Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-17 / 64. szám

vetőmagtisztitó- és kiválasztógép Losonci lipusu sorvető- és sortrágyázéglpek JsfYÍRYIDÉK. 1929. március 17. Egy különös álom Irta: Tolnay Pál Azt beszélik, hogy amivel az ember ébrenlétekor foglalkozik, •ugyanarról szokott — gyakran el- ; torzult, zavaros formában — ál- . modni. Bizonyára ezt a régen meg határozott véleményt tükrözi viszSza a nép száján apáról fiúra szálló mondás is: »Éhes disznó makkal álmodik.« Lehet valami igaza a disznónak is, meg az álomfejtőnek is, ámbár én ezen közmondás beteljesedését — természetesen átvitt értelemben véve a dolgot — magamon sohasem tapasztaltam. A babonás emberek szellemi kincsesházából, az álmoskönyvből vett egyetlen bölcs megállapítással azonban egyetértek, mert igaz, tudniillik, hogy: »ludhúst enni jó.« Mondják azt is, hogy vannak ] olyan emberek is, akik ébren ál- j módnak. Ez azonban már beteg ; állapot. A fiatalok szoktak ebbe j a betegségbe beleesni és ezt a j bajt patikaszerrel hiába próbálgatják gyógyítani. Valamikor én szintén szenvedtem hasonló kórban, de már kigyógyultam belőle. Pedig nagyon beteg voltam, mert még verseket is irtam. Tyüh, de mennyit.... Egy hideg télben elfogyott a fám s két napig verseimmel fűtöttem. Most már csak alvás közben szoktam álmodni., sőt gyakran megesik az is, hogy alszom, de nem álmodom. Életemben két esetben történt: meg velem, hogy igen hosszút aludtam. Az első alkalommal átaludtam egy délutánt meg egy teljes éjszakát anélkül, hogy közben csak egy pillanatra is felébredtem volna és mégsem álmodtam semmit. Fiúméban nyaraltam akkor. Ugy április vége felé járt az idő, de olyan hőség volt akkor már, mintha aszalóba került volna az ember. Valami más ott a meleg, mint itt nálunk. Körülbelül olyformán éreztem magamat, mint amikor a nyiregyházi gőzfürdőben bemegyek a száraz gőzbe. Szinte érezni lehetett a páradús levegőnek a nyomasztó hatását, különösen olyan erős sportolás után, aminőt én és nyaraló társaim napról-napra végeztünk. De nehogy azt higyje a nyájas olvasó, hogy engem a pénzbőség vitt a tengerpartra nyaralni és megirigyelje az én jómódomat s esetleg megátkozzon valutánk rom lásának elősegitése miatt, azért hát elárulom bizalmasan a titkot, hogyan kerültem én oda. Államköltségen vittek engem Fiúméba nyaralni, bár magamba ugy gon: 3olkoztam, hogy szívesen átengedném ezt a nagy megtiszteltetést másoknak, akik embertársaik rovására szeretnek minden segélyforrást kiaknázni, akár rá vannak a segítségre szorulva, akár nem. De azért mégsem szóltam egy szót sem, hanem élveztem a kincstár vendégszeretetét. Hálából nagy szívességért naponta bebarangoltuk az egész környéket.Felmásztunk á város mögött emelfcod

ő—roagas- hegyre és ott több vonalban geológiai kutatásokat végeztünk. Összeturkáltuk az {egész hegyet. Azóta talán jobban megí'nő a cser- és fügefa az erdőben, mert a sok ásástól és kapálástól .porhanyóbb lett a föld. Ezek a kellemes kirándulások; történték pedig az-,Urnák 1915-ik. esztendejében, az olasz . hadüze-i" neV-idején. Indulásra készen állót IS zászlóaljunk, hogy elmenjen a táj borban élő ezred ember anya g v e s z -í teségeinek p'ótjásárá; de előbb fiúméi partok védeláiéfe vittek bennünket. S - háromheti bt t' idő-| aés után, amidőn.a ..pótkeretünk* bői kirajzott ujabb menetzászlóalj felváltott bennünket, más vidékre szálltunk, mint a vándormadarak. A már jól ismert tájakon felkerestük ezredünket, amely az északi harctéren épen akkor keményen tusakodott az ellenséggel a ravaruszkai mezőkön. Olyan időket éltünk akkor, amidőn bizony gyakran gondolt az ember hozzátartozóira. Bizony én is csak ezt tettem. De azért még sincs igaza annak a közmondásnak, a mely az éhes disznót álmában makkal eteti. Szerettem volna én kedveseimet legalább álmomban látni, de mikor a harci fáradalmak után elaludtam, bezzeg nem álmodtam semmit. Vájjon hogyan oldja meg ezt a csodát a pszichológia és filozófia ?... Fiúméban nem sok dolgunk volt az ellenséggel, mert egész ott tartózkodásunk alatt csend volt,, legfeljebb a repülők látogattak meg : néha bennünket. Az egész hadi' tényünk ott annyi volt, hogy meg, sebesitettünk egy olasz repülőt, s az egy szigeten kénytelen volt leszállani. Egyébként békességben teltek . napjaink. Itt történt meg velem az \ a csodálatos eset, hogy egyfolytában 16 órát aludtam. Ugyanis egy fárasztó tura végeztével ebéd után lefeküdtem s meghagytam lakótársaimnak, hogy délután 4 órakor keltsenek fel, mert a tengerben fürödni akaitam, majd találkára szándékoztam menni. De már előre tiltakozom a meggyanusitás ellen, hogy valaki a tüzes szemű olasz angyalokkal való találkára gondoljon, mert én csupán csak a megszokott kávéházunkban akartam barátaimmal egy kicsit elszórakozni. Persze nem lett a mulatságból semmi. Mikor felébredtem, már a másnapi foglalkozáshoz készülődött s század. Méltatlankodva kérdeztem: »Hogyan, már este van s engem nem költöttek fel ?« De felvilágosítottak tévedésem felől azzal a védekezéssel, hogy nagyon édesen aludtam s nem volt szivük felkelteni. Igy maradt el az én randevúm. Talán még ma is várakoznak rám?.... A másik szokatlanul hosszú alvásom már álommal szövődött egybe. Összefüggéstelen eseményeknek sorozatos láncolata az, egyik badarabb dolog a másiknál. Azt azonban tagadom, hogy én ébren ilyen ostobaságokkal foglalkoztam volna, minők: a közegészségügy, csatornázás, vízvezeték, nevelés stb. De mégis leirom az én különös álmomat, mert erőt vett rajtam az irásdüh, no meg azért is, hogy néha-néha az álmok között is akadhat értékes Látiipassa meg azELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR R.-T. BUDAPEST, VI., Váci nt 19 KIÁLLÍTÁSÁT az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tenyészállatvásárán Acél keretes, golyóscsapágyas „GAZDASÁG i' cséplőgép szétszedhető dobkosárral Amerikai