Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 50-74. szám)

1929-03-01 / 50. szám

jföfRYIDÉK. 1929. március t. SBS napja Az egész magyar közvélemény nagy megértéssel fogadta lord Rothermerenek azt a tanácsát, hogy a magyar nemzet szenteljen ünnepnapot Kossuth Lajos emlékének. Nemes angol barátunk amerikai utja alkalmával azt tapasztalta, hogy ez a hatalmas ország széditő iramú élete mellett is különös lelkesedéssel ünnepli meg Washington György és Lincoln Ábrahám emlékét. Nyomban arra gondolt, hogy a magyarnemzetnek is hasonlóképpen kell megnyilatkozni kiváló férfiaival szemben s figyelme ekkor Kossuth Lajos felé terelődött, aki tulnőv. hazánk határain, az egész világ elótt ugy szerepel, mint a szabadság hőse. Lord Rothermere tanácsa indokoltan nagy hullámokat vert közéletünkben s úgyszólván egyetlen ellenvélemény sem hangzott el ajánlatára. Széles mederben indult meg politikai életünkben a találgatás, hogy melyik napot lehetne Kossuth emlékének szentelni. Vannak, akik március i 5-két ajánlják, viszont egész csomó más dátum is kombinációba jött. Egyesek az 1848-iki törvények szentesítésének napját, április 11 -ét kívánják Kossuth emlékének szentelni, mások pedig julius 5-ét ajánlják, amikor összeült az első magyar népképviseleti országgyűlés, amelyen elmondotta Kossuth Lajos történelmi nevezetességű beszédét, leborulva a nemzet nagysága előtt. Akadt olyan politikus is, aki azt a dátumot kívánja Kossuth Lajos emlékének szentelni, amelyen a népképviselet elfogadta a köztehervi-i selésről, a jobbágyok felszabadításáról, a papi tized megváltásáról szóló törvényt s ez a dátum 1848 március 18-ika. Kombinációba került Kossuth Lajos születésének napja, szeptember 19-ike is. Azt hisszük, hogy mindezek a dátumok annyira Kossuth Lajos emlékéhez fűződnek, hogy egyik ellen sem lehetne kifogást emelni, ha a tradició és a törvény nem gondoskodott volna már arról, hogy Kossuth Lajos emléke kellő módon az ünneplés alanya legyen. 1927. nov. havában a Bethlen kormány ugyanis törvényjavaslattá terjesztett a Ház elé, amelyben törvénybe iktatta március 15-ének megünneplését és Kossuth Lajos emlékét. Ez a törvény csak lerögzitése volt már az eseményeknek, mert a magyar nemzet legszélesebb rétegeiben egy fogalommá vált a szabadság gondolata Kossuth Lajos személyével s március 15-ének alkalomszerűségével. Nem lehet tehát azt állítani, hogy Kossuth Lajos emlékének megünneplése nem volna megkülönböztetett ünnepnapja a magyar nemzetnek. Maga gróf Bethlen István, mint a hivatalos magyar kormány elnöke mondotta az 1927-ik évi nov. 7-iki képviselőházi ülésen, hogy március 15-ének lesz a hivatása, hogy a történelem legragyogóbb korszakát idézze fel emlékünkben, benne elsősorban a szabadságharcunk halhatatlan alakját. A Kossuth emlékéhez ragaszkodás eklatáns bizonyítéka az is, hogy a Bethlen kormány idejében állította fel a nemzet fővárosának legelőkelőbb pontján Kossuth Lajos szobrát azzal a céllal, hogy az egész világ felé hirdessük azokat a gondolatokat, amelyek Kossuth Lajos lánglelkén keresztül a magyar nemzet legszélesebb rétegeiből sarjadtak. Mi nem tartanánk | helyesnek, ha Lord Rothermere 8 tanácsát megszívlelve most azon törnénk a fejünket, hogy ujabb ünnepnapot kreáljunk. A magyar kalendárium amúgy is telítve van ünnepnapokkal, amelyek között sok öröm, de sok gyásznapunk is akad, Kossuth Lajos ünnepnapja, mint a szabadság eszméjének protuberanciája lesz képes világszerte sugározni a magyar nemzet nagy szülöttjének egyéniségét és éppen ezért tartjuk nagyon szerencsés I dátumnak március 15-ét, nemcsak azért, mert akkor éled uj erőre az egész természet és omlanak össze a hegyek és vizek jégpáncéljai, de azért is, mert ehhez a naphoz tradíciók fűződnek, generációk emléke kapcsolja Kossuth Lajos személyét és a szabadság eszme magasztos gondolatát. Meg akarják vásárolni a uyíregfMs! szabadkőműves páholy épületét a lépMi céljaira A Honvéd aícában nagyee messze volna a szociális intéz menyeket magába foglaló Népház nyai nép, amely ma már olyan bizalommal keresi fel a Stefánia otthonát, nem menne ki a Honvéd-utcába. A legújabb terv az, hogy vásárolja meg a város a volt szabadkőműves páholy épületét és itt emeljék a Népház épületét. A Stefánia anya és csecsemőgondozójának sikeres működéséből, állandóan nagy látogatottságából az tűnik ki, hogy ez a hely kitűnően megközelithető, mindenképpen alkalmas a Népház céljaira. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Népház tervével kapcsolatban több egymással ellentétes terv merült fel. Az első gondolat az volt, liogy a Népházat a Honvéd-utcában helyezzék el, arra a városi telekre, amelyet annak idején az Alföldi Közművelődési Egyesület internátusának céljaira szemeltek ki. A szociális téren tevékenykedő szakemberek ezt a megoldást nem tartják szerencsésnek, mert a város tanyái éppen az ellenkező oldalon terülnek el. A taVárosi Gyűjteménytár értékes reük?iákfeoz jntolf (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Városi Gyűjteménytár, amelynek tárgyait nagy agilitással és ügyszeretettel Nagy Elek műszaki tanácsos gyűjti, értékes relikviákkal gyarapodott. Kégly Szeréna átadta a Gyüjteménytárnak a Nozák-féle nevelőintézet 1864-— 1866. évi növendékeiről felvett régi fényképeket. Erről a nevelőintézetről már jóformán semmit sem tudnak Nyíregyházán. A növendékekről felvett csoportkép hátlapjáról leolvashatjuk a növendékek és tanárok névsorát. A leányok és férfiak viselete a nemzeti ellenállás korára jellemző magyar viselet. A város levelet kapott az Ábrányi családtól és a levéllel kap-» csolatban megkapta Ábrányi Kornélnak, Szabolcsvármegye nagy zeneköltő fiának rézmetszetü portréját. A nagyérdemű közönséghez! Péntekiü — vasárnapir, tehát csík S napi* ••tatjuk bs Az Űrök Nf, Á T*d S2CBV8dély»k, A l>he|f siere envigy fi njét fi BflRBÁROK-flT K<t a ftlMünket »c» fogjuk jobbja ratrla. «fr««nl aje^yalőiegytést msakesdrük APBLLO. .'Y."Cy;, V Ma, csQtörtOköa utoljára BETTY BALFOUR ^S^XSÉ"* A NIZZAI ÍJSZflKd'K Egy boldog sscreitm rsiémvt í* tejweíbeai Lte: GASTON RaWRL és a ragyogó kts*»rő tnfisor Péntektől — w« támap ig BARBÁROK (AZ UTOLSÓ ERŐD) Tiz fsj®Mt négy rilt»c«aT»rg( rol, a airatagról é* a aíról. Irta é« rendaite : Ka

rt Bernhardt — S*er«po«»t8s ; Leblanc Eraagy . . . Ro'la Nonaaaa Lenszky kapitány . . Albert Steiaritck .... Mária Paadler A karamia MáirichOearg? gyarmati katoaatíf, arabek, kalaatforak é» a bur cs/k m

űsor. £iáada>*oK Kcsd-Me : 7 >•« * oc«k»r. Yreane A felrósáf kimeaáoíía, sem ári dolog, fea a deíekti? kihágás séljáfcöl féire?czeti a Kereskedő! Kaposvárról jelentik: A kaposvári állami rendőrség egyik detekitvje a felettes hatóságától utasítást kapott, hogy ellenőrizze a kaposvári lőszerkereskedőknél, hogy a lőszerkészleteket nem adják-e el engedély nélkül. így megjelent a detektív Geiszler János vaskereskedésében is és ott bemutatkozott, mint vidéki földbirtokos és kérte a vaskereskedőt, adjon neki lőszert, azonban otthon felejtette a vásárlási engedélyét, amelyet majd másnap be fog küldeni. Geiszler, hogy szívességet tegyen ^ az állítólagos földbirtokosnak és azt zavarából kisegítse, kiadott neki lőszert, azonban a lelkére kötötte, hogy az engedélyt feltétlen küldje be. Az engedély helyett idézést kapott Geiszler és kihágás miatt 20 pengőre ítélték el s a legnagyobb meglepetésére a vádló nem volt más, mint az állítólagos földbirtokos — a detektív. i || Kevéssel az eset után újból meg jelent a detektív Geiszler vaskereskedésében, ahol a segéd felismerte s felhívta reá főnökének a figyelmét. Amikor Geiszler is felismerte a detektívet, eléje lépett s azt kérdezte tőle: — Ön az az ur, aki engedély riélkül lőszert vásárolt s ahelyett, hogy az engedélyt beküldte volna, engemet feljelentett. Ez nem voft uri eljárás! A detektív »Ez nem volt uri eljárásc kijelentését sértőnek találta magára nézve s becsületsértés miatt újból feljelentette Geiszler Jánost, akit a kaposvári kir. járásbíróság becsületsértés miatt elitélt, azonban az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Geiszler nem nyugodott bele az ítéletbe s azt megfelebbezte a kaposvári kir. törvényszékre, ahol Kelemen János tanácselnök elnöklete mellett tárgyalta a fellebbviteli bíróság az ügyet. — A tanácsban Raáb Lajos dr. kir. törvényszéki biró referálta az ügyet. A bíróság a perbeszédek után megsemmisítette a járásbíróság Ítéletét, Geiszler Jánost felmentette az ellene emelt vád alól és Kelemen tanácselnök az itélet indokolásában kimondotta, hogy a detektív eljárása felett jogos kritikát mondott Geiszler vaskereskedő, mert a detektív eljárása tényleg nem volt uri eljárás. Előadás Rákosi Jenőrői a LmFMiTírseaffikaa Viíét Kfiszeghy Frigyes, a hajdúböszörményi ííu-kálvineum igazgatója tartott tegnap délután lendületes előadást Rákosi Jenőről. Főként Rákosi Jenő drámai müveit ismertette. Az irodalomtanár teljes szellemi felkészültségével festette meg Rákosi drámaírói arcképét, színesen, a legjellemzőbb vonalak eleven hangsúlyozásával. A hallgatóközönség érdeklődését nemcsak a tétel aktualitása, hanem az alapos áttekintést nyújtó érdekes és közvetlen előadás is lekötötte. A vivódó, önmagát kereső és jninden kedvezőtlen külső körülmény ellenére is zsenialitásának érvényesülési terét végre is megtaláló irót végig kisérte Aesopustól—Tíílma királynőig folyton emel kedő pályáján. Szólott műfordításairól, hires esztétikai , müvéről: »A tragikumról®, a színigazgatói működéséről; ennek, a közönség