Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-25 / 293. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1928. december 25. lata megríkatóan omladozott és megrokkant oldalához hatalmas oszlopokat mankózott a tulajdonos szegénysége. Belül a csatornabűzt lehellő keskeny cellaudvar fogatlan szájjal, sötéten ásított. A sarokban hatalmas szemétláda kövérre hiz. lalta a virgonc patkányokat. A csigalépcső korhadt, szúrágta fája mint beteg mellkas kongott lépteim alatt. A verejtékező falak fakósárgán nyúltak el és egy fáradt gázláng megkékült dühvel küzdött a nyirkos pára ellen. Az elhagyatottság keserűsége fojtogatott," mikor beléptem a kis padlásszobámba. Mintha egy kubista festő ficamodott agyának torz elképzelése valósult volna meg. A ház teteje hirtelen hegyesszögbe lejtve vágta cl a szoba egyik falát. A tetőbe vágott ablak az ég egy kis darabját lopta be kolostorszürke fénnyel. Az éktelen gerendák fejbeverték a felegyenesedni merészkedőt és az ágy közelében térdre kényszeritették a pihenni vágyót. \ falbavájt szekrény rendetlenségét fonnyadt milflőrös kartonfüggöny takarta. .A fal sárgalapu, kékmmtás tapétája felhólyagosodott a nedvességtől, mint a himlőhelyes arc. Egy vézna asztal, három szék, néhány könyv, mosdótál, vizeskancsó alkották e kubista csendéletet. Áz ablaksarkán a téli nap felvágott üteréből vékony csíkban folyt be a vér, de a közelgő alkony lassan kiszivta azt is, Én ott ültem az asztal mellett egyedül a sötétséggel. Elmúlt életem megfakult lapjaiból, mint öreg, elfelejtett Bibliából olvastam. Estére négyen-öten verődtünk egybe. Magyarok. A vin rouge fanyar íze innyünket, a szonnoruság szivünket húzta össze. Alig beszélgettünk. Gondolataink messzi jártak. Volt, aki a Tisza közelében kopogtatott egy ház ablakán, voít aki a Duna táján térdepelt a karácsonyfa ielőtt. Végre egyikünk megszólalt. Nem nekünk, magának. Csak úgy, susogva idézte Adyt: Dltt valahol. ott valahol Egy-két magyar összehajol. Miért is, miért is, miért is.<És nekem hosszú évek multán ismét megeredtek a könnyeim. Később feltálaltam a vacsorát. Az ünnepi ételt. Hugó Viktor nyomorultjainak, Páris hid alatt lakó koldusainak eledelét. A pate-t, magyarul pástétomot, a hosszú fantasíe kenyérrel. A francia szeret nagyzolni. Költői fantáziával dicsér fel mindent. A »gloire«-t csakúgy, mint a barna, faggyus marhamáj vagdalékot a »pate«-t, vagy a vékony méteres, repedt, csupahéj kenyeret, a »fantasie«-t. A vin rouge a fanyar olcsó vörösbor gyorsan fogyott és a beszélgetés megindult. Az egyik elővette hegedűjét. Jól játszott, cigányosan jól. De nem ment a nóta. A bor volt az oka, a francia bor. Becsíptem már kitűnő bordeaux-i aszútól, tudom. Más hatása van a francia bornak, mint a magyarnak. Inkább asszpnyosan fecsegővé teszi az embert, mint sem duhajjá. Az íze, illata is más. Hiányzik belőle a magyar föld illata, a magyar bor tüzes-borus, sirva-vigadó mámora. Nem ment sehogysem.. A francia nem mulat otthon, mulatóhelyeken szórakozik s igy a consierge, a ház éber ura tizenegyóra felé felháborodását átkopogtatta a falon. Ijjedten hökkent belénk a dal. A hegedűnek mintha húrja pattant volna s mi vissza zuhantunk a szomorú valóságba, mi megtűrt idegenek. A boldogság A feltámadás arany trombitája Sem szólhat szebben, édesebben. Mint zengő ajkad édes vallomása. Hallottam s rögtön vidám lettem. Fénytelen szemem lángra lobbant, A sós vizű két könnytó nevetett Langymeleg tavaszi napfény Derüzte be ujjongó lelkemet. Mint hajnalban, mikor az erdő ébred S a rózsaszínű ég dallal tele Olyan dicső, olyan megrázó szép volt Az én új életem ifjú reggele. Gondjaim terhét könnyen félredobtam Mint félisten a gyatra földi láncot ; Boldog gyermek szájjal kacagtam Kicsinek, törpének éreztem a világot. V. KOPPÁNYI ERZSÉBET. Gyermek született... Történelmi tény, 2000 éves igazság, hogy a názáreti Jézus, az isteni gyermek, mikor a való világba lépett, magával hozta egy uj, tökéletes erkölcsi világ kialakulásának minden nélkülözhetetlen elemét. Mig a többi nagy, vallásalapítók előtt elmosódik, vagy egészen öszszezsugorodik az egyéni élet ethikai jelentősége, addig a Jézus lelket formáló törekvésének a súlypontja odaesik, hol a kristály-tiszta érzések gondolatokból szövődik az öntudatos ember, az erkölcsi lény benső világa! Innen magyarázható meg Jézusnak az az egész világot átható erkölcsi meggyőződése, mely szerint az isteni s az emberi megítélés mérlegén nem a születés, nem a rang, nem az anyagi előnyök s kiváltságok súlya a döntőjelentőségü, hanem az egyéni munkás, áldásos élet természetes őszinte megnyilatkozása! Ezt az óriási értéket hozta ő fel társadalmi éltünk uralkodó viszonyai közé, az emberi zsarnokság s elfogultság évezredes mélységeiből, hogy belehelyeződve az isteni tervszerűség magasztos munkakörébe, mint nélkülözhetetlen élettényező fejtse ki a maga csodálatos hatalmát az öntudatos emberi élet törvényének megalkotásába s ennek eredményes végrehajtását illetőleg. Ehhez a nagy és örök munkához a hivatása magaslatára emelt egyéniség az Istenség lelkétől ihletett Jézustól kapta a legteljesebb inspirátiót az egyetemes testvériség Kedden csak 1 napig Karácsony első napján (A REJTÉLYES HÁZ) Hajsza életre halálra egy bűnszövetkezet után 10 felv. Rendezte: Bolváry Géza. A detektív C<»RL DE VOGT ___ és a feisérő műso

r Szerdán Csütörtökön ÁGNES GÜNTHER regénye fl szent és a rajongója Előadasok kezdete : a karácsonyi ünnepeken 3, 5, 7 és 9 órakor hátköznapokon 5, 7 e-s 9 órakor, Szent gondolatában: a világmegváltó szeretetben! Karácsony ünnepén, amikor kigyúlnak a parányi mécsvilágok a szeretet jelvényeivel felékesített zöld lombok között s a nyomor öléből kiragadott gyermek arcocskáján felragyog az élet igazi öröme; mikor a sínylődő beteg kórágyához is odajuttatja egy-egy titkos kéz a nagy fájdalmak csillapító balzsamát : az önzetlen szeretet ado mányát; mikor az élőhalpttak nagy koporsójának a fedelét is nyitogatja karácsony éjjelén a megbocsátani tudó testvéri lélek s van egy biztató, felemeló szava az elesetthez; mikor a harag, gyűlölet helyett mindnyájunk szivébe ellenállhatatlanul beköltözik a világ legnagyobb hatalma: a testvériség krisztusi érzete.... ugy tudom, ugy hiszem, hogy a betlehemi Gyermek reámcsókolta istenadta lelke legszentebb tulajdonát, engem is, porembert a töredékeny egyént arra a magaslatra állított, honnan milliók szive dobbanásában indul hóditó útjára, az idvezitő ember testvéri szeretet!... Bármilyen lármás legyen az ész jogaival kérkedő s tudományos haladásával lázba ejtő modern emberi élet, de ha figyelmen kívül hagyja, sőt lekicsinyli a legtermészetesebb emberi tulajdonságot: a minden ellentétet áthidalni képes szeretetet; ha az egyéni élft eme krisztusi értéke csak egy avult régiség és egy üres fogalom előtte.... akkor a magasba röppenő rakétánálnem több ez a varázslatos haladás s a sorsa is ehhez hasonló!... Ha karácsony szent ünnepének fenséges hangulatába megalázott nemzetünk ősi földjén belevegyül a mélységes keserűség szivtépő hangja; ha az általános öröm és megelégedés mosolya helyett lehangoltság festi halványra a bizonytalan jövő felé fordult arcokat.... akkor a betlehemi Gyermek születését hirdető csillagfény még mindig fellegekbe ütközik: az egyéni, társadalmi, nemzeti ellentétek, villámmal terhelt fellegeibe! Minden öntudatos magyarnak, minden őszintén vallásos lelkületü egyénnek nem lehet addig teljes karácsonyi örömünnepe, a názáreti Jézus világot átható szelleme előtt v aló meghódolása, mig haladásunk utjain az egyéni hiúság, a társadalmi ellentétek, a felekezeti elfogultság, az anyagi értékek túlbecsülése mint szándékosan odagörditett sziklatömb gátolják a nyugodt előhaladást! A betlehemi Gyermek születése emlékünnepén legyünk mindannyian eltökéltek s határozott, céltudatos munkás egyéniségek, kik nek legszentebb tisztök azáltal lesz nyilvánvalóvá, hogy a jézusi elveket s világmegváltó igazságokat az elmélet rideg, csillogó világából önfeláldozó hűségünk s törekvésünk teljes latba vetésével a mindennapi élet elhanyagolt talajába ültetjük át!! Az alázatosság, a szegénység szalmafedeles kunyhójától a világmissióra indult Jézus azért a nagy áldozatért, hogy élete árán a földről a dicsőség egébe emelte az embert, megérdemel tőlünk annyit, hogy az embertestvériség szolgálatára állandóan lekössük munkás egyéniségünk minden erejét!... Vasmegyer. Melkó István. A jó gazda I ARflHI INF" motor-és trak„UnUULIIIt torolajokat hasznát. Vezérképviselet: Nyíregyháza, Széchenyl-ut 9. 461-2. Telefon : 507. 4