Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Modern Köle»6nlf8nywlár f Wg^g^jj, ••• | den alandegy uj teremtés A kivitel megszervez Az exportlehetőségek kiszélesité se ma a legfontosabb feladata a kormány gazdasági politikájának. Rá kell mutatnom azonban arra, hogy különösen, ami a mezőgazdasági exportot illeti, nagy akadályokkal kell megküzdenünk, egyrészt az európai államok autarkiája önellátásra való törekvése miatt, másrészt azért, mert Európa nagy iparos államai élelmicikkeiket és nyersanyagszükségletüket a tengerentúli országokból igyekeznek beszerezni, ami az európai agrárországok helyzetét mindjobban megnehezíti. Ily körülmények között a kormány figyelmét fokozott mértékben kötik le az ipari export kérdések. Az önálló magyar vámpolitika nálunk, egyes iparágak jelentékeny megerősödésére vezetett és így az igari export megszervezése mindinkább időszerűvé válik. A kor mány előtt fekvő tervezet, amelynek még egyes részletkérdései letárgyalásra várnak, aként óhajtja megoldani a kérdést, hogy a kereskedelemügyi kormány az ipari export megszervezését egy részvénytársaságra bízná, amely részvénytársaság állami támogatásba részesülne. A Magyar Külkereskedelmi Intézet azonban nem foglalkozna üzletkötéssel, hanem kizárólag csak az exportüzletek közvetítésével. Az intézet a főbb külföldi piacokon ügynököket, levelezőket, sőt a különösen fontos helyeken, külön kiküldött tisztviselőt is tartana s ez a széles körben kiépített, igen mozgékony hírszerző hálózat volna hivatva azonnal tájékoztatni a központot minden felmerülő kiviteli lehetőségről, valamint arról is, hogy a külföldi közszállitásoknál osetről-esetre nyilik-e lehetőség a magyar ipar részvételére. Az intézet külkereskedelmi hírszolgálatának ellátásába, minden valószínűség szerint, bevonatik a budapesti Kereskedelmi Kamara jól bevált hírszolgálata, amely a külföldi export piacokról már eddig is állandóan tájékoztatta a magyar kereskedelmet. Felmerül már most az a kérdőt miért van szükség a földmivelésügyi minisztérium kebelében működő exporthivatal mellett arra, hogy az ipari export megszervezése ettől a szervezettől különálló intézményre, a külkereskedelmi intézetre bizassék. A magyarázat az hogy az ipari export megszervezése nálunk egészen speciális feladat s annak az intézménynek, amely e feladat elvégzésére hivatott, sok tekintetben igen eltérő kérdéseket kell megoldania és más természetű nehézségekkel kell megközdenie, mint amilyen nehézségek felmerülnek az ország mezőgazda sági exportjánál. Az uj intézmény életrehivása főként azért vált szükségessé, mert iparunknak eddig éppen elég gondot okozott a belső piac megszervezése és az, hogy a termelést a belföldi fogyasztás'kívánalmaihoz alkalmazzák és nagy időbe és fáradtságba kerül a műszaki személyzetnek, valamint a ta nult munkásoknak beállításával kapcsolatos nehézségek leküzdése. Ezek szerint igen sok, teljesitoképes iparvállalatunk számára, a kiviteli üzlet egészen uj terrénumot jelent. A legtöbb ily vállalatnak nincs külön szervezete, sőt még külön vezetője sem az exportüzlet tanulmányozására és lebonyolítására, hanem mindezek a súlyos gondok azok vállára nehezednek, akik a belső piac lehetőségeinek felkutatásával, sőt sok esetben magával a műszaki irányítással is el vannak foglalva. Világos, hogy ily körülmények között, jelentékeny eredmények az exportüzlet terén csak ugy várhatók, ha e téren ipari vállalatainkat oly organizáció támogatja, amelynek a kiviteli lehetőségek állandó felderítése, az exporttal összefüggő hitelviszonyok és tarifakérdések tanulmányozása, végeredményben, az export egye- I temes megszervezése, a kizáróla- I gos feladata. A magyar kivitel je- I lentősége, a háború előtti viszo nyokhoz mérten, már erősen emelkedett és a világszerte kiélesedett versenyben, amikor minden, ország termelni és eladni akar, kétségtelen, hogy a magyar kiviteli törekvéseknek is uj módszereket, uj eszközöket kell találni és kihasználnia. Az e célt szo/gáló külkereskedelmi intézetre fontos feladat fog hárulni, minden való szinüség szerint, az exporthitelbiztositások körültekintést igénylő megszervezésével is. A külkereskedelmi intézet nemcsak az ipari termelőt, de az exportüzletekkel foglalkozó kereskedőt is hathatós támogatásban akarja részesíteni s a vezető bankokkal való összeköttetés révén, a hiteltkereső exportőr — legyen az gyáros, avagy kereskedő — kétségkívül erős támaszt fog nyerni a kiviteli üzletek lebonyolításánál, az állami irányítás és felügyelet mellett működő magyar külkereskedelmi intézetben. Újévi köszöntés 1929-ben Akit a sors véletlei hoz elém: Testvér! Köszöntlek Újév reggelén. Honnét jössz? Ki vagy? lásd nem kérdezem, de az újéved: az boldog legyen! A Sorsnak áldó, lágy puha keze ültesse útad rózsákkal tele. Legyen {boldogság szíved otthona, könnyed ne hulljon fájóán soha. Ha mégis, tépik tüskék lábaid, legyen balzsamod, vígaszod a Hit! Lelked legyen a jóság temploma, amely bezárva ne legyen soha. Hadd leljen benne más vigasztalást, akit leborít a könnyes gyász palást. S ha van, mi fájhat néked is nagyon, jajgasson benned ez a csonka Hon! Hulló szent vére égjen testeden, s csodát míveljen dolgos kezeden! Ne engedjen csüggedni semmi rém: virradni kezd az égnek peremén! Meg is virrad ez új évben talán, csak fáradj érte, küzdjél, mint titán! Testvér! köszöntlek Újév reggelén, nyújtsd ide meleg két kezed felém! Ki vagyok én is? Miért kérdezesz: Magyar vagyok! Magyar vagy? Hát szeress! Idők, fóavsegek és Magigságok (1SS9 «<í napjára) Irta: KeéV István ir. i. Nagy óceán írtjait járta tegnap a lelkem... * szótalanság sziklája mellől néztei le a mérhetetlen, sötét, keserűkre, — amelynek mélysége szécő és csöndje döbbenetesebb, mt minden vízióriások legborzaszbb viharjai A csillogás-nélki vízfelületen egyetlen roppant ílya úszott nesztelenül s ormail mozdulatlanul nézte az ő hanalan habbirodalmát az Elmulá Géniusza Öve itt a csönd... tompaság... a fagyosság... a mijéges végnélküliség... Övé itt ntlen ami volt és ami elmúlt... Céennek a fekete tengernek a tbkzatossága. amelybe belesodróal a lepergett évmilliók, a megszálíhatatlan em bersorsok, köddé-áhtt nagy históriák... az ellolan életek... Az Elmúlás mélygeépoly gazdagok, gigantikusa lékszéditők. mint a magasbatör T<emtés... Amik valaha njysájk, félelmetességek, szépséjk, -ők, művészetek voltak, mii benkadtak, belesemmisültek a ihatatlás titokzataiba... a nagy-e óceánba... Onnan ^hajtaníA-j). bukott antik istenek, ott isosdik a Cézárok dicsősége ott vannak örök némaságbar^ a ifétdc és az antikrisztusok... ?elhsit< piramisok... cscrépitredk... dáríusi paloták és elscdonásztcrkunvhók... Vasmell* <e... vércseppek titka.. * g^örü emberálmok ezüstcsíkéi, ^yütt álmodoznak az elrrlás iyinüségében, egyforma haítalisáában... " A szótalanig mellett a Teremtés <az ;t íértjeit mér tem és bont;attí... ,n az álmodó Lélek ^ S lehAtam femet... Mi az én err$Bors< azldő óceánjának partinál i Érkelhetetlen ezermilliordrés eg bogárka gyönge sznyaiitapit harmatnak... airyneksmnségét a parányok;bontlegienibb, égi müvészetiudnáak lfejezni... Valaraíyönsobhnás üti meg a üemt Egj árva kis kavics Hott 1 végéteden vízóriásba. Egy orék s azután semmi. Be l^iny 'it az eimult esztendő ! I92-FeJeltenfkintefem és látták dneimmden elmúláson átive' időtíeni örökkévalótsr wr 2SJ. © T ® Igmá.dit ne té»e«s*e ö.s« iaá.fajia keserüvi* JŐSA AMDRAS MÚZEUM Nyíregyháza, -^náz-utca 15. Postafiók: 57. Telefon: 5