Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

jMryidbic. 192§. február 24. Táncol a Líra .. One. T«mk«1[ s Hagy Tajnövetkneli SCSxpent, S4MUy.il, U, Hwtky MáklÍMl 11* 121 természetű befektetés, ami ha nem is hoz jövedelmet, de évi állandó kiadást a város részére semmi eset­re nem jelenthet. Hogy mennyire helytálló a fenti érvelésünk a műszaki és pénz­ügyi előkészítésnek szükségességét illetően, szabad legyen egy egészen hasonló esetben a belügyminiszter által elfoglalt álláspontra hivatkoz­nunk. Budapest székesfőváros közgyű­lése még a mult évben kimondotta a Szent Gellért és a Rudas-fürdő üzemkezelésének, igazgatásának az egyesítését. Ezzel egyidejűleg el határozta a törvényhatósági bi­zottság, hogy az üzemek egyesí­tése után a Rudas-fürdő igazgató­sági épületét le kell bontani és az épület területét az Erzsébet-hid kör nyékének rendezésére kell felhasz­nálni. A Rudas-fürdő kazánházát is el akarták távolítani. A napokban érkezett meg a bel­ügyminiszter leirata a fővároshoz ebben az ügyben és a miniszter arról értesiti a fővárost, hogy nem járul hozzá a fürdőigazgató­sági épületnek és a kazánháznak a lebontásához. A miniszter az­zal indokolja elutasító döntését, hogy a közgyűlés műszaki előké­szítés nélkül határozott ebben a kérdésben és a' figyelembe jöv8 pénzügyi szempontokat sem tette mérlegelés tárgyává. Tehát a műszaki és pénzügyi szem­pont a döntő, ezeket tehát elő kell pontosan ké­szíteni, mert ezen előkészületek nélkül még olyan közület, mint a főváros sem dönthet egy nagy ki­adással járó kérdésben, elvileg sem, mert a miniszter nem járul hozzá. ! Túlzottan magas összegnek tartjuk a szóbanforgó telek­ért a 350000 P vételárat, \ f reálisan alig lehet ennek a felé­ről szó. És ha mégt ekintetbe vesz­szük a szerződéssel, átírással, a bérlők kártalanításával stb. stb. járó költségeket, ezen összeg leg­alább 390.000 pengőre rug. Utca­szélesités céljaira a mult évben vásárolt a város a róm. kath.egy­háztól a Zrinyi Ilona-utca és a Bethlen-utca sarkán, tehát a vá­rosnak nem vitathatóan a leg­drágább helyén cca ioo négyszög­öl területet, amelyen szintén volt régi épület és fizetett érte négy­szögölenként 300 pengőt azon megjegyzéssel, hogy azért fizet ily magas összeget, mert ezzel tá­mogatni akarja az egyházat az építkezésben. A Korona épület melletti ingatlan távolról sincs ilyen értékes és ugyancsak lebon­tásra megérett épületek vannak rajta. De ha ezen cca 560 négy­Fátyolos-meztelen táncol a Lira... részegen kacag, a lelkemből ivott: egy csöppnyi édeset, akó keserűt, mély szomorúságot, villanó derűt... szívemnek tiszta kelyhébőf ivott. Dus lakoma: eleven szivem húsát megenni — Dus áldomás: eleven szí vem vérét meginni — Nagy öröm: arany hintóba befogni fehér szárnyaim s szédült gyönyörrel riugani a Végtelennek karjain. A Lira táncol s mind vi,gabb, ahogy liheg, ahogy kacag, ahogy sikolt, ahogy hörög s zengve, zúgva menydörög. Lebben a napnak fénye rajta, < Ámor-istent igába hajtja s a rengő-ringó tájakat az ég azúrját s hallgatag dus-lombos erdőt... temetőt és leborul —- és elcsitul: Isten előtt... fsten előtt. Tartallyné Stima Hona. szögöles ingatlant ezen túlzottan magas 300 pengős egységárral ér­tékeljük, akkor is r csak 168000 P vételár jön ki. Számitsuk az ingatlan jövedel­mezősége szempontjából az érté­ket. Az egész ingatlan állítólag 33.000 pengő évi bruttó jövedel­met hoz, ebből vonjuk le az adó­kat és egyéb közterheket, alig ma­rad évi 20.000 pengő jövedelem. Ha most 5000 pengőt levonunk az ócska épületek amortizációjára és karbantartására, marad évi 15 ezer pengő tiszta jövedelem, ami­nek alapján 10 százalék kamato­reáljs ingatlanértéket hozhatunk ki. Az ingatlan jelenlegi tulajdono­sa ezen ingatlanért a háború alatt romló pénzben, akkor, amikor u pénzzel az ingatlanokba me­neküllek. 200000 K vételárat fizetett. Ez irreális spekulációs ár volt és ezen az alapon sem lehet ma 350.000 pengőt az ingatlanért fi­zetni. Ez a 200.000 koronás ár éppen ugy nem lehet adat az in­gatlan mai értékelésére, amint nem lehetne a most megajánlott 350.000 pengős árat értékelés alapjául venni egy pár év múlva történő becslés alkalmával. De hiszen nem is vitatta senki ezen 350.000 pengő ár reális voltát A kiküldött becslőbizottság a szakosztályok és a képviselő­testület összes felszólalói, a városi tanács mind túlzottan magasnak találták, s mindezek után nem vonták le ezen meg­állapításból az egyedül helyes következtetést, hogy ilyen áron a telket meg­venni nem szabad. A tervezésre adott megbízás, az utcanyitás, telekvásárlás, a Ko­rona épület kibővítés, szóval az egész ügynek minden előkészítés nélküli túlzott siettetése termé­szetesen nagy igényeket támasz­' tott az ingatlan tulajdonosában és csak igy alakulhatott ki ilyen le­hetetlenül magas ár. Itt egy négy­szögöt telek cca 700 pengőbe ke­rülne a városnak, holott Budapes­ten a belső József városban egy négyszögöl telek a rajta lévő ócs­ka épületekkel együtt 300 400 P. áron megszerezhető. Pedig 1 az egész kérdésnek a végleges elintézése nem olyan sürgős, , I í ! egész nyugodtan várhat és érhet ez a kérdés még 5—6 évig, ami­kor a telket is meg lehet szerez­ni a mai 350.000 pengős ár fe­léért is és a vételárat is ki lehet sokkat olcsóbb kölcsön felvételé­vel fizetni. A kibővitendő Korona épületé­ben szándékozik elhelyezni a vá­ros a határozat indokolása szerint a Kaszinó egyesület és a városi mozgószinház helyiségeit, de ezek­re sincs semmi előkészítő munka. A város a Kaszinó-egyes ülettel szemben fennálló kötelezettségének más módon is eleget tehet, kérünk erre vonatkozólag is részletes szá­mításokkal és kalkulációkkal alá­támasztott több alternatív megoldás si módot. A városi mozgóképszín­ház elhelyezésére ugyanilyen elő­terjesztéseket várunk, de már most hangsulyozruk, hogy a minisztérium intencióival egyetértve, a városi vállalko­zások bővítésének ellene va­gyunk, a további befektetése­ket jövedelmezőknek nem re­méljük. Nézetünk szerint a két piacrész között a forgalom még nem olyan mm BÁRIUMCStt A M AGYAR MUNKA MAGYAR ÉSZ DIADALA nagy, hogy azon a meglévő köz­lekedési utakon felül egy ujabb ut­cával segíteni kellene. Továbbá igaz ugyan, hogy a város idegenforgal­ma már szükségessé teszi a szál­lodák szaporítását, de ha ez utób­bi tényleg így van, erre a magán­vállakózás hamarosan rájön, annál is inkább, mivel a mai gyér vál­lalkozási alkalmak mellett egy jó Izlet nem fog parlagon heverni. Az idegenforgalom emelése nem elsőrendű közszükséglet, ha pedig jő üzleti befektetésről van szó, — akkor a varosnak nem lehel hiva­tása a jó üzleti alkalmat a magánvállalkozás elől elra­gadni, Inkább támogassa a város vala­milyen formában a magánvállal­kozást. A város szempontjából a szóban ­forgó utcanyitásnak és szálloda ki­bővítésének nincs semmi aktuali­tása. Akkor, amidőn a közönség legnagyobb része foglalkozásának, társadalmi helyzetének nem megfe­lelő lakásokban kénytelen meghú­zódni, sőt egy igen nagy tömeg­emberhez nem méltó viskókban ten gődik: akkor, amidőn a legegysze­rűbb városi kultúrintézményeink megvalósítása előtt vagyunk: ak­kor, amidőn a szociális és köz­egészségügyi intézmények (amik sajnos Nyíregyházán nagyon pri­mitívek) létesítésének kérdése sző­nyegen van, akkor ezen kötelessé­geinkkel szemben az utcai forga­lomnak a kényelmessebbé tétele és szállodabővítés oly módon, hogy az a városra csak ujabb nagy terhet és évi legalább 100 ezer P ráfizetést jelentsen, nem lehet olyan sürgős, hogyan­nak megfelelő előkészítésére meg csak időt se szánjunk. Tömeges kislakások építése te­rén, amelyhez pedig a népjóléti minisztérium nagy hozzájárulást helyezett kilátásba még Nyíregyháza város nem tel­jesítette szociális kötelességét. természetes keserűvíz yomor és b óltisztitó hatása páratlan. Az Ifwásniit a@ tévessze assza másfajta kaserivizcal! Kiflii i iíiImW kis ís na§y ietgtefl. SiMKiiir Mú\m KMrimi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom