Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-04 / 276. szám

1928. december 4. 1 stigliceket, cinkéket töme­géyel fogdossák öisze Eger határában a cigányok ... Egerből jelentik: Eger határában a gyümölcs­termelést nagy mértékben hátrál­tatja az a Körülmény is, hogy túlsók a kártékony féreg és ke­vés a hasznos éneklő madár. En­nek okát könnyen érthetővé teszi az alább ismertetett jelenség. A város határában lévő cser­jés, bokros völgyekben, legelők mentén, utak szélén stiglicek, cinkék és más hasznos éneklőma­darak százai húzódnak meg a ké­ső őszi napok időjárásának vi­szontagságai elől. Lelketlen bar­bárok, különösen a város szélein élő cigányok ezt az alkalmat arra használják fel, hogy tömegesen fogdossák össze ezeket a jámbor és hasznos madárkákat. Az erdők­ből hozott fagyöngyöt lépnek fő­zik meg a cigányok, kimennek az egri határ bokros, cserjés völgyei­be, napraforgót szúrnak a földbe csalogatónak, a napraforgóra ra­gadó léppel bekent ágakat szúr­nak, a csacsi kis cinkék és stig­licek gyanutlanúl rászállnak a napraforgóra, apró lábacskáikkal belekapaszkodnak az odaszúrt ágakba és a lép nem engedi többé el őket. A lesben álló cigány erre odaszalad és kalitkába zárja a sze­gény kicsi jószágot, a szőlősgazda, a gyümölcstermelő legjobb barát­ját, a jó Isten szegény madárka­ját. Rőser maga is pótvizsgázott a könyvvitelből A Rőser-botrány még mindig kavargó káoszában érdekes és jel­lemző epizód, hogy Rőser A. Ed­vin igazgató, aki százaknak és százaknak osztogatta pénzért és ajándékképen az érettségi bizo­nyítványokat 1899. áprilisában alá­zatos hangú kérvényben kért ha­tárnapot — pótvizsgájára, mert megbukott a könyvvitelből. Te­hát már akkor is a könyvvitel kö­rül voltak bajok. Akárcsak most. Most is a könyvvitel volt kissé zavaros. Több volt az érettségi bi­zonyítvány, mint a főkönyvben lajstromozott név. Ez a bizonyit­ványtöbblet pattantotta ki a ka­tasztrófát. Rőser egész életében, következetesen a könyvvitelből bukott meg. i beborozott yásári íuyaros nem ismerte meg a tarát Elagyabugyálták, bár rossz szán­dék nélkül ?.karta elhajtani a más kocsiját. Makóról írják a következő mu­latságos históriát: A hetipiacon mulatságos jelenet játszódott le a községháza előtt. Egyik orosházi atyafi, ki vásáro­sokat, piaci árusokat szokott fuva­rozni, ugylátszik a szomorú kö­dös időre való tekintettel alapo­san felöntött a garatra, de azért, ami dukál, dukál, nem feledkezett meg hivatásáról s abban a bol­dog tudatban, hogy ő a saját egv­fogatos kocsijával találkozott, fel­kapaszkodott egy már felpakkolt egyfogatú vásáros kocsira, kezébe vette a gyeplőt, ostort, aztán gyű! — nekiindult a világnak. A kocsi gazdája észrevéve, hogy elindult a kocsija, szaladt utána, megállitot­ta, de csak nagy disputa után tudta megérttetni a boros atyafi­val, hogy nem a saját kocsmán ül. — No, ha a kocsi nem is, de enyém a ló — erősködött a fuva­ros. Megvksgálta a lovat, tapogatta.. JSíVfRYIDÉK. beszélgetett hozzá, — végre bead- . ta a derekát, — hogy nem az övé a ió — s busán ballagott vissza. — No, nézd csak, nézd, hogy eltéveszti az ember a dol­got ebbe a nagy ködbe, — pus­mogott az atyafi, — de felcsillant a szeme, mert nem messze meg­látott egy másik egyfogatú ko­csit. :— Ahá, itt az én kocsim, mondá és már fent is volt a ba­kon. —. Gyerünk, mert az idő pénz! És közibe csapott az egy lónak. Ám ennek a kocsinak a gazdá­ja nem volt olyan kedélyes han­gulatban mint az elsőé, csakha­mar lecibálta társaival a fuvarost s csak mikor elagyabugyálták a spicces fuvarost, derült ki, hogy az nem rossz szándékból indította út­nak a kocsit, hanem mert erről is azt hitte, hogy az övé. Atyaiunk nagyon megvolt rökö­(nyödve s csak akkor hitte el, hogy másodszor is tévedett, mikor elő­került felesége megnyugtatta., hogy saját lova, kocsija odahaza pihen, még nem volt, aki kihajtsa, mivel maga a gazda és kocsis kissé elitalozott. Ilyesmi fordul elő az emberrel ebben a csúf, hideg ködös idő­ben. Eshet eső, jég vagy hó, Veress-féle kalap jó! Egy munkáscsaládban marólngmérgezés történt Nyíregyházán, ahol ez az eset kiáltóan sürgeti a napközi otthon felállítását A Morgó-utcában a mentők ma­rólugmérgeiéssel szállították A kór­házba Pavlovics Erzsébet öt eszten­dős kisleányt. Édesanyja is, apja is munkában voltak, a kisleány egye­dül maradt otthon, játékközben rá­akadt arra az üvegre, amelyben márószóda oldat volt, a kíváncsian megkóstolta, és a méreg hatása alatt eszméletét vesztve esett ösz­sze. Anyja, aki reggelenként mint bejárónő munkába áll délelőtt jött haza és leányát ott találta esz­méletlén állapotban. A kis Pavlovics Erzsébet meg fog gyógyulni, mérgezése nem ha­lálos, de ez az eset kiáltó példája annak, mennyire szüksége van Nyíregyházán a kis gyermekeket ? felügyelet alá helyező napközi ott­honra. A Leányegylet az iskolás nagyokat fogadja, a Misszió kony­hája ebédet ad, de ezek mellett a jótékony intézmények mellett sür­gősen szükség van a munkába me­nő anyákat helyettesítő csecsemő otthonra, mint amilyen a főváros ban és több nagyobb vidéki város­ban működik is. Az ilyen otthonok nemcsak hogy mentesitik a súlyos gond alól a munkába induló anyát de azzal is kihatnak a szociális helyzet javulására, hogy munkaal­kalom keresésére bátorítják azokat a szegény anyákat is, akik nem mernek munkát vállalni, kenyeret keresni, mert kisgyermekök gondo : zás nélkül marad. Nyomtalanul eltűnt egynjfehértói rabbinövendék Elrendelték a körözését (A Nyírvidék tudósítójától.) 1 Winkier Salamon ujfehértói rab- ' binövendék azzal távozott el ha- i zulról, hogy Derecskére megy, de I eltávozása óta nem hallottak sem­mi hirt róla. A rabbijelölt szülei bejelentették fiók eltűnését az elöljáróságnál. Szabolcsvármegye Hivatalos Lapjában a vármegye alispánja el is rendelte Winkier Salamon körözéséi. A körözés a következőképpen hangzik: Főszolgabiráknak és a községi elöljáróságoknak. Winkier Hermáimé ujfehértói lakos gyermeke Winkier Salamon ujfehértói születésü, született 1915 évben, szülei lakásáról folyó évi junius hónapban állítólag Derecs­kére távozott tanulni, mint rabbi növendék. Legutóbb hallották, hogy július hónapban Sátoraljaújhelyen tar­tózkodik. Ez idő óta semmit sem tudnak róla, életjelt nem adott magáról. Eltávozásakor szürke vászonru­hát viselt, fekete posztó kalapot és lábán fekete, fűzős cipő volt. Termete nyúlánk, haja szőke, szeme kék, pájeszt viselt. Körözését elrendelem. Nyíregyháza, 1928 november hó 19-én. Mikecz, alispán. PÉNZT takarít mtg ha bntoriztkaégletét FARKAS HENRIK bútoráruházában szerzi be. Raktáron tart háló és ibédlflszobákat egyszeri és leg­jobb kivitelben. Kárpitozott bútorokat. Araim utólérbetetlenek legol­csóbb bevásárlási forrás ! Üzlet: Kosiuth-tér 16. Kir. törvényszék bejáratával izemben. 10259-3 á Ref. Műegylet a szegény gyermekekért Vallásos est a ref. templomban A társadalom minden rétege ént: tudja, hogy mily nagyfontosságú missziót teljesít akkor, amikor ax elhagyott, éhező, didergő gyerme­keken óhajt segíteni akár tápláló meleg étellel, akár pedig egy-két darab meleg ruhadarabbal. E nemes emberbaráti misszió teljesítésének szolgálatába igyek­szik beleilleszkedni a Ref. Nőegy­let is akkor, amikor felhasználja az Adventi-napok vasárnapestjét, hogy az embereket az ünnepvárás magába mélyedése közben serkentse az isteni' kisded nevében is irgal­mas cselekedetek gyakorlására. A szegény gyermekek felsegélye­zésére, tehát a legnemesebb emberi célra rendezte vasárnap este a ref. templomban vallásos estjét. A gyülekezeti ének elhangzása után Kónya Gábor ref. lel­kész mondott magasszárnyalásu imát s utána Szarka László kótaji lelkész tartott klasszikus szépségű értekezést, a Zsoltárok könyvéből vett alapigéből kiindulva, az Isten létéről és az isteni alkotá­sok nagyságáról. Beszédében ne­ves egyházi és világi tudósok mun­káira hivatkozva, rmitatja ki az is­teni rendelkezések és alkotások fenségességét s meggyőző szónoki érvelésekkel mutat rá arra, hogy minden, ami e földön történik, nem a véletlenek következménye, hanem a mindenek felett való isteni aka­rat okozati megnyilvánulása. A hallgatóság lelkében mély nyomokat hagyó s a hitben és az isteni igazságosságban mintegy megerősítést nyújtó beszéd elhang­zása után Bácskay Teréz szavalta el Inczédy László Nővér c.,a szi­vek fájdalmas húrját rezegtető köl­teményt érzéssel, gondos kidolgo­zásban. (•) A Legújabb Divat novem­beri száma megérkezett és kapha­tó az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom