Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

JhftÍRYIDÉK. 1929. január 6. Nagy vita volt a tegnap! sxakoszlál?! ülésen \ arról, feladja-e a város az Ehrenfeld felekkel szemben érvényesíthető visszavásárlási jogát (A Nyírvidék tudósítójától.) A városi szakosztályok tegnap délután 3 órakor Bencs Kálmán dr. polgármester elnökletével újra együttes ülést tartottak, amelyen a bizottsági tagok nagy számmal vettek részt. A szakosztályt ülés mindenekelőtt egy érdekes vagyonjogi kérdésben igyekezett megállapodásra jutni. Ehrenfeld Mártonné ugyanis azt kérte a várostól, hogy engedélyezze laktanyasori telkére bekebelezett visszavásárlási jog telekkönyvi törlését. Ez a telek az Ehrenfeld és Guttmann fakereskedő cég által 1918-ban vásárolt, négy hold terület, ma kiválóan hasznosítható parcellázás utján. Ezt a telket a cég 1918-ban vette a várostól 75080 akkori koronáért. A várossal kötött szerződésben, a melyet 1919 márciusában irtak alá és amelyet most a szakosztályi ülésen bemutattak, több kikötést tartalmaz. Igy kötelezi Ehrenfeldéket, hogy a telken famegmunkáló telepet létesítenek és megengedik, — hogy ott a város a lakosság tűzifa ellátására szolgáló famennyiségét tarthassa. Legfontosabb kikötés az, hogy a város Biztosította és telekkönyvbe jegyeztette a visszavásárlás jogát, arra az esetre, ha a cég a famegmunkáló telepet megszüntetné és a területet el akarná idegeniteni. Azóta meghalt Guttmann és Ehrenfeld is, a telek Ehrenfeld iVtártonné és Irányai tulajdonába ment át, aki'c előtt akadály a várossal kötött megállapodás, mert igy a birtokot nem oszthatják meg. Kérik tehát, hogy a város adjon engedélyt a visszavásárlási jog kötésére. A tanács javaslatában mindenekelőtt megállapítja, hogy a város nem kötelezhető arra, hogy jogáról lemondjon, de minthogy a telekkel elérte a kitűzött célt, ne zárkózzék el mereven az örökösök kérése elől, hanem kezdjen tárgyalást a törlés fejében elérhető ellenszolgáltatást illetően. Murányi László dr. nem fogadja el ezt a tanácsi javaslatot. A város a nagyértékü telek visszavásárlási jogáról semmi körülmények között sem mondhat le, mert igy magánérdeknek enged a közérdek rovására. Bogdán Ferenc ezzel szemben azt vitatja, hogy ma már nincsen szükségünk rá, hogy a szóban forgó telken fatelep legyen, mert van elég faraktár a városban. A jogos magánérdeknek érvényesülnie kell, ez nem ellenkezik a közérdekk:'l. Kovách Elek: Abban, hogy a városi tanács a tárgyalás felvételét javasolja, nincs semmi veszedelem mert a tárgyalás arra, is kiterjedhet, hogy a telket az örökösök visszaadják a városnak. Erre vonatkozóan információt szerez a tanács. Az a négy hold terület a Szarvas-utca végen ma nagyon értékes és nagy érdeke a városnak, hogy vissza tudja szerezni. A tanács javaslata nem érinti a telekkönyvbe iktatott jogot. A limine se utasítsa vissza a város a kérelmet. Dr. Murányi László: Igaz, a tárgyalás méginditása nem jelent jogfeladást, de meg sem inditható, ha az lehet a vége. Megállapítja a szerződésből, hogy a visszavétel esetére nincs kikötve a felépítmények megváltási összege s az örökösök csak a jus tollendi--t érvényesíthetik és az építményeket lebontva, elvihetik. Az érdekes vita abban a megállapodásban zárult, hogy a város tárgyalást kezd ugyan az Ehrenfeld örökösökkel, de ezek a tárgyalások abban az irányban is puhatolódznak, hogy Ehrenfeldék mennyiért hajlandók a telket visszaadni a vá rosnak. kérdi, lesz-e beleszólása a képviselőtestületnek az ipartestület terveibe. Bálint István dr.. az ipartestület ügyésze:" A nyíregyházi iparosság j megtalálja a módot és eszközt ar- , ra, hogy székháza impozáns, szép épület legyen, dis/.e a városnak, méltó a nyíregyházi 1300 iparos hoz, ahhoz a lelkes táborhoz, amely szívvel-lélekkel akarja az uj szék- ! ház felépítését. Rámutat arra, - f hogy a nyíregyházi iparosság annak idején eladta székházát a v'átojnak polgári fiúiskola céljára. Most i ennek a házas belsőségnek értéke j száz százalékkal több, mint akkor j \*>lt, mig a nyíregyházi iparosok azt a pénzt, amit akkor kaptak a i várostól, hadikölcsönbe fektették S hazafias áldozatkészséggel s most \ nincs belőle egyetlen fillérük s-m. | Mindenütt kapható I Termeli s Owi.fflMWP Magy. * ít Tefszttvetkezeti KSzpontj M>p<lt, L, Horthy Mlk!ó«-at 119/121Bencs Kálmán dr. polgármester ismerteti az ipartestület vándorlása útját a s.ékház eladása után a Bocskay-utcai helyiségbe, majd a városházán felajánlott hivatalszobákba. Ha most a város megadja a kért és itt javasolt hozzájárulást a székház felépítéséhez, régi kötelezettségének tesz eleget Nyíregyháza derék iparosságával szemben Alkonyat előtt Mosolyogjunk még egym ásra ó, hisz nem sok van m ég hátra az útból, mit együtt já runk, egvszercsak jaj — et kell vállnunk! Add még, add ide aja kad, ne sajnáld lágy, puha s zavad, muzsikálgass véle nékem : fagyos csend vár künn az éjben.... Lágy kezed is símogas son, ' te hű hitves, te jó asszony! Ott, ahol a szívem dobban, ölelgesd meg jobban —jo bban, Tudod: oda van bezárva minden, ami fényes, drága, ami érted, neked termet t, árasztva rád hű szerelmet. így jöjjön ránk maja az alkony: a kezed csak símogasso n, szelíd szavad muzsikáljon ezüsthúrú, halk gitáron. Kék szemed szemem ke resse, s messze égfelé vezesse, egy csillagnál ott marasszon... fis csókolj még én m ár alszom. Fiák András Nyolcezer pengő készpénzzel és százezer téglával járul a város az ipartestület székházának telepítéseihez Tavasszal hozzákezdenek a Honig féle teikelien az impozáns székház építéséhez (Á Nyírvidék tudósítójától.) A városi szakosztályok együttes ülése tegnap délután egyhangú ha- j tározattal kimondotta, javasolni fogja a képviselőtestületnek, hogy a város nyolcezer pengő készpénzzel és százezer darab téglával, illetve annak beszerzési árával járuljon hozzá az ipartestület székházának felépítéséhez. A tanácsi javaslat előadója ismertette a székházépítés előzményeit. Az a Vay Ádám-utcai sarok telek, amelyet az ipartestület székházépítés céljára kapott a várostól, a szabályozási vonal ujabb megállapítása következtében olyan keskeny sávra zsugorodott össze, — amelyre nem építhették fel az iparosok a székházukat. Ezt a telket vissza is adták a városnak és a Vay Ádám utca 25. sz. házas belsőséget, a Hőnig-féle telket vették meg 23 ezer pengőért. Már nagyjában kí is dolgozták a székház terveit is, amelyet most bemutatnak a szakosztályoknak és kérik a város hozzájárulását a székház építéséhez, a melyet már ennek az évnek tavaszán meg akarnak kezdeni. A tanács javasolja, legyen ez a hozzájárulás az egyszer már felajánlott telek értékét kitevő 8000 pengő készpénz és százezer darab tégla, illetve annak ára, mintegy 1 5000 pengő. A szükséges összeget a város hitelmüvelettel, ,'áltókölcsön formájában biztosítja. Bogdán Ferenc: Elfogadjuk az indítványt. Nyíregyháza iparosai megérdemlik! Jármy Béla dr. volt főispán azt A sóstói vendéglő és szálloda bérbeadásáról csak a februári közgyűlés dönthet, mert előbb Információkat szerez a város az egyik fővárosi ajánlattevőről Unterreiner Józsefet, a svábhegyi nagyszálló bérlőjét, Ripka és Sipőcz polgármesterek ajánljak Nyíregyházának (A (íNyirvidék). tudósítójától.) | A szakosztályok tegnap délutáni ülésén kiderült, hogy a sóstói ven déglő és szálloda bérletének ügyet a januári közgyűlés már nem döntheti el. A tanács előjegyeztette a hét ajánlattevőt, de kitűnt, hogy a legelőnyösebb ajánlatnál, Irsay Józsefnél, aki a szállodáért 4000, a vendéglőért pedig 4100 pengő bért ígér, hiányoznak a referenciák. Irsayról csak annyit tudnak, hogy az Üllői ül 46. szám alatt vendéglője van. Szcntpétery Endre dr. tanácsnok előadta, hogy a második ajánlattevő Unterreiner János, a svábhegyi nagyszálló bérlője, aki 3000 és 4000, összesen 7000 pengőt igér. A többiek, amint azt a Nyirvidék már a december 20-iki zárt tárgyalás után megírta: Nedeczky Jenő budapesti vendéglős 3900 és 2500, összesen 6400; Kurucz Dezső földbirtokos: 3000 és 3000, összesen 6000; Papp Lajos, a Korona-szálló bérlője: 2000 és 3000, összesc-J 5000; Radó Gyula, az eddigi bérlő: 1500 és 2700, összesen 4200; Bülgözdy József, a Bristol-szálló tulajdonosa: 1600 és 1600, összesen 3200 pengő bérösszeget ajánlottak fel. A tanácsnak az az álláspontja, hogy a legelőnyösebb ajánlattevőkről is alapos információkat kell beszereznie a városnak. A második helyen álló ajánlattevőt Ripka észetes keserűvíz és bál tisztító hutásai páratlan. Kapható mindenütt és nagy üvegben. Schmldttiausr kutváflalat Komárom. ll^Ojj! igjP^ ^^ sSrXSk- ÍÜ^* fiz Igmándit ne tévessz® essze másfajta keserűvizzel!