Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-25 / 293. szám

1928. december 25. JsÍYÍRVIDÉK. A közigazgatási reform * * * Az egységespártnak a közigazgatás rendszeréről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött speciális bizottsága ma befejezte a törvényjavaslat tárgyalását. Így hát nemsokára a Ház elé kerülhet a közigazgatás' rendezésén vévighuzódó kérdés, mely oly hosszú időn ke• resztül foglalkoztatta a magyar politikai pártokat és politikusokat s amely immár ötven év óta érlelődik a közvéleményben. A régi Magyarország parlamentjében is többször szóbakerült a közigazgatás rendezése, sőt egy soha végre nem hajtott törvényt is alkotott e tárgyban az 1893-i országgyűlés s igy elmondhatjuk, hogy a közigazgatás rendezésének vezérelvei és részletei annyira foglalkoztatták a közvéleményt minden időben, mint egyik kérdésünk sem. Azokat az irányeszméket és prak tikus gondolatokat, amelyek a publicisztikában évek óta világot láttak, rendszerbe foglalta a jelenlegi belügyminiszter és törvényjavaslat alakjában terjesztette az országgyűlés elé. Meg lett tehát jól rágva, mint mondani szokás, minden jogelv és a javaslat minden szakasza s igy bátran remélhetjük, hogy a gondosan elkészített törvényjavaslat minden irányban ki fogja elégíteni azokat a szükségleteket és kívánalmakat, melyek a jó, gyors, pontos és objektív közigazgatás szempontjából felmenthetők. A törvényjavaslat a vármegyei és városi közigazgatás rendezését tartalmazza, egy azon törvényben. Ebben tehát egyezik az 1886-ik évi XX-ik t. r.-vel. Egyebekben azonban lényegesen eltér az említeti törvénytől, azokban a tekintetekben, amelyeket az élet és a gyakorlat tapasztalatai sürüsitettek. le. Hogy csak főbb vonalaiban tárgyaljuk az uj javaslatot, a 'régi közgyűlés jogkörét megosztja ugy a vármegyében, mint a városban a nagy és kis gyűlés között. Az utóbbi körébe tartoznak az önkormányzat kisebb fontosságú és adminisztratív ügyei igen helyesen, mert hisz csak időnként összeülő többszáz tagból álló naggyülés nem foglalkozhatott kellő alapossággal és gyorsasággal a közigazgatás napi kérdéseivel. A lényeg csak az, hogy ezeket is önkormányzati szervek intézzék s erre a célra alkalmasabb a kisgyűlés, Érdekes újítás és tegyük hozzá, szükséges hogy a városokban az önkormányzat végrehajtó szerve a polgármester. Ezzel megszűnik a tanács eddigi jelentősége, polgármesteri állás jelentősége és annak felelőssége. Idő szerű reform az is, hogy a merev virilizmus helyett a törvényhatósági bizottságok tagjainak egyharmadrésze választva lesz a legtöbb adófizetők közül s ezáltal ez az intézmény is modernizálva lesz az uj idők szellemének megfelelően. Nem foglalkozunk ezúttal a javaslat részletes ismertetésével és birálgatásával, mert hisz nemsokára a Ház elé kerül amúgy is s igy módunk és alkalmunk lesz a tárgyaláshoz képest aktuális megjegyzéseinket hozzáfűzni. \ Kaszinó közgyűlésén bemutatták a Korona átalakításának terveit A Kaszinó termei a mostani nagyterem helyére kerülnek (A »Nyirvidék« aidositójától.) Kotsis Iván egyetemi tanár a Kaszinó kérésére megjelent a Kaszinó gyűlésén, ahol bemutatta az átalakításra kerülő Korona terveit. A kaszinói tagok nagy érdeklődéssel figyelték Kotsis professzor ist dapesten 3—3 külön rádiókészülé• több termet kap az újjáalakított ) Korona épületében. A termek a j legszebb helyre, a mostani nagyí terem helyére kerülnek. A nagyterem a mostaninál jóval nagyobb lesz és az udvari részre kerül. A posta karácsonyi ajándéka a budapest-nyiregyházi rádiótelefon (A «Nyirvidék» tudósítójától. 1 A nyiregyházi postahivatal vezetősége értékes ajándékkal lepte meg előfizetőit. A Nyíregyháza Budapest vonalon nagyon nehézkesen ment az egy pár vezetéken való beszélgetés, néha órákig . kellett várni, mig sór került a beszélgetésre. Az ujitás lényege abból áll, hogy ugy Nyíregyházán, mint Budapesten 3—3 külön rádiókészüléket szerellek fel, különböző hullámhosszokon és most 2 ember helyett 6 ember beszélgethet egy időben. Az uj készülékek három napja vannak üzemben és nagyszerűen beváltak. A rádió-telefont minden előfizető használhatja. Máriapócson él az utolsó negyvennyolcas honvéd „Százan felül vagyok tekiitetes uram, de nem tudom mennyivel" (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Pár hónappal ezelőtt nagy ünnepségek között temették el Budapesten az utolsó negyvennyolcas honvédet, Lebó bácsit. Máriapócs községben már a temetés előtt pár nappal beszélgettek az emberek egy Mráz Mihály nevü emberről, aki közel husz év óta Máriapócson él és aki negyvennyolcas honvédnek mondotta magát már akkor is, amikor még szó sem volt arról, hogy a negyvennyolcasok »utólját« ilyen nagy pompával fogják átszállítani a túlvilágra. Ekkorra már annyira előrehaladt a Lebó bácsi temetésének előkészülete, hogy a pócsiak a közvéleménybe való botlásnak tartották volna az ők negyvennyolcasuknak előretolását éé csendben maradtak. Gondolták, legyen Pest-é a dicsőség, sgvis az a főváros. Igen ám, de a máriapócsi ellenzék ellenkező álláspontra helyezkedett. Nem adják ki kezükből az utolsó negyvennyolcast és most deputációba tömörültek, hogy az illetékes minisztériumban kiverekedjék saját negyvennyolcasuk disz temetését; Az öreg honvédnek nincs nagyon ínyére ez a temetési mozgolódás. Azt tartja, hogy megjelenik az ördög, ha a falra festik. Ugy spekulál az öreg, hogy ha nem beszélgettek volna erről a dologról, a halál elfeledkezett volna róla, mert hogy ő nem pócsi, az — már t. i. a.halál — meg nem olyan bolond, hogy egy ilyen vén emberért végigkajtassa szép Magyarországot. Az öreggel sehogysem lehet megértetni Trianont. Nem akarja elhinni, hogy a csehpimaszok, akik — amint ő is tapasztalásból tudja — a leggyávább nációi széles e világnak, rá tudták tenni »keshedt« lábukat a magyar oroszlán nyakára. Nem lehet ez igy sokáig: mondogatja az öreg. Feltámadnak még a negyvennyolcasok, de azt ne várják meg a mócok. Hány éves öreg? Kérdezzük. »Nem tudom biztosan, de több vagyok száznál tekintetes uram.« Első karácsonyom Parisban Irta: VáEdor Eadrt Karácsony napja volt. A szeretet és .béke napja. A hivés nagy, min dent megértő, mindenben megnyugvó, boldogságos karácsonynapja volt. A hitetlen vak ember ott gubbaszkodott az értelem csillogó maszkjával arcán, valahol az ösztönöm rejtett zugában. Ma elszökött tőlem. Pedig más napokon ó vezetett. Engem, aki látni akartam. Ezen a napon az uj Babylonra, Párisra a téli nap nyárias-melegen mosolygott. Én a Szent Mihály utján ballagtam a Szajna felé. Egy idegen nagy család eltévedt idegen gyermeke, én... Mint hajdan a nagy Kitaszított. A Szajna, mint roppant kigvó siklott el a hid alatt. Méregzöld, hideg teste a nap sugaras érintéséi tői kéjesen borzongott. Mellettem önmagukkal megbékült . emberek siettek az esti nagy mindnyájunk kai való megbékülésre. Az apák a halhatatlanság öntelt örömét készültek ünnepeim a gyermekeikben. Az anyák —- ó, az anyák. — Homlokomat valami égette. Egy rég elcsókolt anyai csók parázslott fel újból. És mondhatatlan vágyat éreztem a családi kör karácsonyi meghitt melege után. — Bolondság — incselkedett gúnyosan a vak kétkedő — legyünk tisztában a dolgokkal... Miról is van szó... mire vágyói... meghitt, családi körre,... jó, rudom... ma karácsony van... de hát miben különbözik ez a nap a másiktól... régi tradiciók, szentimentalizmus... — De a karácsonyfa hangulata... — Ugyan szégyeld magad, hiszen ez végtére mégis csak naiv dolog.... — De a mások boldogságát látni öröm... — Öröm, — dehogy keserűségmosolyba rejtett irigység. Ha mond juk volna itt egy családos fitestvéred és ma estére meghívna... — megirigyelnéd őt apai hangulata miatt, amit benne gyermekei keltenek és amit te nem ismerhetsz. — Őrültség — mormoltam dühösen — a magam gyermekkorába emlékeznék vissza. Azokra a határtalanul boldog kavrácsonyi estékre, amiket én éltem át. Az ő gyermekeinek ujjongó boldogsága bennem az én gyermekségem eltűnt hangulatát idézné fel. És olyan jó volna gyermeknek lenni ismét. A szállómhoz érkeztem. A Hotel Jacob, vagy háromszáz év terhét nyöszörgő rideg, roskatag épü let, a rue Jacob szűk, sötét sikátorában hirdette az enyészet könyörtelenségét. Fekete, kormos vako40 év óta fennálló üzletemben, úgy mint eddig, most is a legszebb karácsonyi ajándéktárgyak és gyermekjátékok vannak raktáron a legszebb kivitelben és a legolcsóbb árak mellett. 10518—3 M. kir. Itfporáruda TELEFON; 1 38. Az ő szes vadászati cikkek Fegyvergyári Frommer Balga, Ném«t-gyártmányu és ismétlő Browning-fegyvered, Flóbertek, önvédelmi Pisztolyok. — Gyári töltésű ké»e patronok, úgymint- Fegyvergyári, Hubertus, Glória, Jagdkön'g. Waidmansheil, Unterdorfi atb. — Vadaszati étel- és ital, TeriílOSOk, háti zsákok, Patrontaskák »tb. Vivófelszerelések. Bőröndök, kézitáskák és az összes sport áruk Ruzsonyi Pál, Nyíregyháza