Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)

1928-12-21 / 290. szám

1928. december 21. 3 Palota-forradalom Belgrádban * • * Azokban a körökben, amelyek figyelemmel kisérik a külpolitika eseményeit, nyilt titok, hogy Sán­dor szerb király Párisban találko­zott Tmmbics Antallal, a paraszt demokrata koalició egyik vezér­err.berével és külpolitikai szakér­tőjével, akit maga a francia köz­társasági elnök kéretett erre a cél­ra Párisba. — Előbb a francia hivatalos körök folytattak beható tárgyalásokat a királlyal és a vele érkezett szakéitőkkei a jugoszláv általános helyzetről, különösen pe­dig a hadsereg állapotáról. A fran­cia vezérkar részéről bizalmas je­lentéseket mutattak be ezen az ér­tekezleten, amelyekből kiderül, hogy a szerb, horvát, szíové» had­sereg egyik-másik külső ellenség­gel szemben ugyan niég harcképes, de teljesen tehetetlen a belső rend fentartására. Radics propagandája teljesen átlugozta forradalmi szel­lemével az ezredeket, amelyek nem is titkolják, hogy nem hajlandók lőni a horvát parasztra. Egy másik jelentésből kiderül, hogy a szerb vezérkar végzetes hi­bát követett el, amikor az osztrák­magyar monarchia elavult taktiká­jának alkalmazásával a szerb rek­rutákat Horvátországban helyezte el a garnizonokban, a horvát fiukat pedig Szerbiában és Macedóniába vitte. Megállapítást nyert, nogy a horvát parasztpárt vezetősége kü­lön tanfolyamokon oktatta ki a be­vonuló ujjoncokat, hogyan kell forradalmositani a szerbiai éleme­ket, amikor oda, mint katonák be­vonulnak. Ugyanakkor pedig Ra­dicsék utmutatása szerint, a horvát nép nyájas örömmel, puha kenyér­rel, derült szeretettel, leánymosoly­lyal fogadta a szerbiai vadonokból odaözönlő, félig nomád, pravoszláv ujjoncokat, alak a környezet ha­tása alatt teljesen a norvátok igé­zete alá kerültek és nemhogy haj­landók lettek volna lőni rájuk, in­kább minden alkalommal védel­mükre keltek. Mindezek felsorolása után a fran­cia köztársasági elnök és a fran­cia vezérkar főnöke megállapítot­ták Sándor királlyal egyetemben, hogy Jugoszlávia megmentésének csak egy módja van, a békés meg­egyezés módja, — a legnagyobb engedmények árán, még a külön­álló horvát állam elismerése árán is. Sándor király kijelentette, hogy haj-, landó végrehajtani a francia kö­röknek ezt a békeiervét, nem ta­gadta azonban, hogy Belgrádban a legnagyobb nehézségekkel fog találkozni. Fel fognak lázadni elle­ne a nagy szerb politikusok, első­sorban azok a bankárok, akiknek erdekei csak addig nyernek kielé­gülést, amig a mai központosított államban minden kiteimelt érték Belgrádba zudul és az ő étvágyu­kat elégi ti ki. Fel íognaK lázadni a tábornokok, akiknek szervezete, az úgynevezett Fehérkéz eddig is sckszor keresztezte az uralkodó bé­kés hajlandóságait. E nehézségek legyőzésére elhatározták Párisban, hogy a francia kormány nem tit­kolja el a maga békeközvetitő sze­repét, hanem megfelelő formák közt tudomására adja azt a szerb politikusoknak is és magának a szerb népnek is. Ezért a francia külügyminisztérium félhivatalosa: a »Le Temps« vezércikkben össze­foglalta mindazokat az engedmé­nyeket, amelyekre szükség van a szerb-horvát béke megteremtéséhez. A francia lapnak ez a száma ugyan akkor érkezett meg 3élgrádba, ami­kor Sándor király vonata befutott. Bombaként hatott. A tábornokok és bankárok vétót mondtak az ural­kodó békeakaratának, a Fehér kéz mozgósított, bizalmi emberei a kormányban Hadzsizs tábornok hadügyminiszter és Marinkovics Vólya bejelentették lemondásukat. Hogy végkép elvágják a meg­egyezés útját, az árnyékmmiszter­elnökkel kiadatták a rendeletet, hogy Zágrábban a ^egnagyobb ün­nepségek közt kell megülni Jugosz­lávia megalapításának tizedik év­fordulóját. Tudták, hogy ez ünne­pélyen vér fog folyni és hullák bo­rítják a zágrábi kövezetet. A Bal­kán által laontott /ér vegereűmé­nyesen elmosta a francia köztár­saság elnökének békeközveutését és végleges szakitást idézett elő, amely nél már nem választási gumigo­lyók, hanem előreláthatólag ólom­golyók fognak dönteni. A Korona nagyterme az uj ntca frontjára kerül Tegnap dél óta Kotsis Iván mű­egyetemi tanár Nyíregyházán tar­tózkodik a Korona átalakítására vo natkozó tervek bemutatása céljá­ból. A tervek a Korona kétemele­tessé való kiképzését javallják. A nagytermet teljesen elbontják és az uj előadóterem az uj utca­frontjára kerül. A bárok sríl érin­tetlen tisztaságban marad meg, de a mai diszitmények mind eltűnnek. A front kiképzése még csak hal­vány körvonalakban bontakozik ki, de a beosztása már kivehető a kész tervekből, amelyek tárgyalása a je­lek szerint már az ünnepek utáni időkre marad. Ujfehértó átcsatolásának ügyét a miniszter­tanács dönti el A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara az átcsatolás ellen foglalt állást (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nagy­kállóban élénk mozgalom indult hogy Ujfehértót áicsatolják a nagy kallói járásbíróság natáskörébe. Nyíregyháza képviselőtestülete és a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara ál­lást foglalt ez ellen a terv ellen, de állást foglalt mindenek előtt maga Ujfehértó község is. Nagykállóban érdekelt körök azonban mindent megtesznek Ujfehértó és Nyíregy­háza állásfoglalása ellenére is, hogy j megkapják az uj kerületet. Maga az igazságügyminiszter értesülé­sünk szerint nem híve az átcsato­lásnak, mert, amint megállapítja, a történelmi adottság is a régi álla­pot fenntartása mellett szől. Uj­fehértó ugyanis a közigazgatás és a törvényhozás elválasztásakor már Nyíregyházához csatoltatott. Az ügy végleges elintézése igy sem. megy könnyen, hanem a miniszter­tanács döntése alá kerül. Az erdő élete Bekéiyí Aladár ny. miniszteri tanács előadása a Turáni Körben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármégyei Turáni Kör Közművelődési Egyesület so­rozatos előadásai mind nagyobb számú érdeklődőt csábitanak a Turáni Kör disztingvált helyisé­geibe, hogy a rendes klubélet mindennapi szórakozása mellett időnkint tanulságos és mély ér­telmű szabad előadások során az ismereteket gyarapító, egyben él­vezetes szellemi táplálékban része­süljenek. Szerdán délután 6 órai kezdettel szépszámú hallgatóság előtt Be­kényi Aladár ny. miniszteri taná­csos tartott előadást: Az erdő élete címen, feltárva az erdő sok rejtett szépségét, sziporkázó hu­morral fűszerezve mindvégig lebi­lincselően érdekes előadását. Klekner Károly dr.-nak, a Kör elnökének bevezető szavai után Bekényi Aladár fájó szívvel em­10438—7 Karácsonyra éKszer, ezüst, óra legnagyobb válaaetékban, legolcsóbban Sándor Rezső órát é* ékazeréssnél Zrínyi Ilena utoa 3 Telefon: 229. Telefon: 229. Takarékossági könyvecskére 6 kavi hitel. lékezik meg a cseh rabló gazda­ság alatt sínylődő Erdőskárpá­tokról, majd az erdő történetét ismerteti: Az erdő a maga őseredeti alak­jában a növényvilág nagy társa­dalma ,amelynek meg vannak a maga természetes törvényei. Ezek érvénye azonban csak addig áll fenn, amig azokba az önző ember erőszakos kézzel bele nem avat­kozik. Az ős ember az erdők mélyén vélte feltalálni az isteni hatal­mat és az erdők és ligetek ölén mutatta be áldozatait az Isten­nek. Az erdő a faegyedek folytonos változása mellett örök életű. Ál­landóan megujul, fejlődik, tért hó­dit akár csak az emberiség, a földön yaló megtelepedését az őserdő növényvilága készítette elő. A kaotikus gőztömegből kiala­kuló földgolyó málló szikláin és langyos hullámverésü homok­partjain a szerves élet első csi­ráit a tengeri moszatok és zuz­mók és a mohok hozták létre. Ezek megtelepülése után jöttek a magasabbrendü növények, a ha­rasztok, a páfrányok és a füvek, végül a cserjék és a fák. Az özönvíz elvonulása után a földkéreg felülete még inkább kedvező létföltételeket nyújtott az általános növényuralom feltáma­dására. Az embernek a földön való megjelenése gátat vetett a növény világ korlátlan uralmának. Az uj jövevény nagyon hálátlanul irtot­ta és pusztította a neki védelmet és élelmet adó erdőt. Az őseitől átörökölt erdöpusztá­tási szenvedély még ma is megvan az emberiségben, sőt a technika haladásával még inkább fokozó­dott. Az erdőpusztitás szomorú következményei. Az erdőpusztitás eleinte alig volt észrevehető, mert a természet pótolni igyekezett a veszteséget. Az emberiség szaporodásával és a kultura haladásával az erdőpusz­titás mindegyre rohamosabban hatványozva 4 fokozódott — az esztelenségíg. Bizonyítja ezt az emberiség őstelepedésü vidékeinek kietlen fátlansága, ahol az egy­kor dúsan termő kánaáni vidé­keket már évszázadok óta a ko­pár sivatag sivár homokja borít­ja és borítani fogja beláthatatlan időkig. Az alföldet árviz vesze­delme fenyegeti a cse­hek rabló erdőgazdál­kodása miatt. Az erdőpusztitás szomorú ké­pét látjuk ma a Trianon által el­szakított Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken, ahol a magyar uralom alatt szakszerűen kezelt és féltve ápolt több milliós holdnyi erdőségek rohamos pusztítása, a hegyvidék leszegényedése mel­lett Csonkamagyarország árvizve­szedelmét évről-évre fokozza és hova-tovább kivédhetetlenné teszi. A többi és ezer és egy ok kö­zött ez is jellemzi a revízió min­den eszközzel való kisürgetésének szükségességét, mert ha a jelen állapot még sokáig fennmaradna, idővel a magyar Alföld a folyto­nosan megismétlődő árvizek foly­tán mocsaras síksággá változik. Q7nrmÓf bármilyen minőségben, legnagyobb ftm|/nuÍPC ÜLUMIIüI választékban, előnyös áron OIIIIIVUTIUo szűcsnél vehet V—36

Next

/
Oldalképek
Tartalom