Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-25 / 293. szám

1928. december 25. JsÍYÍRVIDÉK. A közigazgatási reform * * * Az egységespártnak a közigazga­tás rendszeréről szóló törvényjavas­lat tárgyalására kiküldött speciális bizottsága ma befejezte a törvény­javaslat tárgyalását. Így hát nem­sokára a Ház elé kerülhet a köz­igazgatás' rendezésén vévighuzódó kérdés, mely oly hosszú időn ke­• resztül foglalkoztatta a magyar po­litikai pártokat és politikusokat s amely immár ötven év óta érlelő­dik a közvéleményben. A régi Ma­gyarország parlamentjében is több­ször szóbakerült a közigazgatás rendezése, sőt egy soha végre nem hajtott törvényt is alkotott e tárgy­ban az 1893-i országgyűlés s igy elmondhatjuk, hogy a közigazga­tás rendezésének vezérelvei és rész­letei annyira foglalkoztatták a köz­véleményt minden időben, mint egyik kérdésünk sem. Azokat az irányeszméket és prak tikus gondolatokat, amelyek a pub­licisztikában évek óta világot lát­tak, rendszerbe foglalta a jelen­legi belügyminiszter és törvényja­vaslat alakjában terjesztette az or­szággyűlés elé. Meg lett tehát jól rágva, mint mondani szokás, min­den jogelv és a javaslat minden szakasza s igy bátran remélhetjük, hogy a gondosan elkészített tör­vényjavaslat minden irányban ki fogja elégíteni azokat a szükségle­teket és kívánalmakat, melyek a jó, gyors, pontos és objektív köz­igazgatás szempontjából felment­hetők. A törvényjavaslat a vármegyei és városi közigazgatás rendezését tartalmazza, egy azon törvényben. Ebben tehát egyezik az 1886-ik évi XX-ik t. r.-vel. Egyebekben azonban lényegesen eltér az emlí­teti törvénytől, azokban a tekinte­tekben, amelyeket az élet és a gyakorlat tapasztalatai sürüsitettek. le. Hogy csak főbb vonalaiban tár­gyaljuk az uj javaslatot, a 'régi közgyűlés jogkörét megosztja ugy a vármegyében, mint a városban a nagy és kis gyűlés között. Az utóbbi körébe tartoznak az önkor­mányzat kisebb fontosságú és ad­minisztratív ügyei igen helyesen, mert hisz csak időnként összeülő többszáz tagból álló naggyülés nem foglalkozhatott kellő alapossággal és gyorsasággal a közigazgatás na­pi kérdéseivel. A lényeg csak az, hogy ezeket is önkormányzati szer­vek intézzék s erre a célra alkal­masabb a kisgyűlés, Érdekes újí­tás és tegyük hozzá, szükséges hogy a városokban az önkormányzat végrehajtó szerve a polgármester. Ezzel megszűnik a tanács eddigi jelentősége, polgármesteri állás je­lentősége és annak felelőssége. Idő szerű reform az is, hogy a merev virilizmus helyett a törvényható­sági bizottságok tagjainak egyhar­madrésze választva lesz a legtöbb adófizetők közül s ezáltal ez az intézmény is modernizálva lesz az uj idők szellemének megfelelően. Nem foglalkozunk ezúttal a ja­vaslat részletes ismertetésével és birálgatásával, mert hisz nemso­kára a Ház elé kerül amúgy is s igy módunk és alkalmunk lesz a tárgyaláshoz képest aktuális meg­jegyzéseinket hozzáfűzni. \ Kaszinó közgyűlésén bemutatták a Korona átalakításának terveit A Kaszinó termei a mostani nagyterem helyére kerülnek (A »Nyirvidék« aidositójától.) Kotsis Iván egyetemi tanár a Kaszinó kérésére megjelent a Ka­szinó gyűlésén, ahol bemutatta az átalakításra kerülő Korona terveit. A kaszinói tagok nagy érdeklődés­sel figyelték Kotsis professzor is­t dapesten 3—3 külön rádiókészülé­• több termet kap az újjáalakított ) Korona épületében. A termek a j legszebb helyre, a mostani nagy­í terem helyére kerülnek. A nagy­terem a mostaninál jóval nagyobb lesz és az udvari részre kerül. A posta karácsonyi ajándéka a budapest-nyiregyházi rádiótelefon (A «Nyirvidék» tudósítójától. 1 A nyiregyházi postahivatal veze­tősége értékes ajándékkal lepte meg előfizetőit. A Nyíregyháza ­Budapest vonalon nagyon nehézke­sen ment az egy pár vezetéken való beszélgetés, néha órákig . kel­lett várni, mig sór került a be­szélgetésre. Az ujitás lényege abból áll, hogy ugy Nyíregyházán, mint Bu­dapesten 3—3 külön rádiókészülé­ket szerellek fel, különböző hul­lámhosszokon és most 2 ember helyett 6 ember beszélgethet egy időben. Az uj készülékek három napja vannak üzemben és nagyszerűen beváltak. A rádió-telefont minden előfizető használhatja. Máriapócson él az utolsó negyvennyolcas honvéd „Százan felül vagyok tekiitetes uram, de nem tudom mennyivel" (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Pár hónappal ezelőtt nagy ün­nepségek között temették el Bu­dapesten az utolsó negyvennyol­cas honvédet, Lebó bácsit. Mária­pócs községben már a temetés előtt pár nappal beszélgettek az emberek egy Mráz Mihály nevü emberről, aki közel husz év óta Máriapócson él és aki negyven­nyolcas honvédnek mondotta ma­gát már akkor is, amikor még szó sem volt arról, hogy a negyven­nyolcasok »utólját« ilyen nagy pompával fogják átszállítani a túl­világra. Ekkorra már annyira előrehaladt a Lebó bácsi temetésének előké­születe, hogy a pócsiak a közvéle­ménybe való botlásnak tartották volna az ők negyvennyolcasuknak előretolását éé csendben maradtak. Gondolták, legyen Pest-é a dicső­ség, sgvis az a főváros. Igen ám, de a máriapócsi ellen­zék ellenkező álláspontra helyez­kedett. Nem adják ki kezükből az utolsó negyvennyolcast és most deputációba tömörültek, hogy az illetékes minisztériumban kivere­kedjék saját negyvennyolcasuk disz temetését; Az öreg honvédnek nincs na­gyon ínyére ez a temetési mozgo­lódás. Azt tartja, hogy megjelenik az ördög, ha a falra festik. Ugy spekulál az öreg, hogy ha nem beszélgettek volna erről a dolog­ról, a halál elfeledkezett volna ró­la, mert hogy ő nem pócsi, az — már t. i. a.halál — meg nem olyan bolond, hogy egy ilyen vén emberért végigkajtassa szép Ma­gyarországot. Az öreggel sehogy­sem lehet megértetni Trianont. Nem akarja elhinni, hogy a cseh­pimaszok, akik — amint ő is ta­pasztalásból tudja — a leggyávább nációi széles e világnak, rá tud­ták tenni »keshedt« lábukat a magyar oroszlán nyakára. Nem lehet ez igy sokáig: mon­dogatja az öreg. Feltámadnak még a negyvennyolcasok, de azt ne vár­ják meg a mócok. Hány éves öreg? Kérdezzük. »Nem tudom biztosan, de több vagyok száznál tekintetes uram.« Első karácsonyom Parisban Irta: VáEdor Eadrt Karácsony napja volt. A szeretet és .béke napja. A hivés nagy, min dent megértő, mindenben meg­nyugvó, boldogságos karácsony­napja volt. A hitetlen vak ember ott gub­baszkodott az értelem csil­logó maszkjával arcán, valahol az ösztönöm rejtett zugában. Ma el­szökött tőlem. Pedig más napokon ó vezetett. Engem, aki látni akar­tam. Ezen a napon az uj Babylonra, Párisra a téli nap nyárias-melegen mosolygott. Én a Szent Mihály ut­ján ballagtam a Szajna felé. Egy idegen nagy család eltévedt ide­gen gyermeke, én... Mint hajdan a nagy Kitaszított. A Szajna, mint roppant kigvó siklott el a hid alatt. Méregzöld, hideg teste a nap sugaras érintéséi tői kéjesen borzongott. Mellettem önmagukkal megbékült . emberek siettek az esti nagy mindnyájunk kai való megbékülésre. Az apák a halhatatlanság öntelt örömét ké­szültek ünnepeim a gyermekeikben. Az anyák —- ó, az anyák. — Hom­lokomat valami égette. Egy rég el­csókolt anyai csók parázslott fel újból. És mondhatatlan vágyat éreztem a családi kör karácsonyi meghitt melege után. — Bolondság — incselkedett gú­nyosan a vak kétkedő — legyünk tisztában a dolgokkal... Miról is van szó... mire vágyói... meghitt, csa­ládi körre,... jó, rudom... ma kará­csony van... de hát miben külön­bözik ez a nap a másiktól... régi tradiciók, szentimentalizmus... — De a karácsonyfa hangulata... — Ugyan szégyeld magad, hi­szen ez végtére mégis csak naiv dolog.... — De a mások boldogságát lát­ni öröm... — Öröm, — dehogy keserűség­mosolyba rejtett irigység. Ha mond juk volna itt egy családos fitest­véred és ma estére meghívna... — megirigyelnéd őt apai hangulata miatt, amit benne gyermekei kel­tenek és amit te nem ismerhetsz. — Őrültség — mormoltam dü­hösen — a magam gyermekkorába emlékeznék vissza. Azokra a határ­talanul boldog kavrácsonyi estékre, amiket én éltem át. Az ő gyerme­keinek ujjongó boldogsága bennem az én gyermekségem eltűnt hangu­latát idézné fel. És olyan jó volna gyermeknek lenni ismét. A szállómhoz érkeztem. A Ho­tel Jacob, vagy háromszáz év ter­hét nyöszörgő rideg, roskatag épü let, a rue Jacob szűk, sötét sikáto­rában hirdette az enyészet könyör­telenségét. Fekete, kormos vako­40 év óta fennálló üzletemben, úgy mint eddig, most is a legszebb karácsonyi ajándéktárgyak és gyermekjátékok vannak raktáron a legszebb kivitelben és a legolcsóbb árak mellett. 10518—3 M. kir. Itfporáruda TELEFON; 1 38. Az ő szes vadászati cikkek Fegyvergyári Frommer Balga, Ném«t-gyártmányu és ismétlő Browning-fegyvered, Flóbertek, önvédelmi Pisztolyok. — Gyári töltésű ké»e patronok, úgymint- Fegyvergyári, Hubertus, Glória, Jagdkön'g. Waidmansheil, Unterdorfi atb. — Vadaszati étel- és ital, TeriílOSOk, háti zsákok, Patrontaskák »tb. Vivófelszerelések. Bőröndök, kézitáskák és az összes sport áruk Ruzsonyi Pál, Nyíregyháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom