Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)
1928-12-21 / 290. szám
i magyar asszonyoknak ma ki kel! lépniök a táihely mellől, hogy segítsenek a szeavedékön - mondotta Kállay ffliklósné íőispánné a lansz karácsonyi szeretetinsepén A Mansz negyvenhat szegény gyermeket ruházott föl Tegnap délután három órakor szegények serege tömörült az állami tanítóképző intézet előtt. Tudták a messze városvégi utcák szegény családjai, hegy a Mansz karácsonyfa ünnepet rendez, amelyen megajándékozza a legnagyobb nélkülözésben szenvedő családok gyermekeit. A nagyterembe, ahol a karácsonyi gyermekálmok tündéri világát varázsoló ünnepet előkészítették, nem juthatott be mindenki, mert az egyes iskolákban összeírták a legszegényebbeket, akiken a Mansz zdvánt segíteni, negyvenhat ilyen .vélkülöző gyermek sorakozott fel az ajándékozásra, amikor az ünnepség kezdetét vette. A nagyterem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a Mansz szeretetmunkássága iránt erdeklődo asszonyokkal, a karácsonyi játékban szereplő gyermekek hozzátartozóival. Négy óra előtt néhány perccel megérkezett a Mansz elnöke, dr. Kállay Miklósné főispánné, akit Lukács Béláné ügyvezető elnök fogadott. A kis színpad piros függönye mögül felhangzott a Magyar Hiszekegy, a tanítóképző intézet énekkara adta elő harmónium kiséret mellett, aztán dr. Kállay Miklósné főispánné emelkedett szólásra és a magyar asszonyi sziv lelkesedését sugárzó Szavakban nyitotta meg a karácsonyi ünnepséget A magyar asszonyok — mondotta a főispánné — mindig hiresek voltak arról, hogy otthonuknak, meleg szeretettel áthatott tűzhelyüknek éltek egész lélekkel, minden gondolattal. Ma ezt a meghitt, boldog tűzhelyet azonban el kell hagyniok, ki kell lépniök az élet harcos útjaira, mert ma hivja őket a nyomor segítséget sikoltó szava, hívják az árvák, özvegyek, rokkantak, a szenvedő, nélkülöző magyar gyermekek. Megnehezedett a magyar élet és ebben a válságos jelenbén ki segítsen a nyomorgó családokon, ha nem a magyar asszony ?! Igen, az asszonyi sziv siet a segítségre rászorulókhoz, mert hisz az asszonyi sziv az, amely megérzi meghallja a leghalkabb sóhajtást is, meglátja a legrejtetebb könny•^íta&sm. 3E 8* ^ÜJ^ Jll[L<p i!8Eeptói M;*, cstttörtökAn utoljára 1[ 'A/;': Q "WT hatalma * bravúr filmje A VESZEDELEM Küzdelem a kínai lúsdókkal 7 felvonásban. SE£J25 Köpenicki hercegnő Egy ssélhiasosnő víg; kalandjai S felvonásban Pénteken csak 1 napig RIDER HAGGAftO világhírű angol iró „SHE" c. regénye filmen A CAMBRIDGEI DIÁK Szenzációs regény 9 fejezetben BETTY BLYTHE a főszerepben Eioadasok keadete: i, 7 «« 9 oraKor cseppet is és az asszonyok a legalkalmasabbak a nyomoron való segítés keresztülvitelére. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének nyíregyházi csoportja a nemzeti gondolat szolgálatában álló kulturális akció mellett kötelességének tartja a nyomor ellen való küzdelmet is. Ezért rendezte ezt a karácsonyi ünnepséget, amely már a második ünnepe. Meieg ruhát, cipőt, játékot adunk a kiszemelt szegény gyermekeknek. Szeretnők,ha többet nyújthatnánk, de örömmel tölt el, hogy az idén többet adhatunk, több sebet gyógyíthatunk, több könnyet letörölhetünk, mint az elmúlt évben. Hálásan köszönjük a fáradtságot nem ismerő munkát, az áldozatkészséget, amellyel ezt a szeretetünnepet lehetővé tették a Mansztábor asszonyai. Hiszem hogy ez a tábor növekedni fog, hogy tagjaink számának gyarapodásával még többet' ayujthatunk szegényeinknek. Isten áldását Kérem a Mansz munkájára, isten hozta vendégeinket. Ezután egy bájos fiatal leány, Kiss Juliska szavalata következett. A szavaló Ábrányi Emil karácsonyi fohászát adta elő, meleg átérzéssel, szívhez szólón, esedezve: Adj boldogságot a világnak én édes Istenem. Hajdú Erzsébet és Krecsák László ág. hv. karnagy natásos karácsonyi duetett énekeltek zongorakísérettel. A tapssal fogadott szép énekszám után színpadi jelenet következett: Az »Árvák karácsonya« c. irredenta érzéssel áthatott, mégha tóan szép karácsonyi játékot adta elő egy kis tehetséges műkedvelő gárda. Az árvák a karácsony esti istentiszteleten vannak, amikor beröppen a Gyermekjézus angyalai kíséretében és ragyogó Karácsonyfával, ajándékokkal ,-igasztalja az árvákat, megígérvén a magyar feltámadás elérkezését — ha dolgoznak, tanulnak a magyar gyermekek. Szép volt a tündérjáték, bizony bevalljuk könnyeztünk, amikor az aranyos, csengőszavu, izes magyarsággal beszélő angyalka, Orbán Vali feltárta a kis Jézuska előtt a magyar föld nagy fájdalmát, amikor Jancsi fiu, a kis Téger Laci térdre hullva könyörgött a Jézuskától szebb magyar jövendőt és ígért erős férfikarokat a harcos jövendőnek. Áhítattal hallgattuk az aranyhajú, dicsfényes, kedves leánykát, Győry Évát, értelmes, meleg szavaiban kis művésznő lelkét éreztük meg, amikor Jézus szentséges igéit hallatta. És megkapóan, közvetlenséggel játszott a szereplők mindegyike, a szép árva kislány, Nagy Ágnes, az okos, értelmes fiúcska, Pávay Bandi, a ragyogó fehér ruhában légiesen könnyűséggel mozgó főangyalok: Soltz E. és Szentirmai M., az angyalok: Horthy Éva, Arnold Nelli, Búzás Rózsi mind kedvesek, okosak voltak. A hatásos színpadi jelenetet megtapsolták és a szép műsor megkapó befejezése volt a tanítóképző énekkara által előadott énekszám, az angyalok kara. A karácsonyi ünnepséget a szeretetadományok kiosztása követte. A szegény gyermekek egyenként vonultak Kállay Miklósné főispánné elé, aki kiosztotta a meleg ruhákat, cipőket, ajándékokat, majd a Mansz jóízű kávé-ozsonnát adott a szegény gyermekeknek, akik egy délutánra felejteni tudták a nélkülözést, amelyet ma annyi családnak el kell szenvednie. JSftfRYIDÉK. 1928. december 21. és W\sn X a. v:^l v w faragó un d\9a\xrt.\eléW Karácsonyi ajándék A „Nyírvid^k" számára írta Síndor Pá! OMZáfttyűléii képviselő, az OMIK elnöke Néhány nappal ezelőtt az uj pénzügyminiszternél jártam. Vázoltam előtte a magyar közgazdaság mai rendkívül súlyos helyzetét, amelyben együtt szenved a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. A kereskedelem helyzete csak annyival súlyosabb az egyéb termelő rétegek helyzeténél, mert a kereskedelemnek egészen speciális nehézségekkel kell küzdeni. Küzdenie kell a meg nem értéssel, a kereskedelem jelentőségének félreismerésével, aminek gyakorlati kihatásai: államilag támogatott alakulatokkal való egyenlőtlen verseny s főleg olyan adóügyi nehézségek, amelyeknek a megszüntetéséért esztendők óta küzd, érvel, harcol a kereskedelem. Csak a fényűzési adóval kezdem. Németország eltörölte. Ausztria leépítette, Csehország a jövő évben szünteti meg. Vájjon azért történik-e mindez, mert ezeknek az országoknak nincs többé szükségük a fényűzés magasabb megadóztatására? Talán ott már megszűntek azok a viszonyok, amelyek indokolttá teszik szociális szempontokból ennek az adónemnek a fenntartását? Nem ezért. Hanem azért, mert ezeknek az államoknak a pénzügyi vezetői belátták a fényűzési adó romboló hatását. Belátták azt, hogy a fényűzési adó fenntartása eltereli országunkból az idegenforgalmat. Teljesen megszünteti a müipart, fejleszti a csempészést. Elvönja tehát a kereskedelem forgalmát, kiviszi a fogyasztókat külföldre és mindezt anélkül, hogy abból az államnak komoly jövedelme volna. Ezért kértem a pénzügyminisztert arra, hogy a fényűzési adó alá eső cikkek jegyzékét lényegesen szűkítse meg s ha fenn akarja tartani ezt az adónemet, tartsa fenn az ékszerre, tartsa fenn a pezsgőre, vagy a francia parfüm-re, de ne adóztassa meg luxusadóval a varróleányok vasárnapi selyemruháját és a lashivatalnonok nyakkendőjét. Karácsonyi ajándékként kiadott most a pénzügyminiszter egy fényűzési adórendeletet. Eltörölte egy pár cikkről — vaióban közszükségleti cikkekről — a luxusadót. Én a pénzügyminiszternek ezt a rendeletét valóban karácsonyi ajándéknak tekintem. Nem azért, amit. az betüszerint tartalmaz. Mert elvégre a nyakkendőnek, az esernyő1 nek és kvarglinak a fényűzési adó alól való mentesítése már évek óta logikus lett volna és igy ebben önmagában nem Iátok" karácsonyi ajándékot. Ezt már Bud János is megtehette volna. De karácsonyi ajándékot látok abban, hogy akadt végre egy magyar pénzügyminiszter, áki megindult a helyes uton. v'égre gondolkodik a miniszter azon, hogy a gazdasági élet követelményeivel számolva, le kell szállítani az adókat, meg kell szüntetni a kereskedelem legégetőbb sérelmeit, hogy itt tarthassuk a magyar fogyasztót, hogy egyenlő fegyverekkel versenyezhessünk a külfölddal s hogy a kereskedelem megkereshesse az állam számára szükséges adóösszegeket. : ,.' ,
