Nyírvidék, 1928 (49. évfolyam, 274-296. szám)
1928-12-12 / 282. szám
1928. december 12. jníyíryidék. Január 5-én szombaton délután a Vidéki Lapkiadók Egyesületének vándorgyűlése keretében ünneplik a Nyírvidék félszázados fenállásának évfordulóját Az öivenesztendös fejlődés útját őr. Vietórisz József Kir. főigazgató, a Nyírvidék volt szerkesztője méltatja. — Hatóságok, intézmények, egyesületek küldöttei üdvözlik a vármegye és a város félszáz esztendős történetével összeforrott njságot (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Január elsején lép a Nyirvidék ötvenedik esztendejébe. A vidéki lapok életében szokatlan az ötvenesztendős szakadatlan fejlődés, a vármegye, a virágzó fiatal város félszázados történetével való belső összeforrottság, mint amelyről a Nyirvidék ötven évfolyamának kötetei tanúskodnak, Szinte meghatódottságot kelt, amikor kezünkbe vesszük a nyolcvanas évek Nyíregyházájának és Szabolcsvármegyéjének újságját, az akkor hetenként megjelenő Nyirvidéket. Mohó érdeklődéssel, a mult iránt való kegyelet megilletődésével forgatják sokszor az immár sárgult fóliánsokat azok, akik egy-egy társadalmi, egyesületi, közigazgatási, kulturális kérdés múltját keresik. A Nyirvidék ötven évfolyamában ott él a vármegye és város múltja, históriája. Felbecsülhetetlen értékű forrásmunka ez a félszázados gyűjtemény. Az ötven esztendőről tanúskodó kötetek minden érvnél erősebben hirdetik a szerény hetilapból i o—20 oldalas napilappá fejlődő Nyirvidék felbecsülhetetlen szolgálattevését, ösztönző, inspiráló, méltató hatását, kulturális, társadalmi jelentőségét. A Vidéki Lapok Kiadóinak Országos Egyesülete kezdeményezésére a magyar hírlapirodalom történetében is ritka évfordulót impozáns ünnep keretében méltatják az arra illetékesek. Az egyesület elnöke, Frühwirth Mátyás országgyü| lési képviselő értesítette a Nyirvi dék szerkesztőségét és kiadóhivatalát, hogy az egyesület igazgatósága január 5-én délután 5 órakor Nyíregyházán vándorgyűlést rendez és ennek a gyűlésnek keretében ün nepi programmal áldoz a félszáza dos mult értékelésének. A Lapkiadók igazgatósági ülése a vármegye és a város, a hatóságok és egyesületek reprezentatív rész vételével ünneppé szélesedik, ame Jyen a Nyirvidék iránt érzett elismerő megnyilatkozások fognak elhangzani. A félszázados évforduló ünnepének meghivói a napokban mennek szét az országban. A volt 41. honvéd hadosztály bajtársi összejövetele A világháborúban résztvett m. kir. budapesti 41. honvéd gyaloghadosztály elesett hős bajtársai iránt érzett kegyelet lerovására, valamint a hadosztálynak 1918. decemberében történt szerencsés hazatérése emlékére 192B. december hó 2-ára tervezett, de 1928. december hó 16-án tartandó összejövetelre a hadosztály tüzérek, valamennyi fegyvernembeli csapatainak intézeteinek tiszti-, altiszti karát és legénységét szívesen látja a rendezőség. Az összejövetel lefolyása: 1. Reggel 9 órakor gyülekezés Budapesten, I., Vár, Nádor-laktanyában; a 2—II. zlj. mozihelyiségében. — Célja: rövid megbeszélés a hadosztály volt tagjainak bajtársi összetartása tárgyában. 2. Délelőtt 1 1 órakor istentisztelet a helyőrségi Kapisztrán templomban 3. Az istentisztelet után felvonulás a Névtelen Hősök emlékmüvéhez/ Üllői-ut, a Ludovika Akadémia előtt és annak megkoszorúzása. 4. Ezután, körülbelül 13 órakor, rövid bajtársias összejövetel, melynek helye a reggel 9 órai összejövetelen lesz közölve. 5. Este 20 órai kezdettel bajtársias vacsora, az étterem a reggél 9 órai összejöyetelen lesz közölve. 6. öltözet: egyenruhában társasági; polgári ruhában: ünneplő (kitüntetéseknek a felöltőn való viselése kivánatos). Az összejövetelen résztvenni kívánók szíveskedjenek levelezőlapon rendfokozatuk, volt beosztásuk és jelenlegi címük megjelölése mellett legkésőbb f. hó 12-ig közölni, hogy fenti összejövetel mely programmpontján kivánnak résztvenni. Cim: volt m. kir. 41. hadosztály, Budapest, VIII., Mária Terézia téri 82. sz. postahivatal, fiók bérlet. — A legújabb Telefonnévsor kapható a Jóba-nyomdában. Ara 1 pengő. .lülinillllílllillllllllllllllUUlllillHlllllilllllUllllllllHi.. Eshet tső, jég vagy hó, Veress-fele fcalap jő ! Nagy muzeális értékű régi magyar ezüst pénzeket találtak Kemecsén. Az ezüst leletet Stépán Béla kemecsei főjegyző beküldte l&ikecz István alispannak (A «Nyirvidék» tudósítójától). Kemécséről nagy' muzeális értékű ezüstleletet küldött be Stépán Béla főjegyző Mikecz István alispánnak. Az ezüstpénzt a kemecsei határban egy répaverem készítésénél találták. Mikecz István alispán a nagyértékü leletet elhelyeztette a Jósa Muzeumban, ahol Dobay Sándor éremszakértő tanár hozzákezdett éremtani meghatározásukhoz. Már eddig is megállapi-tást nyert, hogy a pénzek között több ritka példány van és igy a kemecsei lelet jelentős mértékben fokozza a szabolcsi Jósa Muzeum numizmatikai gyűjteményének értékét. APOLLO Mához három napra péntektől kerül színre nálunk APOLLO KdRENINrt dNNd írója: TOLSTOJ. Ezt a filmünket nem fogjuK reklámozni, a jegyelővételt ma megkezdjük! Kedden HARRYPIEL idei évad egyetlen attrakciója Kedden FÉRFI. FÉRFI ELLEN / Izgalmas kalandok egy pénzhamisító bandával 10 fejezetben é s az UFA kiaér o míí aoir , Szerdán 2 lk órás rekord műsor! Csütörtökön Örctögg bibliája Regény a bűn és bünhődésból 9 felv. RICHÁRD BARTHELMESS Egy gyermekember hőstette Egy elszánt fiu kalandja a postar'.ilokkal 7 fejezetben Rendezte; Henry Hídr Elóadasok kezdete: keddan 5. 7 es 9 órakor. Mementó Ha Istenben boldogult dr. Halászy Cézár, a fényeslitkeiek szerencsétlenül járt, kiváló plébánosa nem hallgatott volna emberbaráti szivére és az országúton gyalogló szegény öregasszonyt fel nem vette volna a kocsijára, amivel egy percnyi időtöltés járt, megelőzte volna a végzetet és még ma is boldogíthatná gyülekezetét, hozzátartozóit s örvendhetne az életnek, amelyben még annyi sok áldásos munka várt reá.... Halászy Cézár a jó szivének, könyörületes gondolkodásának lett az áldozata, amellyel lehajolt a szegény özvegy felé.... Én egyebet is mondok: Dr. Halászy Cézár még ma is élhetne, ha a vasúti átjárón sorompó lett volna és az a sorompó a száguldó vonat elhaladása idejln le lett volna bocsátva. Nincsen egy éve, hogy a vármegye Közigazgatási Bizottságának egyik ülésén dr. Jármy Béla bizottsági tagtársam szóvá tette a vasúti sorompók megszüntetésének kérdését és rámutatott arra a veszedelemre, ami ezzel az intézkedéssel jár és felhívta figyelmét az illetékeseknek, hogy legalább ottan olyan helyeken, ahol az átjárók nem tökéletesen nyilt terepen keresztezik a vasúti vonalat, okvetlenül vissza kel] állítani a sorompókat. Nem tudom, hogy történt-e azóta ebben az irányban valami intézkedés, vagy revízió, de a dr. Halászy Cézár szomorú esete azt mutatja, hogy valami itt nincs rendben. Elvégre ha valami, akkor a vasúti közlekedés veszélyes üzem és az Államvasutaknak elemi kötelessége, hogy ennek a veszélyes üzemnek a közbiztonsági követelményeire fokozott mértékben ügyeljen s minden lehetőt tegyen meg a szerencsétlenségek elhárítására. Szerintem egyetlen meglevi vagy megvolt sorompót se lett volna szabad indokolatlan takarékosságból megszüntetni, hacsak a helyi viszonyok mellett minden szerep esetlenség eleve kizártnak tekinthető nem volt. Ez azonban ali képzelhető el, mert bármilyen nyilt és áttekinthető is valamely terep, sötétség, időjárási viszonyok stb. alakulhatnak ugy, hogy a legfigyeb n.esebb és leggondosabb utas is alája kerülhet a vasúti kerekeknek. El tudok képzelni olyan sötét és viharos éjszakái, amelyben a jóhiszemű utas még a legéberebb lelkiállapotban sem veszi észre a kocsizcrgés mellett a rohanó vonat közeledését és már kész a tragédia.... Ezt se tudom megérteni, hogy amikor már minden valamire való autó olyan reflektorokkal van ellátva, amelyek félkilóméter távolságra képesek előre vetni ragyogó fénykévéiket, — a vasúti mozdonyok még mindég pislákoló olajlámpákkal közlekednek az éjszaka setétségében, amelynek fényhatása alig szolgál 50—100 méterre! Hát olyan költséges és kivihetetlen dolog lenne minden mozdonyt egy jó erős reflektorral felszerelni, amely éjszaka messzi maga előtt bevilágítaná a pályát és minden utast már nagy távolságból figyelmeztetne a vonat közeledtére! ? Mindezek nagyon megszívlelendő és a leggyorsabb intézkedést követelő kérdések, amelyek az utasok közbiztonságának érdekében halasztást nem szenvedhetnek. Dr. Halászy Cézár igy fogja még holtában is szolgálni az általa oly igaz lélekkel felkarolt közérdeket, hogy a jószívűségének gyakorlása által kiváltott megrendítő tragédia bizonyosan fel fogja rázni az ólomlábakon járó bürokratizmust
