Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-25 / 21. szám

J^rÍRVIDŐK. Király Imre nem nyugodott bele a kudarcba. E napra összehívta az Egyesült Magyar Egyleteket — amelynek ő az elnöke —• és ezen a gyűlésen kizárólagosan a Petőfiszobor ügyét tárgyaltatta. És végre 5 évi vajúdás után, sikerült dü* lőre vinni a szobor ügyét. Még pedig telj'es eredménnyel. Az Egyesült Egyletek végérvényesen döntöttek. Már meg is bizták Newyorkban élő, kiváló szobrászművész honfitársunkat Finta Sándort ,hogy adjon be egy költségvetési tervezetet. Ha ezt jóváhagyják, a művészt azonnal megbízzák a Petőfi-szobor elkészítésével. A szobrot március 15-éiwfogják — kellő ünnepségek keretében — elhelyezni a Cleveland Public Library-ben. Február 1-én lesz a Nőegfief teadélotánja Rinden a sikert garantálja (A »Nyirvidék« tudósítójától.) «Reunió» — igy nevezték négy évtized előtt az Altalános Jótékony Nőegylet fényes estjeit, társas összejöveteleit, táncmulatságait. Ezekben az években még senkisem vállalta Nyíregyházán a jótékonyság nagy áldozatait, erőfeszítéseit. Akkor még nem sürgette a polgárságot a szociális kötelességtudásra, a szegények hathatós felsegitésére az a szervezett szocializmus, amely ma a társadalom lelkiismeretének sokszor fenyegető hangú, de mindig éber felkorbácsolója, akkor nem szerveződtek felekezetek szerint Nyiregyháza asszonyai. Egy nagy öszszefogó erejű, önkéntes szervezet volt a Jótékony Nőegylet, amelynek oltáránál sietett áldozatot hozni minden külső beavatkozás nélkül a legnemesebb lelkű aszszonyok, leányok tábora. Mindig meghat, amikor erre az igazi szeretetből fakadó abszolút jóságra gondolok, amelyet Nyiregyháza jótékony Nőegylete reprezentált évtizedeken át. Azóta seregestől álltak elő ujabb csoportosulások a jótékonyság szolgálatában. Mindegy. Aki a történelem távlatából szemléli az eseményeket, ma is megkeresi az Altalános Jótékony Nőegyletet, meghajtja előtte zászlaját, mint a legrégibb, minden elválasztó, elkülönítő szempont felett álló egyesülés törekvései előtt. Szerencsésnek, a hagyomány hű szívvel való megőrzésének látjuk, hogy ennek a nagymultu, emelkedett szellemű Jótékony egyesületnek élén ma a Diadal Mozgó Ma, esütörtökön utoljára 5, f és • órakor IRENE RICH t Ezüst rabszolgák | Warner B others superfilmje 8 felv. LOUSE FAZENDA Vén kujon Vígjáték 7 felvonásban Wőietes jelentés: Január 28, 26, 27 péntek, szombat, vasárnap ZOÜO-HURU Potyautasok HIKS-TIN-TIN Árvák apja polgármester felesége, dr. Bencs Kálmánná áll. Sikert siker követ a Nőegylet életében a lelkes fiatal elnöknő sugárzó egyéniségének célkitűzéséi utján. Impozáns, elvarázsolóan szép, komoly társadalmi esemény volt a nőegylet idei bálja és hasonlóan magas színvonalú, toborzó erejű lesz a Nőegylet február i-i teadélutánja is. Sexty Judit, Harstein Sándorné alelnöknők, Müller Ferenc dr. főtitkár, dr. Gönczy József titkár és az agilis női gárda, amelynek tagjai téli faggyal, dermesztő hideggel szembe nézve viszik városszerte a büffés, intim szépségű teadélután hirét, már most biztosították a február i-i délután teljes társadalmi sikerét. A teadélután február i-én, pén| teken délután 6 órakor kezdődik. S A hires cigányzenekar, Rácz Marci bandája muzsikál, Tankóczy Károly lesz az illusztris cigánybíró. Eljönnek nemcsak a nagy bálakra jogosult leányok, de a kisebbek is, azok, akiknek talán az iskola igazgatóságától kell még engedélyt ícérniök: a bájos kezdők, a legfiatalabbak. Eljönnek és táncolni fognak már délután 6 órakor és táncolnak éjjel 2 óráig. Előre látjuk a sikert, a Korona nagytermének fényes tablóját, a tavasz varázsát a február keretében, előre megjósolhatjuk, hogy a február i-i teadélután a farsang egyik legbájosabb, legszebb, legboldogabb táncos napja lesz. Ley ányok, fiatalemberek, leányos maI mák rkészüljetek február i-re. á volt 65. gyalogezred tagjai minden év augusztus hó 28-án ezrednapot és minden bónap első vasárnapján társas összejövetelt tartanak Alapot létesítenek a hadiözvegyek és árvák segélyezésére (A Nyirvidék tudósitójától.) A volt cs. és kir. 65 gyalogezrednek Szabolcsvármegyében és Nyíregyházán élő volt tartalékos tisztjei és legénysége elhatározták, hogy a megalakult Bajtársi Szövetség kebelében minden év augusztus hó 28-áh ezrednapot rendeznek a dicső séges mult felelevenítése és az elesett hősök iránti kegyelet je léül. J A bajtársias együttérzés céljából pedig minden hónap első vasárnapján este 8 órakor a nyiregyházi Kiskorona éttermében társas összejövetelt tartanak Ez összejövetelek egyik célja lesz olyan jótékony alap megteremtése, amelyből 65-ös hadiözvegyek és árvák segélye zést és támogatást nyerhetnek. Az első ilyen havi összejövetelt február hó 3-án, vasárnap este 8 órakor tartják a Kiskorona éttermében és erre minden volt 65-ös bajtársat rendfokozatra való tekintet nélkül szeretettel meghívnak az esetben is, ha nem tagjai is a Bajtársi Szövetségnek. á Szabolcsi Hétköz képe, viziélete és lakéinak éleímédja a legrégibb időktől a vizel levezetéséig Kiss Lajos mazenmí igazgató rendkívül érdekes előadása a Tnráni Körben (A Nyírvidék tudósitójától.) A Szabolcsvármegyei Turáni Kör szerda esti ismeretterjesztő előadásán Kiss Lajos, a Szabolcsvármegyei Jósa András muzeum tudós igazgatója, a Szabolcsvármegyei Rétköz történetét, viziéletét és néprajzi sajátságait ismertette rendkívül vonzó, páratlanul érdekes és nívós előadásban. Klekner Károly dr. a Kör elnökének bevezető szavai után Kiss Lajos kezdte meg nagy érdeklődés mellett előadását »A Rétköz« cimmel: A Rétköz neve és fogalma. A Rétköz neve és fogalma szakemberek előtt is majdnem ismeretlen. Oklevelekben nem olvashatjuk ezt a tájelnevezést, tudományos és tankönyvekben se találjuk meg. Maguk a rétköziek sem tudják pontosan, mekkora területet jelentett ez a név. A Rétköz Szabolcsvármegyének a Tisza által köritett északi részén terül el, a jelenlegi Lónyay-csatorna és a Tisza között, Vencsellőtől egész Tuzsérig. 140.000 katasztrális hold nagyságú medence ez a Nyírségtől északra, ma a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat árterülete. Hajdan 30, most 28 község határát foglalja magában. A Rétköz vízrajza. Ez a mélyen fekvő terület • Tisza évenkénti kiömlésének helye volt,, azonfelül idefolyt a Nyírség csapadékvize is, miket még a talajvíz is táplált. Ez a sok viz annyira elárasztotta ezt a 140.000 holdnyi lapályt, hogy abból csak a községek belterületeit és határainak kisebbnagyobb homokos szigetei látszottak ki. A többi egy nagy láp, náddal, kákával, gyékénnyel, sással benőtt lassan mozgó viz, helyi néven rétség. Feneketlen mélységnek tartották ezt az óriási ősrétet, közbeszéd szerint a debreceni nagytemplom elfért volna benne. A vizeket mértföldekre terjedő nádrengetegek választják el egymástól, erdőkkel, bokrokkal tarkítva. A szárazföld egyharmadát se tette ki a roppant rét birodalmának. A Rétköz rejtelmei. Rejtelmes világ volt a rétség világa. Akármerre mentünk, csak nádat és vizet láthattunk, meg eget. Ahol száraz út vezetett a rétségbe, csakhamar zöldgyepes bársonyon haladt az ember és nem is sejtette, hogy a vastagra nőtt moha ingoványos helyre csalta, csak mikor kötésig sülyedt a mocsárba. És nem csak a sűrű iszap fenyegette elnyeléssel, hanem a pióca is beleragadt a testébe, a rák megcsipte, a kolokány kisebezte a lábszárát, a békanyál lemarta a bőrét. Büdös kénes szaga volt a mocsaraknak. Fölséges látvány volt rétség. Fölséges látvány volt a rétség minden idforakban. Napfelkeltével 1929. január 25. megélénkül a rét. Vízimadarak szállongnak ide-oda élelemért. Megszólal minden madár: gágog, sziszeg, sipít, károg, herseg, nyerít, visit, sikolt, kotyog, bömböl iszonyú zajjal. Nappal hallgat az ősrét. A viz közepén alusznak a kacsák, ludak, csak ha a gunárok összevesztek, volt lárma. Alkonyat felé ébred az ősrét, kezdődik a hangos jpulatság, a Víg élet. Helyet változtatnak. Napszállatkor mentek legelni nagy sokaságban vetésekre, dombos helyekre, nagy zúgással. Ha egyik tótól a másikig szálltak, elhomályosították az éget, mint valami fekete felleg. A szárnyasok zaját a békák kuru ttyolása multa felül. Egész éjjel csak a bagoly sivit. A titokzatos Rétköz A titokzatos rétségben csak az idevaló pákász nép ismerte a járást, más ember halálfia lett. A katonaszökevényeknek, meg a betyároknak itt volt biztos búvóhelyük, mert a zsandár hatalma megszűnt a rét szélén. A nép képzelete benépesítette mindenféle viziszellemekkel, tündérekkel, a vizek és nádasok birodalmát. Tündérregét sehol se tudtak annyit, mint itt; a fiatal lányt elrabíó viziembert látták is, sőt azt is meglesték, hogy aranysodrony kötötte össze Beszterce és Ibrány községeket, azon táncoltak éjjelenkint a földiektől üldözött tündérek. Milyen volt az élet a hajdani Rétközön. Mai ember el se tudja képzelni, milyen élet volt itt. Száraz lábbal ritkán lehetett járni még nagy szárazságban is. CsoInakon közlekedtek a csillogó vizű ereken és más vizi utakon. Volt ugyan olyan erecske is, hol gatyafogóban lehetett menni, de a mélyebb helyeken úszva ment a jószág is, kísérője pedig pucérra vetkőzve, belefogódzott a jószág farkába és ugy húzatta magát oda, ahol legeltetni akart. Árvízkor a lakodalmas menet is csolnakokon húzódott egyik faluból a másikba, igy vitték a keresztelendőket is a templomba, sőt még a halottat is nyugvóhelyére. Szántóföld természetesen kevés volt. Némely községben különösen nem termett, pl. Dombrádra Kékről és Kisvárdáról hozták a gabonát. Bercelen ritka gazda volt, akinek 6—12 köböl termett, Paszabon a legnagyobb gazdának is 4 mázsa rozs termett. 1850-btn Kéken a leggazdagabb embernek 60 kereszt gabonája volt. 1715-ben Berencs határának csak egy részét művelhették a Tisza áradásai miatt. Csak rozsot termeltek, a búzát hirből ismerték, még Halászban, a legnagyobb községben is csak annyi termett, hogy kovásznak legyen. Kenyér csak a gazdagok asztalán volt, — a nép tengeri kenyeret evett. A rétköziek fff foglalkozása. A Rétköz lakosainak a főfoglalkozása a jószágtenyésztés volt. Sok község csaknem kizárólag ebből élt. Mert a rétek, legelők, lápok lehetővé tették a jószágtartást. A legtöbb községnek még téli időben is bőséges legelője volt. Némely község, mint Berencs, szénával kereskedett, Paszabon szé nával fizették a párbért. Farkasok a Rétközön. A mértföldekre terjedő nádasokban sok farkas volt. Féltek is tőlük a rétköziek nagyon. Néha harminc darabot is lehetett látni együtt. Bejártak a faluba is. Nem volt ritka eset, hogy benéztek »