Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
JirtÍRYlDEK. Homokszemek A szó hétköznapi értelmében gondolta el e rovat cimét egyik munkástestvérem. Kárörvendő, gúnyos mosoly közepette jelentette ki, hogy a homokszemeket elfújta a hideg szél és betakarta a tél hava. Igen, kedves mimkástestvérem, a homokszemeket, a föld rögéből származó piciny kis porszemet elviheti a szél, betakarhatja a tél hava, de, sajnos, nem viheti el a szél és nem takarhatja be a tél hava azokat a «homokszemek»et, melyek éppen a tél dermesztő hidegében, a tél csikorgó hava közepette esnek az emberek szemébe, hogy éles, szúró mivoltuk könynyeket fakasszanak, picinységük fáj dalmat okozzon nagyon sok embertársunknak. A gúnynak felém röppenő nyilait felfogom az emberszeretet paj zsával. A sebezni szánt nyilak nálam az akarás energiáját fokozzák. Ha guny és cinikus mosoly kiséri muakásságom éppen azok részérői, kiknek érdekében állítom sorompóba tollamat, az engem nem hátráltat. Sőt... Talán jobban tetszenék, ha belevetném magam a politizálás sokszor meddő szóáradatába. Politikával azonban nem foglalkozom. Nem azért, mintha azt «uri huncutságának tartanám, hanem azért, mert a politika többnyire vakká teszi az embert. Akik azt gondolják, hogy kinyílt a szemük és most már tisztán látnak a politikai orientáció kéknek látszó egén, rendesen akkor vesztik el a legnagyobb mértékben látóképességüket. Hát én nem akarok ilyen «tisztán» látni és inkább megmaradok a babérok aratása helyett a szerény kis mezei virágok szedegetése mellettAzonban a mezei virágoknak egyszerű kedves kis illatos csokrait sem tartom meg magamnak, hanem lehelyezem a magyar munkástábor nagy asztalára, élvezzük mindannyian annak illatát, párt-és felekezeti különbség nélkül. * A szegényügy rendezése a város nemes magistrátusa elé kerülvén, minden remény megvan rá, hogy az el is lesz intézve annak rendje és módja szerint, már amennyire a viszonyok azt meg fogják engedni. Azonban méltóztassanak megengedni, ha azt a szerény véleményt merem megkockáztatni, hogy a szegényügyet végkép elintézni nem lehet. Nem lehet pedig azért, — mert elsősorban is egy gazdaságilag leromlott ország vagyunk, ahoi minden társadalmi réteg jobb jövő után vágyakozik, minden rétege a társadalomnak várja a segítést és inkább kapni, mint adni szeretne maga is. Nem lehet megoldani másodszor azért sem, mert oly nagy a segélyt igénylők száma, mint még talán sohasem volt. Ilyen nagy számú éhes szájat jóllakatni teljes képtelenség volna még akkor is, ha jobb anyagi viszonyok között élnénk. A teljes megoldás lehetetlensége mellett szól harmadszor még az a tény is, hogy ipartelepeink, gyártelepeink, melyek meglehetős kevés számban vannak, nem birják üzemüket teljes termelőkéÍ >ességük maximális/fokára fejeszteni azért, mert nincsen kinek fiz árukészletet továbbítani, nincsen kinek azokat eladni. Szinte a végtelenségig lehetne sorakoztatni az okokat, amiért a szegényügyet nem lehet véglegesen elintézni. Száz oknál is meggyőzőbb érv azonban az, hogy nincsen megfelelő munkaalkalom és igy nincsen meg az elhelyezkedési lehetőség azok részére, akik dolgozni akarnának, dolgozni szeretnének és dolgozni tudnak is. Már pedig amig fennáll az elhelyezkedés akadálya, addig fenn fog állani a szegényügy megoldatlan problémája is. A mulatságok hosszú láncolata mintha elakarná feledtetni velünk azt a sok bajt, gondot, ami szegény agyonszanált fejünkre rászakadt az utóbbi esztendőben. Nero császár «Panemet circenses» jelmondata jut eszébe az embernek. Ha azonban igy haladunk, cirkusz, mulatság, szórakozási alkalom lesz ugyan százszámra, kenyér azonban mentül kevesebb. Nem lehetne ezt a dolgot valahogy megfordítva csinálni?! Mert ahogy most van, ugy nem valami jó lehet a dolgok folyása. Panaszkodik mindenki. Panaszkodnak a rendezők, hogy nem sikerül a mulatság, mert sok a kiadás, panaszkodnak a szórakozóhelyek tulajdonosai, hogy nem megy jól az Üzlet, mert a sok mulatság elvonja a közönségüket, panaszkodik a közönség, hogy nem győzi a rája háramló «társadalmi kötelez«ttség»eket és panaszkodnak a szegények, hogy mindig az ő javukra mulatnak az emberek és ők mégis éhen maradnak és fűtetlen szobában dideregnek. És ha mindenki panaszkodik, mi értelme van akkor ennek a nagy lázas ^emberbaráti)) mulatozásnak ?1... Sétáló. » Adó zas A forgalmiadóról iárgyal Az OMKE adóankétjének második része hétfőn, február hó 4-én kezdi meg a maga tárgyalásait. Az ankétnek ebben a csoportjában az általános forgalmiadónak és fényűzési adónak forgalombénitó hatásait fogják tárgyalni. Az anhétfőn az OMKE adóankétje két második részének előadója Székács Imre az OMKE alelnöke lesz. A napirendhez az OMKE csaknem valamennyi vidéki kerület képviselője is hozzá fog szólni, ismertetve az egyes vidéki kerületek konkrét adósérelmeit. Közgazdaság Az ezüstpapír jelentősége a prosperitásban Az United States Bureau of. ' Mines most kiadott jelentése felhívja figyelmünké arra a kis ezüst papir darabokra, melyeket oly felületességgel eldobunk. Évről-évre jobban terjed az ezüstpapír (ón) használata. Igy például rádió kondenserekben oly minutiozus vékonyságú ónlemez van, hogy 4350 lemez egymásra rakva csupán egy inch 2 és fél centiméter vastagságú volna. A legvékonyabb gyái tott ezüstpapír csupán egy inchnek, vágyik 25 milliméternek csupán 22 százezredrésze és egy font ónból 18.500 négyszög inch ilyen ezüstpapirt gyártanak. Nagy ágyukban is használnak ezüstpapirt. Beteszik az ágyú csövébe tüzelés előtt, azért, hogy a vörösrézlerakodást csökkentsék. 1925ben az Egyesült Államokban 2993 tonna ónt használtak fel ezüstpapír gyártására és 1927-ben már ez a szám 4193 tonnára emelkedett. A keresletnek ez a nagy növekedése főképpen a cigaretta fogyasztás emelkedésének tulajdonitható, amely 80 milliárd darabról 97 milliárd darabra emelkedett, |azután a cukorkák eladásában való növekedésnek és végül pedig antot, szeletekbe vágva ezüstpapirba csomagolják. á TÉBE a kiskereskedelmi hitelért A Gazdasági Hiradó jelenti: A kiskereskedelem hitéiigényeire a kormányzat legutóbb egy millió pengőt engedélyezett, mely öszszeget a főváros további egy millió pengővel toldotta meg. Ismeretes, hogy az OMKE és a TÉBE legutóbbi együttes debreceni körzeti ülésén a TÉBE vezetősége részéről olyértelmü kijelentés hangzott el, mely szerint az egyesületben tömörült középintézetek hajlandók a saját tőkéikből 10 millió pengőt a kiskereskedelmi hiEgy pengő! a „Nyíregyházi Útmutató ésTelefonnévsor* Kapható mirden kömvvkereskedéshen és a Joba-nyo*díb»n telek céljára fordítani, amennyiben a kormány által rendelkezésre bocsátott egy milliő pengőt veszteségi alap gyanánt kezelhetik. A TÉBE intézetek eme állásfoglalása most a közeli megvalósulás stádiumába jutott, mivel a szóbanforgó pénzintézetek ujabban megtartott értekezletükön elhatározták hogy a pénzügyi kormányhoz ebben az ügyben a fentebb kifejtetteknek megfelelő előterjesztést fog nak tenni. 1929. február 1. Mezőgazdaság A kedvezményes résgálicot febrnár 10-ig igényelhetik Nyíregyháza város polgármestere a szőllősgazdák állami támogatására vonatkozólag a következő felhívást bocsájtotta ki: A m. kir földmivelésügyi kormány az elmúlt évek elemi csapásai által sújtott szőlőbirtokosok támogatására még a mult év őszén részgálic segélyakciót indított, mely akció keretén belül a segélyezésre szoruló 'szőlőbirtokosok egy évi kamatmentes hitei mellett kat. holdanként 15 kg. réz gálicot igényelhettek. Most, miután a jelentkezési határidőt a földmivelésügyi miniszter folyó évi február hó 1 o-ig meghosszabbította, ezúton ismételten felhívjuk a szőlőbirtokosok figyelmét az akcióra azzal, hogy a kat. holdanként megállapított 15 kgr. rézgálicot 71 pengős árban a városi gazdasági hivatalban minden szőlőbirtokos igényelheti. Nyíregyháza, 1929. január 21. Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester A Eenyerkereső Nők Országos Szövetségének tízéves működéséről (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Kenyérkereső Nők OrszágosSzövetsége február hó 4-én ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját. Ez a nagyjelentőségű, hazafias és karitatív működéséről ismert szövetség a kenyérkereső nőknek nélkülözhetetlen, amennyiben a szövetség tagjait díjtalan állásközvetítésben és ingyenes jogsegélyben részesiti. Különösen a vidékről Budapestre kerülő álláskereső nőknek pópotlhatatlan a szövetség, akik tájékozatlanul, ismeretség hiányában a fővárosban igen sokszor a legveszedelmesebb helyzetbe kerülnek leánykereskedők és üzérek prédájául esve. A szövetség tízéves fennállása, alatt gyönyörű eredményeket ért el és 10.212 esetben részesültek a díjtalan állásközvetítés kedvezményében. Most a szövetség egy otthon felállítását tervezi, ahol elsősorban azokat a vidéki álláskereső nőket helyezik el, akiknek nincs a fővárosban rokonuk s akik kénytelenek falujokban a legnagyobb nyomorban sínylődni, mert még annyi kitartásuk sincs, hogy idegen helyen meg tudják fizetni lét-, fentartási költségeiket addig amig eltudnak helyezkedni. A szövetség a kenyérkereső nők, minden munkaágában közvetíti az állást a főzőmindenesi állástól a nevelőnői, vagy nyelvtanárnői állásig. A szövetség a tízéves évforduló alkalmából programmjává avatta a doigoző nök otthonának felállítását. Elvből sohasem kértek subvenciót, sem gyűjtési, sorsolási vagy moziengedélyeket, most is kizárólag azoh régi tagokhoz, kik tőlük jó állási, és azon munkaadókhoz, kik tőlük díjtalanul válogatott személyzetet kaptak, fordul azon kérelemmel, küldjék be a hátralékos (5 Pengő) tagdFat (postatakarékp. csekksz.: 38.477.. sz.) és megvalósul az Otthon. A szövetség hivatalos helyiséged Budapest, IV., Régiposta-u. 15. A kenyér ára hazánkban A Gazdasági Híradó jelenti: Magyarországon a kenyeret legolcsób ban Karcagon lehet beszerezni, ahol az egységes lisztből sütött kenyér kg.-ja 26 fillér. Kisújszálláson már 27, Mezőberényben pedig 28 fillér a cipó kg.-ja, amely Budapesten éri el karrierjének legkimagaslóbb pontját kg.-ként 40 —46 fillért.