Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-19 / 16. szám

9 JNÍYÍRYTDÉK. 1929. január 19. csak rombolni tudnak Irta: Ivánffy Tamás Becsületet sokféleképen lehet szerezni, holott a becsület csak egy! Diákok között rendszerint a legfurfangosabb diák, pörösködés­ben a legcsavarosabb eszű próká­tor, zsiványok közt a legnagyobb zsivány, politikában meg az sze­rez magának legnagyobb becsü­letet, aki a sikert tudja sorompó­ba állítani, maga mellé leszerződ­tetni. E szempontból tekintve a dolgokat, ha fogcsikorogva is, de ki kell mondanunk, hogy hétpró­bás ellenségeink: egy Massaryk, egy Benes, egy Pasics, egy Bra­tianu (sajnos az utóbbiból több is van), tiz évvel ezelőtt határozot­tan becsületet szereztek nemzetük sőt a félrevezeti világ szemében is nevüknek, mert a játszmát meg nyerték, a tétet besöpörték. Itt kezdődik aztán Jókaink: »Egy játékos, aki nyer« cimü re­gényének uj fejezete, vagy ha ugy tetszik, második és — hála Is­tennek — elrontott része. Nyerni, a kasszát beseperni, (ha mindjárt hamis kártyával is) még mindig nem élég, hogy a selyma boldo­guljon is és zsiványbecsületét el ne játsza. Akinek az Úristen el­veszi az eszét, azt veri meg leg­jobban, ezt tartja egy régi ma­gyar közmondás. Már pedig fenti szerencséskezü (?!) játékosoknak eszét igazán és a mi különleges szerencsénkre elvette az Isten. Kaptak lehasított részeinkben egy-egy igazán tejjel-mézzel fo­lyó Kánaánt, mely olyan úrrá te­hette volna őket, mint aminőről még álmodni sem mertek legvér­mesebb és bortól leggőzősebb ál­maikban. Ha ők akkor az egy­egy dáriusi tétet beseperve tel tudták volna becsülni annak ér­tékét, ha gazdálkodni, ha alkot­ni tudtak volna! Ha tudtak vol­na lelkes emberekkel csak egy kissé jobban bánni, mint az iga­vonó, vagy ha jobban tetszik, mint a lebunkózásra szánt ba­rommal! Mit bírtak volna akkor tíz éven belül a mi kárunkra te­remteni, és hoi lett volna egy, csak egy külföldi barátunk is, aki Trianont tragikusan vette volna! Ha azzal a bölcseséggel kor­mányozták volna az úgyszólván ölükbe hullott országrészeinket, mint Nagybrittania a véres küz­delemben legjobbjai elhullásával és rengeteg emberáldozattal meg­hódított Burföldet, vagy akár tá­vot Indiák maharadzsáinak or­szágait, avagy ha az emberies­ségben csak addig a határig men­tek volna, mint Franciaország a világháború után Elzász-Lotha­rmgiával, amelyben az elfranciá­sodásl a történelemre bizzák és a német kultura ápolása ellen észük­be sem jutott irtó Hadjáratot ve­zetni, de ha még ez is sok köve­telménynek, ha csak annyi eszük lett volna, mint az osztrákoknak, (ez talán igazán nem szerénytelen követelmény?!) akik a mondva­csinált Burgenlandban beérték a kellemetlenkedésekkel é s a ma gyarság kisebbmértékü zaklatásá­val, de nem tették ott az életet elviselhetetlenné, mily irigységgel kellene most reájuk tekintenünk! Mily csodába illő felvirágozást tudtak volna az utódállamokban megteremteni. Mi mindent kap­tak, ami drága kincsünk volt Tria non előtt és amit most oly fáj­dalmasan kell nélkülöznünk! Gon­doljunk csak ércekben, sóban, er­dőben dúslakodó, elvesztett ré­szeinkre, gondoljunk azok virágzó iparára, kereskedelmére, közleke­dési eszközeire, nem is beszélve azoknak kulturális intézményei­ről. Ha csak a legkisebb előrelá­tás lett volna bennük — nem a mi érdekünkben, de a maguké­ban, — mily szépen virágozhatott volna ez tovább is az ő szuveré­nitásuk alatt és mennyi hasznát láthatták volna gazdasági és kul­turális virágzásukban — mi elle­nünk! Igenis mi ellenünk! Mert akkor elszakított magyarjaink ,— ha eltagadhatatlan keserűséggel és fulánkkai a szivükben is — de előbb-utóbb beletörődtek volna legalább is annyira a megváltó­zott államjogi helyzetbe, mint amennyire beletörődött az elzászi német a francia szuverénitásba és akkor a lelkek háborgó irreden­tizmusa lassan-lassan megenyhült volna, és ha a régi magyar idők­ről ugy is beszéltek volna fiaik­nak, unokáiknak, mint a mi öreg­jeink a hajdani régi jó időkről, mégis a háborgást csendes meg­nyugvás váltotta volna fel: hát azért ezek Aitt is lehet emberi életet élni, majd csak lesz vala­hogy az ő uralmuk alatt is! S ha igy lett volna, ez lett volna a mi halálos Ítéletünk! Ha igaza lett volna annak a csúfon­dáros pyelvü Shawnak: »hogy kel­lemesebb ma a magyar embernek Csehszlovákiában, mint a megma­radt Magyarországon élni, hogy ott több a szabadsága, könnyebb a megélhetése«, ha egy másik Shaw ugyanezt állapíthatta volna meg és jogosan Erdélyről, Dél­vidékünkről, Burgenlandról, ak­kor a magyar feltámadás ugyan­ugy alhatta volna százados álmát, mint a lengyelországi, mely a vi­lágtörténelem kényszere alatt csak másfél század lefolytával követ­kezett be. De szerencsére az efajta min­denttudó Shawok messzebb áll­nak az igazságtól, mint Makó Je­ruzsálemtől. Mert az uj hódítók a lefolyt tiz év alatt egyebet sem mutattak, mint, hogy csupán rom bolni tudnak, de alkotni nem. Minden egyebet figyelmen kivül hagyva, csak arra gondoljunk, hogy lerombolta a cseh a tót és oláhjaink hozzájuk irányuló ro­konszenvét? Hogyan lett ebből a legádázabb gyűlölködés?! És rom­bolni nem is nehéz. Ahhoz már a vandálok is értettek. A mi uj van­dáljaink legjobb előharcosai akaratuk ellenére — a revíziónak, a magyar feltámadásnak, ök bi­zonyították be legkézzelfoghatób­ban a világnak az igazságot, mely a szerb Sándor szivéből kitört. a ruthén, a szerb, a horvát és J hogy igy nem mehetnek tovább a .szlovén, a regátbeli oláh, a mi dolgok! Egy gyanns holland cég 2000 holland forint Ígéretével uj hólabda rendszerrel kísérletezik Magyarországon (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Akar-e ingyen 2000 hollandi fo­rintot ? — ez a legújabb trükk, amivel pár hét óta egy nyilván­valóan szélhámos társaság operál Magyarországon. Az eset prototípusa annak a törvényileg üldözött álkereskede­lemnek, amit a hólabdá rendszer­nek isniernek. Egy H. Bronever et Comp. am­sterdami cég németnyelvű' leve­leket küldött néhány budapesti cimre, amelyben a következő hangzatos felhívás volt: : »Ingyen adunk Önnek 2000 holland forintot, vagy 4500 pengőt, ha mellékelt négy­szelvényt ismerősei között el­adja darabonként fegy holland forintért és a pénzt beküldi hozzánk.« Azután megmagyarázza, "hogy egy nagy szerencsejátékról van szó. amelyet négyen indítanak meg. A négy inditó, köztük a címzett is, ha beküldi a mellé­kelt szelvények árát és közli a vevők nevét, tovább már ingyen vesz részt a játékban. Az uj szelvényesek azután más szmü, • de ugyancsak négy szel­HAVAS HEGYEK között játszódik NORNUNN KERRY grandiózu8 filmje AZ EMBER ÉS AZ ÖRDÖG cimü drámai flli Hétfőn GŐZFÜRDŐBEN játszódik DOROTHY MflCKAiL szépséges filrríprimadonna PÁNIK A FÜRDŐBEN cimü pikáns vígjátéka AZ APOLLÓBAN Kedd e» V . mM Péntektől—vasárnapig ESZTERUÁZY ÁGNES JEAN M URAT a világhírű magyar és német művészpárral 393-aS FEGYENC CAYENNEI POSO Bünügyi regény 9 felv. Szenzációs majom burleszk Hétfőn Kedden NORMANN KERRY AZ EMBER ÉS AZ ÖRDÖG ' Szerelem a havasokban 7 felvonásban * DOROTHY MACKAlL PÁNIK A FÜRDŐBEN Pikáns történet 8 fsiv. Csakis felnőtteknek ' "C Wi Elóadasok: Kezdete : hétköznap S, 7 es 9,. oratsoc vényt kaptak a hollandi cégtől, ugyanolyan feltételek mellett. De volt a hangzatos felhívásnak egy utolsó gyanús mondata, ami gondolkodóba ejtett sokakat. Ez a mondat igy hangzott: Ha a lánc önön megakad, sem ön, sem a kör nem részesül a nyeremény­ben. Ez azt jelenti, hogy ezen a gyanús üzleten csak a hollandi hólabdások nyerhetnek. Mert mi is a helyzet ? A holland cég először szétkül­dött 4 embernek összesen 16 fe­hér cédulát. Ezeket 16 uj vásárló kapta meg, akik fejenként négy­négy azaz: 64 kék szelvényt ad­tak tovább. A kék szelvényesek összesen 256 sárga, a sárgák 1024 piros, a pirosok már 4096 barna szelvényt bocsájtottak áruba és ha a zöld szelvényesek is eladnak fejenként 4 lilaszelvényt, akkor összesen 65636 lila szelvény ke­rül forgalomba. Tekintettel azonban arra, hogy minden szelvényt egy holland fo­rintért kell eladni, könnyen kisza mitható, hogy ha az összes eddig kibocsájtott szelvénynek gazdá­ja akad a hollandi cég nem kevesebb, mint 87476 holland forintot zsebel be, amely összeg teljes egészében a felhívás értelmé­ben is az ő tulajdonába megy át, ha csak egyetlen egy he­lyen is megszakad a szelvény­lánc. És az egyre jobban növekedő szelvényszámok mellett elképzel­hetetlen, hogy minden ujabb szí­nű szelvénysorozatnak gazdája akadjon. Ez a szélhámos manőver, amely főleg Budapesten szedi áldozatait, már Nyíregyházára is eljutott. Itt azonban információnk szerint ép­pen a felhívás utolsó sorai miatt nem akadt keletje az üzletnek. Haldokló feleséghez siető térj halálos autóbalesete. Clevelandból jelentik: Frede­rick L. Hastings megyei helyet­tes jegyző feleségét megoperálták. A férj a megyeházán dolgozott, mikor értesítették, hogy felesége állapota válságosra fordult, ha még életben akarja találni, azon­nal menjen a kórházba. Amikor Hastings a kórházba igyekezett autója összeütközött egy villamos­sal. Súlyos sérülésekkel a Mount Sinai kórházba szállították, ahol néhány pillanatnyi szenvedés után | meghalt. Ugyanakkor felesége is kiszenvedett. ) Passepartoukat ízléses kivitelben készít a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyházán, Széchenyi út 9 sz

Next

/
Oldalképek
Tartalom