Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-21 / 290. szám

1§28. december 21. JWYIRY1DÉK. 7 A törvényszék elrendelte a tiszadadai apagyilkos elmeállapotának megvizsgálását Ma délelőtt a tiszadadai apagyilkos Szabad István állott a kir. tőrvényszék iKosincky tanácsa előtt. A vádirat szerint Szabad István 28 éves tiszadadai lakos 1928 szeptember hó 4-én este 11 órakor az istálóban apját egy vasvillával kétszer fejbe vágta aztán reá térdelt és addig folytogatta, mig atyja! meghalt. Majd a jászól alatt egy gödröt ásott és abban atyját arcai lefelé fordítva elásta. Tettét előre megfontoltan követte el. Szabad István be ismeri, hogy megölte atyját, de vallomása szerint nem előre megfontolt szándékkal. Életét elkeserítette atyja állandóan veszekedése feleségével, aki dolgos jó asszony volt és akit ő szeretett. Az aszszony nem birta az öreg állandó zsörtölődését és otthagyta a házat. Ketten maradtak apa és fiu, Atyám állandóan gúnyolt engem — szolt szaggatottan a vádlott — és feleségemet hűtlenséggel vádolta. Egy napon azutan mikor feleségemtől hazatértem, akit visszatérésre kérleltem, apám dühősén fogadott és gúnyos szidalmakkal halmozott el. Én kijelentettem neki, hogy otthagyom őt és elmegyek a feleségemhez. Erre atyám kirohant az istállóba, én utána. Atyám felkapta a vasvillát és teljes erejével fejemre sújtott. Balkarommal a fejemet védtem, de az ütés mégis halántékomon nagy sebet ejtett. Én elvesztettem önuralmamat és homályosan még csak arra emlékszem, hogy atyám kezébó'l kicsavartam a vasvillát és fejbe sújtottam, hogy aztán mi tőrtént nem emlékszem. — Milyen ruhában volt az apja kérdezte az elnök hirtelen. — Ingben, világos kék nyári nadrágban felelt a vádlott megzavarodva. — És hogyan földelte el. — Nem emlékszem. — Maga ugy ütötte le az apját — szólt az elnök, hogy egy jószivü ember még egy kutyát sem tudott volna ugy agyonütni. — Indulatos voltam kérem — volt a lakónikus válasz. A vádlott a megbánás legkisebb jelét sem mutatta. Az elnök most felolvasta a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. Ezek szerint Szabad István addig ütötte apját, mig az vérzőfejjel összeroskadt. Aztán rátérdelt és két kezével egy félóráig fojtogatta, ugy, hogy kezei szinte megdermedtek és alig birta levenni atyja nyakáról. Azonnal hozzáfogott a gödör ásásához és abban a holtestet arccal befelé fordítva elásta. Azután az apja fényképére egy cédulát kötött, amelyre bucsusorokat irt és a tiszapartra vitte, hogy ugy tűnjön fel, mintha apja öngyilkos lett volna. — Mi volt a szándéka ezzel kérdezte az elnök — a rettenetes tettének félidézése miatt szemmelláthatólag megtört vádlottat. — Hogy eltereljem a figyelmet a gyilkosságról — Maga a vizsgálóbíró előtt ugy vallott, hogy régen elszánta magát a gyilkosságra — tette fel az utolsó kérdést az elnök. Igaz ez. — Ha ugy vallottam igaz — felelt a vádlott megtörten. A tanuk egyöntetűen azt vallották, hogy a vádlott néha hirtelen rosszul szokott lenni és szivgörcsöket kap. Ezután a tőrvényszék dr. Konthy Cyula orvosszakértő véleményét hallgatta meg, aki kijelentette, hogy a vádlottnál bizonyos mértékben pszihopatalogikus abberációt figyelt meg és ennek pontos megállapítása végett kéri, hogy a vádlottat Budapestre az elmegyógyintézet megfigyelő osztályába szállítsák. Az ügyész hasonló véleménye után a törvényszék a vádlott elmeállapotának megállapítását elrendelte. Ujabb terhelő tanúvallomások hangzottak el Erdélyi Béla ellen Az Erdélyi-ügy mai tárgyalását Solymossy Jenő báró földbirtokos kihallgatásával kezdték meg, aki kikijelentette, hogy az előtte felmutatott váltókon szereplő aláírások nem tőle származnak. Stemfeld Ferenc magántisztvielmondotta, hogy a májusi mérgezés után feleségével együtt, aki iskolatársa volt Forgács Annának, fölkereste Forgács Annát, aki esküdözött, hogy esze ágában sem volt öngyilkosságot elkövetni, az egész öngyilkossági históriát csak a lapok találták la. Előző este a Newyork kávéházban voltak, amikor hazamentek, Erdélyi étvágygerjesztő orvosságot adott be neki. Eleinte tiltakozott és csak akkor vette be, amikor Erdélyi száz pengőt igért neki. Az orvosság bevétele után rosszul lett, mire férje azt mondotta, hogy biztosan kevés volt és vegyen be még egy orvosságot és ezt is bevette, mire önkívületi állapotba jutott és két napig eszméletlenül feküdt. A férje azt mondotta neki, hogy az orvosság bi- | zonyára romlott volt. Feltűnő volt a tanúnak, hogy Erdélyi Béla szekrényén sok orvossák volt. Stemfeld Ferencné vallotta ezután azt, hogy Forgách Anna töbDször tett olyan kijelentést, hogy nagyon szereti az életet és nem akart öngyilkos lenni. Forgács Anna neki is azt mondotta, hogy romlott orvosságtól száimazott a mérgezés. A férje éjjeli szekrényén talál

1 gyógyszerekről ugy nyilatkozott előtte, hogy nem tudja, mik azok s azokat kizárólag a férje használta. A következő tanú Jónap Lajos ^azdászj aki arról tesz tanúvallomást, hogy Erdélyivel 1922ben Németországban összeszólalkozott s megtagadta neki a fegyveres elégtétel adását. Az ottani magyarság Erdélyit kizárta a társaságból. Barta Zsigmond, a Grünwald szanatórium orvosa tesz ezután vallomást, ö kezelte Forgács Annát s narkotikus mérgezésre gondolt. Morfiumos mérgezésre nem lehetett gondolni. A főorvos utasítására az Erdélyi Béla éjjeli szekrényén talált gyógyszereket bevitték a szanatóriumba, azonban ezek között méreg nem ^r>lt. Forgács Anna, mikor maganoz tért, kijelentette, hogy nem akart öngyilkosságot elkövetni. Az ápolónőnek azt mondotta, hogy a férjétől kapott valami vacakot. Erdélyihez a tanú a szanatóriumban kérdést intézett, hogy milyen orvosságot adott be a feleségének, Erdélyi azonban nem tudott választ adni. Mikor pedig a főorvos tette fel ugyanezt a kérdést Erdélyi előtt, Erdélyi azt válaszolta, hogy ő szokott veronált szedni s Anna is azt vett be, mert rosszul érezte magát s azt hitte, hogy a veronáitói elmúlik a rosszulléte. Ekkor még nem volt támpontjuk arra vonatkozólag, hogy a méreg idegen kézből került volna Forgács Anna belső részeibe. — Forgács Anna előttük azonban tagadta ,hogy élt volna veronállal. Az egész esetből csak az volt feltűnő előttük, hogy Erdélyi csak azután tett említést arról, hogy a feleségének veronált adott be, amikor Forgács Anna már felgyógyult. Erdélyi Béla hirtelen felpattant erre a helyéről és azt állítja, hogy a tanú előtt sohasem tett ilyen kijelentést. Az elnök azt kérdezi Erdélyitől, hogy hol szerezte a veronált, mire Erdélyi azt mondja, hogy egy körúti gyógyszertárban, de már elfelejtette, hogy melyikben. A bíróság ezután áttér Lénárt Vilmos főorvos kihallgatására. Nyolcezer egyszáz pengő a legmagasabb árajánlat a Sőstó bérletére A délben tizeikét órakor bontották fel az ajánlatokat (A .Nyirvidék" tudósitójától.) Ma délben tizenkét órakor bontották fel a Sóstó bérletére kiirt pályázatra beérkezett ajánlatokat a városháza kistermében dr Bencs Kálmán kir. kormányfőta náesos polgármester elnökletével a tanács tagjainak jelenlétében összesen hét ajánlat érkezett be, amelyek egyenként a következők : Bülgözdy József, a Bristol szálló tulajdonosa a sóstói vendéglőre 1600 a szállodára 1600 pengős ajánlatot tett. Unterreiner János budapesti vendéglős ajánlata, szállodára 4000, a vendéglőre 3000 pengő. Kurucz Dezső földbirtokos okleveles gazda ajánlata : a vendéglőre és szállodára 3OOO-3OOO pengő. Nedeczky Jenő budapesti vendéglős ajánlata: 2500 és 3900 pengő. Radó Gyula eddigi bérlő aján« lata: a vendéglőre 1500, a szállodára 2700 pengő. Irsay József budapesti vendéglős ajánlata: a vendéglőre 4100, a szállodára 4000 pengő. Papp Lajos és Papp Lajosné a Korona bérlőjének ajánlata a vendéglőre 3000, a szállodára 2000 pengő, A beérkezett ajánlatokat a bizottság kiadta Tóth László aljegyzőnek feldolgozás végett és a legközelebbi városi képviselőtestületi közgyűlés fog végérvé nyesen dönteni arról, hogy ki lesz a Sóstó-fürdő vendéglőse és szállodása a következő hat esztendőben. Bécsben leleplezték a szovjet tevékenységét Bécsi jelentés szerint a bécsi kereskedelmi bíróság tárgyalásán kiderült, hogy a szovjet bécsi kereskedelmi képviselete illegális propaganda szolgálatában áll éa föladata a magyarországi és balkáni forradalmi mozgalmak szitása. * 1 Peyer Károlyt egy nő inzultálta Reisinger Ferenc szocialista képviselő felesége Peyer Károly képviselőt a Kertész-utcában korbáccsal többször megütötte. Az inzultusra egy régebbi affér adott okot. Az inzultus láttára nagy tömeg verődött össze, de a felek pillanatok alatt szétváltak és igy rendőri beavatkozásra nem került Egymagyar zoigoraművésinő a Oentschlaid fedélzetéről a tengerbe ngrott Párisi jelentés szerint a Deutsch land német gőzösön, amely Amerikából jött Franciaországba, a tengeri uton Keresztessy Mária magyar zongoraművésznő öngyilkosságot követett el. A fedélzetről a tengerbe ugrott és az azonnal lebocsájtott mentőcsolnak matrózai sem tudták megmenteni. Terjed az afgán lázadás. Londoni jelentés szerint Afganisztában egyetlen déli kerület kivételével a hadsereg legnafiyobb része a felkelőkhöz csatlakozott. A felkelés nemcsak az európai jellegű reformok megszüntetése, hanem a király lemondatására is irányul. Hatheti fogházra ítéltek egy debreceni tánctanárt, aki súlyosan megrágalmazta a konkurrensét Debrecenből jelentik: A debreceni kir. járásbíróságon tiem mindennapi érdekességü rágalmazási pert tárgyalt szerdán délelőtt dr. Bónyi Adorján járásbiró. A vádlott Szepessy Ferenc tánctanárt B. Vattay Margit tánctanárnő jelentette fel, mert Szepessy — valószínűleg konkurrenciából — többek előtt rendlcivül súlyos és becsületbevágó, sértő kijelentésekkel illette Vattay Margit tánctanárnőt. A legenyhébb rágalom, mely elbírja a nyomdafestéket, igy hangzik: »Vattay Margit ahelyett, hogy megtanitaná a növendékeit táncolni inkább lelkileg megmételyezi stb. A járásbíróságon több tanút hallgattak ki ebben a csúnya rágalmazási ügyben s a tanuk egytől-egyig igazolták a vádbeli cselekmény elkövetését Szepessy tánctanár által, Dr. Bónyi járásbiró a perbeszédek elhangzása után 6 heti fogházbüntetésre Ítélte Szepessyit, aki megfellebbezte az ítéletet.