Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-06 / 5. szám

1929. január 6. JSíYíirraáiL Ferenc dr., Budapest főpolgármestere és Sipőcz Jenő polgármester levélben is, sióban is ajánlotta, - — níint a svábhegyi nagyszálló kitűnően bevált agilis bérlőjét és a balatonfüredi nagyvendéglő volt bérlőjét Énekes János prelátus Radó Gyula pótájánlata után érdeklődött, mire Szentpétery Endre tanácsnok felolvasta Radó beadványát. Ebben a Sóstó bérlője rámutat, hogy 8000 pengő értékű uj székeket, asztalokat kell beszereznie, nagyobb bérösszeget ilyen áldozat hozatala molett nem tehet. A szakosztályi ülés elhatárolta, hogy Irsay Józsefről közelebbi információkat szerez s ennek beérkezést- után fog a végleges döntésre javaslatot tenni a képviselőtestületnek. A gazdák elégedetlenek a városi kutakkal lön a vízvezeték: a kútjavitásra csak egy évre kötnek ; szerződést (A Nyirvidék tudósítójától.j A város kutait Statkfevics Román és Irsay Gusztáv vállalkozók javítják a várossal kötött szerződés alapján, amely most jár le. A szakosztályi ülésen a város tanácsa azt javasolja: hosszabbítsák meg egy évre a két vállalkozóval a szerződést. Hosszabb időre ne, mert itt a vízvezeték, a kutakra nem lesz szükség. Jánosbokori Kovács András. a Gazdaszövetség elnöke élesen kifakad a kutjavitók ellen. Hetekig nincs \it mondja és a gazdák nem tudják, kihez forduljanak. Bencs Kálmán dr. polgármester felvilágosítja a gazdák szószólóját, hogy forduljanak minden alkalommal a mérnöki hivatalhoz, ott azonnal intézkednek. **** f Marom tanterem, két zongora, egy igazgató, három tanár: ezzel indnl meg a nyíregyházi városi zeneiskola A zeneiskola nem irányul a meglévő kiváló magániskolák ellen, amelynek kulturális értékéről nagy elismeréssel nyilatkoztak a szakosztályi ülésen (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A városi szakosztályok tegnap délutáni együttes ülésen Kardos István kulturtanácsnok előterjesztette a tanácsnak a városi zeneiskola létesítésére vonatkozó javaslatát. Ennek a javaslatnak lényege: mondja ki a város képviselőtestülete, hogy Miskolc, Deb recen város és több más vidéki város példáját követve, a zenei kultura szolgálatában, az eddig a városban müködö kiváló zeneiskolák kulturális munkásságának betetőzésére, kiegészítésére zeneiskolát létesít. Egyelőre nem jelöli meg az iskola felállításának időpontját , csak elvben mondja ki, hogy a zeneiskola létesítését elhatározza és az iskola szervező, előkészítő munkáját a megválasztandó bizottság segítségével megkezdi • előadóját. A bizottság tagjai: dr. Kovách Elek, dr. Juhász Sándor, Lukács Béla, Virányi Sándor, Garay Gyula dr., Vertse K. Andor, Kovách Dénes, Kovách Árpád, Jakab József, Ferenczi József, Zwick Vilmos. Kovách Eléli a zeneiskolát, mint célkitűzést elfogadom, de nem tartom időszerűnek A zenei élet Nyíregyházán Kardos István kulturtanácsnok nagy érdeklődést keltő kultúrtörténeti visszapillantással vezette be javaslatát. Elmondotta, hogy már 1824-ben, Benkő főbíró korában találkozunk zenei kísérlettel. 4 Nyíregyházán született Szénffy Gyula, a híres zeneszerző, itt élt, működött id. Ábrányi Kornél, itt hangversenyezett Reményi Ede, Káldy, kiváló zeneoktatók egész sora működött sokáig. 1907-ben a Füredi Testvérek zeneiskolája alakult nieg, majd Vertséné Volkmann Róza zeneiskolája. A zenei szakoktatás ezeknek az iskoláknak megalakulásául egyszerre magas színvonalra emelkedett Nyíregyházán. — 1898-ban megalakult a Bessenyei Kör. amelynek zeneművészeti szak osztálya élénk zenei kultura városává tette Nyíregyházát. Ilyen alapvetések után, a város lakosságának zenei igényei nagy mértékben növekedtek és az alapvetést nem követhette más, mint egy városi zeneiskola kijegeceseclése. A fejlődésnek az itt vázolt vonalából is kitűnik, hogy a zeneiskola létesítése nem irányúi a nyíregyházi magánzeneiskoláK eilen, amelyek magas színvonalon, állami ellenőrzés mellett nagy elismerést kiváltóan működnek 1 és lógnak működni továbbra is a ! város egész közönségének osztatlan háláját érdemelve ki. A váj rosi zeneiskola ellenkezőleg, az ő munkásságukat építi tovább, ami, kor tért enged az ott támadt zenei érdeklődés további kielégítésére, fúvós zenében való jártasság elméleti továbbképzés megszerzésére és megakadályozza azt a lehetetlen állapotot, hogy Nyíregyházáról esetleges speciális zenei képzés miatt Debrecenbe kelljen utaznia a növendékek egy részének. Nyíregyháza kulturális gócpont kell, hogy legyen Az is nagyon fontos ok a zeneiskola felállítására, hogy az iskola mind nagyobb működési körre való kiépítésével Nyíregyháza egyik vidéki zenekulturális gócponttá lesz, amilyennek Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a vidéki városokat tervezi. javasolja a tanács, hogy mondja ki a szakosztályi ülés a zeneiskola létesítésének szükségét és azt, hogy az iskola megszervezési munkálataira kiküldi a következőket: Bencs Kálmán dr. polgármestert. a Bessenyei Kör zeneművészeti szakosztályának elnökét, Kardos István kulturtanácsnokot, mint a bizottság elnökét, illetve A tanácsi javaslathoz Kovách Elek dr .szólt hozzá: Valóban, a város fejlődése elérte azt a pontot, hogy felállítsa zeneiskoláját. Ezt, mmt célkitűzést el is fogadom, de aggályaim vannak időszerűség tekintetében. A zene kulturát jelent, ha sokaknál nem is vilálágos életszükséglet. A zenei kultura szükségének hiánya egyéni diszpozíció, nem jelent kisebbítést. A zenei érzékre való nevelésben nagy jelentősége van a jól szervezett iskolának. Mégis, ha elhatározzuk egy ilyen iskola létesítését. talán ne kössük magunkat határidőhöz. Van több fontosabb, sürgősebb tanügyi kérdésünk, amelyeknek megoldása I

óriási kiadással jár, ujabb kiadásokat nem vállalhatunk. Itt van a tanonciskola; az elemi iskolák sfca, poritása, a hőipariskola. A zene| iskolával járó kiadásokat az elő| adó nem is körvonalazza. Pedig ezek igen nagyok lesznek és nem fedezhetők a tanulók tandijából. A város fejlődésével szorosabban összefüggő, pnmér tanügyi kér| désekre kell előbb minden erőn» ket koncentrálnunk. Nem mondom hogy halasszuk el

! »ad graecas calendas« a zeneiskola ügyét, küldjük ki a javasolt bizottságot, amely loglaljkozik a kérdéssel, amelyet a pénzügyi viszonyok javultával minél előbb meg is fog oldani a város. Énekes János: A magán zeneiskolák mindent megtettek, amit lehetett Énekes János prelátus: Hangsúlyozza, hogy nem foglal állást a javaslat ellen, tisztában van a zenekultura jelentőségével, helyesli a zeneiskola létesítését. Nem azért, mintha nem volna megelégedve a nyíregyházi zeneiskolákkal; ezek többet nem is tehettek, mint amennyit tettek érdemes működésűkkel. Gondoljunk azonban arra, hogy ma a zene nemcsak gyönyörűség, hanem kereseti eszköz is. A város zeneiskolája nem nyújt majd diplomát, amint nem ad Miskolc vagy Debrecen sem. Bencs Kálmán: Érvényes oklevelet ad ki! Énekes János: Iparkodjunk állami zeiTeiskolát létesíteni. Készítse elő a kérdést ilyen irányban a kiküldött bizottság. A kultuszminisztert kérdezzük meg, akinek nagy tervei kinőttek a csonkaország határából —, nem volna e hajlandó Nyíregyházán állami zeneiskolát felállítani? A város maga nem építhet modern zenepalotát! Létesítsen az állam Nyíregyházán egy vidéki zeneakadémiát amely majd kenyeret ad növendékeinek. Javasolja, puhatolódzék a tanács ebben az irányban. Murányi László dr. Tiszteletre méltó és meggyőző érveket hallottunk a zeneiskola felállítása mellett, de most sem látjuk, mibe kerülne nékünk az uj intézmény. — Javasolja, hogy a tisztán művészi szempontok alapján összeállított bizottságot egészítsék ki olyanokkal, akik a kérdés anyagi vonatkozásait tanulmánvozzák. sebészeti, szülészeti és belbeteg *knek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külö 1 szobában 16 pengő naponta. Orvosát > Senk

i™" iT'^i Nyíregyháza

, Sállói-utca 42. szám.