 503-as FIAT, FORD Marton és Társa nyíregyházi autóüzeme Telefon 2-30. g8t_ 2 Utolérhetetlenül cséplőgép acélkeretO golyós­csapágjas Előnyős fizetési feltételek mellett szállít minden mezőgazdasági gépet: tökéletes, tartós és nagy teljesítő ­képességű az Államgépgyári Szemveszteség nélkül működik! Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége: Nemzetközi Gépkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 32. Kerületi képviselet: Székács és Heimovits, Mátészalka. Piacképei gabonát szolgáltat! 1326 -8 Egy világtalan magyar regényíró csodálatos víziói Emlékszenek még erre a névre, hogy: Gorlice ? Csodálatos tavasz volt az az 1915-iki május. Akkor még csupa tüz és lelkesedés lobogott minde­gyik fiu lelkében; akkor még nem vett erőt rajtunk a borzalmas, a zsibbasztó fáradtság. Akkor mind­egyikük egy-egy ifjú félistennek érezte magát s irtózatos nekilen­düléssel dobta rá magát az ellen­ségre; egy-egy Megváltónak, uj igazságot teremtőnek gondolta ma gát. Volt ott a magyar fiuk között egy piktor ís, aki fiatal éveinek minden rajongását ott cipelte ma­gával a katonabluz alatt s tán leg szivesebben fegyver nélkül, két marokra rohant volna szemben az ellenséggel, hogy mártíromsága árán megváltsa Magyarországot, nem, egész Európát az ázsiai hor­dák barbár betörése ellen. S ami­kor a mieink borzasztó rohamá­nak nyomása alatt eszeveszetten hömpölygött visszafelé a vad ázsiai steppekről idezudult áradat, valami túlvilági boldogság titok­zatos lángja lobbant fel fiatal pik­tor-katona szemében. Vagy ő csak ezt hitte egy szem­villanásnyi gondolat ezredperc­nyi részében; mert a következő ez redpercben már irtózatos fájda­lom nyilalott a szemébe. Amikor már-már diadalordítás szakadt volna fel rajongó lelkéből, akkor villant ^ele a szemébe egy ellen­séges golyó. S a rettenetes fájda­lomtól a fiatal titán megtorpant, földre zuhant. Szemevilágát elve­szítette mindörökre. Irtózatos em­beri tragédia egy festőre nézve.... Itt érezte át először ez a fiatal festő; Szántó György: micsoda ir­tózatos bukás az, fiatalnak, élet­erősnek lenni; harcolni, idegen cé­lokért küzködni, szenvedni a má­sok boldogulásáért; s aztán köz­vetlenül a diadal előtt összeom­lani, földre zuhant titánná válni!.. Szántó György aztán visszavo­nult. Életének szörnyűséges él­ménye szüntelen ott dohogott a lelke mélyén. Tövis volt az, ami befúródott a lelke kagylójába s kipréselte belőle a lélek fájdal­mának gyönyörkönnyeit: a poézist Megrendült lélekkel kereste az em beriség múltjában, a magyarság múltjában ezeket a titándrámákat^ vigaszul, intő például. Igy szü­letett meg a modern magyar iro­dalom egyik legnagyobb értéke: Szántó György regényíró. Álmok álmodójává, fájdalmak veleérzőjévé, világhistóriai drá­mák, titáni embersorsok megele­venitőjévé lett, aki világtalan élet­éjjelének megrendítő álomvizióit most egyszerre három regényben dobbantja a magyar olvasóközön­ség elébe. Az egyik regénye János mester­nek, a gótikus kor magyar épí­tészének szimbólikus históriájában fekteti boncolóasztalra a magyar­ság szörnyű magárahagyottságát ebben az európai zűrzavarban; ősi földjétől: Ázsiától, az »örök anyá- 1 tól« való árva elszakadtságát. Já­nos mester elmegy Nyugatra meg­tanulni az uj épitőstilust, a góti­ka sejtelmes szépségeit. S miköz­ben szépségre vágyó lelke odakünn megrészegül a tőle idegen kultur­világ orchidea varágaitól, idehaza dübörög a föld patkolatlan stepp­lovak patáitól: itt a tatár. János rohan haza. A magyar urak per­sze mit se törődnek a közelgő ve­szedelemmel, egymás között ve­szekszenek a koncért, mulatoznak, szeretkeznek, az ország sorsa nem érdekli őket. Jánosban megszólal a messiási vágyakozás: megmen­tem az országot, belevinni egész tudását a honmentés nagy müvébe Éjjel-nappal dolgozik a bástyákon amiket az ő tervei szerint épít a munkásnép légiója. S miközben ő odakünn fáradozik a közösség javáért, otthon elszereti egy nagy­úr a menyasszonyát, akit messzi Flandriából magával hozott. Itt a golyó, amely nekizug az ember, a jót akaró, nagy álmokkal terhes ember szemének. Vér borítja el János mester szemét, amitől elve­szíti a tisztánlátását. Közben meg' szólal benne valami ősi ösztön is, hogy ezek az ázsiai népek mégis csak közelébb állanak hozzá, mint az egész hazug európai kultura. Dzsingisz kán tatárjai inkább vér az ő véréből, semmint a német lézengő ritterekből magyar nagy­urakká, asszonyok csábitóivá ved­lett nyugati siserahad. S a kese­rűség egy önfeledt pillanatában itt hagyja a magyar várat, átmegy az ázsiai ellenséghez, elárulja a magyar váröv gyönge pontjait, s ezzel részben bosszút áll az egyéni bántalmaiért, részben kö­veti a vére ősi hívó szavát. De mindenesetre elveszti a lába alól az erkölcsi talajt. A titán, aki gótikus templom formájában újra akarta építeni az egész országot, elzuhan ... * Itt a másik regény hőse. Fiatal, lüktető vérű, duhaj, angol le­gény, lángész, aki majdan meg­teremti az egész emberiség szá­mára a modern dráma formanyel­vét. Marlowenak hívják; az angol reneszánsznak Shakespeare előtt leghatalmasabb méretű figurája, akit ma sokadmagával Shakes­peare-rel azonosítanak, de aki nél­kül Shakespeare egészen bizonyo­san nem lett volna azzá, akit ma az egész müveit világ tisztel. Vad reneszánsz-figura, akiben dühöng az életvágy, a szkepszis; aki Macchiavelli tanítását annyi­ra mellére szívta, hogy aszerint akarja az egész életét berendezni, ateista; rajongója az életnek és a szépségnek. Ember, akiben fel­hatványozódik a saját korának minden erénye és minden hibája. Marlowe volt az, aki az emberiség számára felfedezte a Faust figurá­jának örökemberi értékeit, helye­sebben a minden egyes ember­ben benne szunnyadó, drámai fe­szültségű örök Faustot. Marlowe néhány hiteles műve azt bizonyít­ja, hogy csak még néhány évig kel lett volna élni es akkor ő lett volna Shakespeareré, ő teremtet­te volna meg a modern európai ember drámai formanyelvét. Titán volt. Aztán egy vig estén nagyot kor­tyogatott egy faluvégi korcsmá­ban. Névtelen legényekkel kevere­dett össze. Lány került szóba. — Szót szó követ. Dulakodni kezde­nek s egyszerre hosszú bicska sza­lad bele Marlowe oldalába. Sze­me, amely arra volt hivatva, hogy a lélek névtelen mélységeibe ha­toljon bele, fehérre fordult s cso­dálkozva meredt bele az örökrej­télyü, halálos éjszakába; az sem akadt ,aki a szemhéját leszorí­totta volna. Megint lezuhant egy titán, aki nagyot akart. * És a harmadik regényének hő­se: Körösi Csoma Sándor. A sze­gény székely fiu, akiben féltartóz­hatatlan erővel zuhognak fel az őshaza atavisztikus emlékei. Pár krajcárral a zsebében nekivág a végtelen Ázsiának, hogy felfedez­ze a magyaroknak Ázsiában ma­radt elődeit. Soha embert ennél bolondabbul idealista cél nem fű­tött. Ezért tanul meg szlávul, ara­bul, perzsául, .angolul, örményül, tibetiül, szanszkritul, kínaiul; azért nyomorog hosszú évtizedeken ke­resztül; ezért szegődik idegen, angol imperialista érdekek szol­gálatába; ezért öltözik egyszer ör­mény kereskedőnek, aztán budd­hista barátnak, majd tibeti lá­mának s az ég tudná felsorolni, mi mindenfajta maskarának; ezért gyűjtöget össze egy keserves em­berélet fáradozása árán 40.000 ti­beti szót, mert akadt egy pár kö­zöttük, amelynek magyaros volt a hangzása. Elmegy élni az úristen hátamö­gött szorongó kis, elvadult falvak­ba, mert azt hallja, hogy a dzsun­gar-nép talán rokona lehetett az ungar-népnek. Fantómokat kerget évtizedeken keresztül s amikor végre már-már azt hinné, hogy felfedezte az ősrokonságot, ak­kor valahol a Himalája aljában iszik egy pohár fertőzött vizet, lázat kap s pár nap alatt el­pusztul. Bolond, álmokat kergető ma­gyar, földre zuhant titán .. . Halló! Halló! Igen tisztelt hölgyközönség! • Most érkeztem meg párisi tanulmány­: utamról elsőrendű modelekkel, melyek nálam íeitüoő olcsö árban kaphatók. 1 1 Alaki'ásokat és formálásokat 2 pengőéit eszközlők. Teljes tisztelettel Rosenberg Eszti női kalapszalonja Kossuth utca 11. sz. 1382-2 Kapható mindenütt? üzeme, Nyíregyháza, Kótaji u. 54. Becses figyelmét felhívom, hogy a, legtartósabb perzsa és szmirnaszö­nyegele készülnék nálam eredeti kis­ázsiai és délperzsa minták után se­lyem és külföldi anyagokból, bármely méretben. Továbbá művésziesen janitok és tisztitok perzsa, szmima, torontáli és keleti szőnyegeket a legolcsóbb ár­ban. — Kérem a cimre ügyélni. 1298-4 Fapkasné, Nyíregyháza, Kótaji-utca 54 . szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom