Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)
1928-12-23 / 292. szám
JvÍYÍRVIDÉK. 210 1928. december 25. %aVWőVü\ön\e 9essé 9eun * faragó un &xMüi\e\ Mindenütt kapható 1 Termeli: Orez. Magy. Tejszövetkezet! KSzpont, Budapest, l, Horthy Mlklówl 119121 a keresztyén emberszeretet, ez volna a bankettjeinken, a fehér asztal mellett örökkön-örökké szép szavakkal hangoztatott összetartás, testvériség ?» Bötykös ezek után adakozásra hivja fel magyar testvéreit és máris tekintélyes összeg egybegyűjtéséről számol be a detroiti magyar újságban. Szabó János kiszabadítása érdekében itthon is megindult a hozzátartozók gyűjtési akciója. Conoordia... Jugurta, a földi élettől távozó nagybátyjától kapta végrendeletké pen ama bölcs tanácsot, hogy a birodalom támaszát — mint annak leendő ura — ne a seregben és a pénzben, hanem a hűséggel szeretett igaz barátokban keresse. Mert a jóság tartja meg a biroda lom erejét; a rosszaság okozea an nak pusztulását. Vagyis, mint a latin közmondás tartja: concordia res parvae crescunt (egyetértés által a kisdolgok nőnek) egyetértés növeli az erőt. E mondás igazságát bizonyítja a történelem, az életnek ez a nagy tanítómestere is. Nemcsak a világtörténelem, hanem a nemzetünk története is gazdag, jóformán szakadatlan példáit szolgáltatja ez egyetértésnek és széthúzásnak. Az egyetértés hullámhegye, a széthúzás hullámvölgye: szülte hazánk emelkedését, illetve süllyedését. Mi az egyetértés? Valakivel egy véleményben levést, a jó vagy rossz cselekvés végrehajtására oly megegyezést, benső viszonyt, össze tartást jelent, mely a tettek erejében nyilvánul. A jó egyetértés alapja mindig a szeretet; miként ezt a jó emberek példás élete is mutatja. A széthúzás ennek ellenkezője, midőn az együttműködő emberek v.gy része egy, a másik más irányiban cselekszik. Nézzük már most ennek példáit nemzetünk életében s állítsuk szembe a concordiat a discordioval 1 Az összetartás, egyetértés nagy j horderejét mi sem mutatja frap- 3 pánsabban, mint az etelközi ese- | mény: midőn a magyarok a besse- jj nyőktől szenvedett vereségen okulva s a kazár fejedelem tanácsára, vert nyáj módjára, összébbszorultak egyesültek s Árpádot választották fejedelmükké. A vérrel pecsételt helyesebben szólva, szentesitett összetartás fogadalma nemcsak az akkori nép belső életében hozta meg a nagy átalakulást, hanem a | Sorra jöttem, számolok Uram. Sorra jöttem, számolok Uram. Életet, mit adtál nekem egyszer, Megátkoztam százszor, m eg ezerszer i Hányszor - balgán — majd, hogy el nem dobtam, S másik percben ? — é rte öltem, loptam. Sorra jöttem, számolok Uram. Megcsaltam mást s en gem csaltak mások, Jöttek vádlón, kinzó lát omások, Védekeztem emberin, le gottan S másokért is mea culpát mondtam. Sorra jöttem, számolok Uram. Nehéz útján ki sem segítette, Rút, ökölharc már kim erítette Szememet, a fáradt, le csukottat, Lelkemet, a százszor el bukottat. Sorra jöttem, számolok Uram. Nincs már számon sem kérés, sem zokszó. Itt az élet! Nem volt be ne sok jó, Csak kudarcból állott szakadatlan, Szeretetre sehol nem akadtam 1 meg' a Vetettem és sohasem arattam! Kovács Lajos. későbbi ivadék nemzeti életére is kihatott; mert az alkotmány alapköve lett. A félszázados hőskorban a törzsek — s igy az egész nemzet — SZÍVÓS összetartása tette félelmetessé a külföld előtt a magyart s adta az ellenség szájába e könyörgést : a magyarok nyilaitól ments meg Uram minket! Az összetartás ereje taposta a Dráva és Mura völgyében a »magyarok utjá«-t. És igy tovább! Meggyöngült a nemzet ereje mihelyt Szent István békés. dicső uralkodását belzavarok, pogány visszahatások, idegen behatások kisérték — mellékzönge gyanánt. A széthúzás egyik oka alighogy megszűnt, jött a másik. A királyság küzdelmét látjuk a nemességgel, mely a belső egység bomlásából keletkezett. Életviszályok ütötte résen át nyúlt a keleti és nyugati császárok keze, mely »emcsak politikai, de társadalmi átalakulást is csinált. Erdély elszakadását és ezzel nevét szintén a széthúzásnak köszöni. Anjouk helyreállították a nemzeti egységet s ezzel a békét, de utánnuk ismét belzavar, polgárháború, bizonytalanság következett s a hadirendsor megalapításával gyors egymásután jöttek a külháboruk. kudarcai. A magyar Achillesnek, Hunya di Jánosnak kellett jönnie, hogy a török világhódító tervének hazánk legyen az ütközőpontja. S ezt el is érte a hazaszeretetből fakadó egyet értés és együttérzésben, melynek fejlesztője és ápolója volt a példa adás mellett. A nemesség egyetértése adta i ••• —bm Karácsonyi és újévi ünnepekre ajánlom a világhírű Dietrich és Gottsehllg R -T. gyár Csemege HkCrjeit 1 literes üveg 6 — P 60%>-os tearum 7/io literes üvtg 3 20 P Eredeti barackpárlat T/io literes üveg 3 20 P Eredeti szilvapárlat 7/io literes üveg 3 20JP 11. kitűnő asztali bor 60!. úgyszintén boraim óriási válasgtékban Neumann József tüszer és csemege üzletében Kállai utcs 2. sz. 10639 — 2 nemesség diadalát Mátyás alatt, mig a fő- és köznemesség küzdelmében, a Jagellók alatt látjuk a nemzeti hanyatlás korát, a pártharcok nagy táborát, a török nek az ország szivébe irányzott tőidöfését. A meghasonlott országot két király sem tudja kormányozni, minek szomorú példáját mutatta Zápolya és Ferdinánd, kik alatt az ország, e közös templomunk kár pitja ketté hasadt s a fékevesztett török bátran tobzódhatott, hódithatott, uralkodhatott az oldott kéve gyanánt szétszórt nemzeten. A nemzeti ébredés és az alkotmányos élet ismét az összetartás erejének tulaj donitható. Az egyetértés hozta létre az 1848-i törvényeket. Hazánk 300 év múlva viszszanyerte történeti egységét, nemzeti jellegét, önállóságát. . Az alkotmány visszaállítása, a jogbahelyezés, a nemzet minden osztályára való kiterjesztése által alakult át nemzetünk s forrott egybe : a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjében. A nemzeti egységnek — sajnos — ritka és muló példái, a nemzet erejét mint Hellas régi népe kicsiny seregéét, "melynek győzelmét látta Marathon, messze túlhaladó, halhatatlan lelkeket mutatnak 1848-ban, amidőn harciriadóként, egy szivvei, egy lélekkel hangzott ez egy szó: előre! íme nemzetünk történetének változó korszakai, melyeket még tovább is lehetne folytatni, mind az összetartás és széthúzás váltakozásaival függnek össze. Ha nagyobb korszakra osztjuk történelmünket, ugy a mohácsi vészig terjedő hat századot a független Magyarország korszakának kell tekintenünk, hol fejlődés, haladás, hatalom eszközeit abban a periódikusati visszatérő egyetértésben ismerjük fel, hogy a nemzet választ királyt, irányadó hatalmat gyakorol, saját érdekében harcol. A másik korszak a nemzeti szakadás és függés korszaka, melyben a két korona érdekei összeütköznek s a nemzet elveszti világtörténelmi helyét a széthúzás átkánál fogva. Az összetartás, mint bensőbb összeköttetés, együvé tartozás, min dig megvédte a nemzetet, a közös veszélytől: mig az árulás, széthúzás gyászos következményeit mi is megismertük s nem feledjük a magyar vérre szomjas földeket, a könnyes szemeket, a köztünk kesergő hontalanokat. Az összetartásból fakadó erő nagyságát mutatják a jótékony társadalmi alakulatok épugy, mint a m unká smozgalmak. Az egyházak, mint szeretet hír dető és megtartói, az ebből faka dó összetartásnak köszönik létüket, virágzásukat, mig a széthúzásban tapasztalják alkonyukat. A község közös ügyeink előmozdítása, a lakosok egyetértésére támaszkodik, mert ez alkot, a széthúzás atavisztikus módra rombol. A családban, ha megvan az öszhang: meg van adva a boldogság alapföltétele;mig, ha ez hiányzik. i természetes -,- 0é s fcéltisztitó hatása paratkn. tt* Inraandit ne frj.e»,z. 5,,t. „a^jta Iceserg.ire.n m|Mi lintoa tl S,> m tagi* MM.* (mil m oa&t '-'-""i'fiwmir'g
