Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-04 / 276. szám

I JNÍYÍRYIDÉK. 2 Románia Erdély ellen A bukott liberális uralom em­berei, élükön Bratianu Vintillával, sehogysem tudnak belenyugodni abba, hogy Mániu Gyula kicsavar­ta kezükből a kormányzás gyeplő­jét s első intézkedései ugy szólot­tak, hogy az ország területén meg kell szüntetni a tolvajlásokat s a panamistákat ki kell szőri tani _ a közhatalom minden ágából. Bratia­nuék, akárcsak egykoron Cariolá­nus, aki arról lett hirhedt, hogy nemtelen haragjában átkot szórt sa ját hazájára, hazájuk ellen fordul­tok s lapjaik utján a vádak özönét szórja Erdélyre, az erdélyi gondol­kozásra s az erdélyi politikusokra. Vádpontokat állítanak fel s a vád­pontokban foglaltakat lefordították a világ minden nyelvére s a Má­niu kormány elleni vádaskodással tele szórták a világot. Az első vádpont ugy szól, hogy Mániu és kormánya még mindig titkos összeköttetésben áll Carollai, a száműzött román trónörökössel. A második vádpont szerint, a Má­niu kormány az agrárreform reví­zióját akarja s ez pedig — sze­rintük anarchiára fog vezetni. A harmadik, de egyben legmulat­ságosabb vádpont az, hogy a nem­zeti parasztpárti kormány Erdély­ből kiüldözi a regátbeli tisztvise­lőket s a Maniu kormány mind­ezek betetőzésére választási meg­állapodást kötött a kommunisták­kal. ' Ezeket a vádpontokat lefordítot­ták a világ minden nyelvére, de nem lep ifteg senkit, ha megálla­pítjuk, hogy magyar nyelvre elfe­lejtették lefordítani s éppen ezért próbáljuk mi is magyarra fordítani. Bratianuék szerint a szocialis­ták »kommunisták« lesznek azonnal, ha a Maniu kormány velük meg­állapodást köt. Az agrárreform re­víziója, anarchiára vezet Bratianu szerint, mert míg Bratianu csinál­ta. az agráreformot s iskolától, egy­házaktól, közbirtokosságoktól és magánosoktól elrabolták a földeket az nem volt anarchia. Carol trón­1 örökössel, megpróbáltak Bratianu­ék is alkudozni, de miután a kö­vetekkel az ex trónörökös Párisban nem állott szóba, sőt balkáni tem­peramentummal távolította el a to­lakodókat lakásából, hát Bratia­nuék szerint természetesen haza­árulás az, ha a Maniu kormány — az. ország óhajtása szerint — békét akar a kiskorú király apjával. A vádpontok vádpontja azonban az, hogy az erdélyi román lakosság kikergeti a regáti fosztogató fana­rióták éhes utódait. Bratianu kor­mányának talán ezek a regáti em­berpéldányok voltak a legdísze­sebb virágai. Koldusszegényen ér­keztek meg egy-egy város, várme­gye, vagy közhivatal élére s rövid pár hónap alatt, a lakosság vé­res verejtékével szerzett vagyoná­ból, milliókat loptak Ö9sze. Ha egy vármegye éléről elkergettek egy prefektust, akkor ez, távozása előtt kiürítette a vármegyei kasszát s úgy ment haza a regátba. Most az erdélyiek néni várják meg a fosz­togatás végét, hanem rövid uton bocsájtják szárnyaikra a regáti ma­darakat. Bratianu vádpontjait jó volt le­fordítani a világ minden nyelvére, mert, — bár egész Európa tisatá­ba volt a romániai kormányzati módokkal és eszközökkel, most legalább a legilletékesebb szájából, a volt miniszterelnök szájából hall­ja Európa, hogy milyen erkölcs és egység dühöngött Romániában, hol most Románia — a nagy nyilvá­nosság előtt — Erdély torkát ké­szül kiszakítani. 1928. december 4. | régi utvonalak felől. Természetes, hogy a máv.-nak egy igazi »Tiszai« pályaudvart, il­letve teheráruforgalmi állomást lene létesíteni, mely felölelné a for­galmát a diósgyőri .vasgyárnak s egyéb ipari telepekdnek s a déli mezőgazdasági területeknek közvet­lenül. Esztétikailag ugyancsak nern válna hátrányára. Miskolcnak, ha a széna és szalma termésben gaz­dag alföldi rész a Sajó- és Tisza­menti terményét nem a Buzatéri pi acra vinné, hanem az igy létesíten­dő uj Tiszai pályaudvar környé­kére. Bizonyos, hogy olyan szakítás volna ez a múlttal, mely sokakat mély gondolkozóba ejtene, mert talán akad ember, aki ugy érzi, vesztes volna, ha más nem, hát »fu-.gyományvesztes«. A modern élet azonban ezt nem tekintheti irányadónak, ha az uj fejlődéské­pes, egészséges forgalmi vért be­kapcsolni és egyúttal irányváltózta­tást, illetve helyesebb irányú épít­kezési eloszlást s városterjeszkedé­si irányt jelöl meg. Nagy forgalmi eltolódást jelen­tene ez a gömöri átjáró felől, mert Harangod vidéke, a Tisza—Sajó vidéke a mögötte fekvő Alfölddel, föltétlen errefelé gravitálna. Természetes a gazdasági vérke­ringés nagy lendületét a polgári Tiszahid adná meg, amelynek meg­építése fundamentumát képezné an­nak a közgazdasági program mnak, mely észak és dél vasúti összeköt­tetésének racionális voltát biztosít­ja a jövőre nézve. A polgári tiszahid olyan pers­pektívával kecsegtet, amely kell, hogy minden borsodi és miskolci emberbet. a felépítés vágyát, óha­ját keltse s ennek bármikor és bár­hol kifejezést adjon. Angyaljjy Ferenc. Mintacukrászda Tulajdonos, SlPOS GÉZA cukrász, rőm. kath. bérpalota Zsurokra, névnapokra, ünne­pekre, teasüteményeket, tortá­kat Crémeket, a legjobb mi­nőségben késziti. Szolid 4rak. Tcltfoa: 319. Miskolc fáros érdekei a Tiszahid kérdésében merőben ellentétesek Nyíregyháza érdekeivel Erős propaganda Nyíregyháza és Szabolcs­Tármegye állásfoglalása ellen (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Miskolc város és Nyíregyháza ér dekei erősen összeütköznek a Ti­szahid kérdésében. Nyíregyháza legutóbbi közgyűlésén állást foglalt a polgári hid ellen és Szabolcsvár­megyéhez csatlakozott a hid elhe­lyezése kérdésében, mikor kimon­dotta, hogy a tiszaluci megoldás mellett dönt. Miskolc és Debre­cen érdeke, hogy Polgár község­nél épüljön meg a Tiszahid, mert igy a két város, Nyíregyháza meg­kerülésével jut, közvetlen összeköt­tetésbe, mig ha a Nyíregyháza ál­tal és Szabolcsvármegye által kért megoldási tervet fogadják el, Nyír­egyháza nagy területet nyer a Ti­sza túlsó partjáról. .Hogy milyen éles az ellentét Nyíregyháza és Mis kolc, illetve Szabolcsvármegye és Miskolc között, erre jellemző a Mis­kolcban megjelenő lap következő cikke: Most, amikor Borsód vármegye székvárosának plénuma elé kerül az uj Tiszahid kérdése, időszerű­nek tartom a kérdéssel foglalkozni borsodi és miskolci szempontokból. A háborút megelőző időben elő­munkálatok történtek arra, hogy Borsód megye „délkeleti része Kas­útvonal által kapcsoltassák be Mis­kolc forgalmába. Sajnos, ezt a célt és törekvést megsemmisítette a há« ború s annak — mondani sem kell — szomorú következménye; de figyelmeztető ómenfii fennmaradt a »m«lt« azon törekvése, hogy »szük­ségesnek« Ítéltetett. Ezen törekvésnél főcél volt Sza­bolcs bekapcsolása a magyar Bir­mingham—Miskolc felé. A háború után a közlekedési esz­közök fontos változása, illetve a motoros jármüvek személyi és te­herforgalmi használatának előnyo­mulása, áz állami befektetések le­hetőségének csökkenése mellett, a magánérdekek és vállalkozások, a vasúti közlekedés fontosságát né­mileg csökkentették, de ugyanek­kor megnövekedett az igény a köz­lekedési utvonalak megrövidítése és minősége tekintetében. Délkelet felé természetes nagy­akadály a Tisza, mely mint »Hin* dernise« áll útjába a kölcsönös áru forgalomnak Miskolc—Debrecen és Miskolc—Nyíregyháza városoknál és a közbeeső tisztán mezőgazda­sági területeknél. Amikor ai Automobil Club a propaganda felvonulását végezte a polgári Tiszahid érdekében, fontos útvonalként jelölte meg a Miskolc —Szirma—Kiskótaj—Sajópetri és önöd kiindulási szakaszt. Lássuk, városforgalmi Szempont­ból s a forgalmi arányosság elosz­tása szempontjából, hogyan érinti e tervezet Miskolc városát. Tagadhatatlan, hogy fekélyes, beteg test Miskocnak a gömöri át­járó kérdése. Itt forgalmi vérto­lulás van. Természetes tehát, hogy egy kis érvágás csak előnyére szol­gálna e kényes, mondhatni, gyó­gyíthatatlan betegségnek. Ha a Tiszahid megépítéssel — s útvonal kiépítéssel, — a déli és délkeleti forgalom, néhiileg Mis­kolc déli határára tolódna s a ke­reskedői érzés szakítva a múlttal, déli érdekeltsége miatt, részben ar­rafelé gravitálna, helyes volna az ottani elhelyezkedési törekvés s a forgalom részbeni lecsapolása a LICHTENBERG SÁNDOR CIPŐÁRUHÁZA TELEFONSZÁM 351 NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 1. SZAM TELEFONSZÁM 351 karácsonyi vásárját megkezdi szenzációs, olcsó árakkal! Férfi fekete egész cipő erős minóség,,. 17 80 P Férfi fekete egész cipő I a box minőség 19'50 P Férfi fekete egész cipő francia !ack orral 20'50 P Férfi fekete fél cipó, erős kivitel 22"— P Férfi barna fél cipó. erős kivitel 24 — P Fekete gyermekcipők, erős minőség 3«—40 tzámig 17 50, 18-22 számig 350, 23—25 számig 8'—, 20 — 30 számig 10—, 31—35 számig 12 50 P. Ugyanez barnában 50 fillérrel drágább. Rámán varrott gyermek- és fiucipő-különlegeMégek nagy választékban. Igen jó minőségű teveazőr komodcipők 6 — P Legfinomabb teveszőr komodcipők, garantált minőség 8"—, 9'—, 10— P Női drapp divat pántos igen szép modellel 25'— P Női fekete magas szárú... 15 — 16 — 17"— P Női fekete magas szérű I-a minőség ... 21'— P Női lakk divat pántos la ár« 22 — 24 26 — P Férfi barna ba.aria cipő, I-a minőség 26'— P Férfi lack fél cipő 29 — P Női fekete fél fűzős és pántos cipő ... 15'— P Női fekete fél fűzős és pántos cipő I-a 19 80 P Női barna divat pántos fasarokkal 19 80 P Meleg bélésű posztó fűzős- és csattoscipők bőrtalppal 15'— P Divat komodcipők gyönyörű kivitelben, nagy választékban. I a minőségfi női hócipő 12 50 P I-a minőségű női hócipő, bársonygallérral 14 80 P I-a minőségű férfi hócipő 19 — P la gyermek hócipők P 12'—tői Kői-, férfi- és gyermek sárcipők I-a svéd árú nagy választékban. Női és férfi divatcipő újdonságok és estélyi cipők, a legújabb modellek remek válnsztékban. 10231 4 Külön mértékosztály !

Next

/
Oldalképek
Tartalom