Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

Nyíregyháza, 1929. február 24 * Vasárnap Ta

r, évfolyam. 46 szám STIDEK Előfizetési árak helyben 4a vidéken: Kgy Héra 2 50 pengd. Negyedévre 7'60 pengő. XMfeztviselőknek és tanítóknak 20»/« engedmény I pengő. | I inény. I t Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. ••HS^HnHnHHRMBSBSSMBWOBa Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT S. SZÁM. Telefon szám 139. Postachequa Kéziratokat nem adunk vissza. á sajtóreformtervezet anyaga Az a sajtóreformtervezet, amelyet Zsitvay Tibor igazságügymi•iszter hivatalba lépése után hamarosan nyilvánosságra hozott, a •apókban széles körből összerekrutálódott ankét elé került. Régen tapasztalt közéletünk olyan erős érzékenykedést, mint amilyenről a sajtó tanúságot tett a tervezettel kapcsolatban már az ankétet megelőzőleg. Pedig miről volt szó? Az igazságügyminiszter esupán nyilvánosságra hozott egy olyan komplexumot, amelyik bár részletekben is paragrafusokba jön tötte az uj sajtónovella szövegét, tulajdonképpen mégis csak a kontúrjait vázolta a kormány elgondolásának. A multak tapasztalatai alapján ugyanis múlhatatlanul szükséges éppen a szabad sajtó érdekében a gondolati szabadság érvényre juttatásának szellemében a sajtó olyan mérvű megreformálása, amily kívánalmakat a mai kor szelleme igényel. Mi semmiesetre sem helyeseljük azt a szélsőséges, gyakran személyeskedésig menő kritikai attakot, amelylyel a szőnyegen lévő tervezetet a sajtó és a közélet bizonyos szárnya kisérte. Annál nagyobb elismerésünk illeti azokat a férfiakat, akik az igazságügyminiszter által egybehívott sajtóankéten magasszinvonalu s magvas tartalmú felszólalásaikkal olyan anyagot hordtak össze, amelyik bizonyára alkalmas lesz arra, hogy a leendő sajtóreformot közmegelégedésre juttassák érvényre. Előre kijelentjük azonban, hogy ez a közmegelégedés nem azt jelenti, hogy hozzon bár az igazságügyminiszter bármily reformtervezetet is, ne legyen ellenzéke annak, mert éppen a sajtó az a terület-, ahol a közélet ága-boga annyira össze van kuszálva, hogy minden szempontot és igényt kielégíteni szinte képtelenség. Igy nem is lehetne megfogni a mai idők reformtörekvéseit, nemcsak a kivihetetlenség, de az opportunitás és a magasabb kívánalmak szempontjából sem. A sajtó reformja az ország ér dekében kell hogy létre jöjjön s ezt a szempontot nem szabad szeme elől tévesztenie se az ujságirótársadalomnak, sem a hírlapok mögött meghúzódó érdekképviseleteknek. Különösen óvatosan kell bánni azokkal a kívánalmakkal, amelyek anyagi területen óhajtanának bizonyos túlzó egyoldalúságot s a szabadosságig menő szabadságot törvényesíteni. A korHiány átérzi feladatának súlyát, amikor a sajtó megreformálásához nyul, ezt bizonyítja gróf Bethlen István érdeklődése is a reform iránt, aki a sajtóankét mindkét ülésén jelen volt s nemcsak végig hallgatta az ott elhangzott felszólalásokat, de jegyzeteket is készített magának. Bármily nagy hangzavar előzte is meg az ankétet, annak lezajlása után, egy eredményt máris elkönyvelhetünk ami a jövő számára igen nagy értéket képvisel. Az uj igazságügyminiszter kezébe ugyanis az ankét két napján olyan nagyszerű reformanyag jutott, amivel a sajtóval kapcsolatban elődei alig dicsekedhettek. Különösen három téren látjuk kicsúcsosodni az öszszehordott anyag gondolatát. Egyik, hogy az üzleti tőke a kívánatos mértéken tul ne nehezkedhessék rá a sajtóra, mert hiába van sajtószabadság az állammal szemben, ha a véleménynyilvánítás jogát korlátozza a tőke. A másik a felelősség kérdése, amit az elkövetett sajtódeliktumokkal kapcsolatban uj alapokra kell helyezni s végül rendelkezéseket kell életbe léptetni olyan irányban, hogy a nemzet érdekét szélsőséges területekről veszély ne fenyeges se. Reméljük, hogy ez az összehordott nagy reformanyag kellő feldolgozásban megfelelő módon fogja kiegészíteni azt az eredeti reformtervezetet, amelyik ellen a kritika megcáfolva minden véleménynyilvánítási korlátozást, oly széles s gyakran nem is -megengedhető módon nyilvánult meg. Megfellebbezték a „Korona" kibővítése ügyében hozott képviselőtestületi határozatot A fellebbezők szerint nincs szükség Htcanyitásra, drága a Fisch-féle ház, s a városnak nincs kidolgozott városfejlesztési programja (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Tegnap délben újra felebbezés érkezett a városházára. Ezúttal a Fisch-ház megvételére, a Korona melletti uj utca nyitására, a Korona kibővítésére vonatkozó határozatot felebbezte meg a város gazdasági politikájával egyet nem értők tábora. Ez már a második felebbezés a szorosan összefüggő kérdésekben. Az eísőt a Korona kibővítésének terveire vonatkozó határozat ellen adták be az ellenzékiek. A képviselőtestület határozata tudvalevőleg ugy szól, hogy ;a tervek elkészítésére nem írnak ki országos pályázatot, sőt egy szűkebb körűt sem, hanem megbízzák Kotsis István műegyetemi tanár műépítészt a tervek elkészítésével. Ezt a határozatot fellebbezték meg, de ez a fellebbezés még nem került a törvényhatósági közgyűlés elé, amikor most beérkezett a második fellebbezés is, amelynek szószerinti szövege a következő: ; • i ~! Szabolcs és Üng közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék tett. Törvény hatósági Bizottságához Nyiregyháza. Nyiregyháza r. t. városnak 1929. évi február hó 7-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésében hozott Kgy: 183—1929. K: 6071 — 1929. számú azon véghatározata ellen, amellyel a Vay Adám-utca 1. szám alatti házas belsőség megvásárlását mondja ki, — tisztelettel fellebbezéssel élünk és kérjük, hogy ezen határozatot megsemmisíteni és Nyiregyháza városát utasítani méltóztassék, miszerint az egész városrendezési, utcanyitási, Korona-épület kibővítési kérdést, mint kellően elő nem készített és egyelőre a mai viszonyok között nem aktuális ügyet, vegye le a napirendről. Indokolásainkat az alábbiakban vagyunk bátrak előterjeszteni: Ezen határozat tulajdonképpen egyetlen kérdés komplexumban a harmadik lépés a város képviselőtestülete részéről. Az egész kérdés maga az, hogy a város a Koronaépület mellett egy utcát akar nyitni és a Korona épületét emeIetráépitéssel átakarja alakítani. Ez ilyen formában ugyan még nem tár gyaltatott, csupán az ujabb javaslatokból lehet erre következtetni. Ugyanis először egy btidapesti építész megbízása határoztatott et egy tervvázlat készítésére egy még meg nem szerzett telekrész tekintetbe vételével. Azután elhatároztatott a Korona-épület mellett egy utca megnyitása és a teleknek a megvásárlása. Most a szóbanforgó telek megvásárlása határoztatott el. Ezen határozatok után talán a Korona épület átalakítási végleges tervek és költségvetés elkészítésére adandó megbízás, a versenytárgyalások kiírása, kölcsönfelvételek stb. stb. elhatározása következnék, de végeredményben nem látunk tisztán az egész dologban, milyen költséggel jár az egész dolog, műszakilag hogyan alakul az egész kérdés és főképpen, mit jövedelmez, hogyan fizettetnek a felvett összegek után a kamatok és hogyan történik a törlesztés. Közelítő számítások szerint itt legalább egy 2.5 millió pengős befektetésről van szó, tehát a város, aktiv vagyona egyharmad részének hovafordításáról történik döntés és az egész fölött nincs senkinek áttekintése, nincsenek előttünk rajzok, tervek, költségelőirányzatok, tanulmányok, szóval ez a nagy horderejű kérdés sem műszakilag, sem pénzügyileg előkészítve nincs. Műszaki tájékoztatás szempontjából elegendő lett volna legalább a városi mérnöki hivatal által kidolgozott vázlatos terv a megvásárlandó ingatlanon létesítendő épületekről és a Korona-épület kibővítéséről. A két piacrész célszerűbb összekötésének megoldás szerinti legcélszerűbb voltát részletes rajzokkal kellett volna igazolni, — mert a két piac között vannak más összekötő utcák is, amelyek közül vagy az egyiknek, vagy a másiknak megszélesitése, esetleg műszakilag és pénzügyileg célszerűbb volna. A Korona-épület kibővítési módozataihoz sem szükséges idegen építészeknek megbízása, a tervvázlatok elkészítésére elegendő lett volna a képviselőtestület tájékoztatására a városi mérnöki hivatal által készítendő rajz is. A város által eszközlendő ezen 2.5 millió pengős befektetés jövedelmezősége is tisztázandó volna ugyancsak a fentiek szerint kívánt tervvázlatokból és egyéb adatokból talán még jobban részletezhető számításokkal. Mert különösen amiatt vannak aggályaink. Nehezen tudunk ugyanis elképzelni itt olyan objektumokat, amelyek ezen cca 2.5 milliós befektetésnek az évi cca 250 ezer pengős kamat- és amortizációs költségét jövedelmekkel fedeznék. Már pedig ez olyan SS^HdcIpakiilmHyanlBSzttlftotttoliaDSKS Benedekffynél, a HUNGÁRIA CIPŐÁRUHÁZBAN, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. szám. 19 T-23 8p-25'

8? TELEFON 195. Nöi divat szines és lakk félcipők, egyes párok f yfl'80 Női fekete félcipők p TELEFON 195. Egyes szám ára 16 fillér