Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

íebruár 1. JNfVíRYIDEK. Kérelem a Nyirvidék jubileumi g közgyűlésén megjelenő egyesiiletekhez és hatóságokhoz. Vasárnap délelőtt tiz órakor lesz a városhaza dísztermében a Nyirvidék ötven éves fennállását ünneplő jubileumi közgyűlés. Ezen a gyűlésen üdvözlik a félszázados múltra tekintő Nyirvidéket a hatóságok és az egyesületek küldettei. A vármegye szónoka, majd Nyíregyháza szónoka után a Vidéki Újságok Egyesületének képviselői, azután az üdvözlésben résztvevő egyesületek, magánosok felszólalása következik. A Nyirvidék jubileumi ünnepének rendezősége arra kéri az üdvözlésre készülő egyesületeket, hatóságokat, intézményeket, szíveskedjenek szán dékukat péntek vagy szombat folyamán a Nyirvidék szerkesztőségével közölni, hogy a felszólalások sorrendjét eleve megállapíthassa a rendezőség. Dr. Taiikó Béla zeneesztétikát előadása Bihari Jánosról a Leán^áivissumban Dr. Tankó Béla. a debreceni »róf Tisza István egyetem bölcsészeti karának filozófia professzora tartott előadást tegnap délután Bihari Jánosról a szinte legendás magyar cigányprímásról, akinek centennáriumi ünnepségei nem rég zajlottak le a magyar zenei világban. Illetékesebb ajkakról, művészibb tolmácsolásban sehol sem ismerhették meg a »nagy Biharis életét. működését és zenei alkotásait, mint ahogy dr. Tankó professzor elmélyedő, szines és közvetlen előadásaiból, Szűcs Gergely debreceni zenetanár művészies és meleg hegedüjátékából éa Korray István zenetanár klasszikus zongorakiséretéből megismerhette a Kálvineum hűséges közönsége ezen a felejthetetlenül kedves teadélutánon. Ritka találkozója volt ez a délután a szóbeli és hangszeres előadás művészeinek. Dr. Tankó bevezetésként rámutatott arra, hogy a régiklaszszikus magyar zene, minő kibeszélhetetlen értékű kincsünk és hogy ebből mennyit felejtettünk, mennyi kallódott el. A látnók tüzes lelkével jósolta meg, hogy eljön majd az idő, amikor nemcsak nagy költőink, hanem nagy zenészeink kedvéért is meg fogják a kultura és a szép rajongói a mi magyar nyelvünket tanulni. Ezntán néhány erőteljes vonással rajzolta Bihari János életét és nagy kortársainak őreá vonatkozó — roppant jellemző — megállapításait. Mi csak kettőt emiitünk itt. Széchenyi István azt mondotta, hogy Bihari János valamelyik őse bizonyosan karmester lehetett Atilla király udvarában. Liszt Ferenc pedig, — aki egyébként a magyar nemzeti zenét csak »ctgány muzsikának« tartotta elragadtatással emiékezik meg arról, hogy minő benyomást tett reá ez a csodálatos ember és ennek hegedüjátéka (quel' imperieuse fascination«). Bihari maga is értett ahoz, hogy megjelenése tekintélyes legyen; I. Ferenc osztrák császár fellépése és játéka hatása alatt, hajlandó lett volna Biharit nemességgel kitüntetni, de mikor Bihari ezt az «gész bandája részére kérte — a donátiós levél elmaradt. Élete vége — tragikus magyar sors. 1824-ben a Hevesmegyei restaurációs mulatságon játszott, hazafelé menet balkarja eltört, — s ő lassankint visszavonulva, szinte elfeledve, nyomorúságban halt meg. Szárnyaló lelkesedéssel állapimttm meg a professzor Bihari János zenetörténeti értékeit abban, hogy nemzeti romantikus fellendülésünk korának és napoleoni insurrenctiónk idejének daliás ereje zeng a muzsikájában — verbunkossal örökké élnek és éljenek is a lelkekben, hogy legyenek vezetőink, mikor ismét keblünkre ölelhetjük elszakított testvéreinket Pozsonyban, Kassán, Nagyváradon, Kolozsvárott és Temesvárt. Szűcs Gergely és Forray István művésztanárok szűnni nem akaró tapsok között játszották el Bihari szerzeményei közül Bercsényi nótáját, a Koronációs dalt, a Requiemet (melyet fia halála emlékére szerzett) a Primáciális magyart, a Debreceni emléket, Bihari óbester verbunkósát és még egy verbunkost. Dr. Tankó Béla előadásának emelkedett finomságához méltó volt a két művész tanár szemléltető játéka, Szűcs Gergely mesteri vonókezelése, abszolút tiszta játéka, finom staccatói, viharzó ereje és lirai ellágyulása és last not last« — Forray István megértő, diszkréten hangsúlyozott zongorakisérete, aminőt Dienzl Oszkár óta nem halottunk. Az előadás majdnem 2 órát vett igénybe, \— de a közönség még szívesen marad volna további 2 óráig is. (ys.) Testápolás - Egészség Hogyan védekezzünk az Influenza járvány ellen Az utóbbi időben a világ öszszes részéből érkeztek jelentések ujabb és ujabb influenzás betegségekről. Egyes helyeken a betege dés járványszerüen lépett fel. — Mind amellett egyelőre nincsen ok különösebb aggodalomra. Az influenza rendkívül járványos betegség. Sokan azt hiszik, hogy mindig hüléssel kezdődik, pedig ez mindeddig nem nyert beigazolást. Többnyire ilyen szimptómák jelentkeznek a betegség előtt: főfájás, szemfájás, fájdalom a végtagokban, néha, bár nem feltétle nül vizes váladék az orrban, hidegrázás és többnyire kisérő jelenségek a torokfájás, köhögés és izomgyulladás. A láz többnyire a betegség intenzitása szerint váltakozik. A láz leginkább csak néhány napig tart és ezt rendszerint kisebb-nagyobb komplikációk váltják fel a tüdőben. Az influenza fellépését eltérő tünetek jellemzik és épen ezért nehéz lenne pontosan előimi, hogy az egyes esetekben milyen tünetek jelentkeznek.. A betegséget bizonnyal a fertőzőt; orr- és torokbacillusok okozzák. Vannak olyan esetek, amikor valaki magában hordozza a betegséget, anélkül, hogy az kitörne rajta. Néha közvetve, legtöbbször psdig közvetlenül terjed a ragály. Azt mondják, hogy a betegség csi'ráit a kéz terjeszti és viszi tovább a szájba és torokba. Eddigelé megállapították, hogy a viz, te] és általában az ételeíc nem hordják a ragály csiráját, viszont könnyen lehet, hogy az evőeszközök, edények, stb. terjesztik a betegséget. Az influenza épen ugy megtámad ja az öreget, mint a fiatalt, a nőt éppúgy, mint a férfit. Az erős és gyenge, szegény és gazdag, fehér és fekete egyaránt ki van téve ennek a ragálynak. Ahol járvány • keletljezik, ott a következő védekezési eljárásokat ajánljuk: 1. Lehetőleg kerüljük el a felesleges csoportosulást. 2. Amikor és ameddig csak tehetjük, .tartózkodjunk a szabad levegőn és a napsugárban. Szívjuk mélyen a tüdőre a tiszta levegőt. A lélegzést az orron keresztül 1 végezzük. Kerüljük, ha csak lehetséges, a rosszul szellőztetett helyiségeket és azokban való hosszas tartózkodást. A szoba ablakát, ahol dolgozunk, nyissuk ki a nap legnagyobb részében és engedjük, hogy friss levegő cirkálhasson a helyiségben. Egészségesebb dolog a kissé hidegebb szoba, mint a meleg. 3. Éjjel takaródzunk be alaposan és nappal viseljünk kényelmes ruhát, • miben saabadon mozoghatunk. Ügyeljünk arra, hogy a láb melegen és szárazon legyen. Akinek nagyon izzad a lába, tegyen reggelenként a cipőbe egy kevés boric, acidot. Ez meggátolja az erős izzadást. 4. Amikor köhögünk, tüsszentünk, vagy csuklunk, gondoljunk a mások egészségére is,, tehát tegyünk a szánk elé zsebkendőt. A ragályt a tüsszentés és köhögés nagy mértékben terjeszti. Ha beteget ápolunk, mielőtt más emberrel érintkeznénk, mossuk meg előbb kezünket szappanos vizben alaposan. 5. Evés előtt mindig mossuk meg a kezünket, ne vegyük ujjunkat a szánkba, általában kerüljlik, hogy a kezünket az arcunkhoz emeljük. A sok kézfogásnak nincsen helye. 6. Ne használjunk olyan asztalkendőt, zsebkendőt, törülközőt, poharat, amelyhez már nyúlt valaki vagy másvalaki használta. Ne járjunk olyan vendéglőbe, ahol nem ügyelnek a tisztaságra. 7. Kerüljük azokat a helyeket, ahol betegek laknak' 8. őrizzük meg egészségünket legelsősorban azzal, hogy a test belső és külső használatára elegendő vizet fogyasszunk. Továbbá azáltal, hogy tiszta és tápláló ételt fogyasszunk. Harmadszor, hogy legalább 7 ,órát alszunk a napi 24 órából Negyedszer, hogy nem izgatjuk fel magunkat és nem aggódunk. Igen jó orvosság a tiszta pasztörizált tej, forró limonádé, narancs, mig a szeszes italokat lehetőleg kerüljük el. Ne feledjük el, hogy az influenza gyakran hüléssel, fejfájással, izomlázzal, vagy hidegrázással kezdődik. Sokszor e jelenségek közül több egyszerre jelentkezik. Ha bizonyossá vált, hogy a betegség erőt vett rajtunk, azonnal feküdjünk le, szellőztessünk, hogy a tiszta levegő a szobát áthassa és hívjunk azonnal egy megbízható orvost. Aztán híven kövessük az orvos tanácsát. A betegség tartama alatt csakis könnyű, könnyen emészthető ételeket szabad fogyasztani. Gondoljunk a családtagok egészségére, tehát minden erőnkkel azon legyünk, hogy a betegséget el ne kaphassák. Ha már valamivel jobban érzi magát a beteg, az még nem jelenti azt, hogy felkelhet az ágyból. Ajánlatos tehát mindaddig az ágyban maradni, mig a beteg* séget tökéletesen ki nem heverte. — A Die Dame farsangi száom ötlotas jelmezekkel megjelent 4e kapható «* Újság boltban. — Hul-, hogyan-, mikor hirdessen — ezen három kérdés helyes megválasztásától függ reklamációjának sikere E téren útmutatásul szolgál a Rudolf Mosse R.-t. most megjelent 1929. évi Ujságkatalógusa. Első része az eladás és a reklám racionalizálásáról szól. Második része minden tudnivalót közöl Magyarország napi és hetilapjairól. A harmadik rész a vidéki lapokkal foglalkozik, részletesen felsorolja a teljes vidéki sajtót a szükséges adatokkal együtt, továbbá térképekkel ellátott előnyös csoportajánlatokat tartalmaz a vidéki propagandára vonatkozólag és tájékoztatást nyújt az egyéb reklámlehetó'ségekró'l. A negyedik rész ismerteti az ország szórakoztató és a szaksajtóját Az ötödik részben maguk a lapok kiadói szólalnak meg tájékoztató hirdetésekkel. A kiállításra és tartalomra egyaránt kimagasló, 96 oldalas, vaskos katalógust ingyen és bérmentve küldi hirdetőknek Rudolf Mosse hirdetőirodája Budapest, IV. Váci utca 18. Rudolf Mosse ház. — Száz különféle kézimunkakönyv érkezett az Ujságboltba. A tél a kézimunkázás igazi ideje és nincs háztartás, ahol a husszu esti órákban valaki ne hajolna a kézimunkaráma fölé, szaporán öltögetve. A kézimunkáló hölgyek sok ezrének akar szolgálatára lenni az Ujságbolt azzal, hogy a téli szezonra száznál több különféle kézi^ munkakönyvvel áll a hölgyközönség rendelkezésére, amely kézimunkakönyvek a legelőkelőbb német kézimunka és divatlap kereskedők (Beyer, Vobach, Ullstein stb.) kiadásai. Az egjyszérü filét munkától a legfinomabb Kelimig mindenféle kézimunkakönyvek a legnagyobb választékban sorakoznak az Ujságbolt polcain és minden kézimunkakönyv rengeteg rajzot és mintát tartalmaz. A gazdag sorozatból csak pár cimet említünk meg: Függönyök, lámpaernyők, filetmunkák, csipkék, kelimmunkák stb. stb. Egy-egy füzet £i.ra 1 p 60 fillértől 3 pengőig. A Kézimunkakönyvek az Ujságboltban kaphatok. Toa« óStemények és mindanféle cukrászsütemény KUGLER •). éi kir. udvari oukráse •radeM receptjei alapján pót anyagmentesen Sipos cukrásznál Romai katholikus bérpalota Telefon: 3—IS. K: 4574/1929. Hirdetmény. Nyíregyháza város tanácsa közhírré teszi, hogy a város 4 drb. sőre bikája f. évi február hó 1-én (pénteken) d. e. 10 órakor a 1 állatvásárté'-en nyilvános árverés utján eiadatik. A bikák a mintakertben megtekinthetők. Nyíregyháza, 1929. január 30 Városi Tanács. 378—J r