Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-21 / 290. szám

i magyar asszonyoknak ma ki kel! lépniök a táihely mellől, hogy segítsenek a szeavedé­kön - mondotta Kállay ffliklósné íőispánné a lansz karácsonyi szeretetinsepén A Mansz negyvenhat szegény gyermeket ruházott föl Tegnap délután három órakor szegények serege tömörült az álla­mi tanítóképző intézet előtt. Tud­ták a messze városvégi utcák sze­gény családjai, hegy a Mansz ka­rácsonyfa ünnepet rendez, ame­lyen megajándékozza a legnagyobb nélkülözésben szenvedő családok gyermekeit. A nagyterembe, ahol a karácsonyi gyermekálmok tün­déri világát varázsoló ünnepet elő­készítették, nem juthatott be min­denki, mert az egyes iskolákban összeírták a legszegényebbeket, akiken a Mansz zdvánt segíteni, negyvenhat ilyen .vélkülöző gyer­mek sorakozott fel az ajándékozás­ra, amikor az ünnepség kezdetét vette. A nagyterem zsúfolásig meg­telt érdeklődőkkel, a Mansz sze­retetmunkássága iránt erdeklődo asszonyokkal, a karácsonyi játék­ban szereplő gyermekek hozzátar­tozóival. Négy óra előtt néhány perccel megérkezett a Mansz elnöke, dr. Kállay Miklósné főispánné, akit Lukács Béláné ügyvezető elnök fo­gadott. A kis színpad piros füg­gönye mögül felhangzott a Ma­gyar Hiszekegy, a tanítóképző inté­zet énekkara adta elő harmónium kiséret mellett, aztán dr. Kállay Miklósné főispánné emelkedett szó­lásra és a magyar asszonyi sziv lel­kesedését sugárzó Szavakban nyi­totta meg a karácsonyi ünnepséget A magyar asszonyok — mondotta a főispánné — mindig hiresek vol­tak arról, hogy otthonuknak, me­leg szeretettel áthatott tűzhelyük­nek éltek egész lélekkel, minden gondolattal. Ma ezt a meghitt, bol­dog tűzhelyet azonban el kell hagy­niok, ki kell lépniök az élet har­cos útjaira, mert ma hivja őket a nyomor segítséget sikoltó szava, hívják az árvák, özvegyek, rokkan­tak, a szenvedő, nélkülöző magyar gyermekek. Megnehezedett a ma­gyar élet és ebben a válságos jelen­bén ki segítsen a nyomorgó csalá­dokon, ha nem a magyar asszony ?! Igen, az asszonyi sziv siet a se­gítségre rászorulókhoz, mert hisz az asszonyi sziv az, amely megérzi meghallja a leghalkabb sóhajtást is, meglátja a legrejtetebb könny­•^íta&sm. 3E 8* ^ÜJ^ Jll[L<p i!8Eeptói M;*, cstttörtökAn utoljára 1[ 'A/;': Q "WT hatalma * bravúr filmje A VESZEDELEM Küzdelem a kínai lúsdókkal 7 felvonásban. SE£J25 Köpenicki hercegnő Egy ssélhiasosnő víg; kalandjai S felvonásban Pénteken csak 1 napig RIDER HAGGAftO világhírű angol iró „SHE" c. regénye filmen A CAMBRIDGEI DIÁK Szenzációs regény 9 fejezetben BETTY BLYTHE a főszerepben Eioadasok keadete: i, 7 «« 9 oraKor cseppet is és az asszonyok a leg­alkalmasabbak a nyomoron való segítés keresztülvitelére. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének nyíregyházi csoportja a nemzeti gondolat szolgálatában álló kultu­rális akció mellett kötelességének tartja a nyomor ellen való küzdel­met is. Ezért rendezte ezt a kará­csonyi ünnepséget, amely már a második ünnepe. Meieg ruhát, ci­pőt, játékot adunk a kiszemelt sze­gény gyermekeknek. Szeretnők,ha többet nyújthatnánk, de örömmel tölt el, hogy az idén többet adha­tunk, több sebet gyógyíthatunk, több könnyet letörölhetünk, mint az elmúlt évben. Hálásan köszön­jük a fáradtságot nem ismerő mun­kát, az áldozatkészséget, amellyel ezt a szeretetünnepet lehetővé tet­ték a Mansztábor asszonyai. Hiszem hogy ez a tábor növekedni fog, hogy tagjaink számának gyarapo­dásával még többet' ayujthatunk szegényeinknek. Isten áldását Ké­rem a Mansz munkájára, isten hozta vendégeinket. Ezután egy bájos fiatal leány, Kiss Juliska szavalata következett. A szavaló Ábrányi Emil karácsonyi fohászát adta elő, meleg átérzés­sel, szívhez szólón, esedezve: Adj boldogságot a világnak én édes Istenem. Hajdú Erzsébet és Krecsák Lász­ló ág. hv. karnagy natásos kará­csonyi duetett énekeltek zongora­kísérettel. A tapssal fogadott szép ének­szám után színpadi jelenet követ­kezett: Az »Árvák karácsonya« c. irredenta érzéssel áthatott, mégha tóan szép karácsonyi játékot adta elő egy kis tehetséges műkedvelő gárda. Az árvák a karácsony esti istentiszteleten vannak, amikor be­röppen a Gyermekjézus angyalai kí­séretében és ragyogó Karácsonyfá­val, ajándékokkal ,-igasztalja az árvákat, megígérvén a magyar fel­támadás elérkezését — ha dol­goznak, tanulnak a magyar gyer­mekek. Szép volt a tündérjáték, bizony bevalljuk könnyeztünk, amikor az aranyos, csengőszavu, izes magyar­sággal beszélő angyalka, Orbán Vali feltárta a kis Jézuska előtt a magyar föld nagy fájdalmát, ami­kor Jancsi fiu, a kis Téger Laci térdre hullva könyörgött a Jézuská­tól szebb magyar jövendőt és ígért erős férfikarokat a harcos jövendő­nek. Áhítattal hallgattuk az arany­hajú, dicsfényes, kedves leánykát, Győry Évát, értelmes, meleg sza­vaiban kis művésznő lelkét érez­tük meg, amikor Jézus szentséges igéit hallatta. És megkapóan, köz­vetlenséggel játszott a szereplők mindegyike, a szép árva kislány, Nagy Ágnes, az okos, értelmes fiúcska, Pávay Bandi, a ragyogó fehér ruhában légiesen könnyű­séggel mozgó főangyalok: Soltz E. és Szentirmai M., az angyalok: Horthy Éva, Arnold Nelli, Búzás Rózsi mind kedvesek, okosak vol­tak. A hatásos színpadi jelenetet megtapsolták és a szép műsor meg­kapó befejezése volt a tanítóképző énekkara által előadott énekszám, az angyalok kara. A karácsonyi ünnepséget a sze­retetadományok kiosztása követte. A szegény gyermekek egyenként vonultak Kállay Miklósné főispán­né elé, aki kiosztotta a meleg ruhá­kat, cipőket, ajándékokat, majd a Mansz jóízű kávé-ozsonnát adott a szegény gyermekeknek, akik egy délutánra felejteni tudták a nélkü­lözést, amelyet ma annyi családnak el kell szenvednie. JSftfRYIDÉK. 1928. december 21. és W\sn X a. v:^l v w faragó un d\9a\xrt.\eléW Karácsonyi ajándék A „Nyírvid^k" számára írta Síndor Pá! OMZáfttyűléii képviselő, az OMIK elnöke Néhány nappal ezelőtt az uj pénzügyminiszternél jártam. Vázol­tam előtte a magyar közgazdaság mai rendkívül súlyos helyzetét, amelyben együtt szenved a mező­gazdaság, ipar és kereskedelem. A kereskedelem helyzete csak annyi­val súlyosabb az egyéb termelő ré­tegek helyzeténél, mert a kereske­delemnek egészen speciális nehéz­ségekkel kell küzdeni. Küzdenie kell a meg nem értéssel, a keres­kedelem jelentőségének félreisme­résével, aminek gyakorlati kiha­tásai: államilag támogatott alaku­latokkal való egyenlőtlen verseny s főleg olyan adóügyi nehézségek, amelyeknek a megszüntetéséért esztendők óta küzd, érvel, harcol a kereskedelem. Csak a fényűzési adóval kezdem. Németország eltörölte. Ausztria le­építette, Csehország a jövő évben szünteti meg. Vájjon azért törté­nik-e mindez, mert ezeknek az or­szágoknak nincs többé szükségük a fényűzés magasabb megadóztatásá­ra? Talán ott már megszűntek azok a viszonyok, amelyek indo­kolttá teszik szociális szempontok­ból ennek az adónemnek a fenn­tartását? Nem ezért. Hanem azért, mert ezeknek az államoknak a pénzügyi vezetői belátták a fény­űzési adó romboló hatását. Belát­ták azt, hogy a fényűzési adó fenn­tartása eltereli országunkból az ide­genforgalmat. Teljesen megszün­teti a müipart, fejleszti a csempé­szést. Elvönja tehát a kereskede­lem forgalmát, kiviszi a fogyasz­tókat külföldre és mindezt anélkül, hogy abból az államnak komoly jövedelme volna. Ezért kértem a pénzügyminisz­tert arra, hogy a fényűzési adó alá eső cikkek jegyzékét lényegesen szűkítse meg s ha fenn akarja tar­tani ezt az adónemet, tartsa fenn az ékszerre, tartsa fenn a pezsgőre, vagy a francia parfüm-re, de ne adóztassa meg luxusadóval a var­róleányok vasárnapi selyemruháját és a lashivatalnonok nyakkendőjét. Karácsonyi ajándékként kiadott most a pénzügyminiszter egy fény­űzési adórendeletet. Eltörölte egy pár cikkről — vaióban közszük­ségleti cikkekről — a luxusadót. Én a pénzügyminiszternek ezt a rendeletét valóban karácsonyi aján­déknak tekintem. Nem azért, amit. az betüszerint tartalmaz. Mert el­végre a nyakkendőnek, az esernyő­1 nek és kvarglinak a fényűzési adó alól való mentesítése már évek óta logikus lett volna és igy ebben ön­magában nem Iátok" karácsonyi ajándékot. Ezt már Bud János is megtehette volna. De karácsonyi ajándékot látok abban, hogy akadt végre egy ma­gyar pénzügyminiszter, áki megin­dult a helyes uton. v'égre gondol­kodik a miniszter azon, hogy a gazdasági élet követelményeivel számolva, le kell szállítani az adó­kat, meg kell szüntetni a kereske­delem legégetőbb sérelmeit, hogy itt tarthassuk a magyar fogyasztót, hogy egyenlő fegyverekkel verse­nyezhessünk a külfölddal s hogy a kereskedelem megkereshesse az állam számára szükséges adóössze­geket. : ,.' ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom